Várandós és kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályok

A gyermek születése az élet egyik legcsodálatosabb eseménye, amely azonban a szülők és a családtagok mellett az őket foglalkoztató munkáltatókat is feladat elé állítja, hiszen az új körülményekhez a foglalkoztatás tekintetében is alkalmazkodni szükséges. Az ezen időszakban irányadó speciális előírások alapvetően a gyermek, illetve az anya egészségének védelmét, a gyermek egészséges testi, lelki fejlődést hivatottak szolgáltatni, melyektől való eltérést a jogszabály korlátozza, azok sok esetben a felek döntésétől függetlenül, kötelezően alkalmazandóak. A következőkben a legfontosabb előírásokat tekintjük át.

Bár a munkavállalók gyermekvállalási szándékukat hátrányos következményektől tartva sokszor vonakodnak közölni a munkáltatókkal, a várandósság tényét a munkavállaló az őt terhelő együttműködési kötelezettség keretében köteles közölni a munkáltatóval, a jogkövető magatartás előfeltétele ugyanis, hogy a munkáltató a megváltozott körülményekről tudomással bírjon. Kiemelendő, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során mindkét fél köteles kölcsönösen együttműködve, a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően eljárni, sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. [2012. évi I. tv., a továbbiakban: Mt. 6.§]

A várandós munkavállaló részére a várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Annak megítélése, hogy adott esetben indokolt-e a munkaszerződésben foglaltaktól eltérő munkakör felajánlása, a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján ítélhető meg, melyre vonatkozó vizsgálat lefolytatását akár a munkavállaló, akár a munkáltató kezdeményezheti. A munkakör felajánlás során természetesen figyelemmel szükséges lenni a munkavállaló képzettségére, tapasztalatára. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti, korábbi munkaköre alapján járó alapbérénél kevesebb nem lehet. Amennyiben a munkáltatónál nincs olyan munkakör, amely a fenti követelményeknek megfelelne, az érintett munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, melynek időtartamára alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el. Mindezek végrehajtása technikailag egy a felek által közösen elfogadott munkaszerződés módosítás keretében valósítható meg. [Mt. 60. §]

A munkáltatói utasítás lehetősége azonban a munkavállaló számára megfelelő munkakörben is korlátozott. A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig,

Ugyanezen megszorítások érvényesülnek a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén is gyermeke 3 éves koráig, majd a gyermek 3 éves korától 4 éves koráig rendkívüli munkaidő vagy készenlét az egyedülálló szülő részére csak hozzájárulásával rendelhető el, kivéve ha a rendkívüli munkavégzés szükségessége baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében indokolt. [Mt. 113. §]

A munkáltató főszabály szerint jogosult a munkavállalót átmenetileg (max. 44 beosztás szerinti munkanapra) a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni a női munkavállaló azonban a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 16 éves koráig, csak hozzájárulásával kötelezhető más helységben végzendő munkavégzésre. [Mt. 53. §]

A munkáltató a fenti konkrét korlátozásokon túl is köteles a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. [Mt. 6.§ (3) bekezdés]

A munkavállaló a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság igénybevételére jogosult (utoljára abban az évben, amelyben a gyermek 16. életévét betölti), amelynek mértéke egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap, mely fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A gyermek utáni pótszabadság igénybe vételére mindkét szülő jogosult. Ezen felül az apának gyermeke születése esetén, további 5 – ikergyermekek születése esetén 7 – munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell számára kiadni.

A gyermekvállalással összefüggésben a munkavállaló részére a jogszabályban meghatározott esetekben további szabadidő biztosítása is kötelező, melyre az érintett mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A munkáltató köteles a munkavállaló számára szabadidőt biztosítani a terhességgel kapcsolatos kötelező orvosi vizsgálata tartamára, a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelésre, illetve a szoptató anya részére a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A munkavállalót továbbá a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatt indokolt távollét tartamára is megilletheti a jogszabály alapján járó munkavégzés alóli mentesítés, erre azonban csak kivételes, előre nem látható esetekben nyílhat lehetőség. [Mt. 55.§]

Amennyiben azt a nő egészségi állapota lehetővé teszi, várandóssága alatt mindvégig munkát végezhet, veszélyeztetett terhesség esetén pedig táppénz igénybevételére jogosult azzal, hogy a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára betegszabadság nem jár. [Mt. 126. §]

Az anya (örökbefogadó is) részére egybefüggő 24 hét szülési szabadság jár azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen, ettől azonban a felek egyező akarttal eltérhetnek. A szülési szabadság leteltét követően a munkavállaló a gyermek gondozása céljából a gyermeke 3. életéve betöltéséig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [Mt. 127-128.§]

A szülési szabadság időtartamára az anya csecsemőgondozási díjra, majd ennek lejártát követően legfeljebb a gyermek 2 éves koráig gyermekgondozási díjra jogosult [1997. évi LXXXIII. tv. 40-42. §], majd ezt követően gyermekgondozási segélyt vehet igénybe a gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. [1998. évi LXXXIV. tv. 20-22. §]

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – a nagyszülőt, gyámot kivéve – kereső tevékenységet a gyermek 1 éves koráig nem folytathat, ezt követően azonban a 2014. január 1-től hatályos törvénymódosítás értelmében teljes munkaidőben munkát vállalhat. [1998. évi LXXXIV. tv. 21. §] Megjegyezzük, hogy e tekintetben 2016 januárjától további változás várható: a kormány elmúlt héten hozott döntése szerint ugyanis a munkába visszatérő anyák már a gyermekük 6 hónapos korától visszatérhetnének a munkába gyed igénybevétele mellett.

Amennyiben a kisgyermekes munkavállaló a fizetés nélküli szabadság lejártát, megszakítását követően újra munkába kíván állni, erre irányuló szándékát legalább 30 nappal előre jelezni köteles, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége a 31. munkanapon áll be. [Mt. 133. §] A visszatérő munkavállalót eredeti munkaszerződésében foglaltak alapján köteles foglalkoztatni a munkáltató, attól a felek tartósan csak közösen elfogadott munkaszerződés módosításban térhetnek el. Az új Mt. által bevezetett megszorítás ugyanakkor, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre (vagyis 8 órás teljes munkaidő esetében 4 órára, 6 órás részmunkaidő esetében 3 órára) módosítani. [Mt. 61. § (3) bek.]

A munkaviszony várandós, kisgyermekes szülők esetében is az általános szabályok szerint szüntethető meg, azzal, hogy a munkáltató jogszerű indok fennállása esetén sem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének tartama alatt, de legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig. Ennek természetesen előfeltétele, hogy a munkavállaló a várandósság, az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel tényét közölje, illetve megfelelően igazolja a foglalkoztató felé. Ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, a felmondási védelem az anyát illeti meg. [Mt. 65. §]

Amennyiben az anya a gyermek 3. életévének betöltését megelőzően munkába áll, munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek 3 éves koráig csak azonnali hatályú felmondással, illetve a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál az adott munkahelyen nincs a munkavállaló képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Ugyanezen korlátozás érvényesül a 3 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő apa esetében is. [Mt. 66. §]

A cikk írója:
dr. Nagy Krisztina alkalmazott ügyvéd
Kupai Ügyvédi Iroda
dr.nagy.krisztina@upcmail.hu
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója