A bankrendszer működésének és számvitelének megértése – a pénzügyi szektor stabilitásának záloga

A hazai bankszektor szabályozása az 1990-es évek elején indult meg, ám azóta számos hazai és nemzetközi reformon ment keresztül. A Hitelintézeti törvény (Hpt.) legutóbbi átfogó módosítása (2013. évi CCXXXVII. törvény) már az EU-s jogharmonizáció szellemében született, és a prudenciális szabályozást közvetlenül alkalmazható uniós rendeletekre bízta (pl. CRR, CRD IV). A Bázeli tőkemegfelelési előírások – a hatályos Hpt. mellett - szintén meghatározzák a hazai banki gyakorlatot, amelynek célja a biztonságos működés fenntartása a likviditás, szolvencia és rentabilitás egyensúlyával.

A banki működés különlegessége nemcsak jogi vagy pénzügyi kérdés. A bankok olyan üzleti modellek szerint működnek, ahol a kockázat a mindennapok része: hitelkockázatok, piaci volatilitás, likviditási nyomás és működési vagy szabályozási kihívások minden döntésnél jelen vannak. Mindezt tovább árnyalja az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kockázatok előretörése, amelyek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartható banki működés tervezésében és megítélésében.

Ebben a komplex környezetben a számvitel és kontrolling szerepe kulcsfontosságú. A számviteli funkció biztosítja, hogy a beszámolók – IFRS szabályok mentén – pontos, megbízható képet adjanak a bank pénzügyi helyzetéről. A kontrolling pedig nem csupán az eredmény- és mérlegtervezésért felel, hanem az üzleti döntések hátterét is megadja a vezetés számára: költség- és bevételallokáció, teljesítménymérés és elemzés, valamint a kockázati információk szintetizálása révén.

A banki jelentésszolgálat szintén rendkívül összetett. A pénzügyi (FINREP) és felügyeleti (COREP) riportok, valamint az EBA – azaz Európai Bankhatóság - elvárások teljesítése folyamatos adatszolgáltatást és magas szintű adatminőséget követel. A beszámolók és jelentések nemcsak a felügyeleti szervek számára hasznosak, hanem a befektetők, elemzők, hitelminősítők és belső menedzsment számára is kulcsfontosságú információforrásként szolgálnak.

Aki tehát mélyebb ismereteket szerez a banki működés szabályozási, számviteli és kontrolling aspektusairól, nemcsak saját szakmai értékét növeli, hanem felkészültebbé válik a pénzügyi szektor valódi működésének megértésében és támogatásában. Ez a tudás különösen fontos azoknak, akik mérlegképes könyvelőként, pénzügyi szakértőként vagy kontrollerként dolgoznak, de hasznos lehet minden olyan pénzügyi döntéshozó számára is, aki stratégiai szinten kívánja értelmezni a bankszektor kihívásait és lehetőségeit.

A cikk szerzője:
Kozma Norbert,
egyetemi tanársegéd, pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelő
Budapesti Corvinus Egyetem Számvitel Tanszék
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Ha pénzügyi szakterületen gyűjt mérlegképes könyvelői kreditpontokat, vagy felkeltette érdeklődését a téma, nézze meg a szerző távoktatási kínálatunkban elérhető "A bankrendszer működési és számviteli sajátosságai" című e-learning tananyagát!