Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Kiemelt igény mutatkozott erre az érdekhordozók részéről, a 2010-es részleges megújításból következően voltak hiányzó részek, illetve pontosítottak egyes fogalmakon. Az új változat már teljesnek tekinthető, s nyolc fejezetet tartalmaz.
1. fejezet: Az általános pénzügyi kimutatások célja
2. fejezet: A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzői
3. fejezet: A pénzügyi kimutatások és az azt készítő beszámoló egység
4. fejezet: A pénzügyi kimutatások elemei
5. fejezet: Megjelenítés és kivezetés
6. fejezet: Értékelés (mérés)
7. fejezet: Bemutatás és közzététel
8. fejezet: Tőkekoncepciók és tőkemegtartási elvek
Ezek között van olyan, amelyik egyáltalán nem változott (8. fejezet), vannak amelyet módosítottak (1., 2., 4. fejezet), illetve léteznek részlegesen (5., 6. fejezet) vagy teljesen újak (3., 7. fejezet) is.
A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzőihez bekerült az óvatosság elve, mint a semlegesség támogatója. Megismerkedhetünk a mérési bizonytalansággal, amely szerint becsült adatok is lehetnek hasznosak. Azonban néha a legrelevánsabb információ olyan magas mérési bizonytalansággal jár, amely miatt nem biztos, hogy az a leghasznosabb.
Új részként megismerkedhetünk a beszámolót (jelentést) készítő egység fogalmával, amelyet úgy definiáltak, hogy az az egység, amely kötelezően vagy önkéntesen választottan pénzügyi kimutatást készít. Ez nem feltétlenül esik egybe a jogi egység fogalmával, amely az ebben a részben szereplő három fajta pénzügyi kimutatás változat is alátámaszt: konszolidált, nem konszolidált, kombinált.
A pénzügyi kimutatások eleminél az eszközök és a kötelezettségek fogalmában voltak pontosítások. Az eszközöknél megmaradt a „múltbeli események eredményeként” és az „jelenlegi ellenőrzés”, viszont a „jövőbeli gazdasági hasznok beáramlása” helyett a „gazdasági erőforrás” szerepel, amely egy olyan jogot testesít meg, amely lehetőséget teremt gazdasági hasznok elérésére. A kötelezettségnél megtartották a „múltbeli események eredményeként” és a „jelenlegi kötelem”, azonban a „jövőbeli gazdasági hasznok kiáramlása” részt lecserélték a „gazdasági erőforrások átadása” változatra. Mivel a másik három (saját tőke, hozam, ráfordítás) elem fogalmánál felhasználják ezeket, így azok közvetten módosultak. E fejezetben tisztázzák a mérési egységgel kapcsolatos kérdéseket is.
A megjelenítés kritériumait közvetlenül összekötötték az alapvető minőségi jellemzőkkel (relevancia, hű bemutatás), és a jelezet kiegészült az eszközök illetve kötelezettségek kivezetésének általános szabályaival.
Az értékelési módszereket az új Keretelv két csoportba sorolja: bekerülési érték illetve jelenlegi érték. Az utóbbin belül megkülönböztetve a valós értéket, a használati (eszköz) illetve teljesítési (kötelezettség) értéket, valamint a jelenlegi költséget.
A Bemutatás és közzététel fejezet szintén új rész a Keretelvekben. Itt találkozhatunk a rugalmasság és az összehasonlíthatóság egyensúlyának kérdésével, amelynél megállapítják, hogy a gazdálkodó specifikus adatok hasznosabbak lehetnek, mint a sematikusak. Ez a rész foglalkozik a csoportosítás, a nettósítás, valamint az átfogó eredménykimutatás részeivel (nettó eredmény, egyéb átfogó eredmény és annak visszaforgatása) is.
A cikkhez felhasznált IASB Conceptual Framework for Financial Reporting Project Summary kiadványban mindezeknek részletesebben is utána olvashatnak az érdeklődők.
A cikk szerzői:
László Norbert és Filyó Janka
egyetemi adjunktusok
a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói
Az IFRS mérlegképes könyvelői szakképzések, kreditpontos szakmai továbbképzések és szakkönyvek, elérhetőek Oktatási Központunknál.