Újévi változások - avagy mit tartogat a kakas éve az adózásban?

2017.01.19

2016. október 28-án az Országgyűlés elé terjesztették az őszi adótörvény módosítási javaslatot, mely november 22-én elfogadásra került. Cikkünkben a 2016. december 12-én elfogadott törvénymódosítással összhangban térünk ki az egyes adóterületek jelentősebb változásaira. A teljeskörűségtől el kell, hogy tekintsünk, lévén, hogy az összes módosítás (nyári+őszi+2 téli csomag) mintegy 640 oldal tömény jogszabály szövegben tartalmazza valamennyi változást. Összefoglalóan azért az elmondható, hogy alapvető változásból kevés van, inkább a pontosítások, egyértelműsítések a jellemzőek. Az adócsomagok áttanulmányozás során örömmel állapíthatjuk meg, hogy sok változás igen kedvezően érinti az adózókat és találkozunk jelentős adminisztrációs egyszerűsítésekkel is ugyanakkor - mint ahogy ez lenni szokott - többletkötelezettségek is megjelennek.

A személyi jövedelemadózást és egyben az adózás rendjét is érintő egyik alapvető változás, hogy 2017. január 1-jétől az adóhatóság adóbevallási tervezetet készít a 2016. évben realizált jövedelmek tekintetében abban az esetben, ha a magánszemély nem él a munkáltatói adó megállapítás lehetőségével, vagy amennyiben azt a munkáltató nem vállalja. Ez a módosítás már a nyári adócsomag elemeként is megjelent, s az is meghatározásra került, hogy az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek, egyéni vállalkozók, valamint mezőgazdasági őstermelők nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Azon adózók részére, akik hozzáféréssel rendelkeznek az ügyfélkapuhoz, az adóévet követő év március 15-ig (idén először 2017. március 15.) a NAV már elkészíti a bevallási tervezetet, míg azon adózóknak sincs félni valójuk, akik nem rendelkeznek ilyen elérhetőséggel, számukra postai úton, illetve papír alapon eljuttatásra kerül a dokumentum. Az adózóknak lehetőségük nyílik az adóévet követő év május 20-ig az elkészített bevallásuk kiegészítésére, avagy javítására. A részletes szabályokról a NAV az „eSzja” címen ad hasznos információkat. Fontos még tudni, hogy megváltozik a személyi jövedelemadó nyomtatvány száma is, az eddig megszokott 53-as nyomtatvány helyett 16SZJA lesz a neve és már megtekinthető a NAV honlapján a kitöltési útmutatóval együtt.

A nyári adócsomagban a béren kívüli juttatás tekintetében főleg fogalmi kiegészítés történt. Míg az őszi elfogadott törvénycsomag alapján, a béren kívüli és egyes meghatározott jutatatások szorzója a tavalyi 1%-os adókulcscsökkentéssel összhangban 1,18-ra mérséklődött 2017. január 1-jétől.

Az idei évtől a kétgyermekeseket érintő családi adókedvezmény 15 ezer forintra nőtt. Az első házasok maximum 2 éves kedvezménye, a gyermek világrajövetele esetén is 5 ezer forintot jelent havonta, mely egyidejűleg igénybe vehető most már a családi kedvezménnyel együtt.

Az új Munka Törvénykönyvével összhangban a „kirendelt munkavállaló” definíciója a 2017-es évtől a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalóra változott, mely módosítás visszamenőlegesen alkalmazható.

Kiemelendő, hogy a költségtérítés mértékére vonatkozó szabályok a gépjárművel történő munkába járás esetében ismételten megváltoztak a kormány 2017. január 13-i rendelete alapján. Mint az ismeretes, a személygépkocsi igazolás nélkül elszámolható normaköltsége 15 Ft/km-re emelkedett január 1-jével, de az említett módosító rendeletben ez ismételten 9 forintos értékben került meghatározásra. A legújabb módosítás alapján a munkáltató dönthet azonban arról, hogy a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló részére kifizeti–e ennek a 9 forintnak és a 15 forintnak a különbözetét is, ami a foglalkoztatott számára adómentes bevételnek minősül.  

Az AirBed & Breakfast (Airbnb) területén a fizető vendéglátói tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadója 38 400 forintra emelkedett, de ezzel egyetemben a tételes átalányadózást választóknak megszűnik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségük, melynek következményeképpen ők jelentős adminisztrációs tehertől szabadulhatnak meg.

A jogszabályban megjelenő adómentességek kedveznek az olyan ösztöndíjaknak is, melyeket például a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósítanak. Emellett adómenetes lett a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett vagy promóciós jellegű juttatás, illetve természetben biztosított ellátás a 17. FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó-és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben.

Cafeteriát érintő változásként lépett életbe a készpénzjuttatás, mely éves összeghatára 100 ezer forint. A közszférában dolgozók 200 ezer forint, míg a versenyszférában dolgozók 450 ezer forint együttes éves cafeteria juttatást kapnak a jövőben, az alszámlák tekintetében nyújtható keretösszegek pedig változatlanok maradnak. Továbbá 2017-től kezdődően nem minősül már béren kívüli juttatásnak az Erzsébet-utalvány, munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az iskolai képzés költsége, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, az egészségpénztár/önsegélyező pénztárba, illetve a foglalkoztatói nyugdíjba történő befizetés sem. Ezek a juttatások egyes meghatározott juttatásként továbbra is adhatók az Szja tv 69-70. §-ai szerint

Az év elejétől a minimálbér havi összege 127.650 forintra, míg a garantált bérminimum 161.250 forintra emelkedett. A vállalkozásoknál jelentkező többletköltséget ellensúlyozandó és a foglalkoztatás bővítését elősegítendő már csak 22%-os szociális hozzájárulási adó fizetendő, mely 2018-as évtől további 2%-kal csökken majd. Mindezek mellett kiemelendő még, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2017. január 1-jével 7.110 forintra emelkedett.

Az Országgyűlés által, 2016. december 12-én elfogadott törvénymódosítás alapján 9%-os egységes társasági adókulcs bevezetésére került sor, mely elsősorban a multinacionális cégek számára minősíthető rentábilisnak, hiszen ők tavaly még eredményük 500 millió forint feletti része után 19%-os kulccsal adóztak. Az adókulcscsökkentés bevezetésével a kormány feltehetően leginkább a külföldi befektetési kedvet igyekezett felpezsdíteni.

Az őszi elfogadott adócsomag bevezette a korai fázisú vállalkozások fogalmát. A startup vállalkozásba történő invesztícióért társasági adóalap- kedvezmény kapható, melynek mértéke nem haladhatja meg a vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosát a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, adóévenként maximum 20 millió forint összegig.

Változott, és egyben tágult a műemlékkel kapcsolatos kedvezmények skálája is ez év elejétől. A szóban forgó két kedvezmény (műemlékek és helyi egyedi védelem alatt ingatlanok karbantartási, valamint beruházási és felújítási kedvezménye) együttesen is igénybe vehető vált a jogszabályi feltételek megfelelő teljesülésekor. A törvényben meghatározott műemléki ingatlanok karbantartásának az adóében elszámolt költsége az ingatlant nyilvántartó adózónál csökkenti az adóalapot, az adózás előtti nyereség 50 %-áig, vagy 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei lazulni látszanak az invesztíciók ösztönzése érdekében. A kisvállalkozások tekintetében az 500 millió forintos beruházási értékhatár megléte esetén, a kedvezményt minimum 5 fő foglalkoztatása esetén vagy a minimálbér tízszeresének meglétével vehető igénybe, míg a középvállalkozások 10 fő alkalmazásával vagy a minimálbér huszonötszörösével tehetik ezt meg azonos beruházási összeg mellett.

Az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét annak teljesítésétől számított 30 napon belül köteles bejelenti. Amennyiben az adózó a támogatást az adóévet követően, de még az adóbevallást megelőzően teljesíti, nem esik el az adókedvezménytől és annak 80%-át igénybe veheti.

2017. január 1-jétől lehetőség nyílt az úgynevezett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási adókedvezmény igénybevételére az ezt elősegítő eszközberuházások megvalósítása és üzemeltetése esetén. Az adózó a beruházást döntése szerint, a beruházás üzembe helyezésének évében, az azt követő öt adóéven belül veheti igénybe a jogszabályi feltételek teljesülése esetén. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 30%-a, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet, valamint a számított adó 70%-a adókedvezményként érvényesíthető, de a fejlesztési adókedvezménnyel együtt nem alkalmazható.

Ez évtől az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe. Mértéke az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt díj áfa nélkül számított összegének legfeljebb 50%-a, amely de minimis támogatásnak minősül.  

Amennyiben a kapcsolt vállalkozás 2016. október 1-jét követően szétválással jött létre, az adóalapjának meghatározása során a nettó árbevételt és az azt csökkentő tételeket össze kell számítani, mely módosítás voltaképpen az adóelkerülő magatartás visszaszorítását célozta meg.

A módosítások evidenssé tették a reklámadó alanyának fogalmát is. A törvény értelmében adóalanynak minősül az, aki a reklám közzétevője az interneten közzétett reklám esetén illetőségtől függetlenül. Ezen kívül az adóhatóság azt a reklámadó fizetésére kötelezett adóalanyt törli a nyilvántartásából, akinek adótartozása a nettó 100.000 forintot a naptári hónap első napján meghaladja. Jelentős szankciók kerültek bevezetésre ebben az adónemben közzétevőként történő be nem jelentkezés esetére.

2017. január 1-jétől nőtt az alanyi adómentesség értékhatára, így az eddigi 6 millió forintos limit 8 millió forintra emelkedett. Az alanyi adómentességgel az az adózó is élhet, aki a 6 millió forintos árbevételt ugyan a 2016-os évben meghaladta, viszont az új sávot nem érte el. Ezen felül abban az esetben is választható a mentesség, amikor az adóalany a 6 milliós értékhatárt a megelőző két évben túllépte, de az új határon belül maradt.

Az EHO konzekvensen kétkulcsossá (14% és 22%) vált és a szociális hozzájárulási adómérték csökkentésével összhangban az egészségügyi hozzájárulás 27%-os kulcsa 22%-ra csökkent, mely a téli törvénymódosítás alapján 2018-tól 20%-ra redukálódik majd.

A törvény módosította a főállású kisadózó (KATA) fogalmát összhangban a Tbj. törvénnyel, miszerint nem minősül annak a továbbiakban az a kisadózó, aki nevelőszülői foglalkoztatási viszonyban is áll. A jogszabály a 6 millió forintos bevételi értékhatárt 12 millió forintra emelte, amelynek túllépése esetén a magánszemély 40% mértékű adót köteles fizetni. Amennyiben viszont a kisadózó nem a teljes naptári évre fizet tételes adót, a figyelembe veendő havi értékhatár a jelenlegi 500 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik, az értékhatárt meghaladó bevétel tekintetében maradt a 40%-os adókötelezettség.

A KIVA választhatóságának bevételi határa 500 millió forint maradt, ezzel szemben az adóalanyiság megszűnése csak 1 milliárd forint meghaladását megelőző nappal esedékes, amelyet negyedévente szükséges ellenőrizni. A törvénymódosítás értelmében a kisvállalati adó 14%-ra csökkent az év elejétől és jelentősen egyszerűsödött az adóalap meghatározása is a korábbi adóalapmódosító tételek részbeni megszüntetésével illetve átalakításával.

A szakképzési hozzájárulás tekintetében 30 főre csökkent az a létszámhatár, amellyel csökkenthető a vállalkozások hozzájárulási kötelezettsége.

Az illetékfizetési kötelezettség mértéke az ingatlanforgalmazók ingatlanszerzése vonatkozásában 3%-ra nőhet, amennyiben nyilatkozatukban történő vállalás ellenére nem jön létre a szerzett ingatlan két éven belüli lízingbeadása vagy továbbértékesítése, vagy a 2 éven belüli mentesítő feltételek megvalósításának vállalása nem történik meg.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításának értelmében 2017-től a megbízható adózói minősítés feltételként jelent meg a tényleges gazdasági tevékenység folytatása és a tárgyévi pozitív adóteljesítmény. Ez év elejétől a részletfizetés értékhatára 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedett a megbízható adózóknál az automatikus fizetési könnyítés keretében, amely mellett a legfeljebb 12 hónapig tartó fizetési halasztás lehetősége is szóba jöhet. Kockázatos adózó minősítést kap az az adóalany, amely székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és a 2017. január 1-jét követően indult adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére. Új elemként jelent meg az adóhatóság támogató eljárási „szolgáltatása”. Érdemes átgondolni a támogató eljárásban történő részvételt, hiszen amennyiben az eljárás eredménytelenül zárul, az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését. Az előbbiekben felsorolt rendelkezések bevezetésével a törvényalkotó egyik fő mozgatórugója feltehetően a gazdaság kifehérítése és nem utolsó sorban az adóbevételek növelése volt, mely célkitűzés az EKAER területén is megmutatkozik. Új jogintézményként jelent meg a hatósági felügyelet, melynek keretében az adóhatóság azokat az árukat veheti zár alá, illetve szállítathatja el, amelyekről az EKAER bejelentési kötelezettség vizsgálata és egyéb helyszíni ellenőrzés során hitelt érdemlő igazoló okirat nem áll rendelkezésre. 2017. június 30-ig minden élelmiszer és ital automatát el kell látni automata felügyeleti egységgel (AFE).

Az új Jövedéki adó törvény rendelkezései várhatóan 2017. április 1-jén lépnek hatályba, hatályon kívül helyezve a régi Jöt. törvény szabályozásait. Mindezek ellenére már 2017 elejétől alkalmazandóak a dohánytermékekre vonatkozó új előírások, vagyis a megemelt jövedéki adómérték. Ezen kívül lekerült az ár a dohánytermékekről, de az adójegy szisztémája megmaradt, míg a zárjegyre történő átállás április 1-jével lép majd csak életbe.

Végezetül mindenki levonhatja a konzekvenciát, hogy vajon számára előnyösen indult –e a kakas éve adózási szempontból?!

A cikk szerzői:
Siklós Márta

vezető adótanácsadó, partner / LeitnerLeitner,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozatának elnöke,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, valamint
Tímár Katalin
adótanácsadó asszisztens/LeitnerLeitner