eÁFA: Kivárni vagy áttérni?

Az eÁFA alapú bevalláskészítés jelenleg önkéntes alapú. A vállalkozások jellemzően abban az esetben használnak ki egy ilyen önkéntes lehetőséget, amennyiben az valóban megkönnyíti mindennapi munkájukat, és nem jár számukra jelentős ráfordítással. A rendszer indulásakor jellemzően a kisebb adózók kezdték használni az eÁFA rendszer webalapú megoldását, ám ők is sok esetben csak ellenőrzési céllal a saját áfa analitikájukkal való összehasonlításra alkalmazták. A nagyobb vállalkozások esetén értelemszerűen csak a gép-gép kapcsolaton alapuló eÁFA rendszer jöhet szóba, aminek akár jelentős költségvonzata is lehet. Az átállás költség- és időigénye, hatékonysága a vállalkozás méretétől, könyvviteli rendszerének sajátosságaitól és adózási módjától függően eltérően alakulhat. A multinacionális cégcsoportokra például jellemző, hogy a csoporttagok a külföldi anyacég által elvárt könyvviteli rendszerben vezetik áfa analitikájukat, és minden fejlesztést központilag kezelnek. Mivel az egyedi fejlesztési igények jelentős, az eredeti büdzsében nem tervezett költségráfordítással járhatnak a vállalatcsoport számára, és akár a központilag kialakított standardizált folyamatokat is felboríthatják, az anyacég tipikusan akkor hajlandó beruházni egy ilyen fejlesztésbe, ha az a jogszabályi kötelezettségnek való megfelelés miatt indokolt. A belföldi csoporttagoknak tehát az előre nem tervezett plusz költségeken és extra munkaidőráfordításon túl nehézkes anyavállalati egyeztetésekkel is számolniuk kell. További nehézségekbe ütközhetnek az adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt végző vállalkozások. Ezek a vállalkozások olyan, az egyedi igényeiknek megfelelő belső folyamatokat és rendszereket alakítottak ki, melyek révén a megosztáshoz szükséges vetítési alapok pl. terület (m2), térfogat (m3), távolság (km), létszám, bevétel adatok könnyen elérhetők, és így a levonható adó helyes összege gyorsan kiszámítható. Az eÁFA rendszerben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, az elérhető számlaadatok pedig önmagukban nem elegendőek az arányosított áfa összegének meghatározásához. Ha tehát ezek a vállalkozások áttérnek az eÁFA rendszerre, az eddig használt folyamataikat alaposan újra kell gondolniuk, hogy az áfabevallás elkészítését továbbra is hatékony és megbízható módon tudják teljesíteni. 

Az eÁFA rendszer számtalan finomhangoláson esett át év eleji indulása óta, az adóhatóság folyamatosan dolgozik a felmerülő hibák javításán, és a funkciók is folyamatosan bővítésre kerülnek. A jelenlegi tervek szerint az eÁFA rendszer 2025-re rendelkezni fog minden szükséges funkcióval ahhoz, hogy akár teljeskörűen kiválthassa az Ányk alapú áfa-bevallást. Amint a rendszer teljesen feláll, biztosak lehetünk benne, hogy a kötelező alkalmazás bevezetése sem fog sokat váratni magára. Az átállás tehát végül úgysem kerülhető el, ezért célszerű mielőbb megkezdeni a felkészülést, és a jövő évi költségkeretet a várhatóan felmerülő fejlesztési költségek figyelembevételével megtervezni. 

Új funkciók és folyamatban lévő fejlesztések 

Már az induláskor számos hibáját, hiányosságát azonosították a felhasználók az eÁFA rendszernek. Az adózói visszajelzések alapján a rendszer egyik legkritikusabb pontja az volt, hogy önellenőrzést nem lehetett eÁFA rendszeren keresztül készíteni és benyújtani. Július elsejétől ez a probléma megoldódott, és már elérhető az önellenőrzési funkció is.

A tervek szerint a következő évtől további funkciók is rendelkezésre állnak majd. Így például, jövőre már a jogutódlással és soron kívüli bevallási kötelezettséggel érintett adózóknak is lehetőségük lesz áfabevallásukat az eÁFA rendszerben készíteni. Az adóhatóság ezek mellett jelenleg is dolgozik azon, hogy közösségi összesítő nyilatkozat is elkészíthető legyen az eÁfa rendszerben. 

A rendszer egyik leghasznosabb funkciója az áfaanalitika előzetes validációja, ami lényegében az analitika automatikus ellenőrzése. A funkció hatékonyabbá tétele érdekében az adóhatóság a hibajelzések körét is folyamatosan bővíti. 

Az eÁfa mellett szóló érvek

Nézzük meg, hogy milyen érveket tudunk jelenleg felsorakoztatni a rendszer alkalmazása mellett.

• Ellenőrzési lehetőség: a validálás funkció lényegében egy automatikus ellenőrzés, amelynek eredményét megkapjuk az adóhatóságtól. Az eredmény alapján megtudhatjuk, hogy mennyire térnek el adataink az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatoktól, és ellenőrizhetjük, hogy az eltérések indokoltak-e vagy esetleg hibákból fakadnak. Ez alapján eldönthetjük, hogy javítjuk-e bevallásunkat, és nem utólag adóhatósági megkeresés vagy ellenőrzés során kell szembesülnünk azokkal.
• Egyszerű lekérdezési lehetőség: a rendszer lehetőséget ad a befogadott és kiállított számlák, vámeljárások, online pénztárgép nyugták adatainak lekérdezésére. Ez nem csak azért lehet hasznos, mert egy helyen összegyűjtve megtalálhatók ezek az adatok, hanem a felület lehetőséget nyújt különféle kimutatások elkészítésére és letöltésére, kontroll adatokat biztosítva ezáltal a vállalkozások részére.
• Ösztönző kedvezmények megbízható minősítésű adózók részére: A gép-gép kapcsolatot választó adózóknak kedvezmények járnak. Ha az önellenőrzés a gépi interfészes bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességétől számított 15 napon belül benyújtásra kerül, az adózóknak nem kell önellenőrzési pótlékot fizetniük. A megbízható minősítésű adózók áfabevallása az esedékességtől számított 15 napig csak abban az esetben ellenőrizhető, ha súlyos szabálytalanságok feltételezhetők. Ezen kívül a jelenlegi tervek szerint az adóhatóság nem fog kérni áfaanalitikát az ellenőrzések során.
• Egyszerűbb és hatékonyabb áfabevallás készítés: A kezdeti időszakban bizonyára minden vállalkozás számára több időt vesz majd igénybe az, hogy áttérjen az új rendszerre. Hosszú távon azonban a gép-gép kapcsolaton alapuló eÁFA rendszer sokkal egyszerűbbé teheti a bevallás készítés folyamatát, és bizonyos mértékig a várható áfa ellenőrzéseket is kiszámíthatóbbá teheti. 
• Kötelező alkalmazás: az eÁFA rendszer előbb vagy utóbb kötelező lesz. A funkciók bővítésével és a rendszer tökéletesítésével ez az időpont pedig egyre közeledik.

Hogyan kezdjük a felkészülést? 

Jelentősebb felkészülésre a gép-gép kapcsolatot választó vállalatoknak van szüksége. Ha korábban nem is, a jövő évi költségkeret tervezése során mindenképp célszerű kalkulálni az áttérés várható fejlesztési költségeivel, valamint a projekt sikeres megvalósításához szükséges extra munkaidőráfordítással. 

Az áttérési projekt megkezdését megelőzően az alábbi technikai részleteket célszerű előzetesen átgondolni:

• A jelenlegi könyvviteli rendszerben milyen adókódokat alkalmazunk és azok miképp megfeleltethetők az eÁFA adókódoknak?
• A jelenlegi analitika formátumból előállítható-e az elvárt XML analitika?
• Fontos megismerkedni az eÁFA rendszerben működő validációk, hibaüzenetek jelentésével. 
• Külsős vagy vállalaton belüli informatikai szakértő bevonása szükséges az eÁFA rendszer és a szoftverünk közötti adatkommunikációs csatorna kialakításához?
• Hogyan illeszkedik a jelenlegi könyvviteli folyamatainkba az új rendszer, milyen mértékben szükséges folyamatainkon változtatni?

Mindezek alapján látható, hogy már az áttérésre való felkészülés is számos megoldandó kérdés elé állít minket. 

Az idei év az adóhatóság részéről is elsősorban a rendszer megerősítéséről, a hibák kiküszöböléséről és a funkciók bővítéséről szól, de az ígéretek szerint 2025-re a rendszer akár olyan szintet is elérhet, hogy az Ányk alapú bevallás készítési gyakorlatnál sokkal egyszerűbb és hatékonyabb megoldást kínál majd az áfabevallás elkészítésére. Itt az idő tehát megkezdeni a felkészülést azoknak a vállalkozásoknak is, akik eddig nem foglalkoztak ezzel a lehetőséggel, és a jövő évi tervek között az áttérési projektet is számításba venni.

Amennyiben szívesen hallana a rendszer használatával kapcsolatos praktikus tanácsokról, a legújabb fejlesztésekről és a jövőbeli célokról, szeretettel várjuk október 30-án megrendezésre kerülő szakmai rendezvényünkön. Előadónktól, Horváth Tibortól, aki NAV főosztályvezetőjeként kulcsszerepet tölt be az eÁFA kialakításában a rendszer használatával kapcsolatban eddig felmerült egyedi kérdéseire is választ kaphat képzésünkön.

A cikk szerzője:
Boncz Judit, Kondor Tax Kft. okleveles adószakértő,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója