Környezetvédelmi termékdíj kisokos

Vissza a szakmai cikkekhez
Környezetvédelmi termékdíj kisokos
2013. április 19. 0:00
A környezetvédelmi termékdíj évről évre változó szabályozása a legtöbb hazai termelő és kereskedő vállalkozást érinti. 2012-től a külföldi behozatalt végzők kötelezettségei mellett lényegi változásként a csomagolószer gyártói váltak kötelezetté, amely sok csomagolást végző eddigi kötelezettségét szüntette meg, de így is több mint tízezer adóalannyal számolnak. A könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók sok esetben nem tekintik feladatuknak a termékdíjas szabályozás szakmai támogatását, mivel ezt környezetvédelmi témaként kezelik, valójában ez is adókötelezettség. Az alábbi összefoglaló az általános ismeretek megszerzése mellett segítséget nyújt annak meghatározásában, hogy ügyfeleik érintettek-e a témában, és el tudják dönteni, segítik-e ügyfeleiket ebben a folyamatban, vagy szakértőkre bízzák azt.
 kötelezettséghez összetett adminisztrációs követelményrendszer kapcsolódik, amelynek megsértéséért az elmúlt években több jóhiszeműen eljáró gazdálkodó is bírságfizetésre kényszerült. A termékdíjjal kapcsolatos ügyekben 2013. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszerve helyett a NAV adóztatási szerve jár el, amely új ellenőrzési és célkitűzésekkel járhat, ezért érdemes az ismeretek bővítésével felkészülni egy esetleges ellenőrzésre.

1. Összefoglaló a termékdíj-szabályozás legfontosabb elemeiről

Jogszabályi háttér:

  • a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.)
  • a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)

Egy konkrét gazdasági ügylethez abban az esetben kapcsolódhat termékdíj-kötelezettség, ha az ügylettel érintett termék termékdíjköteles és az ügyletben szereplő gazdálkodó a termékdíj-kötelezett. Ennek megfelelően a termékdíj-kötelezettség megállapításához alapvetően a termék és a gazdálkodói státusz vizsgálatára van szükség.

1.1. Termékdíjköteles termékek

A Ktdt. az alábbi csoportokba sorolja a termékdíjköteles termékeket:

  • akkumulátor,
  • csomagolószer, kereskedelmi csomagolószer, 
  • egyéb kőolajtermék,
  • elektromos, elektronikai berendezés,
  • gumiabroncs,
  • reklámhordozó papír.

A törvény csak termékcsoportokat határoz meg, ezért egy konkrét termék termékdíjköteles minősítése a Ktdt. 1. sz. mellékletében található vámtarifaszám-lista, illetve a Vhr.-ben Csomagolószer-katalógus segítségével végezhető el. Egy termékhez termékdíj-kötelezettség kapcsolódhat, ha

  • a termék vámtarifaszáma szerepel a vámtarifaszám-listán (egyes termékek esetében további feltétel, hogy a termék az adott termékcsoport törvényi meghatározásának megfeleljen), vagy
  • a termék vámtarifaszáma nem szerepel a listán, de a termék része, összetevője egy olyan termék, amelynek vámtarifaszáma szerepel a listán. (pl. külföldről behozott gépjármű részét képező gumiabroncs, akkumulátor, kenőolaj, elektronikai berendezés), vagy
  • a termék csomagolószerként szerepel a Csomagolószer-katalógusban, vagy
  • a külföldről behozott termék megfelel a csomagolás fogalmának, és valamely összetevője szerepel a Csomagolószer-katalógusban (pl. külföldről behozott áru csomagolásának részét képező csomagolószer).

A termékek vámtarifaszámának vizsgálatakor a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúrát kell figyelembe venni. A tarifális besorolás mindig a kötelezett feladata (és felelőssége).

1.2. A termékdíj-kötelezettség alanya

Termékdíj-kötelezettség csak abban az esetben jöhet létre, ha egy termékdíjköteles termék belföldi forgalomba kerül vagy a terméket saját célra felhasználják.

A termékdíjköteles termék után termékdíj-kötelezett:

  • az első belföldi forgalomba hozó, vagy
  • a saját célú felhasználó, vagy
  • bérgyártás esetén a bérgyártó, vagy
  • belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó helyett az első belföldi forgalomba hozó első vevője.

A termékdíjtörvény belföldi forgalomba hozatalnak az önálló vagy más termék részeként vagy összetevőjeként megjelenő termékdíjköteles termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházását tekinti.

Belföldi előállítású termék saját célú felhasználás minden olyan tevékenység, amely során az előállított terméket a gyártó forgalomba hozatal nélkül használja fel. Külföldi származású termékdíjköteles termékkel kapcsolatos saját célú felhasználás címén keletkezik kötelezettség például minden olyan külföldről behozott termék csomagolása részeként behozott csomagolószer után, amelyet a cég később nem hoz belföldi forgalomba (mert a terméket sem hozza forgalomba, vagy a termékről lebontja a csomagolószert a belföldi értékesítést megelőzően). Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék behozatala, ha a terméket a behozó cég nem értékesíti, hanem a vállalkozás tevékenységéhez maga használja (pl. külföldről behozott irodatechnikai gépek, gyártósorok).

1.3. Termékdíj fizetésére kötelezett gazdálkodók

A fenti szabályok alapján jellemzően az alábbi vállalkozások kötelezettek termékdíjfizetésre:

  • csomagolt terméket, alapanyagot külföldről behozók
  • csomagolószert gyártók, külföldről behozók
  • elektronikai berendezést vagy akkumulátort gyártók, behozók
  • reklámhordozó papírt előállítók (nyomdák), behozók
1.4. A termékdíj-kötelezettség átvállalása

A termékdíj-kötelezettség átvállalása esetén az eredeti kötelezett helyett a termékdíjat részben vagy egészben más gazdasági szereplő fizeti meg.

A termékdíj-kötelezettség teljes vagy részleges átvállalására vonatkozó szerződés megkötése az alábbi esetekben lehetséges:

  • az első belföldi vevő külföldre értékesíti (exportálja vagy Közösségen belül értékesíti) az első belföldi forgalomba hozótól megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át;
  • bérgyártásra kerül sor;
  • a kötelezett termelői szerveződésen keresztül értékesíti a termékdíjköteles terméket;
  • az első belföldi vevő a csomagolószert változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesíti;
  • a kötelezett -től vásárló belföldi vevő csomagolást hoz létre a csomagolószerből;
  • a kötelezett -től vásárló belföldi vevő új csomagolószert hoz létre a csomagolóanyagból;
  • a 3920-as vámtarifacsoportba tartozó csomagolószert a kötelezett -től vásárló belföldi vevő változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesíti.
1.5. Adminisztrációs kötelezettségek
 
1.5.1. Nyilvántartás

A kötelezett termékdíjjal kapcsolatos összesítő nyilvántartásának javasolt tartalma (ezek alapjai jogszabályban is előírtak):

  • az ügylettel kapcsolatos bizonylat száma (például: számlaszám, szállítólevél száma, selejtezési jegyzőkönyv iktatószáma),
  • a kötelezettség keletkezésének időpontja,
  • forgalomba hozatal esetén a teljesítés napja,
  • saját célú felhasználás esetén a költségként elszámolás alapja (pl. külföldi csomagolt termék beszerzésének napja),
  • készletre vételkor fizetés esetén (a fentiek helyett választható) a beszerzés napja,
  • a termék megnevezése (cikkszáma vagy belső azonosítója),
  • a termék vámtarifaszáma,
  • a termék KT kódja vagy CsK kódja (ha a termék termékdíjköteles),
  • a termék tömege,
  • a termék csomagolásának CsK kódja (ha a csomagolószer tekintetében a cég a kötelezett),
  • a csomagolás tömege anyagfajtánként (CsK kódonként).
1.5.2. Bevallás, szankciók

A termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése és ellenőrzése során a NAV adóztatási szerve jár el. A termék származási helyétől függetlenül minden termékdíj-kötelezettségről önbevallással kell számot adni. A termékdíj nettó összegét negyedévente kell megállapítani és negyedévente - a negyedévet követő hónap 20. napjáig - kell bevallani és megfizetni.

A szabályozásban korábban meghatározott bírságok mértékei 2008-ban jelentősen emelkedtek: a termékdíj bírság a díjfizetés elmulasztása esetén az érintett összeg 100%-a, a termékdíj jogellenes visszaigénylés esetén az érintett összeg háromszorosa, a mulasztási bírság pedig az adózás rendjéről szóló törvényben általánosan meghatározott összegnek megfelelően alakulhat.

2. 2012. január 1-jétől hatályos fontosabb változások

2012-től a csomagolás termékdíjának helyébe a csomagolószer környezetvédelmi termékdíja lépett. Ebből következően a korábbi évektől eltérően egy olyan csomagolószer is termékdíjköteles termék, amelyet (még) nem használtak fel csomagolási céllal (például az üres papírdoboz, az üres műanyagrekesz vagy a felhasználatlan műanyagfólia). A termékdíjköteles csomagolószerek vámtarifaszámait a Vhr.-ben közzétett csomagolószer-katalógus tartalmazza.

A csomagolószer termékdíja esetében a csomagolószer első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója a termékdíj-kötelezett. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekkel ellentétben már nem kötelezett a csomagolást végző, ha a csomagoláshoz felhasznált csomagolószer(eke)t belföldről szerzi be.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy a csomagolást végző szerződésben átvállalja a kötelezettséget. Ezzel az eszközzel tulajdonképpen "visszaáll" a csomagolás után fizetendő termékdíj rendszere, amely elsősorban az exportra termelő gazdálkodók pénzügyi pozícióját javíthatja.

2012-től a belföldi előállítású reklámhordozó papír esetében nem az első vevő, hanem az első belföldi forgalomba hozó vagy a saját célú felhasználó kötelezett. Tehát általános esetben nem a reklámanyag megrendelője, hanem a reklámanyagot előállító nyomda fizeti a termékdíjat. 

2012. január 1-jétől megszűnt a termékdíjmentesség intézménye, koordináló szervezet nem igazolhat hulladékkezelést. A kötelezett saját hulladékgyűjtése alapján választhatja az egyéni hulladékkezelést, amelyről január 15-ig bejelentést kell tenni a NAV-hoz. A hulladékkezelő cégek tevékenységét az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázatokon, illetve szolgáltatás-megrendeléseken keresztül támogatja. 

3. 2013-tól hatályos változások

2013-tól a termékdíjjal kapcsolatos adóhatósági feladatokat általános esetben a NAV adóztatási szerve látja el. A NAV vámszervének hatáskörében csak a termékdíj-szabályozás hulladékkal kapcsolatos feladatai (pl. egyéni hulladékkezelők teljesítésének ellenőrzése, az OHÜ felé elszámolt hulladékgazdálkodási teljesítés) maradnak. A változás legfontosabb technikai következménye, hogy január 1-jétől a 2013. évet érintő bejelentések az adóztatási szerv felé a 13TKORNY nyomtatványon teljesítendők, továbbá a korábbi évekre vonatkozó önellenőrzéseket és pótbevallásokat is új nyomtatványokon (08KT, 09KTBEV, 10KTBEV, 11KTBEV, 12KTBEV) lehet benyújtani. A kötelezettek azonosítása 2013-ban adószám alapján történik, a VPID szám használatára nincs szükség.

A csomagolószerek esetében használható szerződéses átvállalás jogcímei bővültek, illetve egyes jogcímek hivatkozása módosult. A módosítás tartalmilag a kereskedőtől (tehát nem az első belföldi forgalomba hozótól) beszerzett csomagolószerek helyzetét érinti, formailag azonban szélesebb körű következményekkel jár.

A(z új) d pont a gyártótól (vagy behozótól) vásároló kereskedőnek (a csomagolószert "változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő") biztosít átvállalási lehetőséget. Ezzel a kiegészítéssel a kereskedő kötelezetté válhat, és ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a kereskedő vevője nyilatkozatot adjon vagy a kereskedő a saját vevőjével új átvállalási szerződést kössön.

Az ea) alpont a 2012-ben hatályos törvény d) pontjának felel meg: a csomagolószerből csomagolást létrehozó első belföldi vevő átvállalását teszi lehetővé.

Az új eb) alpont szerint átvállalhat a csomagolószerből csomagolást létrehozó vevő abban az esetben is, ha olyan kereskedőtől szerzi be a csomagolószert, amely a gyártótól (behozótól) a d) pont szerint már átvállalt.

Az új ga) és gb) alpontok szerint a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag esetében átvállalhat a csomagolóanyagot változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő

  • első belföldi vevő (ga pont) vagy
  • átvállaló első vevőtől vásárló vevő (gb pont)

A ga) alpont tulajdonképpen a kereskedői átvállalást biztosító d) pont - szűkített tartalmú - megfelelője. A gb) alpont egyes műanyag csomagolószerek esetében a második kereskedő vevő átvállalását is lehetővé teszi, ha a második vevő kiskereskedelmi formában értékesít.

Nincs változás az a)-c) pontok szerinti átvállalás (export; bérgyártás; termelői szerveződés) feltételeiben.

 

Az átvállalási jogcímek összefoglalása
 Átvállalás típusa az átvállaló személye szerint  Jogszabályhely (14. § (5))
 2012-ben 2013-ban
 Külföldre értékesítő első vevő  a) pont  a) pont
 Bérgyártó  b) pont  b) pont
 Termelői szerveződés  c) pont  c) pont
 Csomagolószer első továbbforgalmazója  -  d) pont
 Csomagolást végző első vevő  d) pont  ea) pont
 Csomagolást végző második vevő  -  eb) pont
 Csomagolóanyagot továbbfeldolgozó első vevő  e) pont  fa) pont
 Csomagolóanyagot továbbfeldolgozó második vevő  -  fb) pont
 3920 vtsz. alá tartozó csomagolóanyag első (kiskereskedelmi) továbbforgalmazója  -  ga) pont
 3920 vtsz. alá tartozó csomagolóanyag második (kiskereskedelmi) továbbforgalmazója  -  gb) pont

 

Várható továbbá, hogy a következő hónapokban a kötelezettek számára kedvező jogszabályi változások is hatályba lépnek, ezek tartalma jelenleg nem ismert.

 

Környezetvédelmi termékdíjas tanácsadás, átvilágítás és képviseleti témakörökben a Green Tax Consulting Kft. áll rendelkezésükre az alábbi elérhetőségeken.

4. A hulladékgazdálkodás aktuális kérdései

A 2013-tól hatályba lépő új 2012. évi CLXXXV. sz. hulladékról szóló törvény (a továbbiakban Ht.) és végrehajtási rendeletei jelentősen megváltoztatták a hulladékgazdálkodási előírásokat. Az új nyilvántartási, adatszolgáltatási, engedélyeztetési és hulladékkezelési előírások mellett megjelent a kommunális hulladékok esetén a kötelező közszolgáltatói szerződéskötés, a hulladéklerakási járulék bevezetésével jelentősen megemelkedtek a kommunális hulladékszolgáltatási díjak is.

A hulladékgazdálkodás területén jelentős (cégmérettől, tevékenységtől függően több százezer, tízmillió Ft-os) megtakarítások érhetők el, amennyiben az érintett cégek szakmai segítség igénybevételével átvilágítják tevékenységüket költségmegtakarítás szempontjából (szelektív gyűjtés arányának növelése, gyűjtőedény-méret optimalizálása, hulladékok besorolása, kezelői szerződések felülvizsgálata stb.).

Hulladékgazdálkodási kérdésekben a Green Tax Consulting Kft. áll rendelkezésükre az alábbi elérhetőségeken.

5. Jogszabályok, fontos elérhetőségek

Környezetvédelmi termékdíj:

  • a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
  • a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII.29.) Korm. rendelet

Hulladékgazdálkodás:

  • a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
  • a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet
  • a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII.29.) Korm. rendelet
  • az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII.29.) Korm. rendelet
  • a hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII.29.) Korm. rendelet
  • az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII.29.) Korm. rendelet

 

Termékdíj és hulladékgazdálkodási tanácsadás:

  • Green Tax Consulting Kft., www.green-tax.hu, office@green-tax.hu, +36 20 823 1310

Újrahasználható csomagolószer nyilvántartásba vétele:

  • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, 1539 Budapest, Pf.: 675., www.orszagoszoldhatosag.gov.hu

Bejelentés, bevallás nyomtatványai (NAV):

  • http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

 

Megjelenés dátuma: 2013.04.19.

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!