2020. július 08.
Az Országgyűlés 2020. július 03-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot.Az elfogadott, s a jelen cikk lezárásakor még kihirdetésre váró törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt.
A módosítás eredményeként jelentősen szigorodik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályozása:
- Ha a belföldi székhelyű kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 %-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 %-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során bizonyos összegeket, így példáula kapcsolt vállalkozástól származó összeget nem kell számításba venni.
- A belföldi kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd ezt követően a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig köteles így tenni, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.
- A belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
A módosítás azon esetköröket is szigorítja, amikor a kisadózó külföldi kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt:
- Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40 %-os mértékű adót fizet meg.
- Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során ebben az esetben sem szükséges a törvényben meghatározott bizonyos összegeket (pl. a kapcsolt vállalkozástól megszerzett) figyelembe venni.
- Amennyiben a kisadózónak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevéről és címéről.
Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40%-os adó nem mentesíti a kisadózót a tételes adófizetés alól.
A kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége tájékoztatási kötelezettséggel is párosul a fentiekkel összhangban. A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő kisadózó vállalkozó a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Akisadózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatni köteles továbbá a kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről,avagy annak újrakeletkezéséről.
A fentiekben összefoglalt változások vajon mely kisadózó vállalkozókat fogják hátrányosan érinteni?
A szabályozás nyilvánvalóan a burkolt munkaviszonyok fenntartásának megakadályozását szolgálja, de például a következő esetekben is rosszabbul járhatnak a kisadózó vállalkozók:
- Kisadózó egyéni ügyvédnek a sok kisösszegű megbízása mellett van 2-3 olyan nagyobb összegű állandó megbízása, amelyek keretében az ügyfeleinek állandó jogi képviseletét látja el. Nem áll fenn tehát a munkaviszony vélelme.A havi megbízási díj mondjuk 250.000-300.000 Ft közötti, így az egy megbízótól származó bevétele éves szinten eléri, illetve meghaladja a 3MFt-ot. Ezen esetekben a kifizetőnek a 40%-os adó megfizetési kötelezettségével kell számolnia.
- Más esetet példaként említve mondjuk egy villanyszerelő kisadózó egyéni vállalkozó több, kisösszegű munkái mellett felvállalja független alvállalkozóként épülő családi házak komplett villanyszerelési munkáit. Akár egy ilyen megbízás jócskán meghaladhatja a 3 MFt-ot. Ezen esetben is 40%-os adóteherrel kell kalkulálnia a kifizetőnek.
NO de nézzük, mi lehet a megoldás az ehhez hasonló esetekben? Milyen adózási módot célszerű választania a ma kisadózó vállalkozók, ha megbízói ilyen esetben nem tudják vállalni az extra, 40%-os adóterhelést?
Sokan a szolgáltatások vállalkozások közötti megosztásának lehetőségeiben gondolkodnak, aminek a megbontás gyakorlati nehézségei mellett határt szab a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelés is. Azt pedig egy elfogadott módosító indítvány okán a jogszabály 2021-től már nem teszi lehetővé, hogy több KATA-s vállalkozásban legyen valakinek érdekeltsége. Amennyiben valakinek több KATA-s jogviszonya van, akkor a további (egyen felüli) ilyen jogviszonyait 2020 végéig meg kell szüntetnie, ellenkező esetben a NAV 2021. január 1-je után hivatalból törölni fogja a legrégebben kezdődőtt KATA-s jogviszony kivételével a továbbiakat, s meg fogja állapítani az ehhez fűződő jogkövetkezményeket.
Az egyéni vállalkozók, egyéni ügyvédek esetében szóba jöhet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/A. §-a szerinti, ún. vállalkozói személyi jövedelemadózás. Itt a betételek és az elszámolt költségek különbözete után kell 9% vállalkozói szja-t fizetni. Majd az adózott vállalkozói jövedelem után 15% osztalékalapot terhelő szja-t, és 15,5% szociális hozzájárulási adót kell még fizetni. Ebben az esetben az eddigi 50eFt/hó KATA helyett fizetniük kell maguk után a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után a járulékokat, viszont nem áll fenn a munkaviszony vélelme.
Ugyanezen adózói körnek jó alternatíva lehet az Szja tv. 50. §-a szerinti átalányadózás alkalmazása is az adóév egészére. Itt 15 MFt lehet az éves bevétel, és csak bevételi nyilvántartást kell vezetni. A bevételből a 40%-os vélelmezett költséghányadot lehet levonni, így a bevétel 60%-a lesz az átalányban megállapított jövedelem, melyre 15% szja-t kell megfizetni, valamit ez szociális hozzájárulási adóalapot is képez. Fontos továbbá, hogy legalább a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után a járulékokat is meg kell fizetni, s itt sem áll fenn a munkaviszony vélelme.
Bármi is legyen a megoldás, annak figyelése, hogy melyik megbízónál megszerzett bevételek összege érte el az adott évben a 3MFt-ot, mindenképpen az adminisztrációs terhek növekedése irányába hat. Ilyen helyzetben pedig érdemes a vállalkozónak adózási, számviteli szakemberhez fordulnia, és a tanácsát kikérni.
Erre még van némi idő, hiszen a fentiekben említett módosítok 2021. január 1-jén lépnek majd hatályba.
A cikk szerzője:
Jacsmenik Gyula, okleveles könyvvizsgáló, adószakértő,
az MKVK Oktatási Bizottságának tagja, MKVK Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója