Dióhéjban a globális minimumadóról

Az OECD kétpilléres javaslata a digitális gazdaság és a nagyvállalatok igazságos adóztatására

A globális szintű adóelkerülésre válaszként a nemzetközi közösség a 2010-es években felismerte, hogy a digitális, illetve nagyvállalkozások igazságos adóztatása globális kérdés, aminek megoldására csak széleskörű összefogással lehet megoldást találni. Az OECD a problémakör megoldására egy kétpilléres megoldást javasolt, amelynek 1. pillére a kiugró profittal rendelkező nagyvállalatok igazságos adóztatására irányul azzal, hogy a társasági adóalapok újraelosztását javasolja a felhasználás helye alapján, a 2. pillére pedig egy globális minimum társasági adó bevezetését célozza (ún. „GloBe” javaslat). A két pillér kapcsán a mára 145 országot tömörítő ún. Inclusive Framework keretében folyt a munka, amelynek eredményeként 2021. október 8-án elfogadásra került egy közös nyilatkozat (ún. Októberi Nyilatkozat), amely lefektette a szabályozás alapjait.

A 2. pillér, azaz a globális minimumadó OECD Modellszabályai

A 2. pillér végrehajtását célzó globális minimumadó szankcionálja azokat a vállalkozásokat, amelyekre globális szinten túl alacsony (15%-ot el nem érő) effektív adókulcs vonatkozik. Ha egy multinacionális vállalat tagja egy adott országban a 15%-os minimumszintnél alacsonyabb jövedelemadót fizet, akkor a különbözetet pótlólagos adóteher formájában meg kell fizetni az anyavállalat országában vagy ennek hiányában más csoporttag országában azzal, hogy az aluladóztató állam egyébként maga is beszedheti a hiányzó adót. A globális minimumadó hátterében az a logika áll tehát, hogy arra motiválja majd a cégeket, hogy ne települjenek át más országba kizárólag az alacsony adófizetési kötelezettség miatt.

A globális minimumadó szabályait az OECD 2021 végén közzétett Modellszabályai fektették le. Az OECD Modellszabályok értelmezését egy kapcsolódó Kommentár szolgálja, a további részletszabályok pedig az OECD-ben az ún. Végrehajtási Keretrendszer (angolul: Implementation Framework) keretében kerülnek kidolgozásra. A Végrehajtási Keretrendszeren a szakmai munka a mai napig zajlik, segítve a globális minimumadó gyakorlati alkalmazását. Az eddig rendelkezésre álló joganyag, így az OECD Modellszabályok, a kapcsolódó Kommentár, a Végrehajtási Keretrendszerben 2023 februárjában, júliusában és decemberében kiadott Végrehajtási Útmutatók és egyéb segédanyagok terjedelme több száz oldal, és folyamatosan várható további jogalkalmazást segítő útmutatók kidolgozása is az OECD részéről.

Globális minimumadó nemzetközi kitekintésben

Míg az uniós tagállamok az irányelvi szabályozásra tekintettel jelentősen előrehaladtak a bevezetéssel, harmadik államok vonatkozásában a kép nagyon változó. A globális minimumadó célkitűzéshez eredetileg csatlakozó országok jelentős része a gyakorlatban nem lépett előre a bevezetés kapcsán, illetve várakozó álláspontot képvisel.

Az Unión kívüli európai országok közül eddig az Egyesült Királyság és Svájc vezette be a szabályokat. Az Egyesült Királyság 2024-től alkalmazza a globális minimumadó szabályokat. Svájc eredetileg a 2024-es teljes körű bevezetést tervezte, azonban 2023. decemberében úgy döntött, hogy 2024-től csak a belföldi kiegészítő adót (QDMTT) vezeti be, a többi szabályt csak később, jelenleg még nem ismert időponttól alkalmazza. A döntést azzal indokolta, hogy jelentős harmadik országok (USA, Kína, Brazília, India) késlekednek a bevezetéssel.

További harmadik országok közül Japán a 2024. április 1-ét követő pénzügyi évekre alkalmazza a jövedelem-hozzászámítási szabályt (IIR), ugyanakkor a belföldi kiegészítő adó (QDMTT) és az aluladóztatott kifizetések szabályának (UTPR) bevezetését halasztja, egyelőre bizonytalan időpontra. Kanada, Ausztrália 2024-től szintén alkalmaznak globális minimumadó szabályokat, de az információk a szabályokról korlátozottak. Az USA, Kína, Brazília és India 2024-től nem vezetik be a globális minimumadó szabályokat, bizonytalan, hogy esetükben erre mikor kerülhet sor. (Az érintett országok közül Brazília tett lépéseket a jogi szabályozás alapjainak lefektetésére, a többi ország esetében nincsenek vonatkozóan értékelhető információk.)

Az afrikai országok közül Nigéria, Zimbabwe, a Dél-Afrikai Köztársaság és Mauritius nyilatkozott korábban úgy, hogy mérlegeli a bevezetés lehetőségét, azonban valamennyi afrikai országra általában a kivárás jellemző. Ezen országok a multinacionális vállalatokra széles körű adókedvezményi rendszereket működtetnek, ezért a globális minimumadó bevezetése – a világ többi országának előrehaladása esetén is – csak azt követően lehet időszerű, ha az adókedvezményi rendszert, melynek hatását a globális minimumadó semlegesítheti, előzetesen átalakították. Hasonló a gondolkodás a fejlődő ázsiai országok esetében is. Az ázsiai országok közül Dél-Korea és Vietnam fogadott el 2024-től alkalmazható globális minimumadó szabályokat, 2025-től tervezi ezt Thaiföld, Szingapúr, Hong-Kong és Malajzia. A többi ázsiai ország, a dél-amerikai kontinenshez hasonlóan várakozó álláspontot képvisel.

Az Európai Uniós globális minimumadó szabályozása

Az Európai Unióban az OECD Modellszabályok alapján előkészítésre került egy irányelv-tervezet, amelynek tárgyalása intenzíven folyt 2022 során. 2022. decemberében Magyarország globális minimumadó irányelvre vonatkozó vétójának feloldását követően elfogadásra került a Tanács (EU) 2022/2523 Irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról („GloBE irányelv”). A GloBE irányelvet a tagállamoknak 2023. december 31-ig kellett implementálniuk. Az Európai Uniós fórumokon különböző munkacsoportokban továbbra is folyik a szakmai munka annak érdekében, hogy a tagállami implementáció gördülékenyen, egységesen történjen. Az Európai Unió az implementációs folyamat során, 2023 novemberében Bizottsági és Tanácsi nyilatkozat elfogadásával egyértelművé tette, hogy az irányelvet az OECD Modellszabályaival és a Végrehajtási Útmutatókkal összhangban kell értelmezni. Az alapvető irány az, hogy az OECD megközelítéstől a lehető legkevésbé kellene eltérni, az ellentmondásokat lehetőség szerint jogértelmezéssel kell feloldani.

A globális minimumadó szabályainak többségét valamennyi tagállamban, így Magyarországon is a 2023. december 31-étől kezdődő pénzügyi évekre alkalmazni kell azzal, hogy egyes szabályok csak a 2024. december 31-étől kezdődő pénzügyi évek tekintetében alkalmazandók. Az irányelv határidőre történő átvételével összefüggésben ugyanakkor számos állammal szemben indult kötelezettségszegési eljárás. A késleltetett bevezetés irányelvben biztosított lehetőségével élt továbbá Szlovákia, Málta, Litvánia, Lettország és Észtország.

Globális minimumadó Magyarországon

Magyarország a kezdetektől fogva aktívan részt vett a szakmai szintű vitákban mind az OECD, mind az Európai Unió szintjén annak érdekében, hogy a globális minimumadó bevezetése esetén is olyan megoldás születhessen, amely a lehető legkevésbé befolyásolja a hazai társasági adószabályokat, és a legkevésbé eredményez adóteher emelkedést.

Magyarországon jelenleg 9 százalék a társasági adó, ezzel hazánk szedi a legalacsonyabb közterhet ilyen címen az Európai Unióban, és ez jelentős előny a befektetésekért folyó nemzetközi gazdasági versenyben. A globális minimumadó irányelv alkalmazása ezért a magyar adórendszer versenyképességére is hatással van, és alkalmazkodást igényel a vállalkozások adóztatásában.

Hazai viszonylatban 2023 első félévében megkezdődött a munka a GloBE-irányelv átültetésének érdekében. A globális minimumadó bevezetése a magyar adórendszert alkalmazkodásra kényszeríti, a versenyképességi szempontok szemelőtt tartása érdekében szükséges volt a hazai adókedvezmények rendszerének felülvizsgálata is. A GloBE irányelv átültetése során Magyarország olyan megoldásra törekedett, amely lehetővé teszi, hogy a minimumadóval kapcsolatos szabályozás a magyar gazdaság számára a legkevésbé hátrányos legyen, és valóban csak azokat a nagyvállalatokat érintse, amelyekre a szabályozás kiterjed. A hazai jogalkotás során egyértelműen meghatározásra került, hogy a tényleges adóterhelés megállapítása során a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, valamint az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék is figyelembe vehető. További sajátossága a magyar szabályoknak, hogy elismert belföldi kiegészítő adó is bevezetésre került.

Az irányelv átültetését célzó a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény 2023. december 31-én lépett hatályba. A törvény a globális minimumadó beszedési mechanizmusának megfelelően három típusú kiegészítő adót vezet be, melyek az IIR-adó, a UTPR-adó és az elismert belföldi kiegészítő adó. A magyar szabályozás egyik legfontosabb eleme az elismert belföldi kiegészítő adó, amely főszabály szerint a külföldi végső anyavállalati konszolidált adatok helyett a magyar csoporttagok számviteli törvény vagy az IFRS-ek szerinti beszámolója alapján számítandó. Az elismert belföldi kiegészítő adó a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke és a munkavállalók személyi jellegű ráfordítása alapján igénybe vehető gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel kedvezményével csökkenthető.

Az irányelv tételes szabályainak átültetése mellett a társasági adó információkat tartalmazó jelentés (Country by Country Reporting) adatai alapján igénybe vehető hároméves átmeneti mentesség érvényesíthető, ha az adózó teljesíti a mentesség feltételeit.

A kiegészítő adót az ún. GloBE információs bevallás nyomtatványon kell bevallani, melyet a 2024. adóévre az adóévet követő 18 hónap végéig, 2025. adóévtől az adóévet követő 15. hónap végéig kell benyújtani. A kiegészítő adókkal kapcsolatos kötelezettségek nemteljesítését szankcionáló bírságok átmeneti időszak alatt nem vethetők ki, ha az adózó úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható.

A GloBE irányelv átültetése mellett egyes adó- és számviteli jogszabályok is módosításra kerültek. Fontos elem a halasztott adó koncepciójának a magyar számviteli szabályokba történő beépítése, amely révén a kiegészítő adókötelezettséget a magyar számviteli törvény szabályai szerint megállapító csoportok nem kerülnek versenyhátrányba. Emellett egy egyszeri, bármely adózó által választható bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóamnesztia is bevezetésre került, amelynek lényege, hogy a részesedés piaci ára alapján meghatározott nyereség leadózása fejében a jövőbeli nyereség adómentesség alá kerülhet. 2024-től továbbá egy új K+F társasági adókedvezmény került bevezetésre, amely a GloBE irányelv elismert visszatérítendő adókedvezmény fogalmának megfelelően 4 év elteltével készpénzben visszatérítendővé teszi az adókedvezményi összeg fel nem használt részét. A fejlesztési adókedvezmény nem minősül a globális minimumadóval kompatibilisnek, alkalmazása rontja az érintett adózók globális minimumadó pozícióját, így ennek alternatívája is várható. Az eddigiekben bevezetett szabályok mellett miniszteri rendelet kidolgozása is folyamatban van további részletszabályok bevezetése érdekében.

A cikk szerzői az MKVK Oktatási Központjának oktatói:
Siklósiné Antal Gyöngyi, osztályvezető, Pénzügyminisztérium, Nemzetközi Adózás Osztály és
dr. Tormáné dr. Boris Szilvia, társasági adózási szakértő, Pénzügyminisztérium, Társasági Adózási Osztály

Akit részletesebben is érdekel a globális minimumadó témaköre, annak a szerzők 2024. március 25-én tartandó a KONDOR Group közreműködésével megvalósuló "Globális minimum adó és az ezzel kapcsolatban 2024-től hatályba lépő új magyar szabályok alkalmazása a gyakorlatban" című szakmai rendezvényünket ajánljuk figyelmébe.