Államháztartási mérlegképes könyvelő

1. A vizsga megnevezése, tartalma, időtartama

Megnevezése: Államháztartási szervezetek szabályozása és Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése

A gyakorlati vizsga két részből áll.

a) A vizsgarész megnevezése: Államháztartási szervezetek szabályozása

A vizsgarész leírása: a feladatban megadott helyzet értékelése írásban a képzési modul szakmai követelményei alapján kiemelten a következőkre:

• államháztartási szervezetek működési sajátosságai
• államháztartási szervezetek intézményi rendszergazdálkodási kötöttségek, ellátható feladatok köre, előirányzat gazdálkodás
• a kötelezettségvállalás fogalmi rendszere, folyamata, maradványszabályok
• államháztartási szervezetek személyi állományával kapcsolatos elvárások 
• belső szabályozottsággal összefüggő feladatok 
• tevékenységgel kapcsolatos kérdések
• államháztartási alrendszerek működtetésének szabályai
• állami vagyon és önkormányzati vagyon kezelésének szabályszerűségével és célszerűségével kapcsolatos ismeretek
• belső ellenőrzéssel összefüggő feladatok
• külső ellenőrzéssel összefüggő feladatok 

A vizsgarész időtartama: 60 perc

b) A vizsgarész megnevezése: Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése

A vizsgarész leírása: külső adatok alapján államháztartási szervezeti beszámoló összeállítása, ellenőrzési tevékenység tervezése és végzése, elemzési feladatok megoldása a képzési modul szakmai követelményei alapján kiemelten a következőkre:

• működési környezet megismerése, annak számviteli következményei, számviteli alapelvek érvényesülése az államháztartás szerveinél,
• a számviteli elszámolások megközelítései (pénzügyi számvitel vs. költségvetési számvitel, a kötelezettségvállalások és követelések elszámolásának módszertana)
• a vagyon és bemutatásának sajátosságai, a mérleg tartalma, a vagyonelemekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások
• a vagyoni elemek értékelésének szabályai
• az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások
• önkormányzati vagyonkimutatás
• az eredmény értelmezése és prezentálása
• a maradvány értelmezése és prezentálás
• a költségvetési jelentés tartalma és értékelése
• a beszámoló egyéb kimutatásainak tartalma és értékelése
• a főkönyvi nyilvántartások vezetése, a többszörös nyilvántartás sajátosságai 
• analitikus nyilvántartások köre, tartalma 
• támogatások fajtái és kezelésük
• a zárlati munkálatokkal kapcsolatos specialitások
• a költségvetési beszámoló és a kötelező jelentések (pl. időközi költségvetési jelentés, időközi mérlegjelentés) elkészítése, felülvizsgálata, továbbítása
• államháztartási szervezetek gazdálkodásának, éves költségvetési beszámolójának és kötelező jelentéseinek elemzése
• belső ellenőrzés jogszabályi és módszertani előírásai
• külső ellenőrzést végző szervezetek és az általuk lefolytatott ellenőrzések gyakorlata 

A vizsgarész időtartama: 180 perc

2. A vizsga értékelésének szabályai

Az értékelés a nyilvántartásba vételt végző szervezet által kiadott központi javítási-értékelési útmutató előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

a) Államháztartási szervezetek szabályozása vizsgarész

A javítótanár megvizsgálja, hogy az elméleti kérdésekre adott válaszok helyesek-e (ezek tipikusan olyan kérdések, amelyekre egy helyes válasz adható, zárt megoldókulcs készíthető). Az értékelést igénylő feladat kapcsán, azt kell vizsgálni, hogy az adott megoldás a helyzetnek megfelelő választ ad a felvetett problémára.

b) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése vizsgarész

A javítótanár megvizsgálja, hogy az adott feladatra megfogalmazott válasz mennyiben helyes (ha értelmezhető), vagy mennyiben adekvát és ésszerű (amennyiben a helyesség kategória nem értelmezhető). E vizsgarész során a megoldás minőségét a megkérdezett terület szabályainak, gyakorlatának és a vizsgázó által adott válasz összevetése alapján kell megállapítani, ahol pedig ekként releváns, értékelni kell, hogy a vizsgázó válasza/érvelése egy adott kérdés kapcsán mennyire okszerű vagy mennyiben oldja meg a felvetett kérdést, mennyiben informatív az adott megoldás (tipikusan: elemzéshez és ellenőrzéshez kapcsolódó kérdések). A vizsgarész természete miatt tipikusan több lehetséges helyes válasz képzelhető el, amelyből mindent el kell fogadni.

3. Mintafeladat

a) Államháztartási szervezetek szabályozása vizsgarész 

A feladatok típusai:

• feleletválasztás (pl. alternatív választás, válaszok illesztése, igaz-hamis állítások, hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése),
• feleletalkotás (rövid válasz, esszé, érvelés).

Feleletválasztás (40%): Feladat ismertetése: egyfelől az elméleti ismeretanyagot ellenőrző teszt formájában előállított feladat, amely során a képzésben résztvevő

• kiválasztja, hogy a lehetséges válaszok közül melyik a helyes
• eldönti, hogy egy állítás igaz vagy hamis
• relációanalízist végez.

Feleletalkotás (60%) A feladat ismertetése: A vizsgázó egy felvetett kérdés megoldását adja meg írásban, szabad megfogalmazásban. A feladaton belül több kérdés is feltehető. Törekedni kell arra, hogy egy kérdés hosszabb kifejtést igényeljen, még szerepeljen két-három kisebb kérdés is.

b) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése

A vizsgadolgozat gyakorlati feladatmegoldást tartalmaz, de elméleti kérdésekre is vár választ. Az elemzés témakör kapcsán esettanulmány típusú feladatokat dolgoz ki a vizsgázó és azokat értő magyarázattal látja el. Az ellenőrzés témakör kapcsán a belső és külső ellenőrzéssel kapcsolatosan old meg elméleti jellegű kérdéseket, majd konkrét eset(ek) kapcsán reflektál, figyelve az esetleges formai elvárásokra is (pl. a dokumentumkészítés)

Tesztfeladatok (20%): Feladat ismertetése: egyfelől az elméleti ismeretanyagot ellenőrző teszt formájában előállított feladat, amely során a képzésben résztvevő

• kiválasztja, hogy a lehetséges válaszok közül melyik a helyes
• eldönti, hogy egy állítás igaz vagy hamis
• relációanalízist végez.

A tesztfeladatban az elméleti ismereteket kell ellenőrizni, itt gyakorlati kérdést feltenni nem kell.

Nagypélda (számítás) (40%): Feladat ismertetése: a vizsgázó egy összefüggő, nagyobb lélegzetvételű példát dolgoz ki, amelyben könyvvezetési feladatokat lát el meghozza a szükséges döntéseket, elvégzi a szükséges számításokat. A feladatban szereplő gazdasági események egymásra is épülhetnek, de ezzel együtt több témakört is érintenek, az egyes események összefüggéseit a vizsgázónak fel kell ismernie, fel kell tárnia. A példa része lehet a beszámoló egy-egy részének összeállítása is. A számviteli feladatokon túlmenően a példa része lehet ellenőrzési dokumentáció készítése is.

Beszámoló összeállítása, illetve egy ahhoz kapcsolódó számviteli területre vonatkozó részletes példa (számítás) (30%): A feladat ismertetése: a vizsgázó egy beszámoló(rész) összeállítását hajtja végre, vagy egy beszámoló elemmel kapcsolatosan elemzéseket és/vagy ellenőrzéseket végez és válaszol a részletes kérdésekre. A feladat elsősorban számítások elvégzését igényli, de néhány mondatos kifejtésre is szükség lehet.

Esszé feladat (10%): A feladat ismertetése: A vizsgázó egy felvetett kérdés megoldását adja meg írásban, szabad megfogalmazásban.

A feladat kidolgozásához nem programozható számológép használható.

1. A vizsga megnevezése, tartalma, időtartama

Megnevezése: Államháztartási szervezetek számvitele és szabályozása

Tartalma: Szóbeli vizsga a nyilvántartásba vételt végző szervezet által kiadott központi tételsor alapján. A központi tételsorból a vizsgázó véletlenszerűen húz, amely a szakmai követelményeket témakörönként tartalmazza.

A vizsgázó a bizottsággal gyakorlatorientált szakmai beszélgetést folytat.

A vizsga időtartama: 40 perc (ebből felkészülési idő 20 perc)

2. A vizsga értékelésének szabályai

A szóbeli vizsga csak akkor kezdhető meg, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsga követelményeit vizsgarészenként külön-külön eredményesen teljesítette.

A vizsga során szakmai megbeszélést folytat – a központi tételsor alapján – a vizsgázó és a vizsgáztató. A vizsgáztató értékeli a vizsgázó adott témakörben való tájékozottságát, szakmai kifejezőképességét, problémamegoldó képességét. Az értékelés során a tartalom és a kommunikációs képesség egyaránt értékelendő.

Maximálisan adható pontszám 100 pont, a következő szempontok alapján:

• Témában való tájékozottság 10%
• Szakmai kifejezőképesség és kommunikációs képesség 20% Szakmai tartalom 55%
• Problémamegoldó képesség 15%

Amennyiben a vizsgázó teljesítménye nem éri el a 60%-ot, úgy egy alkalommal póttételt húzhat, ebben az esetben összteljesítménye maximum 75%-ra értékelhető.

A vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 60%-át elérte.

A javítóvizsgán a teljes szóbeli vizsgát meg kell ismételni.

A hatósági vizsga csak akkor eredményes, ha a gyakorlati vizsgarészeket és a szóbeli vizsgát külön-külön minimum 60%-os szinten teljesíti a vizsgázó.

A gyakorlati vizsgarészek aránya a teljes hatósági vizsgán belül:

a) Államháztartási szervezetek szabályozása: 20%

b) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése: 50% A szóbeli vizsga aránya a teljes hatósági vizsgán belül: 30%

A hatósági vizsga teljesítmény%-a a gyakorlati vizsgarészeken és a szóbeli vizsgán elért teljesítmények súlyozott számtani átlaga alapján egy tizedesjegyre kerekítve határozandó meg.