Gyakran hangzik el ez a kérdés, amikor Amerikában élő magyar honfitársunk először szembesül azzal, hogy 2024-re vonatkozóan nincs kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között. Ez azért rendhagyó, mert 1979. óta ez az első év, hogy az Egyesült Államokban élő, ott dolgozó magyar állampolgároknak személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik Magyarországon, mely azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy adót is kell fizetniük.
Megjelent a NAV 2025-ös ellenőrzési terve, amelyben az előző évhez hasonlóan kiemelt szerepet kap a differenciált, kockázati alapú megközelítés. A NAV tovább finomítja az ellenőrzésre kiválasztás folyamatát a rendelkezésére álló hatalmas adatvagyon és a mesterséges intelligencia alkalmazásával, és ezek alapján az adózók jogkövetési hajlandósága szerint választja ki az ellenőrzés típusát, amely lehet az újdonságként megjelenő adategyeztetési eljárás, illetve a korábbi években is már előszerettel alkalmazott támogató eljárás, jogkövetési vizsgálat, illetve adó- vagy vámellenőrzés.
A NAV továbbra is támogatja az adókötelezettségek teljesítésére törekvő, együttműködő adózókat, ugyanakkor kíméletlenül, azonnali szigorral csap le a csalárd tevékenységet folytatókra.
Az elmúlt évek legjelentősebb adózást érintő nemzetközi folyamata az OECD kétpilléres javaslatának a tárgyalása, részleges elfogadása volt. A nemzetközi adórendszer reformjaként aposztrofált javaslat két különálló, egymástól nagyban független intézkedéscsomagból áll. A kettőnek a kiindulópontja volt ugyanaz, amely azt tűzte ki célul, hogy a gazdaság digitalizációja teremtette kihívásoknak megfelelően átalakítja a jelenleg működő, elavult nemzetközi adózási szabályokat.
A jó vezető nagyon sokat javíthat a vállalkozás mindennemű helyzetén. A jó munkát magasabb bérrel, jutalommal, de sajátos juttatásokkal is lehet díjazni. A mindennapokban igen sokféle vezetői igény merül fel. Ezek egy része kielégíthető, más része nem. Minden a vállalkozás nagyságán, anyagi helyzetén, az adóterhelésen és a vezetői kívánalmakon múlik.
Az Európai Uniós tagállamok 2020-ban fogadták el az európai zöld megállapodást (European Green Deal), amelynek célja, hogy a tagállamok fenntarthatóbb működésre álljanak át, és 2050-re elérjék a klímaneutrális működést.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény rendelkezései számon ponton módosították a kiskereskedelmi adó szabályait 2025. január 1-jei hatállyal. Az idei változások közül a legjelentősebb módosítás a platformüzemeltető adókötelezettségének bevezetése, amely révén tulajdonképpen megkettőződött a kiskereskedelmi adóalanyok köre. Az új adóalanyi körre – többek között – sajátos adóalap- és adómegállapítási szabályok vonatkoznak