Változások a számviteli törvényben

2014.05.05

Alábbi cikkünk a számviteli törvény legfontosabb változásait foglalja össze.

Könyvvizsgálati kötelezettség
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak kötelező a könyvvizsgálat, de a törvény értékhatárhoz kötött mentesítési lehetőséget fogalmaz meg. A mentesítési feltételeknek együtt kell ahhoz teljesülni, hogy a gazdálkodónál ne legyen kötelező könyvvizsgálat. Ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot és az átlagosan foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg az 50 főt, akkor nem kötelező a könyvvizsgálat.
A számviteli törvény a mentesítési lehetőséghez kapcsolódóan tilalmi listát tartalmaz.
Ezen tilalmi lista új eleme a köztartozásokhoz kötődik. Kötelező a könyvvizsgálat annál a vállalkozásnál, amelynek tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.

Konszolidáció alól történő mentesítés
Az anyavállalat konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól történő mentesülésénél a mérlegfőösszeg és az árbevétel tekintetében az adatokat duplázta a törvényalkotó, míg az átlagosan foglalkoztatottak tekintetében maradt az eddig előírt érték. Ez alapján a mérlegfőösszeg esetében 5,4 milliárd forint, az éves nettó árbevétel esetében 8 milliárd forint, a foglalkoztatottak száma esetében 250 fő a határ.
Az előírásban csak a határértékek változtak. Továbbra is igaz, hogy a három mutatóérték közül kettő nem haladhatja meg a határértéket a megelőző két üzleti évben, ahhoz, hogy a mentesítés fennáljon. Továbbra is fennáll, hogy a számszerűsítést a vállalatcsoport egészének adatai alapján kell végezni.

Tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó saját tőke felosztás
A saját tőke arányos csökkentésének számviteli elszámolása tőketartalék, eredménytartalék tekintetében rendezett tétel volt. A saját tőke egyéb elemeinek csökkentő tételét eredménytartalékkal szemben kell kivezetni. A kivezetést abban a esetben is végre kell hajtani, ha az eredménytartalék negatívvá válik, vagy az eddig negatív összeg még növekszik.

Eszközben kiadott osztalék elszámolása
Az osztalék eszközben történő juttatását az értékesítés szabályai szerint kell kimutatni. Az eszköz értékesítésének megfelelő ráfordítást, bevételt érinti az esemény elszámolása.

Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján
Amennyiben bármely jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.

Beszámoló készítés, könyvvezetés USA dollárban
Az euróban történő beszámolókészítésnek évek óta csak a létesítő okiratban történő rögzítés és a számviteli politika módosítás a feltétele. Számszaki feltétele csak az egyéb pénznemekre történő áttérésnek van. Az egyéb pénznemek közül kiemelésre került az USA dollár, így számszaki feltétel már itt sem áll fenn. Áttéréskor mérlegelni kell, hogy e döntést legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg.

Választható árfolyamok körének bővítése
A számviteli nyilvántartások és az áfa bevallások eltérő árfolyamai évek óta plusz feladatokat jelentenek a gyakorló szakembereknek. Az áfa törvény már eddig is engedélyezte az Európai Központi Bank árfolyamának használatát, a módosítás alapján a számviteli törvény is megadja a választás lehetőségét.
A számviteli nyilvántartásba az eszközök, kötelezettségek a teljesítés napjára vonatkozó választott árfolyamon kerülnek be.
Választott árfolyam lehet:
A forintért vásárolt valuta, deviza esetében továbbra is előírás, hogy a valuta, deviza bekerülési értéke a kifizetett forint összege.
A számviteli politikában választható lehetőség, hogy valutából történő beszerzés esetén a valuta könyv szerinti értékét használja bekerülési értékként, és a követelések, kötelezettségek esetében az általános forgalmi adó törvény előírása alapján alkalmazott árfolyamot.

Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan
A vállalkozásoknak évek óta problémát jelent a fordulónapi átértékelésből eredő árfolyamveszteség kérdése. Az a vállalkozás, amely megfelelve a törvényi feltételeknek választotta az árfolyamveszteség elhatárolását az elhatárolt összeget a visszafizetéssel arányosan köteles ráterhelni az adott évi eredményre. Amennyiben a vállalkozás egy összegben kifizeti azt a kötelezettséget, amelyhez kapcsolódott az elhatárolt árfolyamveszteség, az egész összeget ki kellett forgatni az elhatárolásból és így a teljes összeg rontja a tárgyévi eredményt. Az átmeneti rendelkezés alapján, ha valamely vállalkozás nem kívánja az eredmény terhére elszámolni a veszteség teljes összegét, megteheti, hogy három egyenlő részletben könyveli el pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, tehát csak 1/3 részben terheli meg vele a tárgyévi eredményt. Ezt a harmadolási lehetőséget a 2014. december 31-ig történő, lejártat előtti egyösszegű visszafizetés esetében választhatja a vállalkozás.

Szokásos piaci ár és szerződésben alkalmazott különbségek könyvelése
Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekben a szokásos piaci ártól eltérő érték alkalmazása esetén a különbözet a társasági adó számításánál adózás előtti eredményt korrigáló tényező. A módosítás alapján vállalkozás dönthet arról is, hogy a különbözetet a könyvelésében kimutatja.


A cikket készítette:

Rezsabek Angéla

okleveles könyvvizsgáló