A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosításai és a rendelkezések gyakorlati alkalmazása

Vissza a szakmai cikkekhez
A pénzmosás és a terrorizmus  finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról  szóló törvény módosításai és a rendelkezések gyakorlati  alkalmazása
2021. április 14. 0:00
Az EU 5. pénzmosás elleni irányelvének a hazai jogba történő átültetése következtében 2020 január 10-étől módosult a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, közkeletű rövidítése szerint, a Pmt. Pontosítások történtek továbbá az EU 4. pénzmosás elleni irányelvében foglalt előírások szövegében, és figyelembe vették a törvényhozók a Pmt. 2017. június 26-i hatályba lépése óta eltelt időszak hazai gyakorlati tapasztalatait is.

A fentiek okán szükségessé vált az egyes részletes végrehajtási szabályokat rögzítő miniszteri rendeletek módosítása, így 2021. március 19-étől változott

  • a szolgáltatók által elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmai elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletet;
  •  az áru- és nemesfém-kereskedőkre vonatkozó 33/2017. (X. 26.) NGM rendeletet; valamint
  • a szerencsejáték-szervezőkre vonatkozó 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet is.

A változás következtében nem léptek be új kötelezettségek, a törvényben rögzítettek végrehajtásához kaptak a szolgáltatók részletes és egyértelmű útmutatást.

A módosítások során kiegészítették a törvény alkalmazása szempontjából legfontosabb kategóriák, fogalmak magyarázatát (szokatlan ügylet fogalma), lehetőséget nyitottak a kockázatértékelési alapon történő egyszerűsített ügyfél-átvilágításra, ágazatspecifikus szabályok, iránymutatások alkalmazására.

Minden szolgáltatót érint a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet módosítása. Ez kiegészíti a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit a speciális ügyfél-átvilágítás esetkörei, valamint a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzése, illetve igazolása belső eljárási rendjének a kialakítási kötelezettségével.

Ugyancsak a belső szabályzat hatókörébe utalja a jogszabály az ügyfélazonosítási intézkedések terjedelmének, az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegének és összegének a kockázatértékelési eljárás alapján történő meghatározását.

A rendszer azt a célt is szolgálja, hogy a szolgáltató megfelelő manuális, vagy elektronikus adatrögzítő és nyilvántartó mechanizmust dolgozzon ki a Pmt., illetve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban Pvkit.) alapján elvégzendő feladatainak kötelező adminisztrációjához.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy alacsony kockázat esetén az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás szabályait kell alkalmazni. Meghatározza továbbá azokat körülményeket, amelyek esetében a szolgáltató - betartva a szigorú biztonsági követelményeket - köteles fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazni.

A rendelet rögzíti azokat a feltételeket is, amelyeknek a fennállása esetén a pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázat alacsonynak tekinthető, illetve iránymutató jelleggel, tehát nem kimerítő listát adva a magas kockázatot jelentő tényezőkről, körülírja azokat az esetköröket is, amikor a szolgáltató mindenképpen megerősített eljárásban köteles figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot.

Részletesebb előírásokat tartalmaz a rendelet módosítása azokra a szolgáltatókra nézve, ahol a kijelölt vezetőn kívül más személy is létesíthet a szolgáltató nevében üzleti kapcsolatot, avagy elfogadhat ügyleti megbízást.

A szabályozás ágazatspecifikus előírásaiban kitér a joganyag a könyvviteli szolgáltatók azon sajátos helyzetére, hogy ők a gazdasági eseményeket utólag, az esemény bekövetkeztét követően rögzítik, így nehezen akadályozhatják meg magát a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megvalósító gazdasági eseményt, illetve a tevékenység felfüggesztésének kötelezettsége is nehezen értelmezhető vonatkozóan. Hasonló nehézségekkel néz szembe a könyvvizsgálói, adótanácsadói, adószakértői tevékenységet végző, amikor a gazdasági tevékenység egy tervezett, vagy egy már egy bekövetkezett gazdasági eseményhez köthető.

A központi nyilvántartások (tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása, központi bankszámla- és széfnyilvántartás) felállítása a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2021. június 1-jéig történik meg. A kapcsolódó adatszolgáltatatási kötelezettségről, annak módjáról a döntés és a törvényjavaslat pedig a közeljövőben várható.

Amennyiben a fenti változásokkal, illetve a kapcsolódó kötelezettségek betartásának ellenőrzésével részletesebben is meg kívánnak ismerkedni, várjuk a 2021. június 10-i előadásunkon.

A cikk szerzője:

Munkácsi Márta

kamarai tag könyvvizsgáló, minőségellenőr, okleveles adószakértő

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Szerezze meg összes szükséges kreditpontját otthona biztonságában, a színes távoktatási kínálatunk oktatási filmjeivel, amelyek közül szakmai igényeire, érdeklődésére tekintettel szabadon válogathat!

 

 

 

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!