Távmunkavégzés vagy otthoni munkavégzés? Melyiket válasszuk?

A távmunkavégzés jellemzője a rendszeresség

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (a továbbiakban: Mt.) 196-197. §-ai a távmunkavégzés vonatkozásában elkülönült szabályrendszert tartalmaznak. Az Mt. a távmunkavégzést a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen folytatott olyan tevékenységként definiálja, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és az eredményét elektronikus úton továbbítják. A távmunkavégzés meghatározásában tehát kiemelt tényező az egyébként sehol sem definiált rendszeresség, ezért tehát az átmeneti jelleggel otthonról végzett munka nem felel meg a távmunkavégzés Mt-ben rögzített előírásainak.

Garanciális szabály, hogy munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában, így azt egyoldalúan elrendelni a főszabály szerint nem lehet, s a tavalyi év folyamán is csupán egy átmeneti, veszélyhelyzeti rendelkezés alapján volt erre mód. Ez az átmeneti szabály jelenleg már nincsen hatályban, így a munkaszerződésben történő szabályozástól eltekinteni nem lehet. A munkaszerződésben tanácsos továbbá szabályozni a munkavégzés, valamint az eredménytermékek továbbításának módját. Fontos arra is rámutatni, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje távmunkavégzés esetén kötetlen, ez azonban a gyakorlatban kevéssé érvényesül. Amennyiben ugyanis a munkavállaló a munkavégzését a munkáltató működési idejéhez, vagy kollégái munkaidejéhez kell, hogy igazítsa, a munkavégzés a bírói gyakorlat szerint nem tekinthető kötetlennek, hiszen az nem teljes mértékben a munkavállaló döntésén alapul. Távmunkavégzés esetében a munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.

Távmunkavégzéssel összefüggésben a munkáltatót tájékoztatási kötelezettségek terhelik. Tájékoztatnia kell így a munkavállalót a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, a kapcsolódó ellenőrzési szabályokról, továbbá arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik. A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan egyéb tájékoztatást köteles megadni továbbá, amelyet más munkavállalónak biztosít.

A munkavállaló munkavégzését (beleértve a munkaidő felhasználását és az eszközhasználatot) a munkáltató mind munkajogi, mind pedig munkavédelmi szempontból ellenőrizheti. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet azonban a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet, nem sértheti a munkavállaló magánéletét, illetve emberi méltóságát. Az ellenőrzés szabályait beleértve az adatvédelmi követelményeket is, szabályzatban szükséges rögzíteni!

A kormányrendelettel (átmenetileg) módosított távmunkavégzés

A fenti szabályokban a 393/2021. (VII.2.) Korm. rendelet változtatásokat vezet be. Az Mt. 196. §-át a jogszabály - a veszélyhelyzet idejére, tehát átmenetileg - hatályon kívül helyezte, s helyette a következő rendelkezéseket rendelte alkalmazni:

A megváltozott szabályok alapján a távmunkavégzés olyan munkavégzési forma, amelyben a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében, vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. A módosítás is fenntartotta, hogy a munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatását illetően, így tehát nincs helye a munkáltató egyoldalú döntésének ebben a kérdésben. Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során a munkáltató utasítási joga az átmeneti szabályok hatálya alatt is a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, és az ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolhatja. Új szabály, hogy a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végezhet munkát, ám e szabálytól a felek eltérhettek. Számos kérdésben az Mt. szabálya az átmeneti rendelkezésekkel sem változott. Így például a munkavállaló a munkáltató területére beléphet, a munkatársaival pedig jogosult kapcsolatot tartani. Amennyiben a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személyek számára aránytalan terhet.

Az otthoni munkavégzés határai nem egyértelműek

Az otthoni munkavégzés az Mt.-ben nincsen szabályozva. Nem kizárt ugyanakkor az, hogy a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződésben abban állapodjanak meg, hogy a munkavállaló a munkát két munkavégzési helyen folytatja. A munkavégzés helyét ugyanis a feleknek a munkaszerződésben kell meghatározniuk. Az egyik munkavégzési hely ebben az esetben lehet a munkáltató székhelye, vagy telephelye, míg a másik a munkavállaló lakóhelye. Ebben az esetben hangsúlyozottan nem távmunkavégzésről van szó, hiszen a felek a munkaszerződésben jogszerűen több munkavégzési helyben állapodtak meg, és ezen megállapodásuknak megfelelően, tehát nem a távmunkavégzésre előírt speciális szabályok keretei között történik a foglalkoztatás.

A veszélyhelyzet időtartama alatt jellemzően az az állapot rögzült, hogy a munkavállaló meghatározott munkanapokon otthon végez munkát, míg más napokon a szokásos munkavégzési helyén (jellemzően a munkáltató székhelyén). Ez a részben otthon, részben a munkahelyen történő munkavégzés a munkavégzés rendszeressége alapján az Mt. hatályos szabályai alapján távmunkavégzésnek minősülhet. A veszélyhelyzet alatt alkalmazandó eltérő szabályok (egyharmad munkahelyi jelenlét) feltehetően szintén ezt a helyzetet célozzák a távmunkavégzés keretei közötti szabályozás alá vonni. Ebben az esetben az Mt. távmunkavégzésre irányuló, tehát átmenetileg módosított szabályai alkalmazandóak. Az ilyen munkavégzés a munkáltató által - a széles körben elterjedt gyakorlattal szemben - egyoldalúan nem rendelhető el, hanem azt munkaszerződésben vagy annak módosításában kell rögzíteni. Meg kell továbbá határozni a munka eredménye továbbításának, a munkaeszközök használatának és a munkavégzés ellenőrzésének a szabályait.

Ezzel szemben továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a felek megállapodjanak, a munkavállaló kettős munkavégzési helyen végzi a munkáját, ami továbbra sem minősül távmunkavégzésnek.

Fontos, hogy kapcsolódóan újabb problémával szembesülünk, ha a veszélyhelyzeti szabályok hatálya megszűnik. A kormányrendelettel módosított törvény ugyanis kizárólag a veszélyhelyzet időtartama alatt alkalmazandó.

A munkáltató számára a távmunkavégzés szabályainak alkalmazása kedvezőbb

A fentiekből látható, akárhogyan is definiáljuk a példában nevesített munkavégzést, az minden esetben a felek megállapodását fogja szükségessé tenni. Amennyiben a munkavállaló a rendszeres munkavégzési helytől eltérő helyen végez munkát, a feladat elvégzésének, továbbításának, ellenőrzésének szabályairól tájékoztatni szükséges. Ezen túlmenően az Mt. 51. § (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ezt a költséget távmunkavégzés esetén jelenleg kedvezőbb közteherviselési szabályok érintik, amely szabályok – ha a járványügyi helyzet a későbbiekben is fennáll - feltehetően az elkövetkezőkben is hatályban maradnak. Jelenleg igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott összeg, ha az nem haladja meg havonta (a 2021. év esetében a 2021. február 1-jétől, az ezt követő évek esetében az adóév első napján érvényes) a minimálbér 10 százalékát. (Amennyiben a távmunkavágzés nem a teljes naptári hónapot érinti ezt a 10 %-ot arányosan lehet csak figyelembe venni.)

Munkavédelem light

Ne feledkezzünk meg a munkavédelmi követelmények teljesítéséről sem, melyek a veszélyhelyzet időtartama alatt átmenetileg módosulnak. A fenti kormányrendelet ugyanis előírja, hogy számítástechnikai eszköz útján végzett távmunka esetén a munkáltató írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. Ezen tájékoztatásban foglaltak alapján a munkavállaló a munkavégzés helyét maga választja meg. Ezzel összefüggésben rögzíti a kormányrendelet azt is, hogy a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti. A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén pedig a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről és a munkavégzés kizárólag ott folytatható.

Garanciális szabály, hogy a távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató vagy megbízottja pedig rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A munkáltató vagy megbízottja egyebekben kockázatértékelés, munkabaleset kivizsgálása, valamint ellenőrzés céljából a munkavégzés helyére beléphet és a munkavállaló szükségtelen zavarása nélkül ott tartózkodhat. A munkavégzés helyét a munkavédelmi hatóság is ellenőrizheti.

A veszélyhelyzet időtartama alatt az Mvt. 86/A §-ban nevesített szabályok (munkáltatói kötelezettségek) nem alkalmazandóak. Ehelyett a kormányrendelet pusztán annyit ír elő, hogy amennyiben a távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel történik, abban az esetben a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.

Az otthoni munkavégzés megvalósításának adatvédelmi aspektusai

Az otthoni munkavégzésnek sajnos nem csupán a munkajogi, illetve munkavédelmi, hanem az adatvédelmi szabályozása is kérdéseket vet fel. A munkáltató ugyanis egyidejűleg köteles védeni az üzleti titkot, valamint az ügyfelek és egyéb érintettek személyes adatait, továbbá biztosítani a munkavállaló magánszférájának védelmét, emberi méltóságát. Ezen utóbbi kötelezettségek ugyanakkor a munkáltató ellenőrzési lehetőségeit kifejezetten korlátozzák. Különösképpen nehezen kezelhető helyzet adódik, amennyiben a munkavállaló a munkavégzéshez a saját számítógépét használja, amelynek tekintetében a priváthasználat kizárása értelemszerűen nem megoldható. A munkavégzéshez nem kapcsolódó személyes adatokkal megrakott eszköz ellenőrzése így személyiségi jogi aggályok tömegét veti fel. Célszerű így a vállalkozásoknak ebben a kérdésben szakértő segítséget igénybe venni.

A cikk szerzője:

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi szakértő

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója

Cikkünk szerzője, dr. Kéri Ádám két szakmai rendezvényünkön is várja Önöket. Míg egyik alkalommal a GDPR szabályainak gyakorlati alkalmazási kérdéseit, másik alkalommal a távmunka, otthoni munkavégzés témakörét veszi górcső alá.