A szakképzési változások hatása a pénzügyi ágazatban - hogyan tovább pénzügyi, számviteli, adózási szakemberek?!

2019.10.09

 

Megkezdődött a Szakképzés 4.0 stratégia mentén a szakképzési rendszer átalakítása. Ennek egyik első lépéseként kihirdetésre került az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletet módosító 229/2019. (IX. 30.) Korm. rendelet. Ez alapján 2020. szeptember 1-jei hatállyal módosul az OKJ - onnantól az ágazatunkban azok a szakmák kapnak majd helyet a jegyzéken, amelyeket iskolai rendszerben lehet csak oktatni/tanulni. Ezek lesznek az ún. alapszakképesítések, amelyek széles alapot adnak majd a végzettek későbbi munkavégzéséhez, szakmai továbbtanulásához, specializálódásához.

 

Az új OKJ-ben a közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportban kettő olyan képesítés lesz, ami iskolai rendszerű, így kizárólag 5 éves technikus képzés keretében sajátítható el. Az egyik a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a másik a vállalkozási-ügyviteli ügyintéző.

 

​Az ágazatunknak azok a szakmái, amelyek az OKJ-ből az átalakítással a jövő évtől kimaradnak, a Pénzügyminisztérium által meghatározott követelményrendszer mentén megvalósuló felnőttképzésben lesznek majd elsajátíthatóak.

 

Mikor majd az új rendszerű technikusi képzésben végeznek a jelöltek, akkor a technikusi képesítésükkel elhelyezkedhetnek ügyintézőként a szakmájuknak megfelelően (tehát nem könyvelőként, vagy adótanácsadóként, ahogy attól többen félnek számos, az elmúlt napokban megjelent kapcsolódó írás szerint), így például a mérlegképes könyvelő irányítása mellett egy könyvelő irodában számos fontos feladatot lehet majd rábízni egy pénzügyi-számviteli ügyintézőre, ahogy a hajdani a képesített könyvelők is dolgoztak. Az iskolai rendszerű képzést követően aztán – akik úgy gondolják –, továbbtanulhatnak majd pl. szakirányú felsőoktatásban, vagy felnőttképzésben, hogy akár egészen komoly ügyviteli, pénzügyi, számviteli, vagy adószakmai feladatokat láthassanak el az ágazat hagyományosan egymásra épülő, egymást kiegészítő képesítései valamelyike birtokában.

 

A felnőttképzési törvény szerint működő felnőttképző intézmények a 2020. augusztus 31-én hatályos OKJ szerint iskolarendszeren kívül (is) oktatható szakképesítés megszerzésére irányuló képzéseket 2020. december 31-éig indíthatnak még, s az azokhoz tartozó szakmai vizsgákat - a javító- és a pótlóvizsgák kivételével - legkésőbb 2022. december 31-ig kell majd lebonyolítaniuk a vizsgaszervezőknek. Ezzel a ma élő, és mindenki által ismert képzési és vizsgarendszer kifut, ezért az új rendszernek 2021. január 1-jéig kell majd felállnia, ha nem szeretnénk olyan időszakot, amikor nem lehet mondjuk egy mérlegképes könyvelői képzést megkezdeni hazánkban.

 

Az ágazatunknak azok a szakmái, amelyek az OKJ-ből az átalakítással a jövő évtől kimaradnak (mivel azok oktatását a fentiek szerint nem gyerekeknek szánják iskolai rendszerű oktatásban), a Pénzügyminisztérium által meghatározott követelményrendszer mentén megvalósuló felnőttképzésben lesznek majd elsajátíthatóak.

 

Ennek keretszabályain a szakképzésért felelős ITM még dolgozik, ami ebből a szempontból azért lényeges, mivel az ágazat szakképesítéseiért felelős Pénzügyminisztériumnak e keretekhez kell majd igazodnia az egyes képesítések követelményeit meghatározó szabályozási munkája során. Hozhatja persze a PM azt a döntést is, hogy pl. a szabályozott szakmáira, amelyek csak engedéllyel gyakorolhatóak (ilyen mondjuk a mérlegképes könyvelő, az adótanácsadó, vagy az okleveles adószakértő is) hatósági képzés szabályait állapítja meg, hogy aztán annak keretei között engedélyezze a jövőben a képzés, vagy a vizsgáztatás megvalósítását az arra alkalmasaknak. Véleményem szerint egyébként ez igazán jó forgatókönyv volna, hiszen az ITM nincs könnyű helyzetben, mikor olyan keretszabályokat kell megállapítania, amelyek egyként alkalmazhatóak a kétkezi munkák specializációira, vagy olyan elméletigényes szakmákra, mint mondjuk az okleveles adószakértő. A hatósági képzés rendszerének választása esetén pedig a PM szabadulna e keretszabályokhoz való igazodás kényszertől, s valóban csak a szakmai szempontokra kellene koncentrálnia a szabályozási munka során. Ráadásul ennek a hatósági képzési rendszernek van jó példája is az ágazatban, hiszen így működik sok-sok éve például a könyvvizsgálói képzés.

 

Mindenesetre egyre sürgetőbb az említett kereteknek az ITM oldaláról való meghatározása, hogy akár ezek ismeretében dönthessen a PM az e szabályrendszerhez való alkalmazkodás melletti szabályozás, avagy a hatósági képzés rendszer bevezetése között. A döntést követő kodifikációs munka ráadásul csak az első komoly és szakmai egyeztetéseket igénylő lépése az új rendszer kiépítésének. Ki kell majd alakítani a képzés és vizsgáztatás új rendjét, gondoskodni kell az abban közreműködni jogosult szervezetek kiválasztásáról, felkészítéséről. A tartalmi kérdésekhez érve meg kell határozni szakmai és vizsgakövetelményeket, a képzés beltartalmát. Ezek alapján fel kell készülniük az oktatóknak, biztosítani kell a megfelelő tananyagokat, ráadásul mindent úgy kell megcsinálni, hogy azt értelmezni tudja a végzetteket felvevő munkaerő-piac, s nem utolsó sorban a képzésbe belépni szándékozók...

 

Sok dolog van tehát a következő bő egy esztendőre ezen a téren, hiszen ahogy említettem, a képzésre jogosult felnőttképzők 2020. december 31-éig indíthatnak majd a jelenlegi rendszerben képzéseket.

 

Az viszont megnyugtató, hogy az eddigi egyeztetések szerint abban eltökélt a PM, hogy az új rendszer bevezetésével a régiben képesítést szerzettek jogai nem sérülhetnek, így gondosan szeretné vizsgálni a területtel foglalkozó szakmai szervezeti egység a felvetődő egyenértékűségi és beszámítási kérdéseket, s megfelelő szabályokat igyekeznek alkotni az esetleges problémák kezelésére.

 

Az ágazat szakmái megmaradnak tehát, de oktatásukra egy most kialakuló, s remélhetőleg minden elemében jól működő, új rendszerben kerül majd sor, de ennek még a körvonalai is most rajzolódnak csak ki. Aki még a jelenlegi, már ismert szabályok keretei között szeretné az ágazat valamelyik szakmáját elsajátítani, az 2020. december 31-éig kezdheti meg a felnőttképző intézményeknél a tanulmányait, amihez érdemes lehet az ágazat egymásra épülő képesítéseit bemutató szakképzési térképünket is tanulmányoznia, hogy ebben a rövid időben a számára ideális utat járhassa be.

 

Fontos, hogy az OKJ átalakításától el kell különíteni az egyes szakmák gyakorlására jogosító hatósági regiszterek (könyvviteli szolgáltatást végzők, adótanácsadók, stb.) kérdését. Az ezen nyilvántartásokban szereplő személyek többek félelmével ellentétben továbbra is megtarthatják tevékenységi engedélyüket és ezek alapján folytathatják pénzügyi, számviteli, adózási szakterületi tevékenységüket. A regiszterekben szereplők továbbképzésére vonatkozó szabályok sem fognak a ma ismert tervek szerint változni. Az adott szakképesítéssel és engedéllyel rendelkezők életében tehát nem fog változást hozni az OKJ átalakítása.

 

Várhatóan az egyes hatósági regiszterekbe való bekerülés szabályai sem fognak módosulni. Pl. mérlegképes könyvelő vagy adótanácsadó képesítést mind az OKJ szabályai szerint, mind azok hatálybalépését megelőzően lehetett szerezni (a régiek közül sokan anekdotáznak még ma is arról, hogy „én még a PM nagytermében írtam a mérlegképes vizsgámat, aztán Nagy Gábor előtt szóbeliztem…”), de az ágazati jogszabály ma nem tesz különbséget e képesítések között az adott hatósági engedély megszerzésére irányuló eljárásban. Ugyanez várható a jövőben is, tehát nem lehet a tevékenységi engedély kibocsátása szempontjából jelentősége, hogy valaki a jelenlegi OKJ rendszerben, vagy ezt megelőzően, avagy akár már a most kialakuló új képzési rendszerben szerzi meg e képesítéseket, hiszen a megfelelő egyenértékűségi szabályok kialakítását nem tudja elkerülni a szakminisztérium.

 

 

A cikk szerzője:

dr. Lakrovits Elvíra

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának szakmai vezetője,

a Közgazdasági és Ügyviteli Ágazati Készségtanács elnöke