A kapcsolt vállalkozásokról

Egyrészt vannak olyan előírások, melyek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan speciális terheket rónak, ilyenek lehetnek például a bejelentési kötelezettségek, bizonyítási kötelezettségek vagy az egyéb adminisztrációs előírások. Másrészt a jogszabályi keretek számos előnyös lehetőséget vagy adminisztrációs egyszerűsítést kínálnak a kapcsolt vállalkozások számára, mint például az ingatlan átruházás illetékmentessége, a csoportos társasági adó alanyiság, a csoportos áfa alanyiság.

Az azonos többségi irányítás alatt álló vagy azonos ügyvezetés alá tartozó vállalkozások, egyéb szervezetek esetében nem beszélhetünk független működésről. Az ilyen entitások az egymás közötti szerződéseikben, megállapodásaikban eltérhetnek a független felek között szokásos, piaci feltételektől és áraktól, mely által a jövedelmüket és az adóalapjukat is manipulálhatják.

Ezért aztán ezeknek az entitásoknak (pl. magánszemély tulajdonosok, őstermelők, egyéni vállalkozások, társas vállalkozások, egyesületek, alapítványok, stb.) be kell tartaniuk egy speciális alapelvet az adózásuk során, ezt hívjuk a szokásos piaci ár elvének. A szokásos piaci ár elve megjelenik a számvitelben és az adózásban is, amiről azonban rövidesen újabb kreditpontos távoktatási anyag és szakmai cikk lesz elérhető az Oktatási Központ kínálatában, így a jelen írás a kapcsolt vállalkozások összetett szabályozási rendszerét igyekszik átláthatóbbá tenni az egyes kapcsolódó jogszabályok mentén haladva.

A jogszabályi hierarchia csúcsán helyet foglaló Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban Ptk.) is foglalkozik a kapcsoltság megállapításának alapjául szolgáló befolyás fogalmának meghatározásával.

Ptk. 8:2. § szerint a többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A meghatározó befolyást pedig úgy definiálja a törvény, hogy ez akkor valósul meg, ha a befolyással rendelkező közvetlenül, vagy közvetve

• jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
• a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján ezen személyek a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Közvetett befolyást gyakorol az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. Fontos kiemelni, hogy ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

Gyakori kérdés a családtagok, problematikája! A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Ez utóbbi esetben a közeli hozzátartozó fogalmának definíciójának meghatározása során is a Ptk. lesz a segítségünkre, amelynek 8:1. § (1) bekezdése alapján közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

A Számviteli törvény vonatkozó szabályai

A törvény szerint a kapcsolt vállalkozások az eszközök bekerülési értékét, költségeiket és ráfordításaikat, valamint árbevételüket kiigazíthatják az általuk alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetével. Emellett a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ezeknek az előírásoknak az a célja, hogy a beszámoló a megbízható és valós összképet tükrözze, és azt ne torzítsa el a kapcsolt vállalkozásokkal kötött nem piaci áron megvalósult ügyletek értéke.

A Számviteli törvény kapcsolt vállalkozási fogalmába az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalat tartozik.

A könyveiket és beszámolójukat IFRS szabályok szerint vezetőknél, összeállítóknál az IAS 24 szerinti kapcsolt fél fogalom az irányadó a számvitelben. A kiegészítő melléklet egyedi rendelkezései egy másik fogalmat (kapcsolt fél) tartalmaznak, ami egy bővebb kört takar (az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom).

Kapcsolt vállalkozás fogalma az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.)

Adózási szempontból először is az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) fogalmát kell irányadónak tekinteni minden adónem szempontjából.

Az Art. is saját kapcsolt vállalkozás fogalommal operál, amelynél a Tao. tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) definíciójára hivatkozik. Ez szerint kapcsolt vállalkozási viszonyt jelent a Ptk. szerinti többségi befolyás (szavazati többség vagy meghatározó befolyás, pl. vezető tisztségviselők kinevezési, visszahívási joga, stb.), a közös ügyvezetés, de kapcsolt vállalkozási viszonyban áll az adózó és külföldi telephelye, illetve külföldi adózó és belföldi telephelye is. Kapcsolt vállalkozási viszonyban állhat például egy Kft. a 100%-os tulajdonos Zrt-vel, annak magánszemély többségi tulajdonosával (ha a szavazati többség fennáll), de kapcsolt vállalkozás lehet két Kft. is, ha közeli hozzátartozók tulajdonában vannak.

A Tao. tv. 4. § 23. pontja alkalmazásában kapcsolt vállalkozás:

1. az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik („anya – leány”);
2. az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik („leány – anya”);
3. az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni („testvér”);
4. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
5. az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
6. az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg (2015. január 1-től).

A fenti mellett további speciális eseteket is találunk a Tao. tv.-ben.

Kapcsolt vállalkozás fogalma az ÁFA törvényben

Az ÁFA tv. alkalmazásában az Art. szerinti kapcsolt vállalkozási fogalmat kell irányadónak tekinteni. A csoportos ÁFA alanyiság tekintetében ennek kiemelt jelentősége van.

Az ÁFA tv. előírásai szerint a kapott ellenérték az általános forgalmi adó alapja. Az ellenérték helyett azonban a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy az egyik vagy másik félnek nem 100%-os az ÁFA levonási joga (az ÁFA tv. 67. §-ában találhatóak a részletes leírások).

Hasonló fogalmak más jogszabályokban

A fenti kapcsolt vállalkozási definíciók (Számviteli tv., Art., Tao. tv. szerinti fogalmak) nem keverendőek össze a KKV. tv. szerinti kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás fogalmakkal, amelyek a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati méret besorolásánál játszanak szerepet.

KKV. »» a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény

Itt két új fogalommal is találkozunk:

• partnervállalkozás, amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és közöttük olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan, vagy egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.
• kapcsolódó vállalkozás, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

• egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével rendelkezik, vagy
• egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
• egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal történt megállapodás alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

Aktv. »» az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény

A jogszabály szerint kapcsolt vállalkozás: olyan személy, aki vagy amely egy másik személlyel legalább az egyik ezen jogszabályban meghatározott módon kapcsolatban áll. Ennek jelentősége a kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos, határokon átnyúló eljárásokban van.

Katv »» a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

Katv. 2. § 9. pont szerint a törvény alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a Tao. tv. fent már citált 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás.

Kapcsolt vállalkozások és a KATA

Amennyiben az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizetőnek fel kell tüntetnie a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

Ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel 71,42 százaléka után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet.

Htv. »» a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (2021. január 1.-től hatályos szabálya)

A Htv. 39. § (11) bekezdése szerint az a vállalkozó, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg.

A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során.

Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.

De minimis rendelet 32013R1407 A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról, kimondja, hogy:

"Egy és ugyanazon vállalkozás": e rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között ugyanazon kapcsolatok legalább egyike fennáll, amely már bemutatásra került a KKV törvény kapcsolódó vállalkozások fogalom meghatározása során.

Ez a szabályozási sokrétűség vetette fel egy összefoglaló előadás elkészítésének az igényét is, amely segítségére lehet minden érintettnek abban, hogy ha megbízójától a megfelelő információkat megkapja, bizonyára sikeresen tudja elvégezni az ezzel kapcsolatos feladatát, így aki többet szeretne tudni erről a témáról, annak kreditpontos programunkat is ajánljuk.

A cikk szerzője:

Dr. Borsy János Mátyás

LL.M. ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász

Borsy Ügyvédi Iroda,

www.borsyugyveditarsulas.hu

a    együttműködő ügyvédi irodája

Szerezze meg összes szükséges kreditpontját kényelmesen, otthonában! >>>