Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Az idő – bármennyire is elcsépeltnek tűnik – valóban az egyik legértékesebb erőforrásunk. Mégis, a napi működés során sokszor háttérbe szorul a tudatosság. Végül szinte mindent „kipipálunk” valahogyan, túlórázunk, „multi-taskingolunk”, improvizálunk, sodródunk, kapkodunk, tüzet oltunk. Aztán a nap végére már gyakran nem tudjuk, mi történt velünk – csak azt, hogy „nem haladtunk úgy, ahogy szerettünk volna”.
Ebben a cikkben – elsősorban pénzügyi-számviteli szakemberek számára - egy új nézőpontot kínálok: mi lenne, ha saját időgazdálkodásunkra is úgy tekintenénk, mint egy számviteli kimutatásra? Mik képezik az eszközeinket, mi adja a forrásokat, és milyen eredményt mutat mindez összességében?
Az idő, mint mérleg – nemcsak mennyiségi kérdés
A számviteli mérleg két alappillére: eszközök és források. Nézzük hogyan tudjuk ezeket időgazdálkodási nyelvre lefordítani:
Időgazdálkodási eszköz = Az időgazdálkodásban minden olyan erőforrás, eszköz, amelyet közvetlenül használunk vagy működtetünk és amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendelkezésre álló időkeretet a legnagyobb hatékonysággal használjuk ki a kívánt célok és prioritások elérése érdekében.
Leggyakrabban használt eszközeink (vannak köztük forgó és befektetett eszközök is):
Időgazdálkodási forrás = Minden olyan tényező vagy faktor, amely meghatározza, táplálja vagy „finanszírozza” az idő-eszközök működését, amelyek a napi és hosszú távú időhasználatunk alapjait, eredőjét adják.
Leggyakoribb időgazdálkodási forrásaink (vannak köztük saját és idegen források is):
Időgazdálkodási eszköz-forrás gazdálkodás - az egyensúly művészete
A pénzügyi világban az eszköz-forrás gazdálkodás célja, hogy harmóniát és egyensúlyt teremtsen az eszközök és források (kötelezettségek, tőke) között. Az eszközök és források szerkezete és lejárati ideje összehangolt legyen, így biztosítva a szervezet pénzügyi stabilitását és a likviditás megőrzését. Ide sorolható megoldások például a határidős, fedezeti ügyletek, cash flow tervezés stb.
Ez az elv azonban ugyanúgy alkalmazható - sőt alkalmaznunk is kell - a saját időnkre is.
Ha tele van a naptárunk megbeszélésekkel (eszköz), de nincs időnk előkészülni vagy feldolgozni azokat (hiányzó forrás), akkor a rendszer működése borul. A látszólag szervezett naptár mögött forráshiányos működés rejlik – amitől hosszú távon csökken a hatékonyság és nő a stressz.
Az eszköz-forrás gazdálkodás az időgazdálkodásban azt jelenti, hogy amit csinálunk (feladatok, naptár, teendő lista), és amiből merítünk (képességek, prioritások, elvárások, környezet), az harmóniában legyen.
A hatékony időgazdálkodás nem azt jelenti, hogy adott idő alatt minél több dolgot tudjunk elvégezni. Inkább arról szól, hogy a rendelkezésre álló időt a rendelkezésre álló kapacitásainkhoz illesszük. És hogy ne vállaljunk túl, ha nincs mögötte valódi forrás: legyen az fókusz, energia, vagy segítő támogatás.
Az időgazdálkodásban az egyensúly megteremtésének kulcsmegoldásai a következők:
Az idő eredménykimutatása – mit termelünk, mit veszítünk?
A bevétel–ráfordítás szemlélet abban tud segíteni, hogy szemléltesse, hogy mi termeli, és mi viszi az időt.
Időbevételek = hatékonyságot termelő gyakorlatok, módszerek, praktikák, megoldások
Tipikus időbevételi példák:
Időráfordítások = hatékonyságot csökkentő, időrabló tevékenységek, időpazarló működések, megoldások
Tipikus időráfordítási példák:
Önazonos működés – struktúra, de nem sablon
Ez a szemlélet nem arról szól, hogy mindenki ugyanazt csinálja és minden időgazdálkodási mérlegnek is eredménykimutatásnak ugyanúgy kell kinéznie. Sőt. Az időgazdálkodás akkor működik jól, ha önazonos. Az egyik ember délután produktív, a másik reggel. Valaki a telefonjában kezel mindent, más inkább papíralapú listákkal dolgozik. A lényeg nem a forma, hanem az, hogy tudjuk, miből gazdálkodunk. Olyan eszközöket és úgy használjunk, amik és ahogy nekünk jól működnek.
Záró gondolat
Ahogy a vállalatok életében is a számvitel adja a tisztánlátás alapját, úgy a saját működésünket is segít tisztábban látni, ha időnként megállunk, és mérleget vonunk:
Ha ezeket az időgazdálkodási kimutatásokat egy könyvvizsgáló vizsgálná, vajon milyen véleményt adna?
Az idő sosem lesz „több”. Csak a működésünk lehet más.
A cikk szerzője:
Mitták Zoltán, szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló, tréner, coach