Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
E törvény azonban hatályát veszti a 2022. augusztus 1. napjától hatályos a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény rendelkezési alapján.
Az új jogszabály a versenyképesség növelése érdekében többek között lehetővé tette, hogy az Unió más tagállamaiban székhellyel rendelkező társaságok meglévő eszközeikkel gördülékenyebben települhessenek át Magyarországra. Minden olyan művelet lebonyolítható határokon átnyúlóan is, amelyet belföldi egyesülés vagy szétválás esetén is végre lehet hajtani. A határokon átnyúló átalakulás fogalma egyértelművé teszi, hogy annak eredményeként a társaság társasági formája a jogi személyiség megőrzése mellett megváltozik, másrészt pedig azt is, hogy a társaság székhelyét a fogadó tagállamba helyezi át.
Az augusztustól hatályos törvény az átalakulásra vonatkozó új szabályok mellett a határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó szabályokat is megállapítja mind a részleges, mind a teljes szétválás tekintetében és a határokon átnyúló átalakulásnak azt a jogügyletet tekinti, amelynek során a cégnyilvántartásba bejegyzett korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság mint tőkeegyesítő társaság jogi személyiségének megőrzése mellett jogutód nélküli megszűnés - végelszámolás vagy felszámolás - nélkül a társasági formáját a jogutód (fogadó) tagállamának joga szerinti társasági formává alakítja át úgy, hogy legalább a székhelyét áthelyezi a jogutód tagállamba.
Fontos, hogy csak ezen két társasági forma esetén teszi ezt lehetővé!
A határokon átnyúló átalakulás előkészítésének folyamata nagyban hasonlít a belföldi átalakuláséhoz. A társaság legfőbb szerve főszabályként két alkalommal határoz a határokon átnyúló átalakulásról, de lehetőség van arra is, hogy csak egyszer történjen döntéshozatal.
Magyar székhelyű társaság nem határozhat el határokon átnyúló műveletet és nem vehet részt abban, ha
Első ízben a tagok a határokon átnyúló átalakulás szándékáról döntenek, felmérik a lehetséges kilépő tagok nagyságrendjét, hiszen utóbbi a taggal való elszámolás miatt nagyban befolyásolja azt, hogy az átalakulás végrehajtásának a reális esélye egyáltalán fennáll-e.
Második alkalommal már, a szükséges közzététel és egyéb intézkedést követően a határokon átnyúló átalakulást előkészítő tervezet, - esetlegesen - jelentések és az arra érkezett észrevételek alapján dönthetnek véglegesen a tagok a határokon átnyúló átalakulásról.
A társaságnak mindezek után ki kell dolgoznia és közzé kell tennie az átalakulási tervezetet – és nem terv, mint ahogyan a belföldi eljárások esetében nevezzük –, amely tartalmazza az átalakulással kapcsolatos legfontosabb információkat (a társaság vagy társaságok tervezett társasági formáját, a létesítő okiratot, az átalakulás javasolt menetrendjét, valamint a tagoknak és hitelezőknek kínált biztosítékok részleteit, az átalakulás hatását a munkavállalókra nézve). Az átalakulási tervezetnek része a jogelőd és jogutód társaság záró, illetve nyitó vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete is, továbbá a vezető tisztségviselő arról szóló nyilatkozata, hogy az általa ismert körülmények alapján a határokon átnyúló átalakulás végrehajtásának nincs akadálya. Itt is megmarad a könyvvizsgáló általi ellenőrzési kötelezettség a társaságtól független könyvvizsgáló részvételével. A könyvvizsgálónak nem csak a határokon átnyúló átalakulás tervezetét kell megvizsgálnia, hanem vizsgálata körében a vagyonmérleg-tervezeteket, a társaság által a társaságból kilépni szándékozó tagok számára felajánlott pénzbeli kártalanítást, valamint a társasági részesedések cserearányát is át kell tekintenie.
A jogutód vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetének tekintetében tehát nem releváns, hogy milyen tagállam joga szerint kíván átalakulni a társaság. Csak a fogadó tagállamban előírt minimális jegyzett tőke összege fontos a nyitó vagyonmérleg-tervezet elkészítésekor.
Elképzelhető, hogy a más tagállambeli jogelődre vagy jogutódra kiterjedő tagállami jog nem írja elő számviteli mérleg készítését a határokon átnyúló művelet lebonyolításával összefüggésben. Ilyen esetben természetesen nem merül fel az, hogy a vagyonmérlegeket a magyar számviteli törvény szerint el kellene készíteni. A másik fontos elem, hogy a magyar könyvvizsgálónak a magyar társaság által elkészített tervezeteket és jelentést kell megvizsgálnia, más tagállam joga alá tartozó társaság iratait nem.
Mármost felmerült a kérdés, hogy a végleges vagyonmérleget kell-e és ha igen, kinek auditálnia?
A jogalkotó informálisan megerősített álláspontja szerint az új törvény abban az esetben teszi kötelezővé a végleges vagyonmérleg készítését és könyvvizsgálatát a jogutód számára, ha az magyar társaság. Ugyanakkor ebből az is következik, hogy a magyar társaságot a cégbíróság a tanúsítvány kiállítása után nem törli még (egészen addig, amíg a külföldi társaságot be nem jegyzik), addig a számviteli törvény hatálya alá tartozik és így, álláspontunk szerint szükséges számára az auditált végleges vagyonmérleg készítése a határon átnyúló átalakulás hatályával.
A tagok és munkavállalók tájékoztatása érdekében a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságnak jelentést kell készítenie mind tagok, mind a munkavállalók számára. A munkavállalókat illetően a jelentésnek különösen a munkaviszonyra kiható, illetőleg a jogutód társaságban alkalmazandó foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos információkat kell magában foglalnia.
A munkavállalók képviselői vagy a munkavállalók legkésőbb az átalakulásról véglegesen döntő legfőbb szervi ülés időpontját megelőző 5. munkanapig tehetik meg észrevételeiket. A munkavállalói álláspontról a vezető tisztségviselőknek a tagokat is tájékoztatnia kell. A jelentéshez a vezető tisztségviselőnek csatolnia kell a munkavállalói észrevételeket. Ezen túl az új törvény a vezető tisztségviselő kötelezettségeként írja elő azt is, hogy reflektáljon a munkavállalói észrevételekre, álláspontját az átalakulásról véglegesen döntő legfőbb szervi ülés időpontját megelőző napig köteles közölni a munkavállalókkal.
Az átalakulással összefüggő adatok nyilvánosságát itt is a Cégközlönyben való közzététel útján biztosítja a jogalkotó, azzal azonban, hogy azt NEM a társaság, hanem a bíróság teszi közzé! Nincs szükség ilyen közzétételre, ha a társaság a honlapján teszi közzé ezeket az információkat.
Ez alapján a hitelezők biztosítékot követelhetnek, pontosan úgy, mint a jelenleg hatályos szabályozás szerint a belföldi tranzakciók során. A hitelezők az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a közzétételtől számított - az Átalakulási tv.-ben e tekintetben előírt 8 naphoz képest igen hosszú - 90 napos jogvesztő határidőn belül kérhetik a bíróságtól. E körben a hitelezőnek a bírósághoz történő bejelentés során elegendő csupán valószínűsítenie, hogy a követeléseinek kielégítése veszélyben forog, azt azonban kétséget kizáróan igazolnia kell, hogy a társaság a hitelezői igény követelésére irányuló bejelentését követően nem nyújtott számára megfelelő biztosítékot, vagy az átalakulási tervezet ilyen biztosítékot nem foglal magában.
A bíróság a hitelező kérelmét az Átalakulási tv.-ben foglaltakkal azonosan, a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával bírálja el, mégpedig 30 napon belül. Fontos megjegyezni, hogy az átalakulást megelőző tanúsítvány mindaddig nem adható ki, amíg a hitelezők megfelelő biztosítékot nem kaptak.
Az átalakulási tervezet és a jelentések alapján a társaság legfőbb szerve minősített többséggel dönt arról, hogy jóváhagyja-e az átalakulási tervezetet, valamint határoz a létesítő okiratok elfogadásáról, esetlegesen szükségessé váló módosításairól. A társasági részesedést birtokló tagok számára, akik a tervezet jóváhagyása ellen szavaztak, biztosítja a jogot, hogy kiléphessenek a társaságból, és társasági részesedésük után az azok értékének megfelelő pénzbeli kártalanítást kaphassanak. A tagok számára biztosítja továbbá a bíróság előtti jogérvényesítést.
A határokon átnyúló átalakulás tervezete mellett a vezető tisztségviselőknek úgynevezett fizetőképességi nyilatkozatot is kell készíteniük. Ebben a nyilatkozatban a társaság vezető tisztségviselői nyilatkozattal igazolják, hogy pontos képet adtak a társaság helyzetéről, és azt is, hogy a nyilatkozattétel időpontjában nincs tudomásuk olyan tényről vagy körülményről, amely miatt a társaság a határokon átnyúló átalakulás után ne tudna eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek.
A belföldi társaság határokon átnyúló átalakulása során a társaság tanúsítvány kiadását kezdeményezi a cégjegyzékét vezető bíróságnál. A tanúsítvány igazolja, hogy a szükséges intézkedéseket és kötelezettséget a társaság teljesítette. A bíróság a tanúsítvány kiadását megelőző vizsgálat körében áttekinti az átalakulás megvalósulásához szükséges, a magyar jogszabályokban előírt minden feltétel teljesülését, az eljárási és alaki követelmények megfelelő végrehajtását. A bíróság azt is vizsgálja, hogy a határokon átnyúló átalakulásra nem a nemzeti vagy uniós jog kijátszása érdekében kerül-e sor, illetve, hogy az csalárd, vagy visszaélésszerű magatartást nem valósít-e meg. A bíróságnak a kérelem társaság általi benyújtásától számított kilencvenedik napig el kell döntenie, hogy kiadja-e az átalakulást megelőző tanúsítványt.
Itt is megtaláljuk azt a Ctv-beli rendelkezést, hogy ha az állami adó- és vámhatóság adóhatósági ellenőrzést folytat vagy kíván folytatni a társaságnál, akkor a tanúsítványt csak a kilencvenedik napon adja ki a bíróság, biztosítva ezzel, hogy az adóigazgatási eljárás lezáruljon. Kibővíti ugyanakkor a szabály alkalmazásának hatókörét, mert immár egyrészt a rendelkezés nem csak az állami adó- és vámhatóságra, hanem az önkormányzati adóhatóságra is vonatkozik, másrészt nem csak adóigazgatási eljárás merülhet fel, hanem adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás is. Fontos jelezni azt, hogy változatlanul marad az a szabály, hogy az adóhatósági ellenőrzés, az adóhatósági végrehajtás nem akadálya a tanúsítvány kiadásának. Általában elmondható, hogy a hatósági eljárás folyamatban léte nem akadálya a tanúsítvány kiadásának, kivéve, ha a határokon átnyúló műveletet csalárdnak tartja a hatóság, és feljelentést tesz. Ebben az esetben a büntetőeljárás kimenete alapján dönthet a bíróság a tanúsítvány kiadásáról vagy a kiadás megtagadásáról.
A tanúsítvány kiadása iránti kérelem elbírálásának első 90 napos szakasza cégjogi szempontból elsődlegesen a változásbejegyzési eljárásra épül. A bíróság a kérelem hiányossága, hibája okán kizárólag a Ctv. mellékletében felsorolt iratokat kérheti a társaságtól, és egyszer adhat ki hiánypótlási felhívást. Ha tehát maga a tanúsítvány kiadása iránti kérelem nem alkalmas arra, hogy a bíróság kibocsássa a tanúsítványt, egyéb körülményeket a bíróság nem is vizsgál.
Ha a társaság által benyújtott kérelem és a becsatolt iratok megfelelőek, valamint az új törvény 23. § szerinti vizsgálat szükségessége nem merül fel, illetve feljelentés nem történt vagy büntetőeljárás nincs folyamatban, a tanúsítvány kiadható.
A bíróság a részletesebb vizsgálat érdekében a 90 napos általános ügyintézési határidőt meghosszabbíthatja. Az eljárás meghosszabbításáról a társaságot a bíróságnak értesítenie kell és meg kell jelölnie végzésében a hosszabbítás indokát.
A külföldi származási tagállamban kiállított tanúsítvány esetén a jogutód, vagyis a magyar társaság bejegyzésére irányuló kérelmet a tanúsítvány kiállítását követő 30 napon belül kell benyújtani a jogutód társaság székhelye szerint illetékes bírósághoz. A bíróság vizsgálatának a tanúsítvány kiadása iránti eljárásban a külföldi hatóság által vizsgált körülményekre már nem kell kiterjednie. A bíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során a cég bejegyzési eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el, egyszerűsített cégeljárás azonban nem kérhető.
A határokon átnyúló átalakulás végrehajtásának egyik jogkövetkezménye az, hogy az átalakulás eredményeképpen létrejött magyar társaság a jogelőd társaság általános jogutódja.
Abban az eseten, ha az új törvény a Ptk. és/vagy a Ctv. rendelkezéseitől eltérően nem szabályoz, úgy a határokon átnyúló műveletek esetében is alkalmazni kell a Ptk.-nak mind a jogi személyekre irányadó általános, illetőleg a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok körében a korlátolt felelősségű társaságra és részvénytársaságra vonatkozó különös szabályait is.
Ezen eljárások során is lehetősége van a társaságnak arra, hogy meghatározza az átalakuláshoz fűződő joghatások beálltának időpontját. Az átalakulás időpontja és a jogutód bejegyzésének hatálya azonban nem válhat ketté: az átalakulás nem hatályosulhat mindaddig, amíg a jogutód társaság bejegyzése hatályossá nem válik.
Kérdésként felmerült már az is, hogy mi lehet a legelső időpont, amikor már a fenti eljárások elkezdhetőek?
Álláspontunk szerint elkezdeni ugyan el lehet az okiratok beszerzését, előkészítését, de felhasználni leghamarabb csak szeptember 1.-jén lesz mód, tekintve, hogy a közzétételre vonatkozó rendelkezések (12-14 §-ok) csak e naptól lesznek hatályosak. A benyújtásnak legalább 30 nappal meg kell előznie a második döntés meghozatalát, amely így nem lehet korábbi, mint október 1. napja.
A társaság a határokon átnyúló átalakulásról hozott végleges döntés napjától számított legalább 30, de legfeljebb 90 nap elteltével a tanúsítvány kiadása iránti kérelmet terjeszt elő a bíróságon, azaz itt újabb 30 napos várakozási idővel kell számolnunk.
Ezt követően a bíróság a kérelem beérkezését követő napon megkeresi azokat a hatóságokat, így többek között a NAV-ot is, amelyeket az új törvény előír. A hatóságoknak 45 napja van a nyilatkozattételre. Eddigi – más ügyekben szerzett – tapasztalataink szerint e határidőt ki is merítik majd.
Ha az adóhatóság ez idő alatt arról tájékoztatja a bíróságot, hogy a társaságnál az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás vagy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás van folyamatban, vagy ilyen eljárást kezdeményez, a tanúsítvány kiadása iránti kérelem bírósághoz való érkezésétől számított 90. napon adható ki a tanúsítvány, feltéve, hogy a tanúsítvány kiadásának e törvény szerint akadálya egyébként nincs. Ez az eljárási rend megegyezik a végelszámolással történő megszüntetés esetében alkalmazandó renddel.
Abban az esetben, ha hiánypótlásra kerül sor, azt is 45 napon belül adja ki a bíróság és legfeljebb 30 napos határidőt biztosít a hiányok pótlására.
Ha minden rendben találtatik, nincs hiánypótlás, nincs adóhatósági vizsgálat, akkor a tanúsítvány kiadásának határideje legkésőbb a tanúsítvány kiadása iránti kérelem érkezésétől számított 90. nap.
A cikk szerzője:
Dr. Borsy János Mátyás
LL.M. ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász
Borsy Ügyvédi Iroda,
a 
együttműködő ügyvédi irodája
A szerző "A kapcsolt vállalkozások " című előadása elérhető távoktatási kínálatunkban.