Transzferárazás: nemzetközi változások és azok hatása a hazai gyakorlatra

A transzferárazás területén az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásának lehetünk tanúi nemzetközi szinten. A gazdasági folyamatok változásai kikényszerítették a transzferárazás rendszerének gyökeres újragondolását vállalati és makrogazdasági szinten egyaránt, valamint fokozottan indokolttá tették a hatósági ellenőrzésekhez rendelkezésre álló eszközök kiszélesítését, modernizálását. Mind a legfejlettebb államokat tömörítő OECD, mind az EU ambiciózus terveket szőtt az adóoptimalizálási, a nyereség-átcsoportosítási és az adóelkerülési technikák feltárására, valamint alkalmazásuk visszaszorítására az egyes tagállamok adóbevételeinek védelmében.

A transzferárazásra a legnagyobb hatást a fenti lépések közül jelenleg az OECD 15 pontból álló BEPS programja gyakorolja. A BEPS program célkitűzései a következő hívószavakkal foglalhatók össze: az adózók együttműködési készségének növelése, jövedelem-átcsoportosítások megakadályozása/elkerülése és nagyobb átláthatóság a transzferárazáshoz szükséges információk vonatkozásában. Az egyeztetésekbe bevontak minden érintett vagy érdeklődő szervezetet, hatóságoktól kezdve a tanácsadói szférán keresztül a multinacionális vállalatokig. A célkitűzések egyértelműen pozitívak, a változtatásokat a nyilvánosság bevonásával hajtják végre.

A folyamat ugyanakkor óriási mennyiségű papírmunkával járt, és még mindig nincs lezárva. Az egyes BEPS akciótervek esetében az OECD által közzétett dokumentumok akár 40-50 oldal terjedelműek is lehetnek. Az egyes munkaanyagok, tervezetek, a hozzájuk kapcsolódó sajtóban megjelent tájékoztató anyagok a bennük foglalt háttér-információkkal, valamint az érdekeltek által hozzáfűzött észrevételek ugyancsak ismertetésre kerültek: 2013 és 2015 között közel 100 ilyen dokumentum jelent meg, több ezer oldalnyi terjedelemben.  Az egyeztetési folyamat eredménye, hogy a transzferárazásnak a Tao tv. által is hivatkozott háttéranyaga, valamint az OECD Transzferár Irányelvek több fejezete is teljes mértékben lecserélésre kerül.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes államok részéről nincs teljes konszenzus a BEPS akciótervben foglaltakat illetően, sőt olyan lényeges pontokban is eltérő álláspontok ütköztek, mint például a transzferárazási módszerek használata, vagy az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások haszonkulcsának elfogadott mértéke.

A transzferárakhoz kapcsolódó dokumentációs kötelezettségek kiterjesztése fontos következménye a BEPS akciótervnek. Az itthon megszokott szigorú dokumentációs rendelkezésekhez hasonló előírások lép(het)nek életbe több országban, például Hollandiában vagy Németországban is. A legnagyobb cégcsoportok esetében egy kötelező adatszolgáltatás is bevezetésre kerül, az ún. „Country-by-Country reporting” (CBCR), amely a teljes multinacionális csoportról szolgáltathat információkat minden érintett adóhatóság részére a 2016-os évtől kezdődően. 2016. január 27-én 31 ország csatlakozott a CBCR bevezetésére irányuló multilaterális egyezményhez. Magyarország nincs az aláíró államok között, hazánk 10 legfontosabb külkereskedelmi partnerei közül ugyanakkor 8 is aláírta az egyezményt.[1]

A hazai transzferárazási gyakorlatra a nemzetközi tendenciák többféleképpen is hathatnak. Kérdés, hogy várhatóak-e szigorítások a transzferárazáshoz kapcsolódó dokumentációs kötelezettségek terén. Felmerülhet például a kapcsolt vállalkozás fogalmának további kiterjesztése (a tulajdonosi összefonódások szélesebb körű feltárásának érdekében), a társaságiadó-bevallással egyidejűleg történő, a kapcsolt ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatás bevezetése (hasonló megoldás más országokban is megtalálható) vagy a CBCR későbbi hazai megjelenése. Arra is a közeljövőben kaphatunk majd választ, hogy a BEPS program eredménye hogyan hat a hazai ellenőrzési gyakorlatra.

Mindezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a közeljövőben is várható a hazai transzferár-szabályozás további finomhangolása, az ellenőrzési gyakorlat fejlődése és csiszolódása, amelyekre immár katalizátorként hatnak a nemzetközi folyamatok, elsősorban az OECD BEPS programjának transzferárazásra vonatkozó pontjai is.

Erről a témáról és további transzferárazást érintő aktuális kérdésekről is részletesebben tájékozódhatnak 2016. február 29. napján, az MKVK Oktatási Központ és a TP GROUP következő transzferárazás témájú közös konferenciáján, amelynek címe: „Transzferárazás a változó hazai gyakorlat és a nemzetközi tendenciák – OECD BEPS akcióterv – tükrében”.

A cikk írói:
dr. Kondor Bence Barnabás
TP Group - tulajdonos, ügyvezető
Pásztor László
TP Group - szakmai vezető, adószakértő
Transferpricing Magyarország Kft.  www.tpricing.eu
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói