Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Az elmúlt hetekben talán nincs olyan könyvvizsgálói fórum vagy beszélgetés, ahol ne került volna szóba a digitális archiválás.
A szezonnak vége, jöhetne a jól megérdemelt nyaralás, ehelyett a többség fájlok után kutat a gépe mélyén, és a „vajon ez volt-e a végleges verzió?” kérdésre keresi a választ. Miért? Mert ha a dokumentáció év közben nem egy helyen épült, akkor az archiválás nem egy gombnyomás, hanem egy gyötrelmes utómunka.
A bérszámfejtés stabil működésének egyik fontos feltétele, hogy a folyamat ne kizárólag a számfejtés technikai végrehajtására épüljön, hanem megfelelő kontrollpontokkal, ellenőrzési lépésekkel és dokumentált működési szabályokkal is támogatott legyen. A bérszámfejtés eredménye közvetlenül érinti a munkavállalók jövedelmét, a vállalat pénzügyi teljesítéseit, a számviteli elszámolásokat és a hatósági adatszolgáltatásokat, ezért a hibák megelőzése, az eltérések időben történő felismerése és a folyamat visszakövethetősége kiemelt jelentőségű.
Ha 2023-at a „nagy nyelvi modellek évének" kiáltottuk ki, 2024 pedig azé az időszaké, amikor mindenki megtanulta a prompt szót, akkor 2026 talán arról fog szólni, hogy a szakma végre különbséget tud tenni a látványos és a használható között. Az elmúlt három évben ugyanis nem egyetlen technológia érkezett meg hozzánk, hanem három, egymásra épülő hullám. Mindegyik hozott valami újat, mindegyik keltett indokolt lelkesedést – és mindegyiknél megtanultuk, hogy hol fogynak el az egyes eszközök képességei.
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény alapján módosult az Szja törvény reprezentációra vonatkozó rendelkezése.
Megjelent a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tájékoztatója az elektronikus könyvvizsgálói jelentésekről. A tájékoztató egyértelművé teszi: a független könyvvizsgálói jelentés immár nem pusztán elektronikus előállítási lehetőség, hanem a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során kötelezően elektronikus okiratban kiállítandó dokumentum. Ez a változás nem adminisztratív finomhangolás, hanem a könyvvizsgálói folyamat digitalizációjának lényegi fordulópontja.
A helyi iparűzési adóbevallás esetén többször előfordulhat kérdésként, hogy amennyiben egy egyéni vállalkozó (de lehetne akár jogi személy is) iparűzési adó kapcsán 2025 adóévre az egyszerűsített adóalap alkalmazását választotta, de 2025 év során áthelyezte a székhelyét, akkor ezt miként kell bevallani a HIPAK nyomtatványon? Vagyis a kérdés, hogy ilyenkor az iparűzési adót (adóalapot) milyen szabály alapján kell a két székhely között megosztani? Továbbá ezt a bevallásban milyen formában kell jelezni? Egyáltalán egy, vagy két bevallást kell készíteni?