Bővülő adóalanyi kör a kiskereskedelmi adó területén, avagy a platformüzemeltetők adókötelezettsége

Vissza a szakmai cikkekhez
Bővülő adóalanyi kör a kiskereskedelmi adó területén, avagy a platformüzemeltetők adókötelezettsége
2025. február 17. 10:00

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény rendelkezései számon ponton módosították a kiskereskedelmi adó szabályait 2025. január 1-jei hatállyal. Az idei változások közül a legjelentősebb módosítás a platformüzemeltető adókötelezettségének bevezetése, amely révén tulajdonképpen megkettőződött a kiskereskedelmi adóalanyok köre. Az új adóalanyi körre – többek között – sajátos adóalap- és adómegállapítási szabályok vonatkoznak

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény [a továbbiakban: Kiskeradó tv.] 2. § (2) bekezdése szerint a kiskereskedő platformon keresztül történő értékesítése tekintetében adókötelezettség terheli a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőt, az adó alanya pedig a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltető. A Kiskeradó tv. értelmező rendelkezései kiegészültek a platform és a platformüzemeltető definíciójával [Kiskeradó tv. 1. § 3. és 4. pont], ezen fogalmak kapcsán a törvény visszautal az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény megfelelő rendelkezésére.

A kiskereskedelmi adó alapja a kiskereskedők esetén a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel, amelyet bizonyos tételekkel növelni kell (például: engedmények). Az általános szabálytól eltérően kell meghatározni a platformüzemeltetők adóalapját. A platformüzemeltető adóalapja ugyanis a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők – azaz a Kiskeradó tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adóalanyok – által az adóévben a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege [Kiskeradó tv. 4. § (1a) bekezdés]. A Kiskeradó tv. tehát úgy tekint a platformüzemeltetőre, mintha ő (is) egy értékesítő volna, az adóalapjának meghatározásakor pedig összegezni kell a platformon megvalósult értékesítésekből származó nettó árbevételt. Előállhat olyan eset, hogy az adott platformon értékesítő kiskereskedők adóalapja önmagukban a 0 százalékos mértékű adókulcs alá esne, de a fenti összesítés révén ezen értékesítésekből származó nettó árbevétel már meghaladja az adómentes értékhatárt, így a platformüzemeltető adófizetésre lesz köteles.

Amennyiben a platformüzemeltető maga is végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet, akkor az adóalapja a „kétféle” adóalap [Kiskeradó tv. 4. § (1b) bekezdés]. Ha a platformüzemeltető a saját áruját a platformját adja el, akkor az abból származó nettó árbevételt természetesen csak egyszer kell figyelembe venni. 

A kiskereskedelmi adó rendelkezései 2025-től kiegészültek az adó szintjén történő mentesítés szabályaival, amely a kiskereskedők mellett a platformüzemeltetők részére is elérhető. A Kiskeradó tv. 6. § (4) bekezdése szerint az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a platformüzemeltető csökkenti a platformon keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenység keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.

Az eljárási rendelkezések körében a Kiskeradó tv. 7. § (1a) bekezdése rögzíti, hogy a platformüzemeltetőnek az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét. 

A kiskereskedelmi adó alanyai, így a platformüzemeltetők is adóelőleg bevallásra kötelezettek. A tevékenységét kezdő platformüzemeltető a platformon keresztül történő értékesítés megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon – adóelőleget vall be. Ahhoz, hogy a platformüzemeltető az adóelőleg-bevallási, -befizetési, az adóbevallási, -befizetési kötelezettségét, továbbá egyéb adókötelezettségét megfelelően teljesíthesse, a Kiskeradó tv. 7. § (7) bekezdése bejelentkezési kötelezettsége ír elő számára, amelynek határideje az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 nap. 

A kiskereskedelmi adó alanyai – általános esetben – nem kötelesek nullás bevallás benyújtására, ugyanis a Kiskeradó tv. 7. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. A főszabálytól eltérően a platformon keresztül (is) értékesítő kiskereskedőnek akkor is adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére, ha adófizetésre nem kötelezett [Kiskeradó tv. 7. § (5a) bekezdés]. 

Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor – mintegy másodlagos adóalanyként – a platformon értékesítő kiskereskedő válik az adó alanyává; az adó megfizetésére az állami adó- és vámhatóság az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi [Kiskeradó tv. 7. § (8) bekezdés]. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke legalább a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételnek az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adója.

 

Az cikk szerzője:
dr. Németh Nóra
osztályvezető, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás, Adójogi és Tájékoztatási Főosztály, Társasági Adó, Illetékek és Egyéb Adók Osztály

A szerző(k)ről

Cikkei
Kiadványok ettől a szerzőtől
Szerzők: Dr. Bokor Csaba, Dr. Futó Gábor, Dr. Gaál Ágnes, Palotai Kinga, Szatmári László, Dr. Szilovics Csaba Lektor: Dr. Herich György
Raktáron
14 800 HUF
Részletek

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!