Szakmai cikkek

Az EU 5. pénzmosás elleni irányelvének a hazai jogba történő átültetése következtében 2020 január 10-étől módosult a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, közkeletű rövidítése szerint, a Pmt. Pontosítások történtek továbbá az EU 4. pénzmosás elleni irányelvében foglalt előírások szövegében, és figyelembe vették a törvényhozók a Pmt. 2017. június 26-i hatályba lépése óta eltelt időszak hazai gyakorlati tapasztalatait is.

Eredetileg 2021. január 1-je volt a távolsági értékesítésekkel, valamint a távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi adójogszabályi módosítások bevezetésének céldátuma, azonban a vírushelyzet miatt ez 2021. július 1-jéig elhalasztásra került.

Az utóbbi években jelentősen megváltoztak a külföldiek magyarországi munkavégzésével kapcsolatos tendenciák. Eleinte az volt jellemző, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások vezetői, más munkavállalói a külföldi anyacéggel álltak jogviszonyban és kiküldetés keretében végezték a munkájukat Magyarországon. Napjainkban viszont már számos külföldi magyar jogviszonyt létesít, miközben hosszabb-rövidebb ideig hazájában (is) tartózkodik. Különösen igaz ez a Covid-19 világjárvány kirobbanása óta, aminek következtében a magánszemélyek a határok lezárását követően homeoffice-ban, esetenként a külföldi lakóhelyükön végzik a munkájukat. Figyelemmel arra, hogy a munkavégzés helye hatást gyakorol az adózásra, sőt még a biztosítási kötelezettségre is, aktuális az idevonatkozó rendelkezések áttanulmányozása, amelynek kapcsán néhány gondolatot megosztok Önökkel.

A friss szabályozási változásokra is tekintettel a jelen cikk a munkaerő-kölcsönzés látszatának megteremtésével összefüggő visszaélések adójogi tapasztataival foglalkozik - nem tárgya a munkaerő-kölcsönzés vállalkozási, megbízási szerződéssel történő leplezése.

A költségvetési szektor stabilitásának és átláthatóságának folyamatos fejlesztése jegyében került sor az eredményszemléletű számvitel bevezetésére 2014-ben. Az írás az eltelt időszak tapasztalatait foglalja össze, amely a költségvetési rend szerint gazdálkodók körében elvégzett kutatásra épít. A felmérés 2015-2019 között zajlott, az államháztartási szervek 19 százalékát, mintegy 2500 szervezetet érintő kérdőíves megkérdezés és személyes interjúk által. Az országos kiterjedésű kutatás eredményei egyértelműen visszaigazolják az eredményszemlélet alkalmazásának pozitív oldalát, vagyis a költségvetési hatékonyság lényeges javulását, ám a magyar viszonyok specifikuma, hogy mindez a 2010-től bevezetett széleskörű közpénzügyi reform keretei között valósulhatott meg, illetve vált hatékony eszközzé.

Cikkünk a vészesen közelgő, február 25-i nyilatkozattételi határidőre tekintettel az általános tudnivalók rövid összefoglalásával igyekszik támpontokat adni a KKV-k 2021. évi helyi iparűzési adójának csökkenése, az állami támogatás igénybe vétele kapcsán.

A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.

Az Országgyűlés 2020. november 17-én, ellenszavazat nélkül fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (közismert rövidítése szerint: Pp.) módosító T/13257. számú törvényjavaslatot.

Összegyűjtöttük azokat a szakmai cikkeinket áttekintésre, amelyek fontos információkkal szolgálnak a jövő évi feladatok hatékonyabb megvalósításához.