Nincs létszámkorlát.

  • Időpont: 2019. június 17. - 2019. december 31.
  • Jelentkezési határidő: 2019. december 31.

Fejlesztések elszámolása a gyakorlatban - a kutatás-fejlesztés számviteli és adózási vonatkozásai

(4*45 perc)

Az előadás célja:

A projektfolyamat elemzése során végig követjük, hogy az adott lépésre mi a jellemző, milyen számviteli lépést igényel, milyen dokumentációs kötelezettséggel jár adózási és számviteli szempontból is. A számviteli és adózási vonatkozások szoros összefüggést mutatnak, azokat szétválasztani nem lehet.

Hasznossága:

  • A K+F kiemelten támogatott mind a Kormány, mind az Unió részéről, ezért a számvitelben is egyre nagyobb figyelmet kap;
  • A számviteli szakemberek jártassága a kutatás-fejlesztésben alacsony, mivel ez a számvitel és az adózás peremterülete, a szorosan kapcsolódó műszaki vonatkozások miatt;
  • Könyvelése bonyolult, nagy eltérést mutat a gyakori ügyletekhez (beruházás) képest;
  • Adókedvezményei kapcsán sok a kiszabott büntetés a nem megfelelő elszámolás miatt.

Célcsoport:

  1. Olyan számviteli szakember, akinek ügyfele
  • fejleszti a gyártását vagy termékét, új piaci szegmens meghódítása érdekében innovációt hajt végre,
  • K+F projektet tervez vagy már folytat pályázati finanszírozással.
  1. Fejlesztést végző vállalkozások vezetői.

Az előadás egészére jellemző, hogy az adott kérdésre konkrét projektpéldát is felvázolunk, mely segíti az elméleti szabályok átültetését a gyakorlatba.

 

Tartalmi összefoglaló:

  1. Az innováció és a kutatás-fejlesztés fogalmai, azok számviteli és adózási jelentősége (75 p)
  • A fejlesztések jellemzői, motivációja, okai, gazdasági hatásai a vállalkozások, az állam és az Unió szemszögéből is;
  • A K+F alapfogalmai: innováció, technológiai innováció, alapkutatás, ipari kutatás, kísérleti fejlesztés;
  • A kutatás-fejlesztésen belül a fejlesztés szintjei és az innovációtól való határvonalak;
  • A fogalmak megkülönböztetésének fontossága a számvitelben és adózásban, segítség az adókedvezmények lehetőségének felismeréséhez;
  • A Frascati-kézikönyv projektminősítésre vonatkozó irányelvei;
  • K+F minősítési kérelem (SzTNH felé) kérdései, a minősítés kockázatai;
  • A minősítés és adókedvezmények kapcsolata;
  • A K+F szükséges dokumentációja könyvelési és adózási szempontból is, milyen alátámasztás szükséges az adókedvezményekhez.
  1. A fejlesztési folyamatok számviteli elszámolása (60 p)
  • Elszámolható költségek elemzése pályázati, könyvelési és adózási területen;
  • Alacsony újdonságtartalmú, innovációs és K+F projekt elszámolási jellemzői, összehasonlításuk;
  • Vegyes projektek elszámolása;
  • A fejlesztési eredmények számviteli kezelése;
  • Alvállalkozók a fejlesztés folyamatában (jogok és lehetőségek);
  • Fejlesztési eredmény hasznosításának számviteli vonatkozásai;
  • K+F projekt adótervezése.
  1. A fejlesztések hatása a beszámolóra (30 p)
  • Szellemi termékek szerepe a beszámolóban;
  • Megrendelt fejlesztések könyvelési rendezése;
  • Megosztott fejlesztések számviteli kezelése;
  • Kapcsolt felek közti elszámolás K+F projekt esetén;
  • A fejlesztések hatása a beszámoló pénzügyi mutatóira;
  • Adókedvezményi lehetőségek a társasági, és iparűzési adóban, az szja-ban és a szociális hozzájárulási adóban. Az elszámolás műszaki feltételei, a Tao és Hipa elszámolható költségek közti különbség, a szocho kedvezmények, mint a PhD kutató, vagy a K+F bérköltség elszámolása. A K+F KIVÁ-ra gyakorolt hatása.