A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosításai és a rendelkezések gyakorlati alkalmazása

Vissza a szakmai cikkekhez
A pénzmosás és a terrorizmus  finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról  szóló törvény módosításai és a rendelkezések gyakorlati  alkalmazása
2021. április 14. 0:00
Az EU 5. pénzmosás elleni irányelvének a hazai jogba történő átültetése következtében 2020 január 10-étől módosult a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, közkeletű rövidítése szerint, a Pmt. Pontosítások történtek továbbá az EU 4. pénzmosás elleni irányelvében foglalt előírások szövegében, és figyelembe vették a törvényhozók a Pmt. 2017. június 26-i hatályba lépése óta eltelt időszak hazai gyakorlati tapasztalatait is.

A fentiek okán szükségessé vált az egyes részletes végrehajtási szabályokat rögzítő miniszteri rendeletek módosítása, így 2021. március 19-étől változott

  • a szolgáltatók által elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmai elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletet;
  •  az áru- és nemesfém-kereskedőkre vonatkozó 33/2017. (X. 26.) NGM rendeletet; valamint
  • a szerencsejáték-szervezőkre vonatkozó 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet is.

A változás következtében nem léptek be új kötelezettségek, a törvényben rögzítettek végrehajtásához kaptak a szolgáltatók részletes és egyértelmű útmutatást.

A módosítások során kiegészítették a törvény alkalmazása szempontjából legfontosabb kategóriák, fogalmak magyarázatát (szokatlan ügylet fogalma), lehetőséget nyitottak a kockázatértékelési alapon történő egyszerűsített ügyfél-átvilágításra, ágazatspecifikus szabályok, iránymutatások alkalmazására.

Minden szolgáltatót érint a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet módosítása. Ez kiegészíti a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit a speciális ügyfél-átvilágítás esetkörei, valamint a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzése, illetve igazolása belső eljárási rendjének a kialakítási kötelezettségével.

Ugyancsak a belső szabályzat hatókörébe utalja a jogszabály az ügyfélazonosítási intézkedések terjedelmének, az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegének és összegének a kockázatértékelési eljárás alapján történő meghatározását.

A rendszer azt a célt is szolgálja, hogy a szolgáltató megfelelő manuális, vagy elektronikus adatrögzítő és nyilvántartó mechanizmust dolgozzon ki a Pmt., illetve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban Pvkit.) alapján elvégzendő feladatainak kötelező adminisztrációjához.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy alacsony kockázat esetén az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás szabályait kell alkalmazni. Meghatározza továbbá azokat körülményeket, amelyek esetében a szolgáltató - betartva a szigorú biztonsági követelményeket - köteles fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazni.

A rendelet rögzíti azokat a feltételeket is, amelyeknek a fennállása esetén a pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázat alacsonynak tekinthető, illetve iránymutató jelleggel, tehát nem kimerítő listát adva a magas kockázatot jelentő tényezőkről, körülírja azokat az esetköröket is, amikor a szolgáltató mindenképpen megerősített eljárásban köteles figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot.

Részletesebb előírásokat tartalmaz a rendelet módosítása azokra a szolgáltatókra nézve, ahol a kijelölt vezetőn kívül más személy is létesíthet a szolgáltató nevében üzleti kapcsolatot, avagy elfogadhat ügyleti megbízást.

A szabályozás ágazatspecifikus előírásaiban kitér a joganyag a könyvviteli szolgáltatók azon sajátos helyzetére, hogy ők a gazdasági eseményeket utólag, az esemény bekövetkeztét követően rögzítik, így nehezen akadályozhatják meg magát a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megvalósító gazdasági eseményt, illetve a tevékenység felfüggesztésének kötelezettsége is nehezen értelmezhető vonatkozóan. Hasonló nehézségekkel néz szembe a könyvvizsgálói, adótanácsadói, adószakértői tevékenységet végző, amikor a gazdasági tevékenység egy tervezett, vagy egy már egy bekövetkezett gazdasági eseményhez köthető.

A központi nyilvántartások (tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása, központi bankszámla- és széfnyilvántartás) felállítása a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2021. június 1-jéig történik meg. A kapcsolódó adatszolgáltatatási kötelezettségről, annak módjáról a döntés és a törvényjavaslat pedig a közeljövőben várható.

Amennyiben a fenti változásokkal, illetve a kapcsolódó kötelezettségek betartásának ellenőrzésével részletesebben is meg kívánnak ismerkedni, várjuk a 2021. június 10-i előadásunkon.

A cikk szerzője:

Munkácsi Márta

kamarai tag könyvvizsgáló, minőségellenőr, okleveles adószakértő

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Szerezze meg összes szükséges kreditpontját otthona biztonságában, a színes távoktatási kínálatunk oktatási filmjeivel, amelyek közül szakmai igényeire, érdeklődésére tekintettel szabadon válogathat!

 

 

 

A szerző(k)ről

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretne naprakész szakmai cikkeket olvasni, információs videókat nézni, vagy tájékoztatást kapni képzéseinről, iratkozzon fel hírlevelünkre!