Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Az évek alatt a munka két irányba fejlődött, azonosítva két fő kihívást a digitális gazdaság adóztatásával kapcsolatosan, és létrejött az ún. kétpilléres megközelítés. Az OECD a digitális gazdaság adóztatására munkatervet állított össze, amely az eredeti tervek szerint a digitális cégek jövőbeli megadóztatására (OECD munkaterv 1. pillére), továbbá az adóverseny visszaszorítására és a túl alacsony adókulcs szankcionálására, így egy globális társasági minimumadó kidolgozására irányult (OECD munkaterv 2. pillére).
Az OECD által felállított, mára több mint 140 államot összefogó, ún. Inclusive Framework keretei között, a G20 pénzügyminisztereinek támogatása mellett lezajlott szakmai munka eredményeként a 2. pillér, azaz a globális minimumadó tekintetében 2021 végére születtek meg a Modellszabályok. Az 1. pillér mentén a munka lassabban bontakozott ki, és csak 2023 végén került közzétételre a modellszabályokat tartalmazó multilaterális megállapodás, azonban annak aláírására ezidáig nem került sor.
A kétpilléres javaslat félsikere és a nagyhatalmak támogatásának megingása okán megindult egy ellenirányú folyamat is, amely a nemzetközi adószabályok reformját más szabályok mentén, és az ENSZ égisze alatt kívánja kidolgozni. További aktualitást ad a témakörnek, és kihívást a jogalkotóknak az Amerikai Egyesült Államok 2025 elején kinyilatkoztatott kivonulása az OECD kétpilléres javaslatának támogatásából.
A kétpilléres javaslatból a globális minimumadót mindazonáltal realitásként kell kezelnünk. Az EU Bizottsága a Modellszabályokkal egyenértékű szabályokat tartalmazó irányelvjavaslatot nyújtott be 2021 végén, amelyet a tagállamok 2022-ben elfogadtak, és 2023 végéig átültettek a hazai jogba. Ennek megfelelően került megfogalmazásra és elfogadásra a magyar szabályozás is, amelyet a 2023. évi LXXXIV. törvény hirdet ki.
A kiegészítő, technikai jellegű szabályok, magyarázatok tárgyalása és közzététele azonban továbbra is folyamatos, mind az OECD keretei között, mind az EU, illetve a hazai szabályozás tekintetében, így a területtel foglalkozó szakemberek számára a szabályok és azok magyarázatainak nyomon követése kiemelt feladat.
2025 januárjában az OECD honlapján hivatalosan közzétette az IIR, illetve QDMTT átmeneti minősítést kapott országok listáját. ez alapján ezen országok szabályai megfelelnek a sztenderdeknek, és a bevezetett hazai kiegészítő adó alkalmas az ahhoz kapcsolódó mentesség alkalmazására. Az értékelés ugyanakkor időleges, a későbbiekben részletes Peer Review folyamat keretében ismét vizsgálják ezen szabályokat is. Az átmeneti minősítés a bevezetésre visszamenőleg, azaz 2023. december 31-től érvényes, mindaddig, amíg az OECD a végleges vizsgálatot le nem folytatja. A végleges vizsgálatot 2 éven belül kellene elvégezni, de ennek a szabályai még kialakítás alatt vannak.
Ezzel egyidőben az OECD megjelentette a Globális Minimumadó Adatszolgáltatási nyomtatvány (GIR) módosítását is. Az egységes Globális Minimumadó Adatszolgáltatási Nyomtatvány (GIR) eredeti verzióját 2023. júliusában tette közzé az OECD, de ezt követően több olyan gyakorlati probléma került felszínre, amely miatt szükségessé vált a GIR módosítása. Kidolgozásra került továbbá egy egységes formanyomtatvány, amely annak bejelentésére szolgál, ha egy csoporttag helyett egy másik országban az anyavállalat, vagy egy kijelölt csoporttag adja be az adatszolgáltatást a csoporttag helyett. A formanyomtatvány bekerült a GIR mellékletébe (Annex B). A GIR-hez kapcsolódóan elkészült továbbá az XML séma és egy kitöltési útmutató.
A globális minimumadó adatszolgáltatási nyomtatványokban szereplő adóadatok nemzetközi cseréjére egy Multilaterális Egyezmény adhat alapot, hasonlóan az adóügyi információcsere többi formájához. A Multilaterális Egyezmény elfogadott szövege szintén közzétételre került a csomag részeként. Nemzetközi egyezmény lévén a Multilaterális Egyezmény alkalmazásához aláírásra és ratifikálásra lesz szükség, az aláírásra megnyitás várható időpontjáról nem áll rendelkezésre információ. Az aláírás előnye, hogy az érintett vállalatcsoportok tagjainak nem kell valamennyi országban párhuzamos helyi adatszolgáltatást teljesíteni, ehelyett központosított adatszolgáltatás alkalmazható, majd az adóhatóságok továbbítják automatikusan az információt a többi érintett hatóságnak. EU viszonylatban az információcserét a DAC9 irányelv hivatott rendezni, amelynek tárgyalása megkezdődött 2024. novemberében, és amelyről a Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN) 2025. márciusban politikai megállapodást ért el. Az első vállalati adatszolgáltatások 2026. június 30-án esedékesek, az információcsere ezt közvetlenül követően indul el.
Eddig négy Adminisztratív Iránymutatást (2023 február, július, december, 2024 június) adott ki az OECD az OECD Modellszabályok értelmezésére, ezek több esetben az OECD Modellszabályok Kommentárját is módosítják. A 2025 elején kiadott új Adminisztratív Iránymutatás két témát érint, amely az átmeneti minősítésre vonatkozó listához, illetve a GIR nyomtatványhoz kapcsolódik technikai szintű kiegészítésekkel.
Az OECD-ben azonban továbbra is folyik a szakmai munka számos olyan további témáról, melyeket érintően további Adminisztratív Iránymutatások kiadása van tervben: például GloBE kapcsán nyújtott támogatások; adóelkerülés tekintetében aggályos struktúrák, így a továbbiakban is érdemes figyelemmel kísérni a szabályozással kapcsolatos nemzetközi fejleményeket.
2024-ben Magyarországon először keletkeztek adókötelezettségek a globális minimumadó hatálya alá eső vállalatcsoportok számára, a 2023. évi LXXXI. törvény értelmében. A 2025. április 10-i előadás célja, hogy részletesen bemutassa az új adókötelezettségeket, azok teljesítésének határidejét és a kapcsolódó adminisztratív feladatokat. Kiemelt figyelmet kapnak az alábbi témák:
Az előadás során tárgyaljuk a magyar jogszabály alapján igénybe vehető globális minimumadó mentességeket, kivételeket és kizárásokat is, amelyek lehetővé teszik a kiegészítő adókötelezettség csökkentését, akár nullára is. Emellett szó lesz olyan technikai és értelmezési kérdésekről is, amelyek az adózók szélesebb körét érinthetik. Ilyen kérdés például: hogy milyen számviteli standardokat kell figyelembe venni a belföldi kiegészítő adó meghatározása során, befolyásolja-e a kérdést, ha a végső anyavállalat és a belföldi csoporttagok eltérő üzleti éve eltérő? A globális minimumadóval érintett vállalatcsoportok magyar tagjai számára fontos a fejlesztési adókedvezmény és egyéb adókedvezmények érvényesítése, amely szintén a témák között szerepel.
A cikk szerzői:
Siklósiné Antal Gyöngyi, osztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Adózás Osztály
dr. Tormáné dr. Boris Szilvia, társasági adózási szakértő, Nemzetgazdasági Minisztérium, Társasági Adózási Osztály
Amennyiben részletesebben érdeklődik a téma iránt, akkor vegyen részt 2025. április 10-i Globális minimumadó 2025. című szakmai rendezvényünkön.