IFRS mérlegképes könyvelő

1. A vizsga megnevezése, tartalma, időtartama

Megnevezése: IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatás összeállítása, elemzése

A vizsga leírása: IFRS környezetben gazdasági események értelmezése és rögzítése; konszolidált és egyedi szinten egyaránt. A vizsgadolgozat elsősorban gyakorlati feladatmegoldás. A vizsgázó könyvvezetés, beszámolóban szereplő értékadatok kiszámítása, meghatározása és ehhez kapcsolódó elsősorban számítási és elméleti feladatokat old meg. A megkövetelt ismeretanyag a teljes pénzügyi számviteli spektrumot lefedi. 

A feladat kiemelten a következőket tartalmazza:

• A keretszabályok
• A pénzügyi kimutatások részei, elemi és azok prezentálása. 
• A pénzügyi kimutatások tartalma
• Értékelési elvek és eljárások az IFRS-ekben
• Az egyes vagyoni elemek és eredményképző tételek megjelenítése értékelése és a kapcsolódó közzétételek; ezek számviteli kezelése
• Konszolidált pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos ismeretek (ideértve az üzleti kombinációk elszámolását is, a társult vállalkozásokat és a közös szerveződéseket)
• Beszámolási időszakot követő események, számviteli politika változás, becslés változás és hibák kezelése
• Nyilvános társaságok számára kötelező különleges közzétételek Az IFRS-ek első alkalmazása

A vizsga időtartama: 180 perc

2. A vizsga értékelésének szabályai

Az értékelés a nyilvántartásba vételt végző szervezet által kiadott központi javítási-értékelési útmutató előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

A vizsga során a megoldás minőségét a releváns számviteli szabályozás tartalma és a vizsgázó által adott válasz összevetése alapján kell eldönteni, ezért különösen fontos, hogy a vizsgabizottság mérő tagja rendkívül alapos ismeretekkel rendelkezzen a szakterületről. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a levezetésre, vagyis arra, hogy a vizsgázó miként jutott el az általa helyesnek vélt válaszig. Hacsak a javítási-értékelési útmutató nem tiltja, a részben helyes megoldásért részpontot kell adni. Az értékelés során figyelembe kell venni azokat a formai szabályokat is, amelyet a jogszabály vagy a szakmai szokványok megkövetelnek. Főszabály szerint bármilyen helyes megoldást el kell fogadni. A vizsga természetéből kifolyólag a vizsgatevékenységnél a helyes válaszok számossága korlátozott (általában egy helyes válasz adható). A vizsgatevékenység kapcsán az értékelésnél figyelembe kell venni a hibázás tovagyűrűző hatását is, vagyis a következményhibák nem értékelhetők (ismételten) a vizsgázó terhére, kivéve, ha ezt a javítási-értékelési útmutató máshogy nem rendeli.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 60%-át elérte.

3. Mintafeladat

Tesztfeladatok, esszé (10-20%): Feladat ismertetése: egyfelől az elméleti ismeretanyagot ellenőrző teszt formájában előállított feladat, amely során a képzésben résztvevő kiválasztja, hogy a lehetséges válaszok közül melyik a helyes eldönti, hogy egy állítás igaz vagy hamis relációanalízist végez.

A tesztfeladatban az elméleti ismereteket kell ellenőrizni, itt gyakorlati kérdést feltenni nem kell.

E feladattípuson belül – szükség szerint, de legfeljebb a teljes dolgozaton belül 5%-os súllyal–  szerepeltethető esszé kérdés is, amelyben a képzésben résztvevő egy feltett kérdésre szövegesen (írásban) válaszol.

Nagyobb példa (számítás) (45-55%): Feladat ismertetése: a képzésben résztvevő egy összefüggő, nagyobb lélegzetvételű példát dolgoz ki, amelyben könyvvezetési feladatokat lát el, meghozza a szükséges döntéseket, elvégzi a szükséges számításokat. A feladatban szereplő gazdasági események egymásra épülnek, az egyes események összefüggéseit a képzésben résztvevőnek fel kell ismernie, fel kell tárnia. A nagyobb példában csoportszámvitelhez kapcsolódó témák is előfordulnak.

Kisebb, konkrét terület ismeretét feltáró feladat (számítás) (30-40%): A feladat ismertetése: konkrét számviteli terület problémájára ad megoldást. E részfeladat legalább kettő legfeljebb négy részpéldából áll, amelyek nem kapcsolódnak egymáshoz. A feladat gyakorlati problémák megoldását követeli meg, az adott problémát mélységében tárgyalja. A feladatban elhelyezhetőek csoportszinten megoldandó feladatok is. A feladaton belül – szigorúan a számszaki megoldást igénylő részhez szorosan kapcsolódóan – elhelyezhetőek rövid szöveges kifejtést igénylő kérdések is, a teljes feladatra adható pontszám maximum negyedéért.

A vizsgatevékenységen belül a példákat úgy kell meghatározni, hogy csoportszámvitellel összefüggő ismeretek a pontszám legalább 25%-át legfeljebb 50%-át adják.

A feladatok megoldása során nem programozható számológép, diszkont- és annuitás táblázat használható.

1. A vizsga megnevezése, tartalma, időtartama 

Megnevezése: Az IFRS-ek elméleti szabályozása

Tartalma: Szóbeli vizsga a nyilvántartásba vételt végző szervezet által kiadott központi tételsor alapján. A központi tételsorból a vizsgázó véletlenszerűen húz, amely kiemelten a következő témaköröket tartalmazza:

• Az IFRS-ek alkalmazási lehetőségei
• A keretszabályok
• A pénzügyi kimutatások részei, elemi és azok prezentálása. 
• A pénzügyi kimutatások tartalma
• Értékelési elvek és eljárások az IFRS-ekben
• Az egyes vagyoni elemek és eredményképző tételek megjelenítése értékelése és a kapcsolódó közzétételek; ezek számviteli kezelése
• Konszolidált pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos ismeretek (ideértve az üzleti kombinációk elszámolását is, a társult vállalkozásokat és a közös szerveződéseket)
• Beszámolási időszakot követő események számviteli politika változás, becslés változás és hibák kezelése
• Nyilvános társaságok számára kötelező különleges közzétételek Az IFRS-ek első alkalmazása
• Az IFRS-ekkel kapcsolatos aktuális kérdések (folyamatban lévő fejlesztések)

A vizsgázó a bizottsággal gyakorlatorientált szakmai beszélgetést folytat.

A vizsga időtartama: 40 perc (ebből felkészülési idő 20 perc)

2. A vizsga értékelésének szabályai

A szóbeli vizsga csak akkor kezdhető meg, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsga követelményeit eredményesen teljesítette.

A vizsga során szakmai megbeszélést folytat – a központi tételsor alapján – a vizsgázó és a vizsgáztató. A vizsgáztató értékeli a vizsgázó adott témakörben való tájékozottságát, szakmai kifejezőképességét, problémamegoldó képességét. Az értékelés során a tartalom és a kommunikációs képesség egyaránt értékelendő.

Maximálisan adható pontszám 100 pont, a következő szempontok alapján:

• Témában való tájékozottság 10%
• Szakmai kifejezőképesség és kommunikációs képesség 20% Szakmai tartalom 55%
• Problémamegoldó képesség 15%

Amennyiben a vizsgázó teljesítménye nem éri el a 60%-ot, úgy egy alkalommal póttételt húzhat, ebben az esetben összteljesítménye maximum 75%-ra értékelhető.

A vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 60%-át elérte.

A javítóvizsgán a teljes szóbeli vizsgát meg kell ismételni.

A hatósági vizsga csak akkor eredményes, ha a gyakorlati és a szóbeli vizsgát külön-külön minimum 60%-os szinten teljesíti a vizsgázó.

A gyakorlati vizsga aránya a teljes hatósági vizsgán belül: 70%

A szóbeli vizsga aránya a teljes hatósági vizsgán belül: 30%

A hatósági vizsga teljesítmény%-a a gyakorlati vizsgán és a szóbeli vizsgán elért teljesítmények súlyozott számtani átlaga alapján egy tizedesjegyre kerekítve határozandó meg.