Számvitel 2018 - feladatok és lehetőségek

A már megszokott forgatókönyv szerint zajló számviteli szabályváltozásokra a szakemberek rutinszerűen készülnek, a legtöbbünk számára fordulónapot jelentő december 31-hez köthető korrekciók, vagy akár nagyobb horderejű módosítások hozzátartoznak szakmai életünkhöz. 

Természetesen figyeljük a híreket, időt tervezünk a változások feldolgozására, előadásokon veszünk részt és egyre többet használjuk az internetes szakmai felületeket is. Sokszor már úgy tűnik, hogy hiányozna a rendszeres újjászületés, de még mindig morgolódunk egy-egy előírás változása miatt. Tudjuk azt is, hogy – eseti kivételektől eltekintve – a szabályozás új elemeinek megjelenése nem öncélú, az üzleti világ, a gazdálkodási lehetőségek fejlődése kényszeríti ki, hogy új ismereteket fogadjunk be. Valljuk be: a folyamatos változás gyors üteme – amely a pénzügyi számviteli területeken sok más szférához viszonyítva arányaiban a leggyorsabbak között van – teszi azt lehetővé, hogy a jövedelmi viszonyok (bár nem mindig érezzük) errefelé kedvezőbbek, mint több más szakma vonatkozásában!

Változás tehát volt, van és lesz, de nem mindegy a mértéke, valamint – az elmúlt néhány évben tapasztaltak szerint – a jellege és az iránya sem, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy a napi szintű szakmai gondolkodás mellett a rövid és középtávon megjelenő (a korábbi hosszú táv ma már legfeljebb középtáv) irányok is nagy fontossággal bírnak.

A 2018-as év nem hoz jelentős módosításokat a számviteli előírásokban. A számviteli mérföldkőnek számító 1992-es évet követően évente szembesültünk új helyzetekkel. Ezek közül a komolyabb változásokat 1997-ben, 2000-ben, 2010-ben, valamint 2015–2016-ban tapasztalhattunk, de minden év hozott valami újat, s ugyan nem gyakran, de előfordult korábban kikerült szabály más formában történő visszatérése is. Most alapvetően néhány – horderejét tekintve többségünk számára nem jelentős – előírás hatálybalépésére, illetve fontos tendenciák felismerésére kell koncentrálnunk.

Tekintsük át először azokat a számvitelt érintő – minimális – változásokat, amelyeket november közepén a szokásos őszi – elsősorban adókérdéseket érintő – szabályváltozásokon belül fogadott el az Országgyűlés! Itt főként a számviteli törvényt pontosító megfogalmazásokat találunk, amelyek közül a származékos ügyletekkel kapcsolatos módosítás a korábbi években e területen megkezdett szabályozási sorba illeszkedik. (2016-ban az eszközök vagy jövőben keletkező kötelezettségek fedezeteként szolgáló cash flow-ügyletek esetében előírásra került, hogy a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény adott részét az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok értékét módosító tételként kell elszámolni.)

A számvitelt érintő tendenciák, illetve a már ismert, de csak fél, vagy egy év elteltével hatályba lépő előírások nem jelentenek napi feladatokat a számviteli szakembereknek, de tudnunk kell, hogy miként készüljünk fel a későbbi változásokra. Minden gyakorló számviteli szakember tisztában kell legyen azzal, hogy mit jelentenek, illetve milyen nagyságrendűek azok a feladatok, amelyek a közeljövőben előttünk állnak. Ezeket a környezetünk által közvetített hatások eredményezik, tehát nem vonhatjuk ki magunkat alóla. Ideig-óráig lehet halasztani a követelményeknek történő megfelelést, lehet enyhíteni a következményeket, de a megfelelő hozzáállás a feladatokkal történő szembenézés elengedhetetlen. Olyan területeken vannak és lesznek átfogó és várhatóan folyamatos változások, amelyek közvetlenül érintik munkánkat, például: adatvédelem, adatbiztonsági rendszerek működtetése, a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatása, online számlázás, EKÁER fejlesztések, IFRS-ek egyedi beszámolókra való alkalmazása stb. Nem kétséges azonban, hogy csak idő kérdése az online könyvvezetés becsatornázása az adóhatósághoz, összekapcsolva azt az adókérdések megoldásával is. Ezek az adóhatóság meghirdetett céljaival összhangban a digitális változások integráns részei, valamint a jövő számviteli elemei is.

Várhatóan a számviteli szakterületen dolgozó, eltérő módon és színvonalon felkészült összességében mintegy 60–70 ezer kolléga mind ismeretekben, mind lehetőségekben a következő években differenciálódni fog, majd ezt követi a piaci szegmentáció. Az előzőekben vázolt előrelátható folyamatok során vélhetően azok számára nyílnak meg a szakma művelésének lehetőségei, akik „időben felülnek a vonatra”, amelynek már készül a menetrendje.

Azt gondolom, viszonylag sokan szeretnénk helyet találni ezen a szerelvényen, hiszen bár a jegyet, ami itt folyamatos és következetes munka befektetését jelenti, kétség kívül meg kell venni, de ez a mi szakmai esélyünk. Az ajtók nyitottak, és ahhoz, hogy még szélesebbre táruljanak, a munkánkat támogató szakmai szervezetek támogatására is lehet számítani. Hiszem, hogy ilyen a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és annak a szakemberek felé kinyújtott képzésszakmai keze, az Oktatási Központ Kft. is – köszönöm, hogy mi szakmabeliek számíthatunk egymásra, hogy számítanak ránk!

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szakmai sikerekben is gazdag boldog új évet!

A cikk szerzője: 
Prof. Dr. Pál Tibor
intézetigazgató egyetemi tanár, Miskolci Egyetem
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke