Hogyan készüljünk a transzferárazást érintő adóhatósági vizsgálatokra - aktualitások, tapasztalatok

I. A transzferárazást érintő adóhatósági vizsgálatok 

A transzferárakat érintő ellenőrzéseknek két főbb típusa van: a jogkövetési vizsgálat és az átfogó ellenőrzés.

Az adóhatóság által közzétett információk alapján, míg a 2022. és 2023. évben nagyságrendileg 500-600 ellenőrzés terjedt ki a transzferárakra is, addig ez a szám a 2024. évben már meghaladta a 750-et is. Ezek között vegyesen volt jogkövetési vizsgálat és átfogó ellenőrzés. A vizsgálatok többsége átfogó ellenőrzés keretein belül zajlott, míg egy kisebb része (2022-ben és 2023-ban is kb. a negyede, 2024-ban a harmada) volt jogkövetési vizsgálat. A transzferár-specifikus adóellenőrzési megállapítások száma és a kiszabott bírságok összege is nőtt az elmúlt években – ráadásul a 2024-ben lezárult átfogó vizsgálatok közel 80 százaléka fejeződött be megállapításokkal.

A jogkövetési vizsgálat vonatkozásában újdonság, hogy 2025-től szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése külön nevesített esete lett a jogkövetési vizsgálati típusoknak, amely jól tükrözi a transzferárak ellenőrzésének kiemelt fontosságát az adóhatóság szempontjából. Tapasztalatunk szerint a jogkövetési vizsgálat hatékony eszköz a transzferárazás vizsgálatára, mert az adóellenőrzésnek is nagyobb rugalmasságot biztosít arra vonatkozóan, hogy mit vizsgál és mit nem a rendelkezésére álló időben (amely 60 nap szemben a többi típusú jogkövetési vizsgálatokra jellemző 30 nappal), illetve fel tudja hívni az adózó figyelmét olyan adminisztratív jellegű problémákra, amelyet az adózó kijavíthat. Az adókötelezettséget is befolyásoló hibák esetén pedig indítható egy újabb, átfogó vizsgálat az összegyűjtött információk alapján. 

Az átfogó ellenőrzés keretében az ellenőrök kötelezően térnek ki a transzferárak ellenőrzésére, mind az adminisztratív kötelezettségek, mind az adókötelezettség tekintetében. Mivel az átfogó ellenőrzések szigorú időkerettel működnek (amely alapesetben 90 nap az átfogó ellenőrzések esetében), ilyenkor mindig nagyobb a nyomás az adóellenőrzésen, hogy a vizsgálati program minden pontja időben lezárásra kerüljön. Fontos, hogy az ellenőrzés által kért – nemcsak transzferárazással kapcsolatos - dokumentumokat időben kapják meg, megfelelően időt biztosítva a kapcsolt ügyleteket megismerésére, az ügyletek hátterének és a gazdasági jellemzők értékelésére, hiszen ezek alapján tudják megítélni, jegyzőkönyvbe / határozatba foglalni, hogy szükség lett-e volna az adóalap módosításra a transzferárak kapcsán.

II. Vizsgálatra való kiválasztással kapcsolatos szempontok

Az adóhatóság fejlett kockázatelemzési és kiválasztási szervezettel, valamint eljárásokkal rendelkezik. A kockázatelemzési és kiválasztási folyamat komplex, nagyon sokféle adatot és információt használ fel, egyebek mellett nemzetközi forrásból és információcseréből (pl. a külföldi adóhatóságok által továbbított országonkénti jelentésekből – CbCR, DAC6, illetve DAC3 és BEPS5). A 2022. évtől kezdődően pedig hazai forrásból is (transzferár adatszolgáltatás), annak érdekében, hogy megalapozottan válasszák ki az ellenőrzésre az adózókat. Természetesen nem kizárólag a transzferárak miatt történhet ellenőrzésre kiválasztás, de a tapasztalatok alapján fontos szerepet játszik. A kockázatelemzés során új módszerek, adatbányászati és adatelemző eszközök is bevetésre kerültek. A technológiai trendekkel lépést tartva az adóhatóság várhatóan mesterséges intelligencia alapú eszközökkel is támogatja majd a kockázatértékelési folyamatait a jövőben.

A NAV ellenőrzési stratégiájában minden évben azonosít fókuszban lévő iparágakat, tevékenységeket. A 2025. év vonatkozásában az élelmiszeripar, valamint a veszteségesen működő disztribútor vállalatok nyilvántartásainak, tevékenységének és ügyleteinek kiemelt ellenőrzése, az országonkénti jelentések és a határon átnyúló konstrukciók alapján kockázatosnak minősített tranzakciók ellenőrzése, a gyártási tevékenységet végző veszteséges kapcsolt vállalkozások ellenőrzése, a nemzetgazdaságban betöltött szerepük miatt a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók ellenőrzése, az APA-határozatokban foglaltak ellenőrzése, a pénzügyi tranzakciók (pl. hitelek, cash-pool), a transzferár adatszolgáltatásokból rendelkezésre álló információk alapján kockázatosnak minősülő tranzakciók, vagy a nehezen értékelhető immateriális javak ellenőrzése áll a középpontban.

III. A legutóbbi évek a célkeresztben

Az adóhatóság ezirányú kommunikációját tapasztalataink is megerősítik, a kiválasztás során a legutóbbi évekre fókuszálnak - a legutóbbi 2-3 beszámolóval lezárt év a leggyakoribb választás (az átfogó ellenőrzéseknél). Ezen évek vonatkozásában áll rendelkezésre a legtöbb információ, valamint a lehetőség, hogy azokkal a személyekkel tudjanak kommunikálni az adózó oldaláról (ügyvezetés, pénzügyi osztály, stb.), akik ott voltak a vizsgálat alá vont években is. Természetesen ha az ellenőrzés során feltárt probléma a korábbi, ellenőrzésre nyitott éveket is érintheti, az visszakövetésre kerül. 

IV. Adóellenőrzés során feltárt legjellemzőbb hibák, problémák

Az adóhatóság tájékoztatása szerint az adóvizsgálatok keretében a transzferárak ellenőrzése során a legjellemzőbb problémák közé tartozik a veszteségesen működő kapcsolt vállalatok esetében a nem megfelelően részletesen kidolgozott alátámasztás a dokumentációkban,  az adóalanyok és kapcsolt ügyletek hiányzó vagy helytelen funkcionális karakterizációja, transzferár módszer választási problémák, nem megfelelően elkészített benchmarking elemzések, valamint a helyi nyilvántartás és fődokumentáció hibái (hiányzó, vagy nem kellő részletezettséggel kidolgozott tartalmi elemek), mint például hiányos funkcionális elemzés. 

A fentieken túl megjegyeznénk, hogy a 2022. évtől kezdődően az adatszolgáltatásban foglalt információk ellenőrzése és dokumentációval való összhangja is külön ellenőrzési pontként jelent meg. Ezért is fontos kiemelt figyelmet fordítani az adatszolgáltatás megfelelőségére, teljességére, helyességére.

V. Szervezeti átalakulások

A transzferárak ellenőrzésének kiemelt fontosságát jelzi a 2025. márciusától hatályos jelentős szervezeti változás az Adóhatóságnál, amelynek célja az ellenőrzések hatékonyabbá tétele. Ennek eredményeképp az eddigi NAV Központi Irányításának Transzferár Osztály mellett négy új, regionális Transzferár Szakértői Osztály kezdte meg működését, amelyek hatásköre a teljes országot lefedi. Ezen szakértői csapatok fő feladata lesz a regionális, transzferár-specifikus ellenőrzések lefolytatása, de hozzájuk tartoznak majd a globális minimumadóra vonatkozó vizsgálatok is.

VI. Felkészülésre vonatkozó javaslataink

Tapasztalatunk szerint az ellenőrzésekre való leghatékonyabb eszköz az éves transzferár folyamatok megfelelő kezelése. Ide tartozik a kapcsolt felek azonosítása (kivel volt az adózónak ügylete a vizsgált üzleti évben), felülvizsgálni, hogy szükség van-e új kapcsolt felek be- és kijelentésére. Ezt követően ajánlott a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek teljes körű azonosítása, elkülönítve a nyilvántartás- és adatszolgáltatás köteles kapcsolt feles ügyleteket. Év közben is érdemes folyamatosan figyelemmel követni a kapcsolt feles ügyletek árképzését, esetenként a kapcsolt felek jövedelmezőségének alakulását, hogy azok egyrészt a belső vagy transzferár szabályzatoknak megfelelően történnek-e, illetve, hogy megfelelő információ álljon rendelkezésre a szokásos piaci árhoz való viszonyának folyamatos vizsgálatához. Végezetül érdemes időben – akár még az üzleti év vége előtt – elvégezni vagy elkészíttetni a benchmarking elemzéseket, hogy meg lehessen állapítani szükség lesz-e várhatóan a transzferárak vagy az adóalap korrekciójára.

VII. Összegzés

A fentiekben azokat a transzferárazást érintő adóhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tapasztalatokat foglaltuk össze, amelyekkel a hazai vállalatok pénzügyi és adózási vezetőinek érdemes figyelembe venni az ellenőrzéseket megelőző, mind a vizsgálatok során felmerülő feladatokra, kihívásokra felkészüléshez.

A fenti témakört a rövidesen az Oktatási Központnál 2025. október 21-én sorra kerülő előadásunkban részletesen is kifejtjük, ahova várunk minden érdeklődőt.

A cikk szerzői a KONDOR-TP Kft. transzferár vezetői, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói:

Pásztor László – KONDOR-TP – Szakmai Vezető, Partner

Berthold Tamás – KONDOR-TP – Transzferár Szenior Menedzser