A bizalmi vagyonkezelési szerződésről

A korábban hatályba nem lépett „új Ptk.” (a 2009. évi CXX. törvény) is beépítette már soraiba a trust-jellegű modellt.

A megoldásnak az a lényege, hogy a vagyonrendelő átruházza a vagyonkezelőre a kezelendő vagyont: dolgok tulajdonjogát, jogokat, követeléseket, de a vagyonkezelő azt a szerződésben meghatározott korlátok között és a kedvezményezett javára köteles kezelni. Az új Ptk. életbelépésével együtt azonban jelentős kísérő szabályozásra lesz szükség, hiszen a törvény nem tér ki a vagyonkezelőkkel szemben támasztandó követelmények meghatározására, a vagyonkezelők nyilvántartási rendszerének kialakítására és a vagyonkezelési nyilvántartás vezetésének rendjére, valamint az új jogintézményhez kapcsolódó adó- és illetékjogi szabályok rendjére sem.

Miután a magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés hagyományok nélküli, vadonatúj intézmény, a törvény írásbeli alakot ír elő a szerződés érvényességéhez. Nincs szükség azonban közokiratra, elégséges a magánokirati forma, egyelőre ügyvédi ellenjegyzés kényszere nélkül. A végrendeletbe foglalt vagyonrendelés érvényességére a végrendeletre vonatkozó alakszerűségi követelmények vonatkoznak.

A bizalmi vagyonkezelői szerződésben kell pontosan meghatározni a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyakat: dolgokat, jogokat, követeléseket. A vagyonrendelő jognyilatkozata határozza meg ezen kívül a kezelt vagyonból történő juttatások formáit is. A vagyonkezelő tulajdonosává válik a kezelt vagyonnak, tehát a rendelkezési jog is átadásra kerül ezzel a szerződéssel.

A törvény kötelező szabályokkal biztosítja azt, hogy a vagyonkezelő hitelezői, továbbá a vagyonkezelő házastársa, élettársa se végrehajtás, se felszámolás esetén, se egyéb formában ne támaszthassanak igényt a kezelt vagyonra. Ezt a célt szolgálja a vagyonelkülönítés intézménye.

Fogalmilag zárja ki a törvény azt, hogy a vagyonrendelő hitelezői igényt támaszthassanak a kezelt vagyonnal szemben. Ez a jogi helyzet egyenesen következik abból a tényből, hogy a vagyonrendelő átruházza a kezelt vagyon tulajdonjogát a vagyonkezelőre. Miután azonban ez a megoldás igencsak hasonlít a hitelezők kijátszására szolgáló fedezet elvonáshoz és, hogy ilyen módon ne lehessen a hitelezők érdekeit sérteni, a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága alapján lehet orvoslást találni, vagy adott esetben jogintézménnyel történő visszaélés jogcímén lehet jogilag támadni a bizalmi vagyonrendelést.

A törvény kizárja azt is, hogy a kedvezményezett hitelezői a vagyonkezelő tulajdonában lévő, de a kedvezményezett javára kezelt vagyonra bármikor igényt támaszthassanak. Erre csak attól kezdve lesz lehetőségük, amikor e vagyontárgyaknak vagy azok hasznainak a kedvezményezett részére való kiadása esedékessé vált.

KI LEHET VAGYONKEZELŐ?

A törvény abból indul ki, hogy vagyonkezelő elvben mind jogi személy, mind természetes személy lehet. Garanciális jelentősége van annak a rendelkezésnek, amely szerint a vagyonkezelő nem lehet az általa kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettje, éspedig akkor sem, ha a vagyonkezelő azonos a vagyonrendelővel.  

Kedvezményezett bárki lehet: akár jogi személy, akár természetes személy. Kedvezményezett lehet cselekvőképességében korlátozott személy is. Ilyen estben a vagyonkezelőtől származó előnyökről történő rendelkezés módját a cselekvőképesség szabályai határozzák meg. A törvény nem zárja ki, hogy maga a vagyonrendelő legyen a kedvezményezett.

A vagyonkezelő legalapvetőbb kötelezettsége a kezelt vagyon gazdaságos működtetése, megőrzése és gyarapítása. E tevékenység során a vagyonkezelő a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembe vétele mellett köteles eljárni.

A vagyonkezelőt, tevékenységért díjazás illeti meg, bár ingyenesen is teljesítheti feladatát.

A vagyonkezelő tulajdonosként, a szerződés korlátai között szabadon gazdálkodik a kezelt vagyonnal. A kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekért elsősorban a kezelt vagyonnal felel. Ha a kötelezettségvállalásokat a kezelt vagyonból nem tudja kifizetni, saját vagyonával is korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha a másik fél nem tudta és nem is kellett, hogy tudja, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein. Ez nem érinti a vagyonkezelő esetleges kártérítési vagy jogalap nélküli gazdagodási igényét a vagyonrendelővel vagy a kedvezményezettel szemben.

A cikket készítette: