Bővülő adóalanyi kör a kiskereskedelmi adó területén, avagy a platformüzemeltetők adókötelezettsége

Vissza a szakmai cikkekhez
Bővülő adóalanyi kör a kiskereskedelmi adó területén, avagy a platformüzemeltetők adókötelezettsége
2025. február 17. 10:00

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény rendelkezései számon ponton módosították a kiskereskedelmi adó szabályait 2025. január 1-jei hatállyal. Az idei változások közül a legjelentősebb módosítás a platformüzemeltető adókötelezettségének bevezetése, amely révén tulajdonképpen megkettőződött a kiskereskedelmi adóalanyok köre. Az új adóalanyi körre – többek között – sajátos adóalap- és adómegállapítási szabályok vonatkoznak

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény [a továbbiakban: Kiskeradó tv.] 2. § (2) bekezdése szerint a kiskereskedő platformon keresztül történő értékesítése tekintetében adókötelezettség terheli a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőt, az adó alanya pedig a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltető. A Kiskeradó tv. értelmező rendelkezései kiegészültek a platform és a platformüzemeltető definíciójával [Kiskeradó tv. 1. § 3. és 4. pont], ezen fogalmak kapcsán a törvény visszautal az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény megfelelő rendelkezésére.

A kiskereskedelmi adó alapja a kiskereskedők esetén a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel, amelyet bizonyos tételekkel növelni kell (például: engedmények). Az általános szabálytól eltérően kell meghatározni a platformüzemeltetők adóalapját. A platformüzemeltető adóalapja ugyanis a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők – azaz a Kiskeradó tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adóalanyok – által az adóévben a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege [Kiskeradó tv. 4. § (1a) bekezdés]. A Kiskeradó tv. tehát úgy tekint a platformüzemeltetőre, mintha ő (is) egy értékesítő volna, az adóalapjának meghatározásakor pedig összegezni kell a platformon megvalósult értékesítésekből származó nettó árbevételt. Előállhat olyan eset, hogy az adott platformon értékesítő kiskereskedők adóalapja önmagukban a 0 százalékos mértékű adókulcs alá esne, de a fenti összesítés révén ezen értékesítésekből származó nettó árbevétel már meghaladja az adómentes értékhatárt, így a platformüzemeltető adófizetésre lesz köteles.

Amennyiben a platformüzemeltető maga is végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet, akkor az adóalapja a „kétféle” adóalap [Kiskeradó tv. 4. § (1b) bekezdés]. Ha a platformüzemeltető a saját áruját a platformját adja el, akkor az abból származó nettó árbevételt természetesen csak egyszer kell figyelembe venni. 

A kiskereskedelmi adó rendelkezései 2025-től kiegészültek az adó szintjén történő mentesítés szabályaival, amely a kiskereskedők mellett a platformüzemeltetők részére is elérhető. A Kiskeradó tv. 6. § (4) bekezdése szerint az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a platformüzemeltető csökkenti a platformon keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenység keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.

Az eljárási rendelkezések körében a Kiskeradó tv. 7. § (1a) bekezdése rögzíti, hogy a platformüzemeltetőnek az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét. 

A kiskereskedelmi adó alanyai, így a platformüzemeltetők is adóelőleg bevallásra kötelezettek. A tevékenységét kezdő platformüzemeltető a platformon keresztül történő értékesítés megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon – adóelőleget vall be. Ahhoz, hogy a platformüzemeltető az adóelőleg-bevallási, -befizetési, az adóbevallási, -befizetési kötelezettségét, továbbá egyéb adókötelezettségét megfelelően teljesíthesse, a Kiskeradó tv. 7. § (7) bekezdése bejelentkezési kötelezettsége ír elő számára, amelynek határideje az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 nap. 

A kiskereskedelmi adó alanyai – általános esetben – nem kötelesek nullás bevallás benyújtására, ugyanis a Kiskeradó tv. 7. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. A főszabálytól eltérően a platformon keresztül (is) értékesítő kiskereskedőnek akkor is adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére, ha adófizetésre nem kötelezett [Kiskeradó tv. 7. § (5a) bekezdés]. 

Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor – mintegy másodlagos adóalanyként – a platformon értékesítő kiskereskedő válik az adó alanyává; az adó megfizetésére az állami adó- és vámhatóság az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi [Kiskeradó tv. 7. § (8) bekezdés]. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke legalább a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételnek az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adója.

 

Az cikk szerzője:
dr. Németh Nóra
osztályvezető, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás, Adójogi és Tájékoztatási Főosztály, Társasági Adó, Illetékek és Egyéb Adók Osztály

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!