Üzleti tervezés - 2. rész

2014. augusztus 05.

Nem vitás, hogy egy alapos üzleti terv készítése csak előnyére válhat a vállalkozásnak, ennek ellenére alig akad olyan vállalkozó, aki azt el is készíti. Pedig az üzleti terv képes bemutatni, hogy érdemes-e belekezdenünk az adott vállalkozás vagy fejlesztési elképzelés megvalósításába, illetve az objektív elemzés szerint eredményessé válhat-e a vállalkozásunk. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, akik ún. "egyszerűsített" üzleti terveket készítenek, amelyeket egy vállalkozás pl. hitelfelvételhez vagy pályázati támogatáshoz köteles készíteni, azonban ezek a tervek tartalmukban nem minden esetben nevezhetők üzleti tervnek.

Az üzleti tervezés célja és a terv felépítése

Az üzleti tervezés legalapvetőbb célja a kielégítő működés elérése érdekében a lehetőségek vizsgálata és a megfelelőnek ítélt cél eléréséhez  szükséges lépések, erőforrások, időtartamok, valamint várható eredmények felsorakoztatása a gazdasági döntés meghozatalához. Az üzleti tervezés folyamata egy komplex elemzés, amelynek során elemezzük a projekt/vállalkozás céljait, az üzleti lehetőségeket, a célok eléréséhez szükséges lépéseket és azok eléréséhez szükséges időtartamot, a rendelkezésünkre álló és szükséges erőforrásokat és költségeket, a célok megvalósítását fenyegető kockázatokat, továbbá a projekt megvalósítása, vállalkozás működtetése során várhat jövedelmeket. Mindezen tényezők ismerete, elemzése, értékelése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy üzleti ötletről, lehetőségről el tudjuk dönteni, hogy annak megvalósításába érdemes-e időt, pénztőkét és energiát fektetni vagy sem. Természetesen a jó üzleti terv ennél mélyebb üzenetet is hordoz, mivel alkalmas arra, hogy felvázolja a valószínűsíthető költségek alakulását, azok időbeliségét, a várható pénzügyi és gazdasági eredményeket, az elérhető nyereséget és annak időbeli alakulását, valamint a további várható gazdasági és működési eredményeket.

A fentiekből is következik, hogy az üzleti terv készítésének számos célja és oka lehet:
  • egy üzleti ötlet, lehetőség megvalósításának vizsgálata, elemzése
  • egy vállalkozás alapításának előkészítése, ha úgy tetszik megalapozása
  • a vállalkozás stratégia tervének lebontása operatív tervekre
  • egy már működő vállalkozás fejlesztési elképzeléseinek elemzése
  • komplexebb gazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások esetén az operatív működés kereteinek kialakítása
  • a vállalkozás működéséhez, fejlődéséhez szükséges tőke bevonásának megalapozása (pl. hitelfelvétel, pályázat esetén) - ez utóbbi esetben gyakori, hogy üzleti terv készítésére egyfajta külső "kényszer" hatására kerül sor.
Az üzleti terv készítését, annak tartalmát, illetve szerkezetét-formáját jelenleg semmilyen jogszabályi vagy egyéb hatósági előírás nem szabályozza. Amennyiben az üzleti terv készítését valamely külső fél írja elő, akkor annak tartalmára, szerkezetére vonatkozó elvárásokat is megfogalmazhatja. Ez utóbbi esetben az üzleti terv gyakran egy előre összeállított formanyomtatvány alapján készül. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezen üzleti tervek általában csak korlátozott információtartalmat követelnek meg a vállalkozástól, így nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy a tőkebevonást követően a fejlesztési elképzelés megvalósítását is operatív szinten támogassák.
Bármilyen céllal is készüljön az üzleti terv, a készítők és felhasználók elemi érdeke, hogy annak logikusan felépítettnek, áttekinthetőnek kell lennie, minden releváns információt tartalmaznia kell, azonban tartózkodni szükséges a nem releváns, terjengős információk, leírások alkalmazásától.

Szabályozás tehát ugyan nincs az üzleti terv tartalmára vonatkozóan, azonban annak a gyakorlatban kialakult tartalmi elemei az alábbiak:
  • A vállalkozás bemutatása, beleértve a vállalkozás alapadatait is, úgymint: a vállalkozás neve, címe, székelye, telephelyei, alapítási éve, tulajdonosi és egyéb érdekeltségi adatai (pl. pénzügyi befektetők), gazdálkodási formája, számla adatai, működési köre és egyéb olyan információk, amelyeket esetleg külső fél követel meg. Ebben a részben kell bemutatni a vállalkozás küldetését, jövőképét, az alapítás célját, működésének-gazdálkodásának fontosabb történeti pontjait.
  • Vezetői összefoglaló, ami a teljes üzleti terv lényegi, de tömör összefoglalása, célja, hogy a gyors megismerést, áttekintést szolgálja. Ezt az üzleti terv elején szereplő fejezetet célszerű a teljes üzleti terv elkészítése után megfogalmazni.
  • A fejlesztési elképzelés, üzleti ötlet, illetve a kapcsolódó termék vagy szolgáltatás bemutatása. Ez a fejezet az üzleti terv magja, mivel az üzleti terv készítésének alapját, célját mutatja be, fókuszban a fejlesztési elképzeléssel, az annak alapján kialakítandó vagy továbbfejlesztendő termékkel, szolgáltatással. A fejlesztési elképzelés bemutatásának része a versenyelőnyök elemzése, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósítását veszélyeztető belső működési és környezeti kockázatok elemzése.
  • Termelési, szolgáltatási terv, vagy működési terv, amely a termelési-, szolgáltatási technológia bemutatását, a teljesítménycélokat, a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat és a termelési folyamatot tartalmazza. Ebben a fejezetben ki kell térni a gyártás-, illetve termékfejlesztésre, be kell mutatni, hogy mennyire korszerűek a termékek és szolgáltatások, mi jellemzi a műszaki színvonalat és milyen konkrét kutatási és fejlesztési tervekkel rendelkeznek. Végül ki kell térni az erőforrásokkal való gazdálkodásra, úgymint munkaerő, a tárgyi eszközök, a forgóeszközök.
  • Megvalósíthatósági tanulmány, illetve mérnöki terv, amennyiben az üzleti terv alapjául szolgáló fejlesztési elképzelés szempontjából releváns.
  • Marketing terv, amely bemutatja a vállalkozás értékesítési koncepcióját, a vállalkozás marketing stratégiáját, a fejlesztéshez kapcsolódó marketing mixet. Ebben a fejezetben azt foglaljuk össze, hogy a vállalkozás milyen módon szándékozik a piacot befolyásolni, illetve hogyan kíván reagálni a piaci viszonyok alakulására. Itt kell pontosítani a célcsoportokat és a marketing-mixet, a vállalkozás értékesítési előirányzatait (pl. az árbevétel és a piaci részesedés tervezett alakulása).
  • Humánerőforrás-terv, amely ismerteti a vállalkozás emberi erőforrás politikáját (munkavállalók kiválasztása, képzése, továbbképzése, javadalmazása), és humánerőforrás állományát (beleértve a szakmai képzettséget, gyakorlatot is), a humánerőforrás menedzsment eszközeit (pl. motiváció, ösztönzés, vezetés), melyek biztosítják a projekt, fejlesztés sikerét. Az üzleti tervnek kiemelt fontosságú része. A befektetők gyakran először ezt a fejezetet tanulmányozzák át. Ide tartozik a vezetőség és a tisztségviselők bemutatása, a kiemelt külső partnerek bemutatása. Ebben a fejezetben kell kitérni a szervezeti felépítésre, a döntési-felelősségi hatáskörökre.
  • Pénzügyi terv, amely a vállalkozás pénzügyi helyzetét elemzi, beleértve a vállalkozás pénzügyi stratégiáját, a vállalkozás korábbi és várható pénzügyi teljesítményét, a fejlesztési elképzelés költség-bevétel struktúráját, annak időbeli alakulását, a várható eredményeket és azok elemzését, a fedezeti pontot, a cash-flow tervet. amennyiben releváns, ki kell térni a beruházási, befektetési politikára és természetesen a várható kockázatok kezelésének módjára is. Az üzleti tervnek nagyon lényeges fejezete, valós képet kell nyújtania a vállalkozás vagyoni, pénzügyi forrásairól, arról, hogy milyen nagyságú hitelekkel működik a vállalkozás és milyen egyéb pénzügyi forrásokat használ.
  • Mellékletek, amelyek köre az üzleti terv készítésének céljától függően igen tág lehet. Itt kapnak helyet az üzleti tervhez tartozó okiratok, cégbírósági bejegyzés, referencia nyilatkozatok, igazolások, engedélyek, biztosítékok, önéletrajzok, szerződések, szándéknyilatkozatok, beszámoló, mérlegek, az egyes fejezeteket kiegészítő elemzések, táblázatok, stb. A mellékletek között kerülhet bemutatásra továbbá a vállalkozás környezetvédelmi politikája, a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó politika.