30-féle fizetési lehetőség Magyarországon
Az elmúlt két évben robbanásszerűen fejlődött a hazai elektronikus fizetési piac, amelynek köszönhetően napjainkban a vásárlók már közel 30-féle módon fizethetnek a megvásárolt áruért, szolgáltatásért. Az elérhető fizetési megoldások száma a következő években tovább nő majd a technológia fejlődésének, az új szereplők belépésének, az innovációnak, valamint a szabályozó intézkedéseinek köszönhetően, így a kereskedőknek, vállalkozásoknak egyre nehezebb lesz eldönteni, melyik a legjobb, legköltséghatékonyabb fizetési megoldás számukra. Függetlenül attól, hogy már rendelkezik elektronikus fizetési megoldással a vállalkozás, vagy nem, egyre növekszik az igény a lehetőségek megismerésére, a költségek optimalizálására és a fizetésen túli lehetőségek kihasználására.
Egyre többféle fizetési mód rejlik a bankkártyában
Az elmúlt évek technológiai fejlődésének, és az új innovációs eredményeknek (pl. tokenizáció, biometrikus azonosítás) köszönhetően napjainkra a kereskedők, vállalkozások, vagy a webáruházat üzemeltetők többféle bankkártyás fizetési módot is kínálhatnak, amelyekkel csökkenthetik a kosárelhagyások számát, illetve növelhetik a kosárértéket. Ezek a kártyás fizetési módok jellemzően az alábbiak:
Okostelefonból is lehet kártyaelfogadó terminál
A technológia fejlődésének köszönhetően megjelentek az újgenerációs, többfunkciós és egyre kisebb kártyaelfogadó terminálok (POS), és ma már az Androidos mobiltelefonok is kártyaelfogadó terminállá alakíthatók. A bankkártya elfogadó terminálok egy része már nemcsak érintéses fizetés lebonyolítására alkalmas, hanem például QR-kód megjelenítésére is, így alkalmasak akár azonnali átutalások indítására.
Vannak olyan POS terminálok, amelyekkel vonalkódot is lehet olvasni, vagy számlát kiállítani, nyomtatni és azonnal beküldeni a NAV-nak. Továbbá megjelentek az Android operációs rendszert futtató terminálok, amelyek könnyebben testreszabhatók, mint “hagyományos" társaik, illetve integrálhatók a vállalkozás saját alkalmazásával, vagy harmadik feles alkalmazásokkal. Akiknek a mobilitás fontos - külső helyszínen végeznek értékesítést, nyújtanak szolgáltatást -, a hordozható terminálok, az mPOS, vagy a mobiltelefont kártyaelfogadó terminállá alakító softPOS alkalmazás jelenthetnek megoldást. Vannak olyan hordozható terminálok, amelyek multifunkcionálisak és képesek több eszköz kiváltására is. Emellett választhatók önkiszolgáló (ú.n. unattended) terminálok is, amelyek nem igényelnek kezelőszemélyzetet.
Végül, de nem utolsó sorban megérkeztek azok a mobilalkalmazások is, amelyek segítségével a vállalkozások linkes bankkártyás fizetést indíthatnak a mobiltelefonjukról. Ezzel a megoldással, vagy a softPOS alkalmazással a vállalkozások külön eszköz beszerzése nélkül nyújthatnak kártyás fizetési lehetőségét vásárlóiknak.
Hol tartanak az azonnali fizetési megoldások?
A Pénzügyminisztérium 2020 tavaszán bejelentette, hogy az online pénztárgép használatára kötelezett kereskedők 2021. január 1. napjától kötelesek az elektronikus fizetés lehetőségét biztosítani. Azt is hozzátették, a kötelezettség nemcsak a bankkártyás fizetés, hanem az azonnali fizetési rendszerre épülő, ú.n. bankszámla alapú fizetési megoldás(ok) bevezetésével is teljesíthető.
Az azonnali fizetési rendszer (AFR) 2020. március 2. napja óta üzemel Magyarországon, amelynek köszönhetően a banki átutalások jellemzően 1-2 másodpercen belül jóváírásra kerülnek a kedvezményezett számláján. Ez a sebesség a szükséges (de még nem elégséges) feltétele annak, hogy az azonnali átutalás számos fizetési helyzetben kiváltsa a készpénzt, vagy akár a bankkártyás fizetést.
Az új pénzforgalmi infrastruktúra lehetőséget biztosít újfajta fizetési megoldások bevezetésére, mint például a QR-kód lefotózásával indítható azonnali átutalásra, a fizetési kérelem indítására, a másodlagos számlaazonosítóra (úgy mint e-mail cím, mobiltelefonszám, adószám, adóazonosító jel) történő pénzküldésre, vagy az ú.n. deeplink alapú fizetésre. A gyakorlatban ezek a megoldások kiváltják a banki átutalás elindításához szükséges adatok kézi bevitelét, így a fizető félnek csak az összeget kell jóváhagyni az internetbankban, vagy a mobilbankban. Ez az ügyfélélmény a további feltétele annak, hogy az azonnali átutalás a versenytársa lehessen a bankkártyának.
Már megjelentek az azonnali átutalás indításához szükséges QR-kód előállító programok, illetve egyes szolgáltatók kínálatában elérhető az azonnali fizetési megoldások egy része, ám a bankok mobilbanki applikációi jellemzően még nincsenek felkészítve ezekre (pl. QR-kód olvasás, fizetési kérelem fogadása stb.). A piaci korlátok megszüntetése érdekében a Magyar Nemzeti Bank intézkedéscsomagot dolgoz ki, így például kötelező lesz a mobilbanki alkalmazásokban a QR-kód beolvasási funkció, illetve a fizetési kérelem fogadási képesség. Ahogy az összes hazai banknál elérhetők lesznek ezek a funkciók - tervezetten 2023 folyamán -, úgy a kereskedők és a webáruházak számára is valós alternatívát jelenthetnek az azonnali fizetési megoldások úgy, mint a:
Kriptovaluta elfogadás, fizetés-kezdeményezési szolgáltatás és nyílt bankolásra épülő megoldások a láthatáron
A bankszámla alapú elektronikus fizetési megoldások között hamarosan szélesebb körben is elérhetővé válik az ú.n. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás, aminek az alapjait az Európai Unió a PSD2-vel teremtette meg. A fizetési iparág egyre több szereplője (pl. kártyatársaságok, fizetőkapuk) vizsgálja a kriptovalutákkal történő fizetési lehetőséget is, ám ez a terület még kiforratlan.
Miközben egyre többen próbálják ki az új bankkártyás fizetési módokat, vagy ismerkednek az azonnali fizetési megoldásokkal, újabb és újabb fizetési megoldások megjelenésére is számíthatunk a következő években. Ami biztosan látszik, hogy a felhasználók a jövőben a bankkártyájukat és a bankszámlájukat egyre változatosabb módon használják fizetésre, amire a kereskedőknek, vállalkozóknak is készülniük kell. Ehhez nyújt útmutatást az “Elektronikus fizetési megoldások kézikönyve”, ami tervezetten félévente kerül frissítésre köszönhetően az új szereplők, ajánlatok és innovációk megjelenésének.
A cikk szerzője:
Lemák Gábor
közgazdász, fintech szakértő, a FinTech Group Digitális Pénzügyi Technológiák Kompetencia Központ társalapítója és a fintechzone.hu társszerkesztője.