Tudástár 2021- hasznos szakmai olvasnivalók az új évre való felkészüléshez

2020. december 16.

Összegyűjtöttük azokat a szakmai cikkeinket áttekintésre, amelyek fontos információkkal szolgálnak a jövő évi feladatok hatékonyabb megvalósításához.

 

Nyakunkon az e- fizetés határideje

A kereskedelmi törvény módosítása után jövő januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást vásárlói számára. Milyen lehetőségekkel élhet az érintett, nagyjából 60 ezer kereskedő, milyen változást hozhat az üzletmenetben az e-fizetés? 

Tovább a cikkre »»

 

Fogyasztóvédelmi akcióterv, avagy hatékony többletjogosítványokat kap a fogyasztóvédelmi hatóság és változnak a jótállás szabályai

Idén augusztustól bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei, jövő évtől pedig jelentősen megváltoznak az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállási szabályai. Ezek amellett, hogy a fogyasztók érdekérvényesítésének lehetőségét szélesítik, számos új feladatot rónak a kereskedőkre. Értékhatártól függően sávosan emelkedik például a jótállási idő hossza, Európában egyedülálló módon 3 évre nő a nagyértékű fogyasztási cikkek kötelező jótállási időtartama, és bevezetik az e-jótállási jegyet is. Bár az új szabályok hatályba lépéséig még van némi idő, a felkészülést érdemes időben megkezdeni. Cikkünkben ehhez kívánunk támpontot adni azzal, hogy áttekintjük a leglényegesebb változásokat.

Tovább a cikkre »»

 

A járulékfizetési alsó határ kérdései

2020. július 1-jén lépett hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérő szóló 2019. évi CXXII. törvény, vagyis az új tbj tv, amely aztán 2020. szeptember 1-jén csúsztatva bevezette a munkaviszonyban állókra vonatkozóan a járulékfizetési alsó határ fogalmát is.

Alapvetően a jogalkotói szándék a heti 1 munkaórás ügyvezetők kiszűrését szolgálta, de hatást gyakorolt többek között minden olyan munkavállalóra, illetve munkáltatóra, akik vonatkozásában részmunkaidőben, 48.300 forintos bruttó bér alatt foglalkoztatás valósul meg. (A járulékfizetési alsó határ összege ugyanis a mindenkori minimálbér 30%-a, ami ma 48.300 forintot jelent.)
 
 
Tovább a cikkre »»
 
 

Mi vár ránk 2021-ben az adózás területén

Írásunkban a 2020-as nyári és a még kihirdetésre váró őszi adócsomagok* alapján gyűjtöttük össze dióhéjban a legfontosabb jövő évi adóváltozásokat. Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is!

Általános forgalmi adó

A legtöbb és legnagyobb horderejű változások az általános forgalmi adózásban, illetve az EKÁER szabályokban lesznek. Kezdjük hát mi is ezekkel az áttekintést.

Online számla adatszolgáltatás és áfa bevallási tervezet

A korábbi tervekkel összhangban 2021. január 1-jétől (3 hónap türelmi idő mellett) véglegesen kiterjesztésre kerül az online számla adatszolgáltatás rendszere, immár a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlák tekintetében is.

2021 júliusától pedig az adóhatóság a rendelkezésére álló számla információk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfa bevallási tervezetet. A tervezetben megállapítják a fizetendő adót, valamint javaslatot tesznek az áthárított előzetesen felszámított áfa alapján a levonható adóra is. A tervezet adatait az adózónak kell majd szükség szerint módosítania, javítania. Az szja bevallás tervezettel ellentétben az adóhatóság által készített áfa bevallási tervezet csak annak kifejezett elfogadásával válik majd valódi bevallássá.

Tovább a cikkre »»

 

Jelentősen szigorodó KATA szabályozás 2021-től

Az Országgyűlés 2020. július 03-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot, valamint 2020. november 17-én a képviselők elfogadták az egyes adótörvények módosításának javaslatait tartalmazó T/13258. számú törvényjavaslatot. A 2020. évi CXVIII. törvényként kihirdetett jogszabály számos adótörvényt módosít több ponton is, így többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban Katv.). A Katv. 8. § (6) és (6a) – (6e) bekezdései a bevétel meghatározásával és a 40% adómérték alkalmazásával kapcsolatban tartalmaznak változtatásokat. A módosítás eredményeként jelentősen szigorodik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályozása »

Tovább a cikkre »»

 

A számviteli törvény 2020. évi módosítása, és ami mögötte van

Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a számviteli törvény módosításai - a 2016. évet kivéve - sem jelentősnek, sem hangsúlyosnak nem mondhatóak a gazdálkodók életére nézve. Idén is jellemzően olyan változások kerültek be a törvénybe, amelyek valamilyen korábbi pontatlanságból, esetleg hibából vagy éppen értelmezési nehézségekből fakadtak. A számviteli szakma tisztában van vele, hogy meglehetősen sok gyakorlati probléma vár megoldásra, ami mind-mind a számviteli törvény módosítását igényelné, de valamilyen oknál fogva ezek a jelentősebb korrekciók időben folyamatosan eltolódnak. Ebből is látszik, hogy a gazdasági szférában nem a számvitelt, hanem sokkal inkább az adózást tekintik hangsúlyos kérdésnek; ám ami ennél súlyosabb probléma, hogy a számviteli törvényi módosítások néha mellőzik a szakmaiságot, sok esetben alárendelődnek ugyanis az adózási kérdéseknek még olyan áron is, hogy ezáltal a számviteli beszámolók megbízható és valós összkép követelménye csorbul.

 

Tovább a cikkre »»

 

 

Az év végéhez közeledve, szeretnénk minden kedves Partnerünknek kellemes ünnepeket és eredményekben bővelkedő új esztendőt kívánni!