A védjegyek vállalkozásunk kiemelkedő értékei

2019. október 21.

 

A vállalkozások többsége a jövőjét és fejlődését, üzleti sikerességét alapvetően meghatározó, kimagasló értékű szellemi tulajdonnal, így például árujelzőkkel, védjegyekkel is rendelkezik. Ezek megfelelő oltalmáról akár információhiány miatt sokan nem gondoskodnak azonban.

 

Az európai védjegyreform eredményeképpen az idei évtől módosult a hazai védjegyjogi szabályozás. A védjegytörvény módosítása kibővítette az oltalmazható megjelölések körét, megerősítette az eljárások ügyfélbarát jellegét, és hatékonyabbá tette a védjegybitorlókkal, hamisítókkal szembeni fellépést. A vállalkozásokat támogató szakemberek, így például a könyvelők, vagy adószakemberek is nagyon sokat tehetnek az ebben rejlő lehetőségek megfelelő kiaknázásáért, már azzal, hogy időben felhívják a cégvezetők figyelmét az oltalom megszerzésének lehetőségére, jelentőségére, illetve akár maguk is tudatosan hasznosítják az ebbéli információkat.

 

A védjegy olyan árujelző, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a védjegyek teszik lehetővé a modern piacgazdaságban a versenytársak közötti piaci versenyt. Nélkülözhetetlen eszközt jelentenek ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozódhassanak, illetve választhassanak az egyes áruk és szolgáltatások között. A védjegyek megkülönböztető képességük révén kapcsolatot teremtenek az áru és annak előállítója, illetve a szolgáltatás és annak nyújtója között. A védjegy az áru, illetve a szolgáltatás származását meghatározott személyhez köti, ezáltal a minőség jelzésében is komoly szerepe van. A védjegyek alapvető versenyeszközök, a jól bevezetett védjegy a piacon előnyös gazdasági helyzetet teremt a jogosultja, illetve használója számára. A védjegyek az új termékek bevezetését célzó reklámozás középpontjában állnak, szerepük kiemelkedő az új termékek, illetve szolgáltatások tekintetében a potenciális fogyasztói kör figyelmének, érdeklődésének felkeltésében, valamint a már bevezetett termékek, illetve szolgáltatások esetében a fogyasztói bizalom megtartásában. A fogyasztók ösztönzésében ugyanis rendkívül nagy szerepe van a vonzó, megnyerő, frappáns, a fogyasztók gondolkodására és érzelmeire ható megjelöléseknek, „jelképeknek”. A védjegyek minőségjelző és reklámozási funkcióik révén a vállalati goodwill, elismertség hordozói.

 

 

Megfelelő információk és szakértelem hiánya miatt ma Magyarországon sok cégvezető, üzletember feledkezik meg arról, hogy a - vállalkozását alapjaiban meghatározó, a fogyasztók és az üzleti partnerek által jól ismert - védjegyét oltalomban részesítse. Amíg egy frappáns logó vagy színes ábrás megjelölés megtervezése, annak a márkaépítés során történő piaci bevezetése és reklámozása sokszor milliókat is felemészt, addig a márkahamisítás, az utánzás révén okozott kár ennek sokszorosát is elérheti. A védjegyoltalom hiánya pedig szinte végképp ellehetetlenítheti a jogok érvényesítését, a sikeres fellépés lehetőségét a cégünk megjelölését jogtalanul elsajátító vagy azt utánzó személyekkel vagy vállalkozásokkal szemben.

 

 

A védjegyoltalom egy olyan erős kizárólagos jogot biztosít, amely alapján polgári peres úton felléphetünk mindazokkal szemben, akik az engedélyünk nélkül a gazdasági tevékenységük körében a védjeggyel azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölést használnak a védjegy árujegyzékébe tartozó árukkal, illetve szolgáltatásokkal vagy azokhoz hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban. A polgári jogi igények érvényesítésén túlmenően a védjegybitorlás bűncselekményt is megvalósíthat (iparjogvédelmi jogok megsértése, Btk. 388. §), így a védjegyjogosult büntetőjogi eszközök igénybevételével is érvényesítheti jogait.

 

 

A kizárólagos jogok könnyebb és hatékonyabb érvényesítése mellett a védjegyek önmagukban a vállalkozások értékteremtő eszközei, így vagyoni értékű jogként átruházhatók, jelzáloggal megterhelhetők, apportként cégbe bevihetők és más személyek részére is engedélyezhető a használatuk (védjegylicencia).

 

 

A védjegyoltalom megszerzése érdekében védjegybejelentéssel kell élni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (az SZTNH-hoz). A védjegybejelentés benyújtható papíron és elektronikus formában az Ügyfélkapu vagy a Cégkapu igénybevételével. A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket és a szükséghez képest egyéb mellékleteket is tartalmaznia kell. A védjegybejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni, a bejelentés napját követő egy hónapon belül.

 

A védjegybejelentés tárgyát képező megjelölés lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is, betű, szám, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang, mozgást megjelenítő megjelölés, pozíció-megjelölés, multimédia-megjelölés, mintázat, valamint többféle megjelölés összetétele.

                                                                                                      

 

A védjegybejelentés árujegyzéke azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik. Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, és az osztályozási rendszerrel összhangban kell felsorolni. Az árujegyzéknek fontos szerepe van a védjegyoltalom terjedelmének körülhatárolásában, így a védjegyhasználat és a védjegybitorlás kérdéseinek megítélésénél. A Nizzai Megállapodás 45 osztályba sorolja azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában védjegyoltalmat lehet igényelni. 34 áru- és 11 szolgáltatási osztályt határoz meg, amelyekbe az osztályozás az egyes árukat és szolgáltatásokat a felhasználás, értékesítés, rendeltetés és egyéb szempontok szerint sorolja be. A védjegybejelentések árujegyzékének kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az SZTNH a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 2019. január 1-jén hatályba lépett módosított rendelkezései alapján megköveteli, hogy az egyes osztályok száma mellett pontosan és világosan meghatározzák azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyoltalmat igénylik.

 

 

A védjegybejelentés benyújtását követően az SZTNH megvizsgálja a bejelentést, hogy az megfelel-e a Vt.-ben meghatározott feltételeknek. Az SZTNH alaki és érdemi vizsgálatot végez, továbbá kutatási jelentést készít, ami a védjegybejelentés elbírálása szempontjából figyelembe vehető korábbi védjegyeket tartalmazza. Ha az SZTNH az alaki és a hivatalból végzett érdemi vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a bejelentés kielégíti a Vt.-ben megszabott feltételeket, akkor a bejelentést közzéteszi a hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A bejelentés meghirdetését követően három hónapon belül a korábbi jogok jogosultjai felszólalást nyújthatnak be a védjegybejelentéssel szemben. Ha a három hónapos időszak alatt nem érkezik felszólalás, az SZTNH a védjegyet határozattal lajstromozza, a védjegylajstromba bejegyzi a védjegylajstromozás tényét, és arról a hivatalos lapjában közleményt tesz közzé. A lajstromozástól kezdve érvényesíthetők a védjegyoltalomból eredő jogok (pl. másoknak használati engedély adása, fellépés a jogosulatlan használókkal szemben, stb.). A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, amely további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlan ideig megújítható.

 

 

Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a nemzeti védjegyoltalom csak Magyarországon hatályos, a külföldi oltalomszerzésre nemzetközi együttműködési, európai uniós és regionális, továbbá közvetlen külföldi (nemzeti) rendszerek révén van lehetőség. Ezért, ha a cégünk az Európai Unión belül, vagy külföldre terméket értékesít, vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt, a gazdasági tevékenységünk célországaiban, illetve az Európai Unió többi tagállamában is ajánlott védjegyoltalmat szerezni.

 

 

A védjegybejelentés előkészítését, összeállítását, annak benyújtását és az SZTNH előtti képviseletet célszerű az iparjogvédelmi ügyek intézésében jártas ügyvédre vagy szabadalmi ügyvivőre bízni. A helytelenül összeállított árujegyzék, a hibásan megválasztott megjelölés vagy rosszul, hiányosan benyújtott bejelentés a védjegylajstromozási eljárás indokolatlan elhúzódásához, hiánypótlási felhívásokhoz, végső soron akár a védjegybejelentés visszavontnak tekintéséhez vagy elutasításához vezethet. Emellett a kapcsolódó szakértelemmel nem rendelkező védjegybejelentő a védjegylajstromozási eljárás sikere ellenére saját magának okozhat kárt azzal, ha a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölést rosszul választja meg, illetve azt helytelenül kialakított árujegyzékkel lajstromoztatja, ami később már nem orvosolható és lehet, hogy csak évek múltán derül ki egy jogérvényesítési eljárásban a hiba.

 

 

A cikk szerzője:

Dr. Csiky Péter

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja szakmai partnere, a Dr. Nagy Krisztina Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje, szellemitulajdon-védelmi szakértő

Elérhetőség: info@drnagyk.hu

 

Kupon szüret!- 2019. október 14 - 31. között bruttó 5 000 Ft értékű kuponnal kedveskedünk az összes szükséges kreditpont tantermi, vagy távoktatási csomagunkat megvásárló Ügyfeleinknek, amelyet a 2019. december 12-én megrendezésre kerülő ADÓKONFERENCIA 2020 BUDAPEST programunkra történő jelentkezés esetén válthatnak be.