Nyakunkon az e-fizetés határideje

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása alapján 2021. január 1-től valamennyi online kasszát használó kereskedő köteles lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani vásárlóinak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatásai szerint tavaly szeptemberben 213 ezer online kassza üzemelt Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanakkor idén június végén 112 ezer kereskedőhelyen 152 ezer bankkártya-elfogadó POS-terminál működött. Így nagyjából 60 ezer online pénztárgép mellett kell megteremteni az elektronikus fizetés lehetőségét jövő januárig.

A jogalkotó célja egyértelműen a készpénzhasználat visszaszorítása volt. Magyarországon a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2020. június végére 6.965 milliárd forintra nőtt, egy év alatt 12 százalékkal, 753 milliárd forinttal emelkedett a bankjegyekben és érmékben elérhető forintok összértéke, ezzel a mértékkel Magyarország a 3. legnagyobb GDP-arányos készpénzállománnyal bír Európában. Mindez pedig rendkívül sokba kerül: a készpénzhasználat teljes társadalmi költségét az MNB korábban évi 400 milliárd forintra becsülte. Véleményük szerint tudatosabb pénzkezeléssel ennek negyede lenne megspórolható, vagyis minden magyar polgár zsebében – azaz stílusosabban számláján - évi 10 ezer forint maradhatna, ha sikerülne előrelépni az elektronikus fizetés terén.

Az előrelépésnek eddig számos akadálya volt. Hiába van hazánkban lényegében egy évtizede 9 millió bankkártya forgalomban, a bankkártya-elfogadás a legutóbbi évekig főként azokra a közepes- és nagy kereskedőkre koncentrálódott, ahol sokan vásároltak - a POS-készülékek száma csak 2016-ban lépte át a 100 ezret. Az elmúlt években ugyanakkor kormányzati program indult a bankkártya-elfogadás népszerűsítésére, s emellett a bankkártya-elfogadásban egymással versengő pénzintézeteknek is fontossá vált új partnereket találni. A bankkártya elfogadás másik fő akadályát az a kereskedői félelem jelentette, hogy a készpénzes fizetéssel szemben az elektronikus fizetés könyvelt tranzakció. Ugyanakkor az adóhivatalhoz bekötött online pénztárgépek bevezetésével a jövedelemeltitkolás nagyban megnehezült, így ez az érv mára lényegében kiüresedett.

A 2020-as koronavírus-járvány ugyanakkor alapvetően módosította a fogyasztói szokásokat, előtérbe került a biztonság a fizetésforgalom terén is. Márpedig a készpénzhasználattal szemben az elektronikus fizetés, az érintőkártyák használata számottevően csökkenti a fizikai kontaktust a vevő és az eladó között, s ez mind a fogyasztónak, mind a kereskedőnek érdeke. Aligha véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium a januártól hatályba lépő változást a kormany.hu oldalon az alábbiakkal indokolta: “A magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021-től elektronikusan is lehet fizetni. A készpénzen ugyanis – a WHO vizsgálata szerint – a koronavírus akár kilenc napig is életképes maradhat.”

A pandémiának köszönhetően az emberek egyre inkább kezdték el plasztikjaikat vásárlásra használni. Az online pénztárgép-adatok szerint az idén augusztusig a készpénzes vásárlások darabszáma 36, míg értékük 23 százalékkal esett vissza (ebben természetesen a járvány miatti boltzárások játszanak komoly szerepet.) Eközben ugyanakkor a kártyás vásárlások száma csak 10 százalékkal csökkent, az így elköltött összeg ugyanakkor 3 százalékkal még emelkedni is tudott éves összevetésben. Az emberek az első tapasztalatok szerint megkedvelték, s már többször követelik is az elektronikus fizetést - a járvány első hullámát követő hónapok adataiban nem látszik komolyabb korrekció a készpénzes fizetés felgyorsult visszaszorulása terén.

Az e-fizetés elterjedése előtt álló akadályok közül ma már lényegében csak az a korábbi percepció áll, amely szerint az elektronikus (bankkártyás) fizetés drága mulatság. Természetesen nem ítélhető el egyetlen kereskedő sem azért, mert nem érzi a készpénz társadalmi költségét, s azért sem, mert a készpénzkezeléshez kapcsolódó tényleges ráfordításait sem összegzi, noha például a napi kasszazárások időigényével mindenki szembesült már, mint ahogy azzal is, hogy a rossz visszaadás miatt a készpénzforgalomban lényegesen nagyobb a pénztárhiány. A készpénzhasználat költségeit növeli céges szinten, hogy a vállalkozások közterheiket (például adó- és járulékfizetésüket) csak elektronikusan tudhatják le, míg a cégek közötti B2B kereskedelemben az immár értékhatár nélküli online számlázás húzza magával az e-fizetés elterjedését. Ha pedig az eddig készpénzre épülő értékesítési láncok új helyein jelenik meg készpénzmentes megoldás (amit pl. az online rendelés, az előrefizetés elterjedése is segít), akkor egy idő után a kereskedők a készpénz felhasználhatóságának szűkülését óhatatlanul a készpénzhasználat költségeinek emelkedéseként élik majd meg.

De persze, a kereskedőknek ma még nem ezekkel a költséggel van főképp problémájuk, ők azt a pénzt sajnálják, amelyet például a bankkártya elfogadásért kell fizetni a lehetőséget biztosító pénzintézeteknek. Az elmúlt években a már említett kormányzati programnak köszönhetően a piacon a legkisebb kereskedőknek is elérhetővé vált akár 1 százalék alatti költség mellett a bankkártya-elfogadó terminál telepítése, az MNB statisztikái szerint a piacon az a kereskedő, aki napi 10-12 ezer forint értékű bankkártyás-forgalmat tud realizálni, átlagosan 1,5 százalékos költség mellett tud szolgáltató partnert találni.

Sokaknak persze a fenti díj is magasnak tűnhet, ám a költségeket érdemes azok bevételre gyakorolt hatásával együtt vizsgálni. Az online pénztárgéppel bíró kereskedőknél az év első 8 hónapjában a készpénzes fizetés átlagértéke 2.762 forint volt, miközben bankkártyával ennek több, mint kétszeresét 6.354 forintot költöttek a vásárlók. Számos kutatás azt mutatja, hogy az ügyfelek 15-20 százalékkal többet költenek a kereskedőknél, ha nem kell figyelemmel lenniük arra, mennyi készpénz lapul a tárcájukban. Ezt hívják impulzusvásárlásnak, aminek forgalomnövelő hatásának szemben a már említett 1-1,5 százalékos költség hatékony befektetésnek bizonyul – arról nem is beszélve, hogy a kártyaelfogadás költségeiben egyéb banki költségek is benne vannak.

A technika fejlődésével ráadásul a bankkártya-elfogadás infrastrukturális háttere is egyre olcsóbb lesz: azt már-már megszoktuk, hogy plasztik helyett sokan a mobiltelefonjukba digitalizált bankkártyájukkal tudnak fizetni, ám az okostelefonok ma már egy applikáció segítségével arra is alkalmasak, hogy bankkártya-elfogadóvá váljanak. Ez a megoldás nem igényel költséges POS-készülék beszerzést, s folyamatos kiszállásos szervízt sem.

Ráadásul az e-fizetésen ma már nem csak a bankkártyás fizetést értjük. Hazánkban a világon elsőként 2020. márciusától valamennyi pénzintézet köteles biztosítani az azonnali átutalást, amelynek köszönhetően a hét minden napján, 24 órában a 10 millió forint alatti átutalások maximum 5 másodpercen belül teljesülnek. Ez a sebesség már a kereskedelmi egységekben történő fizetésre is alkalmassá teszi a megoldást. A megoldáshoz kapcsolt kényelmi szolgáltatások azt is lehetővé teszik, hogy a fizető félnek ne kelljen az eladó hosszú bankszámlaszámát bepötyögnie, ezt egy QR-kód megadásával a bankja által biztosított felületen lehet abszolválni, illetve arra is van mód, hogy a kereskedő másodlagos azonosítót rögzítsen, így az átutalás fogadóját a mobilszáma, email címe vagy - kereskedők esetén ez is jól jöhet – adószáma alapján azonosíthatja a bank. Az azonnali átutalással ősztől arra is mód van, hogy a befizetendő összeget a kereskedő „kérje el” vevőjétől: a fizetési kérelemmel pillanatok alatt megtörténhet a fizetés, a kereskedő pedig biztos lehet benne, hogy pontosan a számla végösszegét fizette ki a tranzakciót jóváhagyó vevője.

Azt, hogy az elérhető lehetőségek közül az adott kereskedő számára melyik lehet az üdvözítő megoldás az új szabálynak történő megfelelésre, azt a kereskedő által lebonyolított forgalom, a vásárlási csúcsok vizsgálata adhatja meg. Ennek eldöntésében a kereskedők számíthatnak a pénzügyi szolgáltatók tanácsaira. Ami bizonyos, az elkövetkező hetekben szinte minden kereskedő kap majd tájékoztatást, ajánlatot is a szolgáltatóktól – de a döntést mindenképp nekik kell meghozniuk. Nem árt sietni – a karácsonyi vásárlási csúcs idején ugyanis bizonyosan kevesebb idő jut majd az e-fizetéssel kapcsolatos ügyek intézésére…

Úgy gondoljuk, sokan az alapvető információszerzési szakaszban járnak ma még, s számosak kérik a kapcsolódó döntések meghozatalához a könyvelők, könyvvizsgálók szakmai segítségét, tanácsait is – a vonatkozó információk összefoglalásával nekik is szeretnénk segíteni, s ezzel is megköszönni együttműködésüket.

A cikk szerzője:

Prof. Dr. Kovács Levente

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának szakmai együttműködő partnere,

a Magyar Bankszövetség főtitkára

Elektronikus fizetés: Mi vár a kereskedőkre 2021. január 1. után? Nézze meg a témához kapcsolódva a FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ edukációs videóját is! >>>