A fentiek okán szükségessé vált az egyes részletes végrehajtási szabályokat rögzítő miniszteri rendeletek módosítása, így 2021. március 19-étől változott
A változás következtében nem léptek be új kötelezettségek, a törvényben rögzítettek végrehajtásához kaptak a szolgáltatók részletes és egyértelmű útmutatást.
A módosítások során kiegészítették a törvény alkalmazása szempontjából legfontosabb kategóriák, fogalmak magyarázatát (szokatlan ügylet fogalma), lehetőséget nyitottak a kockázatértékelési alapon történő egyszerűsített ügyfél-átvilágításra, ágazatspecifikus szabályok, iránymutatások alkalmazására.
Minden szolgáltatót érint a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet módosítása. Ez kiegészíti a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit a speciális ügyfél-átvilágítás esetkörei, valamint a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzése, illetve igazolása belső eljárási rendjének a kialakítási kötelezettségével.
Ugyancsak a belső szabályzat hatókörébe utalja a jogszabály az ügyfélazonosítási intézkedések terjedelmének, az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegének és összegének a kockázatértékelési eljárás alapján történő meghatározását.
A rendszer azt a célt is szolgálja, hogy a szolgáltató megfelelő manuális, vagy elektronikus adatrögzítő és nyilvántartó mechanizmust dolgozzon ki a Pmt., illetve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban Pvkit.) alapján elvégzendő feladatainak kötelező adminisztrációjához.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy alacsony kockázat esetén az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás szabályait kell alkalmazni. Meghatározza továbbá azokat körülményeket, amelyek esetében a szolgáltató - betartva a szigorú biztonsági követelményeket - köteles fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazni.
A rendelet rögzíti azokat a feltételeket is, amelyeknek a fennállása esetén a pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázat alacsonynak tekinthető, illetve iránymutató jelleggel, tehát nem kimerítő listát adva a magas kockázatot jelentő tényezőkről, körülírja azokat az esetköröket is, amikor a szolgáltató mindenképpen megerősített eljárásban köteles figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot.
Részletesebb előírásokat tartalmaz a rendelet módosítása azokra a szolgáltatókra nézve, ahol a kijelölt vezetőn kívül más személy is létesíthet a szolgáltató nevében üzleti kapcsolatot, avagy elfogadhat ügyleti megbízást.
A szabályozás ágazatspecifikus előírásaiban kitér a joganyag a könyvviteli szolgáltatók azon sajátos helyzetére, hogy ők a gazdasági eseményeket utólag, az esemény bekövetkeztét követően rögzítik, így nehezen akadályozhatják meg magát a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megvalósító gazdasági eseményt, illetve a tevékenység felfüggesztésének kötelezettsége is nehezen értelmezhető vonatkozóan. Hasonló nehézségekkel néz szembe a könyvvizsgálói, adótanácsadói, adószakértői tevékenységet végző, amikor a gazdasági tevékenység egy tervezett, vagy egy már egy bekövetkezett gazdasági eseményhez köthető.
A központi nyilvántartások (tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása, központi bankszámla- és széfnyilvántartás) felállítása a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2021. június 1-jéig történik meg. A kapcsolódó adatszolgáltatatási kötelezettségről, annak módjáról a döntés és a törvényjavaslat pedig a közeljövőben várható.
Amennyiben a fenti változásokkal, illetve a kapcsolódó kötelezettségek betartásának ellenőrzésével részletesebben is meg kívánnak ismerkedni, várjuk a 2021. június 10-i előadásunkon.
A cikk szerzője:
Munkácsi Márta
kamarai tag könyvvizsgáló, minőségellenőr, okleveles adószakértő
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
Szerezze meg összes szükséges kreditpontját otthona biztonságában, a színes távoktatási kínálatunk oktatási filmjeivel, amelyek közül szakmai igényeire, érdeklődésére tekintettel szabadon válogathat!