A bizalmi vagyonkezelési szerződésről

Vissza a szakmai cikkekhez
A bizalmi vagyonkezelési szerződésről
2013. december 6. 0:00
A bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Az új Ptk.-ban már megjelenő jogintézménynek a többi, külföldön már ismert és működő vagyonkezelési konstrukcióval közös vonása, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa.

 

 
 
 

 

A korábban hatályba nem lépett „új Ptk.” (a 2009. évi CXX. törvény) is beépítette már soraiba a trust-jellegű modellt.

 

A megoldásnak az a lényege, hogy a vagyonrendelő átruházza a vagyonkezelőre a kezelendő vagyont: dolgok tulajdonjogát, jogokat, követeléseket, de a vagyonkezelő azt a szerződésben meghatározott korlátok között és a kedvezményezett javára köteles kezelni. Az új Ptk. életbelépésével együtt azonban jelentős kísérő szabályozásra lesz szükség, hiszen a törvény nem tér ki a vagyonkezelőkkel szemben támasztandó követelmények meghatározására, a vagyonkezelők nyilvántartási rendszerének kialakítására és a vagyonkezelési nyilvántartás vezetésének rendjére, valamint az új jogintézményhez kapcsolódó adó- és illetékjogi szabályok rendjére sem.

Miután a magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés hagyományok nélküli, vadonatúj intézmény, a törvény írásbeli alakot ír elő a szerződés érvényességéhez. Nincs szükség azonban közokiratra, elégséges a magánokirati forma, egyelőre ügyvédi ellenjegyzés kényszere nélkül. A végrendeletbe foglalt vagyonrendelés érvényességére a végrendeletre vonatkozó alakszerűségi követelmények vonatkoznak.

A bizalmi vagyonkezelői szerződésben kell pontosan meghatározni a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyakat: dolgokat, jogokat, követeléseket. A vagyonrendelő jognyilatkozata határozza meg ezen kívül a kezelt vagyonból történő juttatások formáit is. A vagyonkezelő tulajdonosává válik a kezelt vagyonnak, tehát a rendelkezési jog is átadásra kerül ezzel a szerződéssel.

A törvény kötelező szabályokkal biztosítja azt, hogy a vagyonkezelő hitelezői, továbbá a vagyonkezelő házastársa, élettársa se végrehajtás, se felszámolás esetén, se egyéb formában ne támaszthassanak igényt a kezelt vagyonra. Ezt a célt szolgálja a vagyonelkülönítés intézménye.

Fogalmilag zárja ki a törvény azt, hogy a vagyonrendelő hitelezői igényt támaszthassanak a kezelt vagyonnal szemben. Ez a jogi helyzet egyenesen következik abból a tényből, hogy a vagyonrendelő átruházza a kezelt vagyon tulajdonjogát a vagyonkezelőre. Miután azonban ez a megoldás igencsak hasonlít a hitelezők kijátszására szolgáló fedezet elvonáshoz és, hogy ilyen módon ne lehessen a hitelezők érdekeit sérteni, a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága alapján lehet orvoslást találni, vagy adott esetben jogintézménnyel történő visszaélés jogcímén lehet jogilag támadni a bizalmi vagyonrendelést.

A törvény kizárja azt is, hogy a kedvezményezett hitelezői a vagyonkezelő tulajdonában lévő, de a kedvezményezett javára kezelt vagyonra bármikor igényt támaszthassanak. Erre csak attól kezdve lesz lehetőségük, amikor e vagyontárgyaknak vagy azok hasznainak a kedvezményezett részére való kiadása esedékessé vált.

 

KI LEHET VAGYONKEZELŐ?

A törvény abból indul ki, hogy vagyonkezelő elvben mind jogi személy, mind természetes személy lehet. Garanciális jelentősége van annak a rendelkezésnek, amely szerint a vagyonkezelő nem lehet az általa kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettje, éspedig akkor sem, ha a vagyonkezelő azonos a vagyonrendelővel.  

Kedvezményezett bárki lehet: akár jogi személy, akár természetes személy. Kedvezményezett lehet cselekvőképességében korlátozott személy is. Ilyen estben a vagyonkezelőtől származó előnyökről történő rendelkezés módját a cselekvőképesség szabályai határozzák meg. A törvény nem zárja ki, hogy maga a vagyonrendelő legyen a kedvezményezett.

A vagyonkezelő legalapvetőbb kötelezettsége a kezelt vagyon gazdaságos működtetése, megőrzése és gyarapítása. E tevékenység során a vagyonkezelő a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembe vétele mellett köteles eljárni.

A vagyonkezelőt, tevékenységért díjazás illeti meg, bár ingyenesen is teljesítheti feladatát.

A vagyonkezelő tulajdonosként, a szerződés korlátai között szabadon gazdálkodik a kezelt vagyonnal. A kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekért elsősorban a kezelt vagyonnal felel. Ha a kötelezettségvállalásokat a kezelt vagyonból nem tudja kifizetni, saját vagyonával is korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha a másik fél nem tudta és nem is kellett, hogy tudja, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein. Ez nem érinti a vagyonkezelő esetleges kártérítési vagy jogalap nélküli gazdagodási igényét a vagyonrendelővel vagy a kedvezményezettel szemben.

 

A cikket készítette:

Szmicsek Sándor
Partner
Adó- és jogi szolgáltatások
+36 1 429-3010
sandor.szmicsek@mazars.hu
Dr. Borsy János Mátyás
ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász

+36 30 968-0642
 

 

A szerző(k)ről

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!