Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Ha 2023-at a „nagy nyelvi modellek évének" kiáltottuk ki, 2024 pedig azé az időszaké, amikor mindenki megtanulta a prompt szót, akkor 2026 talán arról fog szólni, hogy a szakma végre különbséget tud tenni a látványos és a használható között. Az elmúlt három évben ugyanis nem egyetlen technológia érkezett meg hozzánk, hanem három, egymásra épülő hullám. Mindegyik hozott valami újat, mindegyik keltett indokolt lelkesedést – és mindegyiknél megtanultuk, hogy hol fogynak el az egyes eszközök képességei.
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény alapján módosult az Szja törvény reprezentációra vonatkozó rendelkezése.
Megjelent a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tájékoztatója az elektronikus könyvvizsgálói jelentésekről. A tájékoztató egyértelművé teszi: a független könyvvizsgálói jelentés immár nem pusztán elektronikus előállítási lehetőség, hanem a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során kötelezően elektronikus okiratban kiállítandó dokumentum. Ez a változás nem adminisztratív finomhangolás, hanem a könyvvizsgálói folyamat digitalizációjának lényegi fordulópontja.
A helyi iparűzési adóbevallás esetén többször előfordulhat kérdésként, hogy amennyiben egy egyéni vállalkozó (de lehetne akár jogi személy is) iparűzési adó kapcsán 2025 adóévre az egyszerűsített adóalap alkalmazását választotta, de 2025 év során áthelyezte a székhelyét, akkor ezt miként kell bevallani a HIPAK nyomtatványon? Vagyis a kérdés, hogy ilyenkor az iparűzési adót (adóalapot) milyen szabály alapján kell a két székhely között megosztani? Továbbá ezt a bevallásban milyen formában kell jelezni? Egyáltalán egy, vagy két bevallást kell készíteni?
Az egyik leggyakoribb mondat, amit könyvvizsgálók között hallani:
„Ezt én tudom, ezt megnéztem, ezt átgondoltam.”
„El akarják árverezni a lakásomat, utcára kerülök, mi lesz most velem?” A feleségem tartós táppénzre került a betegsége miatt, nem tudjuk fizetni a hiteleinket, a hitelező egy összegben követeli a tartozást. Mihez kezdjek most?” „Megnőttek a törlesztők, nőttek az árak a boltban. Vagy a hitelt törlesztem, vagy enni adok a gyerekeknek, mindkettő nem megy egyszerre.” Néhány jellemző mondat emberektől, akik olyan helyzetbe kerültek, hogy felvett hiteleiket nem képesek az eredeti szerződés szerint megfizetni. Számukra nyújt kiutat a reménytelen pénzügyi helyzetből a természetes személyek adósságrendezési eljárása.