Társasági adó
Kerékpárjuttatás
2026-tól a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, továbbá az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb (eddigi 300 W helyett) mostantól 750 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás.
IFRS adatszolgáltatás
A beszámolójukat az IFRS-ek szerint összeállító társaságok jelenleg az IFRS-ekre történtő áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesítendő adatszolgáltatásra kötelesek a várható éves adózás előtti eredményről, adóalapjáról és fizetendő adóról. Ezt a negyedéves kötelezettséget azonban 2026-tól eltörölték.
Globális minimumadó bejelentkezés
A globális minimumadóval kapcsolatosan az új szabályok szerint két hónappal több idő marad arra, hogy a belföldi csoporttag – vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a globális minimumadóval kapcsolatos kötelezettségét bejelentsék a NAV felé. A naptári év szerint működő társasági adóalanyoknak tehát a 2025-ös évről 2026. február 28-áig kell a bejelentési kötelezettséget megtenni.
Személyi jövedelemadó
A 2025-ös tavaszi jogalkotás során jelentősen kiegészítették az adóalapkedvezmények rendszerét. Ezek közül a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye, továbbá a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, már a 2025-ös év során bekerült a hatályos szabályok közé. A két adóalapkedvezmény fogalmi hivatkozása azonban 2026-tól lép hatályba. Ennek megfelelően ezeket a fogalmakat már nem az Szja tv. fogalmazza meg, hanem új törvényekben találjuk meg. Az új, két gyermeket nevelő anyák kedvezményének fogalmát a 2025. évi XIV. törvényben, míg a 30 év alatti anyák kedvezményének módosult fogalmát a 2025. évi XIII. törvényben. Nézzük ezt a két kedvezményt:
Két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
A 2025. októbertől hatályba lépett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye után 2026-tól a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét is bevezetik, csak nem egyből mindenkinek az esetében. Két gyermeket nevelő anyának minősül az a hölgy, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt, vagy korábban nevelt két gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága korábban legalább 12 éven keresztül fennállt. Azt a gyermeket is figyelembe lehet venni tehát, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg a 12 éves jogosultsági időszakon belül.
Az új adóalapkedvezményt felső korlát nélkül a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt, ugyan azokra a jövedelmekre, ugyan olyan jogosultságra kell alkalmazni, mint a három gyermeket nevelő anyák, vagy a négy- vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetén. Természetesen itt is szükség lesz az adóelőleg nyilatkozatra. Az eltérés csupán annyi, hogy ennek az adóalapkedvezménynek a bevezetése lépcsőzetesen történik.
Mindezek alapján érdemes jól megtervezni, hogy a két gyermekes és 2026. január 1-jén a 40. életévüket még be nem töltött édesanyák tekintetében mikorra számoljuk el a bónuszt, vagy az év végi jutalmakat.
30 év alatti anyák kedvezménye
2026-tól a 30 év alatti anyák kedvezményének módosítása kibővíti a kedvezményezettek körét és eltörli a havi szinten figyelembe veendő jövedelmi korlátot a 2025-ben érvényes (656.785,- Ft/hó) szabályozáshoz képest. Az adóalapkedvezmény minden olyan 30 év alatti anyára vonatkozik, aki vér szerinti, örökbe fogadott gyermeket vagy magzatot vállal és a családi kedvezményre jogosulttá válik még a 30 életévének betöltése előtt.
Jelentős változás, hogy az adóalapkedvezményt a már meglévő gyermekre tekintettel is lehet érvényesíteni, nem csak a jövőbeni gyermekvállalás esetén. Ugyanis 2025-ben még csak arra a magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel lehet a 30 év alatti anyák kedvezményét elszámolni, akinél a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílt meg. Ami nem változott, hogy az adóalapkedvezményre való jogosultság megszűnik abban az évben, amikor az anya betölti a 30. életévét, a kedvezményt pedig továbbra is adóelőleg nyilatkozattal lehet év közben érvényesíteni.
Mindezek alapján érdemes itt is jól megtervezni, hogy a 30 év alatti édesanyának, akinek még 2026-ban is meglesz az adóalapkedvezményre jogosultsága, mikorra számoljuk el a bónuszt, vagy az év végi jutalmakat.
Családi kedvezmény
A 2024. év végi adótörvény módosítás (2024. évi LV. törvény) alapján 2026-tól lép hatályba a családi kedvezmény kétszeresére emelése. A családi kedvezmény személyenként érvényesíthető összege továbbra is az eltartottak lélekszámától függ, melyet a kedvezményezett eltartottak után lehet érvényesíteni a jogosultsági hónapokra. Ennek megfelelően 2026-tól:
Adóalapkedvezmények sorrendje
Mivel 2026-tól bővült, illetve módosult az adóalap-csökkentő tételek kör, ezért 2026-tól újra szabályozták az adóalapkedvezmények érvényesítési sorrendjét, mely a következő lesz:
Mivel a gyermeket nevelő anyák esetében már több adóalapkedvezményt fogalmaz meg az Szja tv. ezért, ha az 1. és 2. pontban megfogalmazott kedvezmények közül több kedvezményre is jogosult az anya a teljes év soroán, úgy ezek közül a kedvezmények közül az anya döntése alapján lehet a kiválasztott kedvezményt érvényesíteni.
Bevallási kötelezettség alóli mentesülés
Bővül 2026-tól azon személyek köre, akik mentesülnek az éves Szja bevallási kötelezettség teljesítése alól. A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő egyébként a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő magánszemély a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmeiről csak akkor kell bevallást benyújtania, amennyiben:
és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.
Az éves átlagkereset, az a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese.
Amennyiben tehát egy Tbj. szerinti nyugdíjas, több gyermekes édesanyának kizárólag kifizetőtől származik több gyermekes anyákra vonatkozó kedvezmény alapjául szolgáló jövedelme, mely 2026-ban nem haladja meg, a majd 2025. július hónapra vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset évesített összegének a négyszeresét, akkor nem lesz szja bevallási kötelezettsége.
Nyugdíjas anyák utáni szocho
Folytatva az előző részben említett nyugdíjas több gyermekes anyák kedvezményét, itt említhetjük meg a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2026-os szabályainak kapcsolódó változását. Az ugyebár alap, hogy a Tbj szerinti nyugdíjas adóalapkedvezmény alapjául szolgáló jövedelméből nem vonunk társadalombiztosítási járulékok és a jövedelme után nem fizetünk szociális hozzájárulási adót.
2026-tól kezdődően azonban a kifizetőnek 13 %-os szocho kötelezettsége keletkezik, amennyiben a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas személynek ugyanazon kifizetőtől a több gyermekes anyák kedvezményének alapjául szolgáló jövedelem juttatás meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. Ebben az esetben a 13 %-os szochot az éves átlagkereset négyszerese feletti jövedelem után kell a kifizetőnek megfizetni.
Fontos az is, hogy amennyiben a több gyermekes Tbj szerinti nyugdíjas anya kapcsolt vállalkozásoknál dolgozik, úgy a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokat egy kifizetőnek kell tekinteni!
Az adót a kifizető a tárgyévet követő év január havi kötelezettségként vallja be és fizeti meg.
Amennyiben kapcsolt vállalkozások minősülnek egyazon kifizetőnek, úgy az adókötelezettséget a választásuk szerinti kifizető – kapcsolt vállalkozás – teljesíti. A kötelezettség teljesítéséért az egyazon kifizetőnek minősülő kifizetők, azaz a kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek.
Különbözeti bírság
2026-tól jó hír, hogy megszűnik az Szja tv-ben a 39 %-os különbözeti bírság. Ennek helyébe a 12 %-os különbözeti bírság lép be.
Amennyiben a magánszemély tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte az adóelőleg megállapítása során és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál az Szja tv. rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 12 %-át (korábban 39 %-át) kell különbözeti bírságkét az éves Szja bevallásban külön kötelezettségként bevallani és megfizetni.
Továbbra is változatlan viszont az a szabály, mely szerint, ha jogosulatlanul vettünk igénybe adóalap-csökkentő tételt az adóelőleg megállapítása során, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, úgy az ennek alapján keletkezett befizetési különbözet 12 %-át kell különbözeti bírságként az éves Szja bevallásban külön kötelezettségként bevallani és megfizetni.
Kerékpár
A Tao tv-nél már említett kerékpár magáncélú használatba adásának Szja tv. szerinti adómentes juttatása csupán annyiban változik, hogy nagyobb teljesítményű, azaz 300 W helyett 2026-tól 750 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatba adása is adómentes juttatásnak minősül.
A cikk szerzője:
S. Csizmazia György
okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
az MKVK Adótagozatának elnöke, és az MKVK Komárom-Esztergom vármegyei Szervezetének elnöke
Ha felkészülten szeretné várni a 2026-os adóévet, akkor csatlakozzon a 2025. december 4-i Adókonferencia 2026. rendezvényünkhöz!