Az Online Számlával kapcsolatos aktuális kérdések 2022-ben

2022. október 04.

Magyarországon a számlaadat-szolgáltatás 2018. július 1-jén kezdődött történetében 2021. januárja volt az utolsó jogszabályi mérföldkő, s onnantól már szinte az összes belföldi adóalany által kiállított számla adatait ténylegesen látja az adóhivatal. Felvetődik erre tekintettel a kérdés, hogy milyen aktualitásokról lehet egyáltalán beszámolni 2022 végéhez közeledve?

Ma tényleg nem a jogszabályi változások adják a téma aktualitását, hanem sokkal inkább azon adózói igények és a környezet változása, amelyeknek eredményeként az Online Számla rendszerén belül új szolgáltatások jelennek meg. Cikkemmel ezeket a szolgáltatásokat próbálom körbejárni, s ugyanakkor felhívni a figyelmet néhány kockázatra is.

 

Számlaadat-szolgáltatás vagy számla?

 

A vállalkozások – és sajnos még néha a könyvelők – egy részénél nem válik el egymástól a számla és a számlaadat-szolgáltatás. A kettő között pedig éles határvonalat kell húzni. A számlaadat-szolgáltatás és a számla közötti eltéréseknek alapvetően az alábbi okai lehetnek:

  • Az adatszolgáltatást a kiállított és nem a kibocsátott számlákról kell továbbítani az adóhivatal részére. Így előfordulhat, hogy egy értékesítő kiállítja a számlát, azonban látja annak hiányosságait és inkább nem bocsátja ki azt, hanem egy új számlát állít elő. Az adatszolgáltatási rendszerben azonban minden kiállított számlának szerepelnie szükséges, melyre számlázó program esetén a felhasználónak nem is lehet hatása.
  • A számla és az adatszolgáltatás adattartalma különböző technikai okok miatt eltérhet egymástól. Ezek valamilyen adatszolgáltatási hibákra vezethetőek vissza, ugyanakkor nem mindegyik adatszolgáltatási hiba látszik egyértelműen magából az adatszolgáltatásból.
  • Az adatszolgáltatásnak a jogszabályi kötelezettségek alapján kizárólag az áfa törvény szerinti kötelező adattartalommal szükséges rendelkeznie. A számlán azonban ennél több adat is lehet (pl. megrendelés szám, termékdíjra vonatkozó adatok stb.), amelyek jobb esetben csak a számla feldolgozását nehezítik, rosszabb esetben viszont fontos információk nem kerülnek feldolgozásra.

A fentiek alapján is látható, hogy az adatszolgáltatás nem egyenlő magával a számlával. Amennyiben egy vállalkozás vagy egy könyvelő úgy dönt, hogy az adatszolgáltatások alapján könyveli le a gazdasági eseményeket, akkor bizony a fenti kockázatokat futja, de még jogszabályt is sért, mivel a Számviteli törvény alapján a könyvelés alapjának a számviteli bizonylatoknak kell(ene) lenniük. Másrészt arról sem szabad elfeledkezni, hogy az áfa törvényben a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a számla rendelkezésre állása.

Mindezek ellenére nem lehet azt mondani, hogy az adatszolgáltatás a könyvelésben ne vehetne részt. Jelenleg már szinte nincs is olyan könyvelő program Magyarországon, amely ne lenne képes az Online Számla rendszerbe bekérdezni és onnan a számlaadatokat letölteni. Az adatletöltéssel a könyvelő el tudja kerülni a sok számla jelentette komoly mennyiségű manuális adatrögzítési munkát. Az adatszolgáltatás továbbá arra is jó, hogy a könyvelő tudja milyen számlát keressen az ügyfelénél. Például ha néhány számlát nem adott át neki az adott hónapban, akkor pontosan tudja, hogy mennyi számla hiányzik, ami esetleg az ügyfél autójában hever, vagy valamilyen más dokumentummal került összecsatolásra.

 

Lehetne-e az adatszolgáltatás a számla?

 

Az előzőek alapján már maga a kérdés is furcsának hathat, azonban a válasz az, hogy igen. A 2021-es jogszabályi és adatszolgáltatási változások magával hoztak egy olyan változtatást, amelynek alapján az adatszolgáltatás adóhivatalnak történő megküldésével megtörténik a számla kibocsátása is, és a számla maga az adatszolgáltatást. Ezt nevezzük NAVXML elektronikus számlának. A számlabefogadó az adatszolgáltatás letöltésével a számlát is letölti, így az előzőekben felsorolt problémáktól egy csapásra tud mentesülni és sokkal egyszerűbb számlázási folyamatot lehet kialakítani.

Bármennyire egyszerűnek tűnik első olvasatra a fenti folyamat, a gyakorlatban nem véletlenül nem terjedt el lényegesen ez a fajta számlázási módszer. A jelenlegi jogszabályi környezetben korlátozottan lehet ugyanis használni, mivel a magánszemélynek és a külföldi adóalanyoknak például nem lehet ezen az úton számlát kiállítani. Ezeknek a korlátozásoknak jogszabályi és technikai okai vannak, s ott van még a számlakép megjelenítés hiánya is. Az adatszolgáltatás XML-t feldolgozni nagyon jól lehet gépi úton, ugyanakkor megvan az a jogos – és egyébként jogszabály által is elvárt – igény, hogy emberi szem számára könnyen érthető és értelmezhető módon megjelenítsük a számlát (pl. egy PDF számlakép formájában). Kérdéseket vet fel továbbá az archiválás, a befogadás visszaigazolása stb. Ezen kérdések jelentős részére persze az adóhivatalnak szükséges a megfelelő válaszokat megtalálnia, hogy ez a fajta számlázási módszer a jövőben sokkal egyszerűbb, hatékonyabb és népszerűbb legyen. Erre meg is vannak az adóhivatali elképzelések, amelyek alapján a következő évben remélhetőleg fogunk is már látni megvalósult megoldásokat.

 

Milyen hatással van az eÁfa projekt az adatszolgáltatásra?

 

Talán a legfontosabb üzenet, hogy az áfabevallás kiajánlással is kapcsolatos eÁfa projekt nem állt le, jelentős változtatásokkal jelenleg is folyik az adóhivatalon belül. A számlaadatok felhasználásának az adózók által talán jobban látható következő adóhivatali szolgáltatása lehet talán az áfabevallások támogatása. Ez nem feltétlenül jelent majd egyetlen megoldást, hanem sokkal inkább szolgáltatási csomagot. Mind ahogyan a vállalkozások ügyviteli folyamatai, specialitásai között is jelentős különbségek vannak, az áfabevallás adóhivatali támogatása is több szolgáltatásból fog majd állni.

Az előre kitöltött áfabevallás tervezet kiajánlása inkább az áfa szempontjából egyszerű kisvállalkozások számára lehet hasznos. A szolgáltatáscsomag azonban nem csupán a felületi megoldásból fog állni, hanem a könyvelő programokkal történő adatkapcsolatok kialakítást követő adatcseréből. Az adóhivatali rendszerek számos olyan adatot tárolnak, amelyet a könyvelők vagy akár maga a könyvelőprogram is hatékonyan tud használni akár a bizonylatok rögzítésénél, azok ellenőrzésénél, az áfaanalitika összeállításánál. Mindezek az információk jelentős üzleti értéket hordoznak a vállalkozások és könyvelők számára.

A fentiekből következik, hogy az adóhivatal az áfabevallás tekintetében el fog szakadni a jelenlegi ÁNYK űrlapos adóbevallástól, sokkal modernebb és hatékonyabb adóbevallási formák jelennek meg. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy a jelenlegi adatszolgáltatási megoldásokat alapjaiban újra kell gondolni. Apróbb változtatások lehetnek, ezek a változtatások azonban a vállalkozási szinten nem lesznek érezhetőek.

 

Mi lesz a hibás adatszolgáltatásokkal?

 

Hibás adatszolgáltatásnál nem lehet mindig könnyedén eldönteni, hogy a számla adattartalma, vagy az adatszolgáltatás tartalma okozza a problémát. Magára a problémára az Online Számla rendszer automatikusan küldött válaszüzenetein (error, warning üzeneteken) keresztül értesül az adózó és ezáltal próbálja az adóhivatal felhívni a figyelmet a hibás számla kiállítási gyakorlatra vagy a nem megfelelő adatszolgáltatásra.  Az error és warning üzenettípusok mellett 2022-ben az adóhivatal bevezetett egy info típusú üzenetet is. A három üzenettípus közötti, jelentésbeli különbségek az alábbiak:

  • Error üzenetnél alapvető problémák vannak az adatszolgáltatásban (pl. nem megfelelő adózótól jött, nem felel meg az elvárt adatstruktúrának stb.), ezért az adatszolgáltatás nem feldolgozható, tehát az adatszolgáltatás nem teljesült.
  • Warning üzenet esetén egyértelmű áfa törvényi problémákat lát az adóhivatali rendszer, amely mellett az adatszolgáltatás feldolgozásra került.
  • Info üzenet esetén nem beszélhetünk egyértelmű jogszabályi problémákról, inkább adatok közötti ellentmondásokat lát a rendszer, s erre hívja felhívja az adózó figyelmét.

A fentiek közül az adóhivatal az error és warning eseteket vizsgálja sokkal alaposabban, mivel ekkor jelentős jogszabályi problémák is lehetnek. Vannak olyan warning esetek, amelyek alapján bár az adatszolgáltatás feldolgozásra került, azonban annak értelmezése jelentős problémákat vet fel, így például az adóhivatal hibás következtetéseket von le az adatszolgáltatások és az adóbevallás összehasonlításával kapcsolatban, avagy az áfabevallás kiajánlásban lehetnek hibák. Ezen hibák visszamutatásával lehet a leghatékonyabban elérni azt, hogy a számlák adattartalma és az adatszolgáltatás minősége javuljon. A következő években sem várható ebben változás, és az adóhivatal oldaláról továbbra is várható az error és warning problémákkal érintett adatszolgáltatásokra történő figyelemfelhívási kampány.

 

Mi várható európai szinten az adatszolgáltatásokkal?

 

Az EU egyre több tagországában került bevezetésre különböző számlaadat-szolgáltatási megoldás (pl. Olaszország, Spanyolország, Lengyelország), és a következő egy-két évben még számos más tagország is bevezet hasonló megoldásokat. Ebben a régiónk minden tagországa érintett, sőt még Szerbiában is megjelent a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Európai szinten a legnagyobb problémát az jelenti, hogy minden tagország saját adatstruktúrákat, saját informatikai megoldásokat alakított ki. Amennyiben egy társaságnak több tagországban keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, akkor ezt egyre nehezebben tudja megoldani egységes informatikai rendszerben.

A fenti kihívásokra és problémákra jön létre a DRR rendszer (Data Reporting Requiriments), amely elsősorban a közösségi kereskedelemhez kapcsolódó számlák riportolási rendszere lesz. Ma még több kérdőjel jelenik meg a rendszerrel kapcsolatban, mint amennyi választ lehetne adni, de az idei év őszén a Bizottság elő fog állni a javaslataival, amelyet érdemes lesz majd figyelemmel követni. A megvalósítás időpontjaként jelenleg a 2024. látható, amely nem feltétlenül az implementációt, hanem a jogszabályi környezet kialakítását fogja jelenteni.

A DRR rendszertől függetlenül a számlaadat-szolgáltatási vagy éppen kötelező elektronikus számlázási rendszerek terjedésével várható egyre több olyan szolgáltatás megjelenése, amely képes lesz az egyes tagállami megoldások közötti átjárhatóság biztosítására. Az informatikai fejlesztő cégeknek ez egy izgalmas új terület lehet, a vállalkozások számára pedig az adminisztrációs költségek csökkentését hozhatja.

 

Összefoglalva az látszik, hogy bár jelentős idő telt el a konkrét jogszabályi változásoktól, de az alkalmazási tapasztalatokra tekintettel még várhatóak változások a magyar Online Számla rendszerben. Az adóhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyféli igényeket, a környezet változásait és megpróbál hozzá igazodó fejlesztéseket, új megoldásokat implementálni. A vállalkozások oldalán ezek a változások egyértelműen a felhasználók életét, munkáját könnyítő szolgáltatás irányába hatnak, nem pedig új kötelezettséget jelentenek. Mindezekben aztán a DRR rendszer még hozhat további izgalmakat.

 

A cikk szerzője:

Czöndör Szabolcs, főosztályvezető

Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága

Kockázatkezelési és Ellenőrzés-támogató Főosztály

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója