Nincs termék a kosárban.
Összesen bruttó:
0 HUF
Nincs termék a kosárban.
Gyakori vélekedés, hogy a büntetőjogi felelősség és kockázat kizárólag a magánszemélyeket terheli, és a cégek biztonságban vannak az efféle eljárásoktól. Ez azonban koránt sincs így. Ráadásul, a cégek sok esetben már a nyomozás legelején „megbélyegződnek”, és emiatt visszafordíthatatlan károkat szenvednek – holott az ügy akkor igazán még el se kezdődött.
A Metrum Referencia programban az utóbbi években több olyan fejlesztés készült el, amelyeket úgy éreztük, jobban ismertté kell tenni a program használóinak körében.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a magyar magánjog alapvető kódexe, amely a polgári jogviszonyokat szabályozza. A Ptk. célja a jogbiztonság garantálása, az egyének jogainak és kötelezettségeinek meghatározása. A törvénykönyv folyamatosan módosul, emiatt a legfrissebb változatot érdemes figyelemmel kísérni. Ezek a megújuló rendelkezések a modern társadalmi és gazdasági viszonyokhoz való igazodást célozzák, elősegítve a jogbiztonságot és a jogérvényesítést Magyarországon.
A könyvvizsgálók, könyvelők és adószakemberek világa elsősorban a minőségről, szabályokról, pontosságról és a szakmai részletekről, kérdésekről szól. Azonban a legprecízebb elemzés, a leggondosabban előkészített riport vagy könyvvizsgálati jelentés is könnyen célt téveszthet, ha az üzenet nem jut el világosan és érthetően a másik félhez.
Gyakran hangzik el ez a kérdés, amikor Amerikában élő magyar honfitársunk először szembesül azzal, hogy 2024-re vonatkozóan nincs kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között. Ez azért rendhagyó, mert 1979. óta ez az első év, hogy az Egyesült Államokban élő, ott dolgozó magyar állampolgároknak személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik Magyarországon, mely azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy adót is kell fizetniük.
Megjelent a NAV 2025-ös ellenőrzési terve, amelyben az előző évhez hasonlóan kiemelt szerepet kap a differenciált, kockázati alapú megközelítés. A NAV tovább finomítja az ellenőrzésre kiválasztás folyamatát a rendelkezésére álló hatalmas adatvagyon és a mesterséges intelligencia alkalmazásával, és ezek alapján az adózók jogkövetési hajlandósága szerint választja ki az ellenőrzés típusát, amely lehet az újdonságként megjelenő adategyeztetési eljárás, illetve a korábbi években is már előszerettel alkalmazott támogató eljárás, jogkövetési vizsgálat, illetve adó- vagy vámellenőrzés.
A NAV továbbra is támogatja az adókötelezettségek teljesítésére törekvő, együttműködő adózókat, ugyanakkor kíméletlenül, azonnali szigorral csap le a csalárd tevékenységet folytatókra.