A pénzügyi ágazati szakképzés az OKJ után

A képzésekre Oktatási Központ természetesen a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési szerződést köt a jelentkezőkkel, amely részletesen rögzíti a feleket a képzés során megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket. A képzések bemeneti feltételeinek teljesülését a jelentkezőknél a képzés megkezdése előtt kollégáink minden esetben gondosan ellenőrzik a benyújtott dokumentumok alapján. A képzésben résztvevőket a képzési díj megfizetésén túl a képzéseken való részvétel kötelezettsége terheli (a hiányzás mértéke nem haladhatja meg a minimális óraszám 30%-át), valamint a képzés tananyagegységeihez (tantárgy) kapcsolódó tudásmérések sikeres teljesítése. A tudásmérés az adott tananyagegység tanulási eredményének mérésére szolgáló számonkérési forma, ami történhet írásban vagy szóban. A tudásmérés formáját a képzés programkövetelménye határozza meg. A tudásmérés eredménye egyszerűen megfelelt vagy nem megfelelt minősítésű lehet. Megfelelt minősítésű tudásmérés esetén Oktatási Központunk a képzésben résztvevő részére igazolást ad a tudásmérés teljesítéséről. A tudásmérés teljesítése alól felmenthető az a képzésben résztvevő, aki az előzetesen megszerzett tudását hiteles dokumentummal igazolni tudja, és a dokumentum alapján egyértelműen megállapítható, hogy rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek a későbbi képesítő vizsga sikeres teljesítéséhez szükségesek.

Amennyiben valamennyi tudásmérés sikeres, a képzés befejezésekor a képzésben résztvevő egy, az egész képzés teljesítését igazoló tanúsítványt kap Oktatási Központtól. E tanúsítvány birtokában kezdheti meg aztán a jelölt a képesítő vizsgát az adott képesítő bizonyítvány megszerzése érdekében.

Az alábbiakban egy rövid összefoglalót készítettem az Oktatási Központunk által indítani tervezett pénzügyi, számviteli képzések jellemzőiről.

Vállalkozási mérlegképes könyvelő

A vállalkozási mérlegképes könyvelő a számviteli szakma gerince. Ő az a magasan kvalifikált szakember, akinek a munkája eredményeként évről évre elkészül az adott gazdálkodó szervezetről a beszámoló. A beszámolóval szemben támasztott követelmény, hogy megbízható és valós összképet adjon a vizsgált szervezetről, így ez az a dokumentum, ami minden lényegeset elmond egy gazdálkodóról. A beszámolás és beszámoltatás sok évtizedes múltra tekint vissza, amely valós igényt elégít ki mind a tulajdonosok, mind a hitelezők, mind az egyéb piaci szereplők részéről. A beszámoláshoz, beszámoltatáshoz kapcsolódó társadalmi igény pedig folyamatosan nő: a mind bonyolultabbá váló gazdasági viszonyok között egyre mélyebb és részletesebb információhalmazt vár el a piac és a jogalkotó. Ennek következtében a megszerezhető szakképesítés garantálja a foglalkoztatást.

A mérlegképes könyvelő a beszámolóhoz kapcsolódó munkán kívül számos érdekes és izgalmas feladatot lát el egy vállalkozásnál, ami által nélkülözhetetlen munkatársa lesz az őt foglalkoztató cégnek. E feladatok közé tartozik, hogy:

• ellátja az alapítással, átalakulással, felszámolással és végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatokat;
• kialakítja a cég számviteli politikáját, a könyvviteli elszámolásokat, a beszámoló készítés rendszerét, módszerét;
• vezeti a számviteli és pénzügyi rendszerek kialakítását, fejlesztését és gondoskodik azok rendszeres karbantartásáról (pl. belső információs rendszer, belső szabályzatok);
• előkészíti a hatóságok felé a bevallásokat, a kötelező adatszolgáltatásokat, s gondoskodik azok benyújtásáról.

Az új felnőttképzési rendszerben már egy érettségi birtokában is megkezdhető ez a képzés – szakmai előképzettség vagy előzetes szakmai gyakorlat nem szükséges –, de ha a jelentkező valamely releváns szakképesítéssel, diplomával vagy egyéb, a könyvelői képzésbe beszámítható tudással rendelkezik, akkor a képzés egyes részei alól kaphat felmentést, ezzel rövidítve a képzési időt és csökkentve a képzés költségeit.

A képzés összességében 510 órás (felmentések nélkül), amely több szakmai modulból áll:

Azok a képesítő vizsgára jelentkezők azonban, akik közgazdasági felsőfokú iskolai (egyetemi, főiskolai) tanulmányaikat 2006 őszén vagy azt követően kezdték meg, és gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon pénzügy és számvitel alapszakon, vagy gazdaságtudományok képzési terület számvitel mesterképzési szakon végeztek (a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet vagy a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti képzésben), felmentést kapnak a képesítő vizsga összes vizsgatevékenységének teljesítése alól.

IFRS mérlegképes könyvelő

Az IFRS^* mérlegképes könyvelők egy speciális, azonban nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú terület tekintetében látnak el nélkülözhetetlen feladatokat. Az e szakképesítéssel bíró szakemberek képessé válnak arra, hogy a GDP legnagyobb hányadát adó vállalkozások számviteli munkáját végezzék, és megfelelő tapasztalat megszerzése esetén azt vezessék. A képesítés megszerzése ajtót nyit Európa felé, de akár a világ már részeinek munkaerő-piacára is, mivel az itt megszerzett tudás lényegében további konvertálás nélkül ott is közvetlenül alkalmazható, ha az IFRS-ek szerinti beszámolást az adott ország bevezette. Figyelemmel a szabályozás tendenciájára, a lehetőségek tekintetében jelentős bővülés várható, hiszen új és új gazdálkodói kör kerül a szabályozás hatóköre alá. A munkaerő-piaci súlyt tovább javítja az a tény, hogy az IFRS-ek alapján pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozások – méretükből adódóan – a legnagyobb foglalkoztatónak minősülnek e területen.

Feladatai alapvetően megegyeznek a vállalkozási mérlegképes könyvelő feladataival, de a nemzetközi számviteli standardok alapján teljesíti azokat.

A képzésre való jelentkezéskor iskolai végzettségként elegendő egy érettségi bizonyítvány, de e képzést már bizonyos szakmai előképzettség birtokában lehet csak megkezdeni. Ez az előképzettség jellemzően (vállalkozási) mérlegképes könyvelői szakképesítés vagy okleveles könyvvizsgálói végzettség, de a képzést megkezdhetik a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító (pénzügyminisztériumi) igazolvánnyal rendelkező személyek is. Előzetes szakmai gyakorlatra vonatkozó előírás nincs a képzés bemeneti feltételi között.

A képzés maga egyetlen szakmai modulból (International Financial Reporting Standards (IFRS)) áll és a korábban megszerzett számviteli ismeretekre alapozva a magyar és a nemzetközi számviteli szabályozás eltéréseivel, a szabályozások logikájának különbözőségeivel, az eltérő fogalomhasználattal, valamint az egyes nemzetközi számviteli standardok tartalmi elemeivel ismerkednek meg a képzés résztvevői. A tananyag elsajátításához tehát szükséges a magyar szabályozás szerinti számviteli alapokat biztosító vállalkozási mérlegképes könyvelő képesítés, vagy az annak megfelelő, felsőoktatásban szerzett szakképzettség.

A képzés ideje: 240 óra, amelyből 84 óra kontaktoktatás és 156 óra az önálló felkészülés, tananyaggal segítve. Ez egy igencsak rövid idő alatt (8-9 hónap) teljesíthető képzés, ám a képzést és a képesítő vizsgát követően mégis nagyon keresett szakképesítés birtokába jut a jelentkező.

A tapasztalatok alapján IFRS bizonyítvánnyal rendelkező szakemberek könnyebben és magasabb fizetéssel tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni.

Az álláshelyek betöltése, a kiválasztás során egyre több cégnél részesítik előnyben azokat a jelentkezőket, akik IFRS végzettséggel (is) rendelkeznek.

Az IFRS szaktudás egy cégen belül kedvező pozíciót jelent a többi munkatárssal szemben, mind a szakmai megítélést, mind a fizetéseket tekintve.

Saját vállalkozás esetén is versenyelőnyhöz juthat egy könyvelő, amennyiben az IFRS standardok szerinti szolgáltatásokat (is) képes nyújtani ügyfeleinek.

Ha a szaktudáshoz, magabiztos idegennyelv-ismeret is társul, a képesítés lehetőséget biztosít nemzetközi cégeknél, multinacionális vállalatoknál való elhelyezkedésre, vagy akár külföldi munkavállalásra is.

^*IFRS: Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok

Államháztartási mérlegképes könyvelő

Az államháztartási mérlegképes könyvelő, mint az államháztartási szervezetek specialitásait ismerő számviteli szakember iránt a kereslet az államháztartás működtetésének igényéből következően igen magas. Ezt egyfelől indokolja a kimondottan speciális, csak a területet jellemző részletes szabályozásnak való megfelelési kötelezettség és az a szabályozási környezet, amely bizonyos kérdésekben eltér a piaci törvényszerűségtől/igényektől.

Az említett tényezők következtében a képesítést megszerző könyvelők biztonsággal számíthatnak arra, hogy a munkaerő-piacon (a közigazgatás központi és regionális szerveinél, illetve az önkormányzatoknál) keresettek lesznek, illetve az is nyilvánvaló, hogy középtávon még a munkafolyamatok automatizálásának térnyerése ellenére sem várható a munkaerő-piac szűkülése e területen.

Az államháztartási mérlegképes könyvelő a feladatai között:

• kialakítja a költségvetési szerv számviteli politikáját, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszerét, módszerét, ideértve a belső információs rendszert is;
• elkészíti a költségvetési beszámolót;
• költségvetési tervezési feladatokat lát el, részletesen megtervezni a költségvetési és finanszírozási bevételeket és kiadásokat, szükség esetén elvégzi az előirányzatok módosítását;
• szabályszerűen kialakítja és végrehajtja a kötelezettségvállalást, pénzügyi ellenjegyzést, teljesítés igazolást, érvényesítést, utalványozási folyamatokat;
• az adójogszabályokat alkalmazva, összeállítja a költségvetési szerv adóbevallását és ellátja az adóellenőrzéssel összefüggő feladatokat;
• ellátja a kincstári számlavezetéshez, hitelezéshez, finanszírozáshoz, ellenőrzéshez, információszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat.

A képzésre való jelentkezéskor iskolai végzettségként elegendő egy érettségi bizonyítvány, de e képzést is csak bizonyos szakmai előképzettség birtokában lehet megkezdeni. Ez az előképzettség jellemzően (vállalkozási) mérlegképes könyvelői szakképesítés vagy okleveles könyvvizsgálói végzettség, továbbá a képzést megkezdhetik a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító (pénzügyminisztériumi) igazolvánnyal rendelkező személyek is, ahogyan az IFRS mérlegképes könyvelői képzés esetében. Előzetes szakmai gyakorlatra vonatkozó előírás nincs a képzés bemeneti feltételi között.

A képzés ideje: 160 óra. Ez az egyik legrövidebb idő alatt (8-10 hónap) teljesíthető képzés, és a képzést és a képesítő vizsgát követően a képzésben résztvevőnek biztos pozíciója lesz a munkaerő-piacon. Maga a képzés kettő szakmai modulból áll:

A programkövetelmény a fentebb hivatkozott általános felmentési lehetőség mellett speciális felmentés lehetőséget e képzésnél nem biztosít.

Adótanácsadó

Az adótanácsadó tevékenysége a fenti szakemberekhez hasonlóan igen szerteágazó, sokrétű. Adószakemberként a teljes gazdasági szféra (vállalkozások, költségvetési szervek, pénzintézetek, nonprofit szervezetek, stb.) és a magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel (pl. járulék, illeték), költségvetési támogatásával kapcsolatos, rendszeresen ismétlődő feladatokra és ügyletekre vonatkozó, valamint egyedi adózási tanácsadói munkát végez.

Adószakemberként átlátja a vállalkozások és a magánszemélyek adó-, járulék-, vám-, illeték-kötelezettségeit. Megbízás alapján elkészíti, ellenőrzi, ellenjegyzi az adóbevallásokat. Gazdálkodó szervezetek esetében tanácsod ad a helyes adóbevallás elkészítéséhez szükséges számviteli feltételrendszer kialakítása érdekében, illetve annak működtetéséhez. Ellenőrzi, elemzi, hasznosítja továbbá az ezekből nyert információkat. Meghatalmazás alapján eljár az egyes adókötelezettségek teljesítésében és az adózói jogok érvényesítésében, az adóhatóságok előtti eljárásokban ellátja megbízója képviseletét.

Képes megbízója részére adózási alternatívák kidolgozására. A belföldi adóztatási kérdéseket illetően képes adótervezési feladatok ellátására, egyszerűbb – elsősorban személyi jövedelem-adóhoz kötődő – esetekben az országhatáron átívelő gazdasági események adótervezésére is. Képzéséből adódóan ismeri, és munkája során alkalmazza a hazai és a nemzetközi adózás alapvető szabályait, illetve mindezek jogi környezetét. A munkája elsősorban a belföldi adózási ügyekre irányul, de tud tájékoztatást adni a külföldieket érintő hazai adózási szabályokról, a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatos alapvető adó és járulékfizetési szabályokról is.

A fentiekből levonható a következtetés, hogy a mérlegképes könyvelő mellett az adótanácsadó a vállalkozások gazdasági, pénzügyi részlegének másik kulcsembere, ami vonzó szakmai pályát és állandó foglalkoztatást jelent e személyek számára.

A képzésre való jelentkezéskor iskolai végzettségként elegendő egy érettségi bizonyítvány, de e képzést már is csak bizonyos szakmai előképzettség birtokában lehet megkezdeni. Ez az előképzettség lehet

1. szakirányú szakképesítés vagy tevékenységi engedély:

1. mérlegképes könyvelői szakképesítés vagy
28. a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító (pénzügyminisztériumi) engedély (igazolvány);

2. felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség:

ba) a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet alapján szerzett végzettség (oklevél, vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga);

bb) a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakokon szerzett végzettség (oklevél, vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga); vagy

bc) a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon szerzett végzettség (oklevél, vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga);

       bd) A fenti a)-c) pontokban fel nem sorolt egyéb felsőfokú iskolai végzettség.

Ennél a képesítésnél már előzetes szakmai gyakorlatra vonatkozó előírás is van a képzés bemeneti feltételi között.

a) Az a) és a ba)-bc) pontok szerinti szakmai előképzettség, illetve hatósági engedély esetén legalább egy év pénzügyi, vagy számviteli, vagy adóigazgatási, vagy adóoktatási területen szerzett (igazolt) gyakorlat;

b) A bd) pont szerinti szakmai előképzettség esetén legalább kettő év pénzügyi, vagy számviteli, vagy adóigazgatási, vagy adóoktatási területen szerzett (igazolt) gyakorlat.

Ennél a képesítésnél már előzetes szakmai gyakorlatra vonatkozó előírás is van a képzés bemeneti feltételi között.

a) Az a) és a ba)-bc) pontok szerinti szakmai előképzettség, illetve hatósági engedély esetén legalább egy év pénzügyi, vagy számviteli, vagy adóigazgatási, vagy adóoktatási területen szerzett (igazolt) gyakorlat;

b) A bd) pont szerinti szakmai előképzettség esetén legalább kettő év pénzügyi, vagy számviteli, vagy adóigazgatási, vagy adóoktatási területen szerzett (igazolt) gyakorlat.

A képzés ideje: 330 óra. Ez tehát egy közepes hosszúságú képzés, ami kb. 1 év alatt teljesíthető, és a képzést és a képesítő vizsgát követően a képzésben résztvevőnek biztos pozíciója lesz a munkaerő-piacon. Maga a képzés több szakmai modulból áll:

Azok a képesítő vizsgára jelentkezők azonban, akik az a) pontban felsorolt szakképesítéssel, illetve hatósági engedéllyel, vagy a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakokon szerzett végzettséggel (oklevéllel, vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával), továbbá a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon szerzett végzettséggel (oklevéllel, vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával) rendelkeznek, felmentést kapnak a Számviteli ismeretek programkövetelmény-modul tanulási eredményének mérése alól.

Munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző

A munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző szakmai képzése, illetve a képzés során megszerezhető tudás elengedhetetlenné vált nem csak a versenyszférában, hanem a hatósági munkavégzés során is. Erős igény mutatkozik a piaci szereplők körében a munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző munkakör tekintetében a szakmai végzettséggel rendelkező munkavállalók iránt, hiszen ezen munkakörök a munkavégzés során már nem választhatók szét.

Az munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző a feladatai között:

• intézi a munkavállalókkal kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket, vezeti a kapcsolódó nyilvántartásokat;
• összegyűjti és feldolgozza a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat;
• ellátja a munkaügyi nyilvántartások alapján a bérekkel kapcsolatos adminisztrációs (bérszámfejtés, járulék- nyilvántartás, stb.) feladatokat;
• eleget tesz a jogszabály által a munkáltatónak előírt bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek;
• közreműködik a munkavállalók be- és kiléptetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, ismeri az ehhez szükséges dokumentumokat;
• adminisztrálja a munkavállalók havi bérét, juttatásait, járulékát, családi pótlékát, vagy az adókedvezményeit.

Ezek a munkavállalók fontos szerepet töltenek be a vállalkozásoknál, mivel a társadalombiztosítási és bérügyi kérdések kiemelt feladatot jelentenek minden cég életében. A mérlegképes könyvelő és az adótanácsadó mellett a munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző a vállalkozások gazdasági, pénzügyi részlegének harmadik kulcsembere.

A munkakört betöltő fontos kapocs a munkavállalók, a vezetők, illetve a hatóságok között. Az ezzel járó munka nagy felelősséget és komoly, megalapozott, s feltétlenül naprakész tudást igényel.

A képzésre való jelentkezéskor iskolai végzettségként elegendő egy érettségi bizonyítvány, a képzést azonban csak bizonyos szakmai előképzettség birtokában lehet megkezdeni. Ez az előképzettség lehet

3. szakirányú szakképesítés vagy tevékenységi engedély:

55. mérlegképes könyvelői szakképesítés vagy
82. a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító (pénzügyminisztériumi) engedély (igazolvány);

4. felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség:

ba) a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet alapján szerzett végzettség (oklevél, vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga),

bb) a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakokon szerzett végzettség (oklevél, vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga), vagy

bc) a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon szerzett végzettség (oklevél, vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga),

       bd) A fenti a)-c) pontokban fel nem sorolt egyéb felsőfokú iskolai végzettség.

A programkövetelmény a fentebb hivatkozott általános felmentési lehetőség mellett speciális felmentés lehetőséget e képzésnél nem biztosít.

A fentiek alapján érdemes végiggondolni a szakmai ismeretek fejlesztésének lehetőségeit és igényeit, hiszen az Oktatási Központ az új rendszerben szeptemberben már elindítja az első képzéseket. Az érdeklődőknek az induló képzésekről regisztrációt követően e-mailben küldünk értesítőt.

Az új rendszerben induló szakképzéseinkre a már megszokott részletfizetési lehetőség is igénybe vehető, de a Diákhitel program bővülésének köszönhetően a képzési díjat kamatmentes képzési hitelből is fedezhetik a jelentkezők, hogy ne az anyagiak álljanak a tervek megvalósításának útjában.

A cikk szerzője:

dr. Csoszánszky Zoltán oktatási igazgató,

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft.