Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Számos szakmai képzés foglalkozott már azzal, hogy ügyfeleink könyvelendő szerződéseinek ismerete mellett miért fontos a velünk megkötésre kerülő könyvelési szerződés gondos kimunkálása, annak kellő részletezettsége. Ehhez egészen jó iratminták is rendelkezésre állnak, amelyekből szerencsés egy a szakmai tevékenységünkre szabott saját blankettát kialakítanunk.
A pénzügyi kimutatások általános szerkezetét gyakran adottságnak vesszük. A mérleg, az átfogó eredménykimutatás, cash-flow és a saját tőke változás kimutatás ritkán megy keresztül akár kisebb változásokon is, az alapvető, strukturális változások pedig végképp nem lehetnek gyakoriak[1]. Nyilvánvaló, hogy a fő kimutatások szerkezetét megváltoztatni csak nagyon körültekintően lehetséges, hiszen túlzás nélkül lehet mondani: egy ilyen módosulás mindenkire hatással lesz, és bár az aktuális változás tartalmilag nem feltétlenül komplex, a vállalkozások minden rendszerén keresztülfut a tartalma.
A fő pénzügyi kimutatások körén az IFRS 18 sem változtat. Az általános célú pénzügyi kimutatások továbbra is tartalmaznak egy mérleget, egy átfogó eredménykimutatást, egy saját tőke változás kimutatást és egy cash-flow kimutatást. Bontásban és besorolásban is alkalmaz azonban gyökeresen új megoldásokat, ami alapvető struktúrát érintő változást hoz. Az új standard előírásaiból válogatunk, a teljesség igénye nélkül.
A civil szervezeti működés már több, mint három évtizedre nyúlik vissza, mégis a mai napig komoly feladatot jelent az alapítványok, egyesületek és más nonprofit gazdálkodók működéséhez szükséges adózási, gazdálkodási információk megszerzése, a vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása a mindennapi tevékenység során.
A 2024-es év legmelegebb nyári időszakában, az elmúlt évekkel ellentétben idén elmaradt az adójogszabályok jelentősebb évközi törvénymódosítása. Viszont a jogalkotó – részben élve a veszélyhelyzet nyújtotta lehetőséggel is – miniszteri és kormányrendeleti módosítások kihirdetésével nyári adóváltozásokat eszközölt. Ezeket a Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent, vékonynak épp nem mondható 74. számában találjuk meg, cikkünkben ezekből szemezgetünk néhány fontosabbnak gondolt témát.
A költségvetési szerveknek a jogszabályi előírások alapján éves költségvetési beszámolót kell készíteniük, amelynek adatai alapján zárszámadás is készül. Jelen cikk gondolatébresztőként szolgál arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet az ezekben a beszámolókban szereplő adatokat értelmezni.
A mérlegképes könyvelői képzés időtartamának mintegy tizedét teszi ki a pénzügyi kimutatások összeállítása, elemzése és ellenőrzése című tananyagegység, amely – mint címéből is látható – három, egymástól elkülönült témát ölel fel. Így, még egyenlő megoszlást feltételezve is igen rövid idő jut a pénzügyi kimutatások elemzésére, így érdemes lehet ennek területeit, az alkalmazott eszközöket és problémákat részletesebben is górcső alá venni. A hitelintézetek esetén e módszerek alkalmazása, az adatok gyűjtése még több körültekintést igényel, hiszen az IFRS-ek szerinti, a bankok speciális tevékenységét tükröző beszámolók elemzéséhez további ismeretekre van szükség.