A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (’NAV’) ellenőrzési stratégiájában évek óta kiemelt és növekvő figyelmet kap a transzferárak ellenőrzése. Eközben a tapasztalatokat felhasználva egyre hatékonyabbá vált az ellenőrzési módszertan is. Emiatt különösen fontos, hogy az adózók kellő figyelmet fordítsanak mind az adóvizsgálatot megelőző, mind a vizsgálat közbeni teendőkre.
Cikkünkben ezeket járjuk körbe az elmúlt időszak tapasztalatai alapján.
A 2025-ös tavaszi és nyári szabályozók nem csupán évközi, hanem 2026-os változásokat is tartalmaztak. A már hatályba lépett rendelkezéseket egy korábbi cikkemben tekintettem át, most a közvetlen adók új évtől hatályosuló fontosabb rendelkezéseit nézzük meg együtt.
Az őszi időszak az év végi zárások előkészítése mellett a könyvvizsgálati szezon indulásáról is szól. Akár a belső ellenőrzési igény, akár a könyvvizsgáló indíttatása motivál bennünket, éljünk az automatizmusok adta lehetőségekkel az előkészületek során! Tegyük kényelmesebbé az ellenőrzést, miközben több kontroll pontot is beépíthetünk a folyamatba - csak rajtunk múlik!. Lássuk, milyen eszközök könnyítik meg munkánkat, ha segítségül hívjuk ELZA-t, a könyvelők digitális asszisztensét!
A dolgozók részére adható juttatások köre a 2025. évet érintő jogszabályváltozásoknak köszönhetően tovább bővült, még ha nem éledtek újra a 2019 előtti belső szabályzat alapján adható juttatások, tehát azok továbbra is munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak. Számos juttatási elem közül választhatnak viszont a dolgozók, ha a munkáltatójuk cafeteria juttatási rendszert alakít ki. Egy minden igényt kielégítő cafeteria rendszer kidolgozása nem megy egyik napról a másikra. Amennyiben már rendelkeznek juttatási szabályzattal, azt célszerű már a féléves tapasztalatok alapján felülvizsgálni. Érdemes a dolgozói elégedettség felmérése mellett a vezetőség véleményét is kérni, mielőtt döntenek a jövő évi keretösszegről.
Új szemlélet kell a könyvvizsgálatban
Az idei Könyvvizsgálói Konferencia témái között még a tavalyinál is nagyobb arányban szerepelnek a mesterséges intelligenciával (AI) és a digitalizációval kapcsolatos előadások – ami persze nem csoda, hiszen a konferencia címe is ez: „A könyvvizsgálat megbízhatósága, felelőssége az AI és a digitalizáció korszakában”. Több előadó a könyvvizsgálati gyakorlattal összekapcsolva mutat be digitalizált megoldásokat.
Vitathatatlan, hogy ma már szükségszerű az új technológiák mind nagyobb arányú beépítése a könyvvizsgálói munkába.
A pénzügyi-számviteli szakmák képviselői nem idegenkednek a rendszerektől. A mérlegek, kimutatások, pénzügyi riportok mind hasonló a logikára épülnek: rend, szerkezet, összhang. De vajon ugyanez a gondolkodásmód jellemzi-e a saját időnkkel való bánásmódunkat is?