Módosult a le nem vonható áfa és a támogatások számviteli szabályozása

Arányosítás alapján számított áfa könyvelése

A számvitel és az áfa kapcsolata mindig nagy érdeklődésre tartott számot a vállalkozások könyvelőinek körében. Első ránézésre a nyári módosítás e téren mindössze annyi, hogy a jogalkotó két szót (ellenérték arányában) kihúzott a normaszövegből. Most azt igyekszem bemutatni, hogy miért fontos ez mégis a gyakorló szakemberek számára, milyen bizonytalanságot szüntet meg a korrekció. Cikkemben az áfa összegének kezelése miatt kiemelt figyelmet kapnak a gépjárművekhez és az ingatlanokhoz kapcsolódó könyvelési tételek.

A számviteli törvény alapértelmezés szerint a bekerülési érték részeként rendeli kimutatni a le nem vonható áfa összegét. Személygépkocsi vásárlás esetén a le nem vonható áfa összegét a gépjármű bekerülési értékébe kell könyvelnünk, benzin tankolása esetében pedig a le nem vonható áfát anyagköltségként számoljuk el.

A vállalkozások egy-egy eszköz figyelési idejében végezhetnek adóköteles és adómentes tevékenységet is. A megosztás alapján számított áfa összegét bekerülési értékként kimutatni csak többlet adminisztráció mellett lenne lehetőség, így a számviteli törvény ezen tételek esetében egyértelműen szabályozta, hogy a bekerülési értéknek nem része az ellenérték arányában megosztott, előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.

A gondolkodó szakemberek számára ez az „ellenérték arányában” kifejezés hosszú ideje kérdéseket vet fel, s ezt a problémát oldotta meg most a módosítás a két szó törlésével. A módosított szabályozást a 2021. évi beszámoló készítésénél lehetőség, míg a 2022. évi beszámoló készítésénél kötelező lesz már alkalmazni.

Nyílt végű pénzügyi lízing szerződés keretében vásárolt személygépkocsi esetében évek óta kérdésként merült fel, hogy az útnyilvántartás adatai alapján megosztott áfa le nem vonható összegét hol kell a jogszabályi előírások alapján kimutatni. A módosítás az eddigi gyakorlatot támasztja alá, azzal, hogy egyértelművé tette nem a bekerülési érték része a kilométer arányában megosztott általános forgalmi adó le nem vonható része. Ezt az összeget egyéb ráfordításként kell az eredmény terhére elszámolni.

Nézzük a kapcsolódó könyvelési tételeket 100.000 Ft + áfa törlesztő részlet és 80 százalékos vállalkozási tevékenység érdekében történt használat esetén:

Ingatlanok tekintetében a beszerzés levont áfa összegének utólagos arányosítása és ezen összegek könyvelése jelenti az értékesítéshez kapcsolódó többlet feladatot. A vállalkozások tárgyi eszközként használt ingatlanjaira vonatkozóan az áfa törvény 240 hónapig terjedő időszakra ír elő figyelési időt. Az ingatlan adómentes értékesítése esetén az értékesítés hónapjára és a hátralévő hónapokra együttesen arányosan jutó levont áfa összeget kell könyvelni, bevallani és megfizetni.

Tekintsük át ennek a könyvelési tételeit is egy 10.000.000 Ft-os, fordított áfa hatálya alá tartozó beszerzés esetén, ha az értékesítésre a 41. hónapban került sor 50.000.000 Ft összegért, áfa mentesen. Az elszámolt értékcsökkenés: 600.000 Ft.

A beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódva:

A 2021. naptári évben induló üzleti évre vonatkozóan a tárgyi eszköz értékesítésének csak a nyereségét kell kimutatni az eredménykimutatásban, ezért került összevezetésre a bevétel és a ráfordítás.

A fizetendő áfa számítása: 2.700.000 Ft / 240 hónap × 200 hónap = 2.250.000 Ft.

A saláta támogatásokhoz kapcsolódó módosítása

Az uniós és hazai forrású támogatási pályázatoknál is egyre jellemzőbb az előleg alapú finanszírozás és az utólagos, akár több év elteltét követő elszámolás. A számviteli törvény előírásai alapján abban az esetben lehet kimutatni a szerződésben szereplő összeget egyéb bevételként, amennyiben megtörtént a végleges jóváhagyás. Ezen tételek eredményre gyakorolt hatása a támogatottnál az lesz, hogy az egyik üzleti év veszteséges, míg a másik nyereséges. Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott pályázati előleg esetében a vállalkozásoknak lehetőségük van „előre hozni” az egyéb bevétel kimutatását. Aktív időbeli elhatárolásként mutathatjuk ki, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást megkapja. A vállalkozó nyilatkozata alapján könyvelünk tehát:

Így teljesül az összemérés elve, mert az elszámolt költség, ráfordítás és az egyéb bevétel adott üzleti évben semlegesíti egymást, így eredménycsökkentő tételként csak az önrész összege jelenik meg az eredménykimutatásban.

Az előleg folyósítása és az utólagos jóváhagyás, nem csak a költségek, ráfordítások ellentételezésére járó pályázati szerződéseknél terjedt el, hanem a fejlesztési célú tételeknél is. Amíg nem történik meg az üzembe helyezés, nem jelenik meg az eredményhatás probléma sem. Az értékcsökkenési leírás elszámolásával itt is az a probléma, mint a költségek, ráfordítások ellentételezésére járó támogatási tételeknél. Az elszámolt értékcsökkenés összegét, még részben sem ellentételezi a pályázati szerződés összege egyéb bevételként, mert még nem történt meg a végleges jóváhagyás.

Minderről a jogszabály indokolása a következőket írja:

„Az összemérés elvének érvényesülése érdekében az ilyen esetekben is indokolt a dokumentáltan várhatóan a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél a támogatási bevétel időbeli elhatárolásának a lehetőségét biztosítani, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.”

A cikk szerzője:

Rezsabek Angéla
okleveles könyvvizsgáló
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

A szerző több előadása elérhető távoktatási kínálatunkban, kisfilmes ízelítőinkből tájékozódhat a témákról »

Szerezze meg összes szükséges kreditjét távoktatási, vagy tantermi képzés keretében!