Transzferárazás 2024-ben - tendenciák és várakozások

Adózói oldal

A jogszabályváltozások hatására az adózóknak sokkal tudatosabban kell hozzáállnia a transzferárazási feladataikhoz az előző évekhez képest. A fő feladatok közé tartozik, hogy a nyilvántartás-készítési és az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletek legyenek összegyűjtve és azonosítva a lehető legkorábbi időpontban. Az összehasonlító / benchmark elemzések készüljenek el és adóalapmódosítási kötelezettséget mérjük fel az évzáráshoz minél közelebb, vagy akár azt megelőzően. A lokális és transzferár nyilvántartás(ok)at minél korábban készítsük, készíttessük el, gondolva a fokozódó számú és egyre mélyrehatóbb ellenőrzésekre is.

Az adatszolgáltatás – néhány kivétellel – azokra az ügyletekre terjed ki, amelyekről lokális transzferár nyilvántartást kell készítenie a társaságnak. A kapcsolat a két kötelezettség között igen szoros, az adatszolgáltatásban főként olyan adatokat kell feltüntetni, amelyek a lokális transzferár nyilvántartásban szerepelnek. A kitöltéshez alapos felkészülésre volt szükség adózói részről, amely – tekintettel a rendelkezésre álló idő szűkösségére, valamint a kitöltésre vonatkozó tapasztalatok hiányára – mindenképpen fokozott figyelmet kívánt az adózóktól.

Az esetlegesen szükséges adóalap-korrekció vonatkozásában az adózók szembesültek azzal is, hogy a 2022. évi szabályváltozások nyomán a transzferár korrekciót már nem elegendő a szokásos piaci (interkvartilis) tartomány legközelebbi pontjáig, hanem a tartomány medián értékéig kell elvégezni. Ennek jelentőségét emeli, hogy a nyilvános adatbázison alapuló elemzések esetében az interkvartilis tartomány alkalmazása minden esetben kötelezővé vált.

Meg kell azt is jegyezni, hogy az adózók tudatosabb hozzáállását a transzferárazással kapcsolatos szankciók szigorítása is „támogatja”. A korábbi 2.000.000,- Forint helyett már 5.000.000,- Forintig terjedhet a kiszabható mulasztási bírság, amely egy pontosítás értelmében dokumentációnként vethető ki. A dokumentációkat pedig minden, az értékhatárt elérő ügyletre külön-külön kell elkészíteni.

Valódi könnyítést jelentetett az adózók részére hogy a nyilvántartás-készítési határérték is megemelésre került nettó 100.000.000,- Forintra, ez az adókötelezettség szempontjából alacsony jelentőségű ügyleteket mentesíti.

Tapasztalataink alapján a 2023. évben a könyvvizsgálatok során is hangsúly helyeződött a kapcsolt feles ügyletekre, és gyakrabban kérték a vizsgált társaságoktól a 2022. évi transzferár-nyilvántartásokat, vagy tekintettel a transzferárazási és a könyvvizsgálati folyamat időbeni átfedésére is, egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy keletkezik-e adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak.

Adótanácsadói oldal

Adótanácsadói oldalon a legnagyobb nehézséget a már 2022. júliusában beharangozott transzferár-adatszolgáltatás részletszabályaival kapcsolatos bizonytalanság okozta. Előzetes információk már az ősz folyamán rendelkezésre álltak, a végleges szabályokra viszont 2022. december végéig, az adatszolgáltatási nyomtatványra pedig 2023. január közepéig várni kellett. Ez nehézséget okozott az adózók tájékoztatásában és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos teendőikre való felkészülésre vonatkozó segítségben.

A kapcsolódó tanácsadói feladatok dandárja 2023 elején jelentkezett. Az eltérő üzleti évvel rendelkező adózók kerültek először sorra, akikre már vonatkozott az adatszolgáltatási kötelezettség, mivel a társasági adóbevallásukat már 2023. január 1-jét követően nyújtották be. Érdekes „jelenség” volt, hogy tekintettel arra, hogy az adóévük még 2021-ben kezdődött, így a megemelkedett dokumentációs határérték rájuk még nem vonatkozott, az új adatszolgáltatási kötelezettség viszont már igen. Így a dokumentációs és az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső tranzakciók köre eltért.

A transzferár adatszolgáltatások összeállítása során aztán számos részletkérdés merült fel, figyelemmel arra is, hogy a nyomtatványban több ezer adózó, több mint 10 ezer ügyletéről kellett kötött formában, sablonos módon adatot szolgáltatni. Ezekre a kiadott pénzügyminisztériumi és/vagy adóhatósági tájékoztatás sem adhatott teljeskörű választ, magyarázatot. A tanácsadói, adózói és hatósági oldal részéről is kívánt egyszerre figyelmet, megértést és rugalmasságot a folyamat kezelése.

Adóellenőrzési oldal

Az adóellenőrzésekre a transzferár adatszolgáltatásból származó információk csak egy jelentősebb átfutással tudják kifejteni hatásukat. A területre irányuló figyelem ugyanakkor már érezhetően megjelent a növekvő számú ellenőrzésben, illetve az ellenőrzések során felmerülő egyre részletesebb információigényben.

Némileg meglepő jelenség volt a dokumentációs értékhatár emelését követően a nyilvántartás-készítés alól mentesülő ügyletekre vonatkozó kérdések részletezettsége, jelezve ezúton is, hogy a dokumentáció alóli mentesüléstől függetlenül a szokásos piaci ár alkalmazását a kisebb ügyleteket illetően is figyelni, ellenőrizni kell. 

Összegzés

Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a transzferár-adatszolgáltatás vonatkozásában a Pénzügyminisztérium egyik kiemelt célja teljesült, miszerint az adózók sokkal komolyabban veszik a transzferárazással kapcsolatos feladatok és kötelezettségek teljesítését.

Ugyanakkor sok esetben az adózóknál nehézséget okozott az egyidejű transzferár-adatszolgáltatás és a nyilvántartáskészítés, valamint ettől függetlenül, de párhuzamosan az éves beszámoló-készítés és könyvvizsgálat kezelése is.

Mindazonáltal a tudatosság nem csak a nyilvántartások készítésére és az adatszolgáltatásra terjed ki, az adózók proaktívabban és tudatosabban álltak hozzá az újonnan tervezett ügyletek esetében a megfelelő transzferár kialakításához, előre gondolkodva, a tervezési szakaszban bevonva a szakértőket.

A transzferárazás területére irányuló figyelem hosszabb távon ugyanakkor egyértelműen az adóellenőrzésektől függ, milyen gyakran, milyen mélységben és részletezettségben jelenik meg az ellenőrzési programban és az adózónak címzett kérdésekben.

A fenti témakört rövidesen megjelenő TranszFAIRár 2024 c. könyvünkben, valamint az Oktatási Központnál 2024. február 22-én sorra kerülő előadásunkban részletesen is kifejtünk, ahova várunk minden érdeklődőt.

A cikk szerzői:
a KONDOR-TP Kft. transzferár vezetői, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói:
Pásztor László, szakmai vezető, partner
Berthold Tamás, transzferár menedzser