Jelentősen szigorodó KATA szabályozás 2021-től

2020. július 08.

 

Az Országgyűlés 2020. július 03-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot.Az elfogadott, s a jelen cikk lezárásakor még kihirdetésre váró törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt.

 

A módosítás eredményeként jelentősen szigorodik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályozása:

• Ha a belföldi székhelyű kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 %-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
• Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 %-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során bizonyos összegeket, így példáula kapcsolt vállalkozástól származó összeget nem kell számításba venni.
• A belföldi kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd ezt követően a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig köteles így tenni, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.
• A belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

 

A módosítás azon esetköröket is szigorítja, amikor a kisadózó külföldi kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt:

• Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40 %-os mértékű adót fizet meg.
• Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során ebben az esetben sem szükséges a törvényben meghatározott bizonyos összegeket (pl. a kapcsolt vállalkozástól megszerzett) figyelembe venni.
• Amennyiben a kisadózónak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

 

Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40%-os adó nem mentesíti a kisadózót a tételes adófizetés alól.

A kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége tájékoztatási kötelezettséggel is párosul a fentiekkel összhangban. A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő kisadózó vállalkozó a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Akisadózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatni köteles továbbá a kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről,avagy annak újrakeletkezéséről.

A fentiekben összefoglalt változások vajon mely kisadózó vállalkozókat fogják hátrányosan érinteni?

 

A szabályozás nyilvánvalóan a burkolt munkaviszonyok fenntartásának megakadályozását szolgálja, de például a következő esetekben is rosszabbul járhatnak a kisadózó vállalkozók:

1. Kisadózó egyéni ügyvédnek a sok kisösszegű megbízása mellett van 2-3 olyan nagyobb összegű állandó megbízása, amelyek keretében az ügyfeleinek állandó jogi képviseletét látja el. Nem áll fenn tehát a munkaviszony vélelme.A havi megbízási díj mondjuk 250.000-300.000 Ft közötti, így az egy megbízótól származó bevétele éves szinten eléri, illetve meghaladja a 3MFt-ot. Ezen esetekben a kifizetőnek a 40%-os adó megfizetési kötelezettségével kell számolnia.
2. Más esetet példaként említve mondjuk egy villanyszerelő kisadózó egyéni vállalkozó több, kisösszegű munkái mellett felvállalja független alvállalkozóként épülő családi házak komplett villanyszerelési munkáit. Akár egy ilyen megbízás jócskán meghaladhatja a 3 MFt-ot. Ezen esetben is 40%-os adóteherrel kell kalkulálnia a kifizetőnek.

 

NO de nézzük, mi lehet a megoldás az ehhez hasonló esetekben? Milyen adózási módot célszerű választania a ma kisadózó vállalkozók, ha megbízói ilyen esetben nem tudják vállalni az extra, 40%-os adóterhelést?

Sokan a szolgáltatások vállalkozások közötti megosztásának lehetőségeiben gondolkodnak, aminek a megbontás gyakorlati nehézségei mellett határt szab a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelés is. Azt pedig egy elfogadott módosító indítvány okán a jogszabály 2021-től már nem teszi lehetővé, hogy több KATA-s vállalkozásban legyen valakinek érdekeltsége. Amennyiben valakinek több KATA-s jogviszonya van, akkor a további (egyen felüli) ilyen jogviszonyait 2020 végéig meg kell szüntetnie, ellenkező esetben a NAV 2021. január 1-je után hivatalból törölni fogja a legrégebben kezdődőtt KATA-s jogviszony kivételével a továbbiakat, s meg fogja állapítani az ehhez fűződő jogkövetkezményeket.

Az egyéni vállalkozók, egyéni ügyvédek esetében szóba jöhet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/A. §-a szerinti, ún. vállalkozói személyi jövedelemadózás. Itt a betételek és az elszámolt költségek különbözete után kell 9% vállalkozói szja-t fizetni. Majd az adózott vállalkozói jövedelem után 15% osztalékalapot terhelő szja-t, és 15,5% szociális hozzájárulási adót kell még fizetni. Ebben az esetben az eddigi 50eFt/hó KATA helyett fizetniük kell maguk után a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után a járulékokat, viszont nem áll fenn a munkaviszony vélelme.

Ugyanezen adózói körnek jó alternatíva lehet az Szja tv. 50. §-a szerinti átalányadózás alkalmazása is az adóév egészére. Itt 15 MFt lehet az éves bevétel, és csak bevételi nyilvántartást kell vezetni. A bevételből a 40%-os vélelmezett költséghányadot lehet levonni, így a bevétel 60%-a lesz az átalányban megállapított jövedelem, melyre 15% szja-t kell megfizetni, valamit ez szociális hozzájárulási adóalapot is képez. Fontos továbbá, hogy legalább a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után a járulékokat is meg kell fizetni, s itt sem áll fenn a munkaviszony vélelme.

Bármi is legyen a megoldás, annak figyelése, hogy melyik megbízónál megszerzett bevételek összege érte el az adott évben a 3MFt-ot, mindenképpen az adminisztrációs terhek növekedése irányába hat. Ilyen helyzetben pedig érdemes a vállalkozónak adózási, számviteli szakemberhez fordulnia, és a tanácsát kikérni.

Erre még van némi idő, hiszen a fentiekben említett módosítok 2021. január 1-jén lépnek majd hatályba.

 

A cikk szerzője:

Jacsmenik Gyula, okleveles könyvvizsgáló, adószakértő,

az MKVK Oktatási Bizottságának tagja, MKVK Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója