Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

Ehhez 2023 szeptemberéig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH) lehetett segítséget kérni, majd a Neumann János Program céljaival összhangban, az innovációs ökoszisztéma párhuzamosságainak megszüntetése érdekében átkerült ez a minősítési feladat az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFI Hivatal).

A minősítés célja, felhasználhatósága

Az NKFI Hivatal által kiállított kutatás-fejlesztési szakértői vélemény felhasználható különféle költségvetési támogatásokhoz és adókedvezményekhez. Az állami és európai uniós források igénybevétele esetén − amennyiben a pályázat vagy támogatási konstrukció lehetővé teszi − a minősítés garanciát jelent, hogy a támogatást ténylegesen K+F tevékenységhez használják/használták fel. Ezt a garanciát erősíti, hogy a minősítés módszertani alapját a nemzetközi sztenderdként elfogadott Frascati Kézikönyv adja. A minősítés alkalmazása különböző módon történik a pályázati rendszerben, illetve az adókedvezmények igénybevétele során. Az utóbbi esetben elegendő a K+F tartalmat és a saját tevékenységi körben történő végrehajtást igazolni, az előbbiben elsődlegesen maga a pályázati felhívás ad iránymutatást a minősítéssel, illetve az ezen belül szükséges vizsgálatokkal kapcsolatban (mint például az egyes K+F tevékenységek arányának meghatározása vagy a piaci hasznosíthatóság értékelése).

Az NKFI Hivatalnál két típusú eljárás indítható. A projektminősítési eljárás egy adott projekt K+F szempontú minősítésére szolgál, míg a projektcsoport-minősítési eljárás a nagyszámú K+F projekttel rendelkező vállalkozások számára nyújt segítséget azok összevont minősítésével. Az eljárások regisztrációt követően indíthatók el az ezekre rendszeresített űrlapon, az NKFI Hivatal KFI véleményező felületén.

Gyakorlati változások a korábbi eljárásokhoz képest

A módosítás több jogi és technikai változást hozott magával: például az egyes eljárások már nem hatósági tevékenységként zajlanak, valamint - az egyszerűsítés jegyében - háromféle eljárás helyett kétféle vizsgálat kérhető, akár jövőbeli, akár folyamatban levő vagy lezárt projektekre is. A K+F kritériumok vizsgálatában nincs változás a korábbiakhoz képest, de az egyes ügyek elbírálhatóságához továbbra is elengedhetetlen, hogy az adott tevékenység leírása megfelelő információkat szolgáltasson a szakértői vélemény összeállításához. A K+F projektminősítési kérelemben benyújtandó projektleírás elkészítéséhez az NKFI Hivatal által kiadott Módszertani Útmutató és Fogalomtár nyújt segítséget a kérelmezők számára.

Vizsgálati kritériumok

A K+F minősítés módszertana és kritériumai a már említett Frascati Kézikönyvön alapulnak. Eszerint egy projekt akkor tekinthető kutatás-fejlesztésnek, ha

• újszerű,
• alkotó tevékenységen alapul,
• tudományos/műszaki bizonytalanság jellemzi,
• a projektben módszeresen végzett kutatómunka folyik, valamint
• érvényesül a mások általi felhasználhatóság és/vagy reprodukálhatóság kritériuma.

Az adott projekt kizárólag akkor kaphatja meg a megerősítő K+F minősítést, ha mind az öt felsorolt kritériumnak megfelel.

• A vizsgálat során a szakértők górcső alá veszik, hogy a projekt megvalósításakor az adott kérdésben éppen hol tart a tudomány és technika, amihez viszonyítva alátámasztható vagy cáfolható a projekt újszerűsége. Fontos, hogy a kritérium vizsgálhatóságának érdekében mind időtartamában, mind pedig a műszaki/tudományos paramétereiben jól körülhatárolt elképzelést jelenítsenek meg a kérelmezők.
• A projekt abban az esetben minősül alkotó tevékenységnek, ha a leírt új ötletek, koncepció bővíti a szakterületi tudásanyagot, vagy azok új alkalmazási módokra deríthetnek fényt.
• A tudományos és műszaki bizonytalanságot olyan kérdések jelentik, amelyekre a szakterületen jártas szakemberek tudásával nem adható válasz. Nem áll fenn ez a bizonytalanság olyan javítások, módosítások, finomhangolási munkák, optimalizációs feladatok esetében, amelyeknek a megoldása nincs hatással az alapul szolgáló tudományra vagy technológiára.
• Módszeresen végzett kutatómunkáról akkor beszélhetünk, ha a projektben hipotéziseket fogalmaznak meg, vagy tervezett és dokumentált kísérletezés/modellalkotás valósul meg.
• A reprodukálhatóság/mások általi felhasználhatóság kritériuma pedig akkor teljesül, ha a projektben megjelenő új információk birtokában az eljárást más szakember vagy versenytárs is megvalósíthatná. Ez azt jelenti, hogy a leírás alapján a projekt potenciálisan megvalósítható, reprodukálható és transzferálható legyen.

Az új minősítési rendszer első évének tapasztalatai

2023 szeptembere óta az NKFI Hivatal számos pozitív minősítést adott ki többek között navigációs rendszerek, vállalatirányítás, munkaerő-piaci modellalkotás, nyomtatási infrastruktúra, elektromos meghajtású rendszerek, automatizált gépfejlesztés, gyógyszerfejlesztés és számos már létező termék gyártásfejlesztése területén.

Az NKFI Hivatal erőforrásainak optimalizálásával megtörtént az új eljárásrend kialakítása és a benyújtó felület továbbfejlesztése, amelyen elérhetővé váltak az ügyviteli kommunikációs lehetőségek az eljárás résztvevői számára. A minősítési eljárásokban részt vevő szakértői kör is kialakult, ezáltal minden kérelem az adott szakterületen vagy iparágban jártas szakértők révén kerül elbírálásra.

K+F kedvezmények az adózásban 2024-től

A minősítési eljárási folyamat változása mellett a 2024. adóévtől egy új K+F adókedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílt, mely ún. elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül, és 4 év elteltével az adózó az adókedvezmény fel nem használt összegének megfelelő pénzbeli visszatérítésre válhat jogosulttá meghatározott feltételek teljesülése esetén. Bár az adókedvezmény a globális minimumadóval összefüggésben került bevezetésre, a kedvezménnyel nem csupán a minimumadóban érintett adózók élhetnek.

Az új K+F adókedvezmény minden más adókedvezmény előtt alkalmazandó, és így a társasági adó akár nullára is csökkenthető. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 10%-a, vagy intézményi együttműködés esetén maximum 500 millió forint. Egy adott adóévi elszámolható költség a felmerülésének adóévében és az azt követő 3 adóévben vehető igénybe, adóévenként legfeljebb az adóévi számított adó összegéig.

A K+F tevékenységekkel összefüggésben eddig is számos kedvezmény állt a vállalkozások rendelkezésére, így például társasági adóalapcsökkentési lehetőség, fejlesztési adókedvezmény K+F jogcímen, helyi iparűzési adó és innovációs járulék kedvezmény, valamint a K+F tevékenység után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény. Az eddigi kedvezmények továbbra is elérhetőek, azonban az új adókedvezménnyel való együttes igénybevétel kizárt. A jogszabály választási lehetőséget nyújt az adózónak, hogy az eddig alkalmazható kedvezmények helyett az új adókedvezmény mellett döntsön. Ez a választás 5 adóévre vonatkozik, és ettől eltérni csak a 6. adóévtől lehet.

Mire érdemes figyelni a kedvezmény választása során?

Az új kedvezmény előnyeiként említett nullára csökkenthető társasági adó és a pénz visszatérítés lehetősége valóban csábítóan hangzik, mégis érdemes egyedileg minden projektre vonatkozóan átgondolni, hogy melyik kedvezmény választásával érhető el jelentősebb adóelőny. Ennek eldöntéséhez számos kérdést szükséges megvizsgálni, ezek közül néhány fontosabb:

• Alkalmaz-e a vállalkozás más társasági adókedvezményt? Mivel a K+F adókedvezmény az éves számított adó teljes összegéig érvényesíthető, előfordulhat-e, hogy a többi adókedvezmény érvényesítésére már nem lesz lehetőségünk?
• Mekkora nyereséggel vagy esetleg veszteséggel tervezünk a következő években? Lesz-e lehetőség az adóalap csökkentési kedvezmény teljes összegének érvényesítésére?
• A K+F-hez kapcsolódó költségek mekkora részét képezi az igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatás összege? Bár az új adókedvezmény az elszámolható költségek körét látszólag szűkíti, az igénybevett K+F szolgáltatások kapcsán mégis tágabb lehetőséget nyújt. Az adóalapcsökkentés választása esetén a megrendelő csak abban az esetben érvényesíthet K+F kedvezményt, ha a szolgáltatásnyújtó a nála felmerült költségek után érvényesíthető kedvezményt megosztja a megrendelővel. Ezzel szemben az új adókedvezmény alkalmazása esetén a megrendelt K+F szolgáltatások részben elszámolható költségnek minősülnek (nyilatkozat megléte esetén), mégpedig az egyéb elszámolható költségek maximum 20%-áig, amiből a kapcsolt vállalkozástól igénybe vett szolgáltatás az egyéb elszámolható költségek legfeljebb 10%-a lehet. Számszerűsítve tehát például 1000 egység személyi jellegű ráfordítás, kutatóhely bérlet, értékcsökkenés mellett maximum 200 egység megrendelt K+F szolgáltatás költsége vehető figyelembe, és ebből legfeljebb 20 egység származhat kapcsolt vállalkozástól.
• Van-e tervben, hogy kapcsolt vállalkozásunk részére átadnánk a K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezményre jogosultságunkat? Az adókedvezmény választása esetén erre nem lesz lehetőség.
• Intézménnyel, kutatóintézettel közösen végzett K+F tevékenységről van-e szó? Amennyiben igen, az új adókedvezményre vonatkozó felső korlát jelentősen magasabb (500 millió forint).

A fenti kérdésekből is látható, hogy vállalkozásoknak minden esetben egyedileg kell mérlegelniük, vajon az eddig is elérhető K+F kedvezmények vagy az új adókedvezmény érvényesítése jelenthet számukra komolyabb megtakarítási lehetőséget. Az egyedi körülmények vizsgálata mellett pedig továbbra is javasolt szakértői véleményt kérni immár a NKFI Hivataltól, hogy az adott projekt valóban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül-e, ezáltal is megerősítve a támogatások és az adókedvezmények megalapozott igénybevételét.

Amennyiben a K+F minősítés gyakorlatáról és a jelenleg elérhető adókedvezményekről részletesebben is tájékozódna, szeretettel várjuk szeptember 26-án megrendezésre kerülő szakmai rendezvényünkre.

A cikk szerzői:
Boncz Judit, adószakértő, KONDOR-TAX Kft. és
Kuslics Judit, K+F szakértő, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, K+F Minősítési Osztály