A bizalmi vagyonkezelés - avagy a megszerzett vagyon hatékony védelme

A bizalmi vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra jön létre, amelynek a magyar szabályozás szerinti mértéke maximálisan 50 év lehet. Fontos megemlíteni, hogy a vagyonrendelőnek csak a vagyonkezelést megelőzően fennálló tartozásai vonatkozásában lehet a hitelezői igényt érvényesíteni a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonon, a később keletkezettek vonatkozásában nem, ám ez is nehézségekbe ütközik. A kezelt vagyon ugyanis már nemcsak önálló jogalany, hanem önálló adóalany is, így mind a vagyonkezelő mind pedig a vagyonrendelő személyétől teljes mértékben független.

A jelenleg hatályos végrehajtási törvény értelmében a vagyonrendelő hitelezőinek követelései amennyiben végrehajtás alá is kerülnek, úgy a végrehajtónak nincs joga automatikusan felmondani a vagyonkezelési szerződést, azt annak érvénytelenségének valószínűsítése mellett peresítenie kell. Amennyiben e per eredménye az, hogy a vagyonrendelő a szerződés létrejöttekor már tudatában volt annak, hogy a szerződéssel hitelezői vagyont von el – ennek bizonyítása ezen eljárásokban meglehetősen nehézkes – úgy lehetséges a szerződés érvénytelenítése és így a vagyonrendelővel szemben korábban fennálló követelések kielégítése. Ez folyamat azonban igen hosszadalmas és még a jogszerű kielégítéseknek is gátat szabhat.

A vagyonkezelő kapcsán elmondható, hogy az általa kezelt vagyon nem az ő tulajdona, így a tartozások, amelyeket a vagyonkezelő személyéhez kötődnek nem elégíthetők ki a kezelt vagyonból. Amennyiben a vagyonkezelő fizetség ellenében látja el a tisztséget a vagyonkezelésből származó „bevétele” vonatkozásában a hitelező támaszthat igényt.

A bizalmi vagyonkezelésnek két fajtáját ismeri a magyar jogrend, az üzletszerű és a nem üzletszerű vagyonkezelést. Jelen cikk a nem üzletszerű vagyonkezelés egyes kérdéseit tekinti át dióhéjban.

II. A bizalmi vagyonkezelésben résztvevő személyek

1. A vagyonrendelő

A vagyonrendelő bocsátja a vagyonkezelő rendelkezésére a kezelt vagyont – ő a szerződés ura. Joga van a vagyonkezelő kijelöléséhez, majd esetlegesen e rendelkezés megváltoztatásához. A szerződés tartalmától függően különböző irányítási jogosítványokat is kaphat a szerződés fennállása alatt, amellyel befolyása alatt tudja tartani a vagyonkezelő tevékenységét. A vagyonrendelő lehet termeszétes személy és jogi személy is.

2. A vagyonkezelő

A vagyonkezelő lehet eseti, illetve nem eseti bizalmi vagyonkezelő. E tisztet jogi személy vagy természetes személy is betöltheti. Cikkünkben az eseti vagyonkezelőket mutatjuk be. Jogi személy vagyonrendelő esetén akár annak vezető tisztviselője, vagy az ő Ptk. szerinti hozzátartozója is lehet vagyonkezelő, ha korábban nem végzett vagyonkezelést és nincs olyan kapcsolt vállalkozása, amely már végez vagyonkezelési tevékenységet. (Az a szabály, hogy egy vagyonkezelő csakis egy darab bizalmi vagyonkezelésben lehet vagyonkezelő az nem zárja ki, hogy máshol kedvezményezett vagy akár vagyonrendelő legyen.) A vagyonkezelői tisztség a vagyonrendelő/vagyonrendelők általi kinevezésével jön létre főszabály szerint. Azonban vannak kivételes esetek, ahol akár a felszámolóra vagy más harmadik személyre, például a kedvezményezettre száll ez a jog.

A vagyonkezelő tisztsége megszűnhet/megszüntethető, közös megegyezéssel, valamely fél általi felmondással, a vagyonkezelő visszahívásával, vagy a vagyonkezelő halálával/jogutód nélküli megszűnésével is (ebben az esetben 3 hónapos határidőt biztosít a törvény az új vagyonkezelő kijelölésére).

3. Kedvezményezett és a pótkedvezményezett

Kedvezményezettnek és pótkedvezményezettnek mind jogi, mind természetes személy kijelölhető. Ha több kedvezményezett megjelölésére kerül sor, akkor jogosultság arányát százalékos arányban kell megjelölni. Alapvetően akkor jutnak szerephez, ha a szerződésben meghatározott idő lejárt, és mivel jelen esetben a szerződés megkötésével, majd azt követően a szerződés fennállása során a kezelt vagyon adózásával foglalkozunk elsősorban, a szerepüket tovább itt nem érdemes taglalni.

III. A kezelt vagyon adózása:

A kezelt vagyon jogi helyzete szempontjából a következőket kell leszögezni. A kezelt vagyon önálló adóalany, saját adószámmal rendelkezik, elkülönült alanya az adózásnak (az Art/Air szerint önálló adós).

Nem része a hagyatéknak - a vagyonrendelő halála esetén tehát alkalmas arra is, hogy úgymond akár „végrendeletként” funkcionáljon.

Nem része a házastársi vagyonközösségnek sem.

Nincsenek olyan hatósági szervek, amelyeknek jogosultsága lenne arra, hogy kontrolálják a kezelt vagyont - erre meg az adóhatóság se jogosult, kizárólag a vagyonrendelő. Az adóhatóságnak ugyanis a kezelt vagyon adószámára kiállított megbízólevéllel kellene rendelkeznie ahhoz, hogy magát a kezelt vagyont ellenőrizni tudja. Jelenleg azonban - tekintettel arra, hogy a nem üzletszerűen kezelt vagyon -, ugyan az Art. szerint adósnak minősül és az értelmező rendelkezések is így szólnak, a nem üzletszerűen kezelt vagyon nem tartozik az Art tárgyi hatálya alá, így jelenleg nincs olyan adóhatóság, amely a nem üzletszerűen kezelt vagyon vonatkozásában megbízólevél kiállítására lenne jogosult.

Nézzük azonban az egyes adónemi vonatkozásokat!

1.Általános forgalmi adó

• A 2015/53. számú adózási kérdés a bizalmi vagyonkezelés tárgyát képező vagyontömeg áfaalanyiságáról szól. Az anyagban kifejtésre kerül, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg és annak részét képező egyes vagyonelemek sem minősülnek az Áfa törvény 5. § (1) bekezdésének első fordulata szerint jogképes szervezetnek, így a kezelt vagyon nem válik adóalannyá. A vagyonkezelő a saját nevében állít ki számlát, s kizárólag saját nevében fogad mástól ilyeneket a vagyontömeg vagyontárgyaival folytatott gazdasági tevékenység tekintetében.

2 . Társasági adó:

• A kezelt vagyont jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni a társasági adó (továbbiakban: Tao) vonatkozásában. A társasági adó megfizetésére a vagyonkezelő a kezelt vagyon után úgy köteles, mintha egy társaság lenne. Az adófizetési kötelezettség keletkezése bizalmi vagyonkezelés esetén a szerződés hatályosulásának napja. Ez - a szakirodalom által ismert és elfogadott – álláspont véleményem szerint nem helyén való, sokkal inkább az lenne az elfogadott, hogy az adóalanyiság keletkezésének napja az a nap volna, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószámot ad a kezelt vagyonnak. A bizalmi vagyonkezelő a saját nevében a kezelt vagyon adószámának a feltüntetésével teljesíti az adófizetési kötelezettséget. A vagyonkezelő jogai ebben a helyzetében gyakorlatilag megegyeznek vezető tisztségviselő jogaival. Magyarországon amiatt, hogy a kezelt vagyon egyfajta „quasi” gazdálkodó szervezet lesz, a korábbi szja köteles vagyon is tao adóalannyá válik, és amikor a vagyon hozamának a kiadása megtörténik, újra az adóztatására kerül sor.

3. Helyi iparűzési adó:

• A kezelt vagyon hasonlóan a társasági adóhoz, a helyi iparűzési adónak (továbbiakban: Hipa) is alanya. Az, hogy melyik önkormányzat adóilletékességébe tartozik, két módon dönthető el. Elsődlegesen a kezelt vagyon székhelye alapján, ami a vagyonkezelő székhelye vagy lakóhelye alapján határozható meg, viszont egy kiegészítő szabály miatt a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan telephelyként kezelendő. Amennyiben van a kezelt vagyonban ingatlan, akkor az ingatlan a fekvése szerinti település szabályai szerint fog adózni. Természetesen Hipa fizetési kötelezettsége önmagában a kezelt vagyonba lévő ingatlan miatt nem valósul meg, csak akkor, ha az ingatlanhoz hasznosítási tevékenység is kapcsolódik, azaz bérbeadási vagy valamilyen vállalkozási tevékenység.

4. Építmény és telekadó:

• A kezelt vagyonban lévő ingatlan esetében az ingatlan fekvése szerint önkormányzat felé a bizalmi vagyonkezelő fogja teljesíteni a kezelt vagyon terhére az adófizetési kötelezettséget, ha a településen van építmény és telekadó.

5. Illeték:

• Jogviszony fennállása alatt, a bizalmi vagyonkezelő az általános szabályok szerint fizeti meg eljárási és a vagyonszerzési illetéket.

IV. Számviteli szabályok a kezelt vagyonra

A kezelt vagyon a Számviteli törvény hatálya alá tartozik, mivel a törvény „vállalkozás”-ként azonosítja - ennek megfelelően kell teljesíteni a számviteli előírásokat.

Felmerülhet kapcsolódóan, hogy hogyan kell nyilvántartani az eszközöket a kezelt vagyonban és milyen értékben. Elsőként a vagyonkezelési szerződés megkötésékor kerül meghatározásra a kezelt vagyon értéke a felek által, vagy egyoldalúan a vagyonrendelő magatartásával - ez lesz az induló tőkéje a kezelt vagyonnak. A többi gazdálkodótól eltérően azonban a kezelt vagyon vonatkozásában nem kell közzétenni az éves vagy az egyszerűsített éves beszámolót, mivel a Számviteli törvény ezzel biztosítja a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti bizalmi kapcsolatot, illetve védi a kedvezményezett és a vagyonrendelő magántitokhoz való jogát is. Emellett, ha külön rendelkezés nem írja elő a kötelezettséget, főszabály szerint a könyvvizsgálat alól is mentesül a vagyonkezelő éves, vagy az egyszerűsített éves beszámolója.

V. Amire még figyelmet kell fordítani…

A fentiekben – a cikk terjedelmi korlátaira figyelemmel - csak gondolatébresztő jelleggel, s igazán elnagyoltan tudtam összefoglalni ennek nagyon izgalmas és sok lehetőséget hordozó jogintézménynek az alapvető tudnivalóit. Sajnos itt még az olyan esszenciális jellegű kérdésekre, mint a kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadása és annak adójogi kérdései, avagy a könyvvizsgálati kötelezettség alakulása sem tudtam kitérni.

A cél itt és most kizárólag az volt, hogy felkeltsem az intézményben rejlő lehetőségek iránti érdeklődést, s felhívjam az olvasó figyelmét e duális jogintézmény hazai alkalmazásának előnyeire.

Bízom abban, hogy az érdekeltek ennek mentén mérlegelik a kapcsolódó lehetőségeket, amiben akár 2019. szeptember 9-i előadásommal magam is szívesen nyújtok segítséget az érdeklődőknek.

A cikk szerzője:

dr. Szilágyi Roland

ügyvéd, a Dr. Szilágyi Roland Ügyvédi Iroda vezetője és

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója