Szakmai cikkek

Ebben a rovatban szeretnénk aktuális szakmai cikkekkel, hírekkel, érdekességekkel segíteni a pénzügyi számviteli szakmában tevékenykedőket, és a téma iránt érdeklődőket.

Feliratkozás szakmai hírlevélre >

Kapcsolt vagy nem kapcsolt – avagy mi minősül kapcsolt vállalkozásnak

2017.09.14

Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.

Számlázó programok adatszolgáltatásának szabályai

2017.08.30

2017. június 27-én jelent meg a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításának tervezete, mely a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatásról szól. A rendelet tervezetben a hatályba lépés dátuma 2018. július 1., mely időpontig még számos ponton várhatóak pontosítások, kiegészítések, valamint a műszaki követelményekkel kapcsolatos tájékoztatás megjelenése. A rendelet tervezet céljai között szerepel ugyanakkor, hogy az adózók tudjanak tervezni a számlázó programokkal szembeni követelmények megváltoztatásának informatikai, fejlesztési hatásaival, megfelelően fel tudjanak készülni a jövő nyári időpontra.

A számvitelt érintő jogszabályok aktuális változásai

2017.08.14

Gyakran hallani arról, hogy a számviteli szolgáltatói, adó-tanácsadási szakterületen érvényesül igazán "az egész életen át tartó tanulás" eszméje. Böngészve a számvitellel, adózással és egyéb gazdasági jogszabályokkal kapcsolatos változásokat, napjainkban is megerősítve érezhetjük ezt, hiszen folyamatosan változik a mindennapi munkánkat befolyásoló szabályozók köre és tartalma.

Féléves zárás / áttekintés a szabadság után

2017.08.03

Gyorsan eltelt a szabadság, de még gyorsabban visszacsöppentünk a feladatok listájába. Egy hét után el is halványul a pihenés emléke. Ismerős az érzés? Segítek összeszedni a teendőket a féléves záráshoz, és látni fogja milyen gyorsan és hatékonyan túl leszünk az egyeztetésen

Új kötelezettségeket hoznak a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem érdekében született törvénymódosítások

2017.07.20

A 2017. június 26-án hatályba lépett 2017. évi LIII. törvény, a Pmt. (és ez alapján a 2017. évi LII. törvény, a Kit.. is) külön szolgáltatói körként nevesíti könyvvizsgálói tevékenységet végzőket és a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőket - ez eddig sem volt másként, az egyéb rendelkezések viszont sok újat hoztak.

Tudni a tudhatatlant, avagy adóvita a másért való felelősségről 3.

2017.07.06

Az adóalanytól nem követelhető meg olyan ellenőrzés, amelyet nem köteles elvégezni…

Az általános forgalmi adó (áfa) levonásával összefüggésben vizsgált adóellenőrzési gyakorlatról szóló korábbi cikkeimben áttekintettem az adóellenőrzési gyakorlat problémáit, illetőleg a jogi környezetet (1. cikk ») (2. cikk »). A téma lezárásaként segítségül hívom az adóviták rendezésében meghatározó jelentőségű bírósági gyakorlatot.

Tudni a tudhatatlant, avagy adóvita a másért való felelősségről 2.

2017.06.22

„Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.”

Civil szervezetek egyesülése

2017.06.08

Míg a civil szervezetek alapítói a létesítő okirat tartalmának kialakításában a Polgári törvénykönyv alapján viszonylag nagy szabadságot élveznek, addig a szervezet jogutódlása, és ennek körében a civil szervezetek egyesülése esetén jóval kötöttebb pályának mozognak. Az erre vonatkozó előírások ugyanis kógensek, azok pontos betartása szükséges tehát. Az egyesülési döntés végrehajtását nehezíti az is, hogy a követendő szabályok legalább öt jogszabály párhuzamos alkalmazása és értelmezése útján állnak össze, ami fokozott körültekintést és alaposságot igényel egyrészt a jogi, másrészt a kapcsolódó számviteli feladatok ellátása során. Cikkünkben a leggyakoribb civil szervezeti formák: az egyesületek, illetve az alapítványok egyesüléséhez kívánunk némi támpontot, „sorvezetőt” adni.

Pénzbeli ellátás keresőképtelenség esetén

2017.06.01

     - a megállapítás gyakorlati kérdései … 

2017. január 01-jétől módosultak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben valamint e törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1) kormányrendeletben foglalt az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, kapcsolatos rendelkezések.

Tudni a tudhatatlant, avagy adóvita a másért való felelősségről 1.

2017.05.25

„Az üzleti életben mindenki szabadon választja meg üzleti partnerét, azonban az ebből származó joghátrány nem hárítható át az államra…”

Gyorsan változó világ, követő szabályozás a számvitelben

2017.05.11

A korábbi hírlevelekben már ismertetésre kerültek a számviteli törvény 2017-es változásai. Ezekből is kiderült, hogy a könyvelők, könyvvizsgálók nem ülhetnek a babérjaikon, mert olyan témákhoz nyúlt hozzá a jogalkotó, amelyek jelenleg jellemzően nem részei a kis és középvállalkozások mindennapjainak, de könnyen lehet, hogy rövid időn belül azzá válnak, ha akarják, ha nem. Azokról a témákról van szó, amelyeket a 2004. évi EU csatlakozásunk óta szinte érintetlenül hagytak a számvitelben. Ez a téma a „magyar” valós értékelés. Ennek a valós értékelésnek ugyanis egyre komolyabb kihatása lesz a hagyományos számviteli szabályokra is, mert befolyásolja azok jövőbeli alakulását és alkalmazását számos esetben. 

Az adózók adatai, mint elektronikus adatállomány, avagy érdemes használni a digitális fejlődés nyújtotta lehetőségeket!

2017.05.11

Ön hova tartozik?! Azok közé, akik többször is szívesen rögzítik például egy számla vagy bármilyen bizonylat adattartalmát, vagy jobban értékeli, ha némi automatizmus is beépül a munkájába, s megspórolhatja az adatok ismételt rögzítésével járó felesleges munkát? Persze a kérdés csak költői, ráadásul a hatóságok is az automatizmus ösztönzése, illetve alkalmazásának előírása felé tesznek rohamlépteket.

Munkahelyi képzések támogatására vonatkozó pályázati lehetőségek

2017.05.04

A munkavállalók és így a cégek versenyképességének növeléséhez, a munkavállalók foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek javításához és az egész életen át tartó tanulásban való részvétel ösztönzéséhez, támogatásához az operatív programok keretében munkahelyi képzések pályázati lehetőségei nyíltak meg.

KIVA-ba átlépett társaságok TAO előlege? Avagy probléma lehet az adófolyószámlán!

2017.04.26

Mint ismeretes a Kisvállalati adó (KIVA) szabályai 2017-től a korábbi évekhez képest rendkívül vonzóvá váltak, így nagyon sok társaság döntött úgy, hogy 2017-től inkább kisvállalati adót fizetne a társasági adó, szocho és szakképzési hozzájárulás helyett. Ezeknek a január 1-jétől áttérő társaságoknak a 2016-os évre szóló záró társasági adó bevallásukat (a 1671-es bevallást) legkésőbb 2017. május 31-ig kell beküldeniük. Abban az esetben azonban, ha ezek a cégek a határidő előtt még nem adták be a záró társasági adóbevallásukat, érdemes átnézniük a cég adófolyószámláját, ugyanis a még 2015-re beadott 1529-es társasági adóbevallás alapján továbbra is elő van írva a havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg számukra. Ez annak ellenére van így, hogy a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú mellékletének 15. pontja alapján a társasági adóalanynak nem minősülő szervezet az az adózó, amely az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya

Környezetvédelmi termékdíj: hiány és megtakarítás

2017.04.12

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal - feltehetőleg az EKÁER-hez kapcsolódóan rendelkezésre álló adatok elemzésével - 2016-ban rengeteg olyan vállalkozást azonosított, amely elmulasztja a környezetvédelmi termékíj megfizetését. Mindeközben a termékdíj költségvetési bevételi céljai teljesülnek. Lehet, hogy van, aki a szükségesnél többet fizet? Cikkünk szerzője, aki Oktatási Központunk oktatója, a Green Tax Consulting Kft. termékdíj-átvilágítási tapasztalatai alapján a hiányt eredményező gyakori hibák mellett a megtakarítási ötletekből is szemezget.

A 30%-os műszakpótlék megfizetése

2017.03.30

Bérügyekben manapság az egyik legfontosabb kérdés a 30%-os műszakpótlék megfizetésének a szabálya.

Nyugdíjnövelés 2017-től

2017.03.16

Bár a nyugellátások megállapítására vonatkozó jogszabályokban nem volt 2017-től jelentős változás, mégis van egy aprónak tűnő módosítás, ami nagyon sok személyt érint - mindazokat, akik a saját jogú nyugellátás mellett folytatnak keresőtevékenységet.

A Tárgyi eszköz esete a Céltartalékkal

2017.03.02

A nemzetközi számvitel vajon segíti-e, hogy összejöjjön a találkozó, s ha igen, akkor lesz-e folytatás

Felsőoktatási és állami kutatóhellyel közösen végzett kutatás-fejlesztés

2017.02.16

Még mindig gyakori vélemény, hogy egyetemmel vagy állami kutatóhellyel közös kutatást végezni a nagyvállalatok kiváltsága. Ez azonban ma már nincs így, sőt, a kis- és középvállalkozások a társasági adóban adóalap-csökkentésre jogosultak az ilyen ügyletek kapcsán.

Civil szervezetek ismét a változások kereszttüzében

2017.02.01

Az alapítványok, egyesületek és egyéb civil szervezetek jogi szabályozását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években nem volt könnyű dolguk a szervezetek tagjainak, alapítóinak. Az évről-évre változó és egyre szigorúbb szabályozásnak való megfelelés igencsak próbára tette a céljaikért elhivatottan küzdeni akaró, és jogszerűen működni kívánó civileket. A változásokból az idei évre is jutott azzal, hogy a jogalkotó elsődleges szándéka ezúttal a szabályozás racionalizálása, a civilek működésének egyszerűbbé tétele, támogatása volt. Nézzük a részleteket röviden!

Újévi változások - avagy mit tartogat a kakas éve az adózásban?

2017.01.19

2016. október 28-án az Országgyűlés elé terjesztették az őszi adótörvény módosítási javaslatot, mely november 22-én elfogadásra került. Cikkünkben a 2016. december 12-én elfogadott törvénymódosítással összhangban térünk ki az egyes adóterületek jelentősebb változásaira. A teljeskörűségtől el kell, hogy tekintsünk, lévén, hogy az összes módosítás (nyári+őszi+2 téli csomag) mintegy 640 oldal tömény jogszabály szövegben tartalmazza valamennyi változást. Összefoglalóan azért az elmondható, hogy alapvető változásból kevés van, inkább a pontosítások, egyértelműsítések a jellemzőek. Az adócsomagok áttanulmányozás során örömmel állapíthatjuk meg, hogy sok változás igen kedvezően érinti az adózókat és találkozunk jelentős adminisztrációs egyszerűsítésekkel is ugyanakkor - mint ahogy ez lenni szokott - többletkötelezettségek is megjelennek.

Új év, változó számviteli szabályok

2017.01.03

Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2017-től is változó számviteli szabályokkal kell megismerkednünk. A 2016. január 1-től hatályos számviteli változásokhoz képest azonban szerényebb mennyiségű a módosítás.

Áfa belföldi összesítő jelentés, avagy mi is szerepeljen benne?

2016.12.22

Már 2013. óta alkalmazzuk az általános forgalmi adóbevallásban a belföldi összesítő jelentést. Bizonyára emlékszünk még rá, hogy a bevezetésekor (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, továbbiakban: Art. alapján) az Áfa alanyoknak azon belföldi ügyletekhez kapcsolódóan kiállított számlákról kellett adatot szolgáltatniuk, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot elérte, vagy meghaladta (Art. 31/B. §). Ezt az értékhatárt 2015-től 1 000 000 forintra csökkentették, amit az Országgyűlés a 2016. június 7-i ülésnapján elfogadott 2016. évi LXVI. törvénnyel, 2017. július 1-jétől tovább csökkentett 100 000 forintra. Az adatszolgáltatási kötelezettséget termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele, illetve termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén kiállított számlák vonatkozásában kell alkalmazni. Mind a kiállított, mind a befogadott számlák tekintetében a következő adatokat kell szerepeltetni a xx65M jelű kötegelt nyomtatványban:

Módosuló Tao kedvezmények, amelyek önfinanszírozás helyett eladósodásra is ösztönözhetnek…

2016.12.08

Egy korábbi cikkben az őszi adócsomagban fellelhető társasági „adókedvezmények” már szóba kerültek, azonban a két alábbi lehetőségről még nem volt szó, pedig sok-sok kis és középvállalkozás beruházási tevékenységét érinthetik; így az érdeklődésre tekintettel körbejárjuk a témát.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1)-(4) bekezdése rögzíti azokat a követelményeket, amely alapján egy vállalkozás kkv-nak minősül. A pontos besorolás azért lényeges, mert a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) két – korábban már ismert – kedvezménye változik 2017. január 1-jétől erre figyelemmel.

Adószakemberek tevékenységének bejelentése és továbbképzési kötelezettsége

2016.11.24

Néhány héttel ezelőtt a regisztrált könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzési kötelezettségéről, illetve annak teljesítésére vonatkozó szabályokról adtunk rövid összefoglalót olvasóinknak. E heti cikkünkben az adószakemberek (adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők) továbbképzésének szabályait foglaljuk össze.

Társaságiadó-kedvezmények az őszi adócsomagban

2016.11.10

Jóllehet a tervezhetőség érdekében immár rendszerszerűnek mondható, hogy a következő adóévet érintő változásokkal már tavasszal, nyár elején megismerkedhetnek az érdekeltek; ugyanakkor az is szokássá vált, hogy ennek ellenére van egy kiegészítő, kisebb-nagyobb módosításokat magában foglaló őszi adócsomag. Az alig tíz napja benyújtott módosító javaslatból ugyan ezúttal kimaradt a járulékcsökkentés, ennek ellenére jócskán tartalmaz új vagy módosuló szabályokat, amelyekre szükséges lesz idejében felkészülni.

Átállás az IFRS-ekre

2016.10.26

Az adminisztrációs kérdésekről és egyes értékelési megoldásokról

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolóra történő alkalmazása előtt a 2015. évi CLXXVIII tv. nyitotta meg az utat. Nem kétséges, hogy ez kivételes jelentőséggel bír a számviteli beszámolás és – talán nem túlzás – a számviteli szakma egészének szempontjából. Bár egyelőre nem választhatja bármely vállalkozás egyedi beszámolója kapcsán az IFRS-eket – valószínűleg e komplex, és valljuk meg, költséges rendszer bevezetésére egy adott méret alatt nehéz lenne elfogadható indokot találni – az ezt várhatóan választó, illetve erre kötelezett vállalkozások nemzetgazdasági súlya kimagasló.

Akinek fontos a mérlegképes regisztráció megőrzése ...

2016.10.13

avagy dióhéjban a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének szabályairól

Mint olvasóink többsége tisztában van vele a könyvviteli szolgáltatási tevékenység kizárólag a nemzetgazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyével folytatható, az engedélyezést követően nyilvántartásba vett személyeket – 2013. január elseje óta pedig az engedély iránti kérelmet előterjesztőket is – továbbképzési kötelezettség terheli. A tapasztalatok, így a regiszterből történő törlések nagy száma azonban azt mutatják, hogy az érintettek egy része sajnos nem ismeri pontosan a kapcsolódó előírásokat, ezért a továbbképzési év végéhez közeledve talán nem haszontalan mindezek áttekintése.

A diákmunka, mint rugalmas foglalkoztatási forma megváltozott szabályai

2016.09.29

A cégek időszakos terhelési csúcsok esetén gyakran kényszerülnek arra, hogy megnövekedett erőforrás-igényüket valamilyen rugalmas foglalkoztatási forma alkalmazásával elégítsék ki. A lehetséges megoldások közül egyre gyakrabban veszik igénybe az iskolaszövetkezetek által közvetített diákmunkát, melynek szabályai 2016 szeptemberétől jelentősen módosultak. Hogyan érintik a változások a szövetkezeteket, a diákokat és az őket foglalkoztató cégeket?

Világszerte szigorodó transzferár szabályok

2016.09.15

A nagymértékben globalizálódott gazdasági környezetben számos ország nagy hangsúlyt fektet a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrizhetőségére, az adóalap védelmére. Az OECD által elfogadott iránymutatásokat az országok mind nagyobb számban építik be hazai szabályozásukba. Példákon keresztül érdemes tehát röviden megvizsgálni a megindult változásokat. Az OECD tagállamok által elfogadott BEPS Akció Terv nyomán 2017. január 1-től pédául Lengyelország, hazánk 7. legnagyobb külkereskedelmi partnere új transzferár nyilvántartási és dokumentálási kötelezettséget ír elő, ami jelentősen növeli/növelheti a multinacionális vállalatok dokumentációs terheit.

A számviteli törvény 2016. évi változásai az évközi módosítás tükrében (2. rész)

2016.09.01

Szakmai hírlevelünk előző számának folytatásaként az alábbiakban foglalom össze a számviteli törvény évközi módosításának jelentősebb előírásait.
A jogszabály kevés teljesen új rendelkezést tartalmaz, az előírások inkább pontosító jellegűek. Ezek az apróbb korrekciót jelentő szabályok közvetlenül a kihirdetést követően hatályba léptek, de többségüket a 2017-es üzleti évtől kell kötelezően alkalmazni azzal, hogy ezek is már a 2016 -os beszámoló készítésénél figyelembe vehetőek.

A számviteli törvény 2016. évi változásai az évközi módosítás tükrében (1. rész)

2016.08.11

A számviteli törvény 2016 január 1-től hatályos szabályainak korrekcióját hozta a június 15-én kihirdetett módosítás. Tekintettel arra, hogy a szabályok már a kihirdetés napján hatályba léptek, egyrészük már a 2016 évről készült beszámolóra is hatással lesz, így cikkemben először összefoglalom a 2016 január 1 -től érvényes rendelkezéseket, míg az évközi módosítás jelentősebb előírásait a szakmai hírlevél következő számában ismertetem.

Kisgyermekes munkavállalók után érvényesíthető kifizetői adókedvezmények

2016.07.27

Az anyasági ellátás után ismételten munkát vállaló édesanyák foglalkoztatása a kifizetők számára számos munkajogi teherrel, korlátozással jár (erről korábbi, Várandós és kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályok című cikkünkben olvashattak), mely a munkaadók szemében kevésbé teszi vonzóvá ezen munkavállalók felvételét, „visszavételét”. Erre is tekintettel a jelenlegi kormányzat az ún. munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kifizetőt megillető adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni ezen munkavállalói csoport foglalkoztatását. E cikkünkben a kedvezményekre vonatkozó legfontosabb információkat gyűjtöttük csokorba.

A külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggései

2016.07.14

Kiküldetés, kirendelés, átirányítás…. Hova tűnt az Mt.-ből a munkáltató azon joga, hogy egyoldalú utasításával a munkavállalót más munkavégzési helyen, akár külföldön és/vagy más munkakörben foglalkoztassa? A lehetőség megmaradt, csak a szabályozási technika és tartalom módosult. A munkajogi formalitásokon túl cikkünkben a külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggéseit mutatjuk be.

Az egészségügyi cafeteria 2017

2016.06.29

Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetésre került az adószabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény, amelynek bizonyos pontjai már 2016-ban hatályba lépnek. A törvénymódosítások döntő többsége azonban 2017. január 1-jétől lesz majd hatályos. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadó törvénynek azok a módosításai, amelyek a munkáltatók által adható juttatások közterheit újraszabályozták, továbbá megjelent egy igen nagy érdeklődésre számot tartó új adómentes juttatási elem is. Érdemes tehát jó előre végig gondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből. E cikk keretében olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, eseteges betegség kapcsán a gyógyulásukat szolgálják.

Mikorra kérjük az átalakulások cégbírósági bejegyzését?

2016.06.16

Jelen írásunkban először a jobb megértés érdekében tisztázzuk, hogy az átalakulást gyűjtő fogalomként használjuk, azaz beleértjük a társasági formaváltás mellett, az egyesülést és a szétválást is. Ott ahol kizárólag csupán az egyik, vagy másik átalakulási típusról kívánunk beszélni, használjuk például az egyesülés, vagy szétválás megnevezést.

Az adótörvények várható változásai

2016.06.01

Az adótörvények várható változásaival kapcsolatban jelenleg két törvényjavaslatra érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik a jövedéki adó módosításáról szóló T/10539. számú törvényjavaslat, a másik pedig az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításával foglalkozó T/10537. számú törvényjavaslat. Mindemellett a „háttér jogszabályok” módosításait is figyelemmel kell kísérni, hiszen nem szükséges minden esetben adótörvényt módosítani ahhoz, hogy a kifizetett jövedelmek, elengedett tartozások stb. a háttérszabályok változása miatt más adóztatás alá essenek. Más, a pénzügyek világát (is) érintő benyújtott törvényjavaslatokat is fellelhetünk azonban. Ezek alapján várhatóan változni fog a Munka Törvénykönyve, az államháztartás alrendszereiben dolgozók jogállásával, juttatásával kapcsolatos több jogszabály, a Polgári Törvénykönyv, a költségvetési törvény, a vagyon törvény stb. E cikk keretei között sajnos azonban még a tervezett adómódosítások részletes ismertetésére sincs mód, hiszen az egyik 117 oldal, a másik pedig 204 oldal terjedelmű, ám a változással érintett főbb területeket az alábbiakban foglaljuk össze figyelemfelhívó jelleggel.

Változások a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási és számviteli jogszabályi előírásokban

2016.05.19

A 2016-os év is változásokat hozott a költségvetési szervek gazdálkodási, számviteli szabályait illetően, ezek azonban több helyütt csak az előző év zárlati munkálatait követően kerülnek fókuszba. Rövid összefoglalónk e változásokra igyekszik felhívni a figyelmet, mivel a kötelező adatszolgáltatások nem megfelelő teljesítésének több esetben anyagi kihatásai is lehetnek, illetve a gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok aktualizálása sem odázható már el…

Milyen okból és hogyan támadható meg a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás?

2016.05.05

Egy munkaviszony felszámolásának legkevesebb problémával, hibalehetőséggel járó módja kétség kívül a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése. Ha a felek a megállapodás keretében a munkaviszony megszüntetésének paramétereire vonatkozóan konszenzusra jutnak, és a kiléptetésre, elszámolásra ennek megfelelően sor is kerül, a békés elválás főszabály szerint biztosított, azonban közös megegyezés esetén is merülhetnek fel olyan körülmények, amelyek utóbb a megállapodás megtámadására adhatnak alapot. Mely esetekben fordulhat ez elő és mi ilyenkor a teendő?

A kiterjesztett bejelentési kötelezettséghez...

2016.04.25

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2016. január 1-jén hatályba lépett szabályai szerint a biztosítási jogviszonyok bejelentésénél a foglalkoztató – az illetékes első fokú állami adó- és vámhatóságnak – elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

2016.04.07

A felhasználási szerződésekkel kapcsolatos adózási kérdésekről szóló cikkünkben megemlítettük, hogy a szerzői jogdíjas ügyletek esetében a magánszemélyek (egyéni vállalkozók is) nyilatkozhatnak úgy is, hogy adófizetési kötelezettségüket az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban Ekho tv.) szabályainak alkalmazásával teljesítik. Természetesen az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást nem csak a szerzői jogdíjas, hanem a törvény által megengedett egyéb tevékenységek tekintetében is választhatják az érdekeltek. E cikkünkben viszont a szerzői jogdíjas, ekho-s elszámolásokat vesszük górcső alá.

A felhasználói szerződésekkel kapcsolatos adózási kérdések

2016.03.24

1. A szerzői jogdíjas ügyletek

Bármely gazdálkodó esetében előfordulhat, hogy magánszemélyektől olyan produktumokat (könyv, újságcikk, vagy promócióhoz szánt színdarab, illetve zenemű, avagy a tevékenység gyakorlást segítő szoftver készítése stb.) rendelnek meg, amelyeket szerzői jog véd. A szerzői jog jellemzője, hogy az oltalom hatósági aktus nélkül, a mű létrejöttével keletkezik. A jogszabályi védelmet alapvetően szerződi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) és a 2013. évi V. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv biztosítja. A szerzői engedélyezési jogosultságok gyakorlása, azaz a szerző műve felhasználásának más részére történő engedélyezése sok esetben egyéni engedélyezés útján valósul meg, mely során a jogosult felhasználási szerződés keretében ad engedélyt műve használatára. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon hogyan, mi módon adóztatandók az ilyen ügyletek. Milyen típusú és mértékű adók terhelik a kifizetőt és a tevékenységet végzőt?

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos változások - 2016

2016.03.10

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) megfelelő alkalmazása a gyakorlatban komoly kihívást jelent a számviteli szakemberek számára. 2016. január 1-jei hatállyal ismét módosult a törvény: a gépjárművek tartozékainak új átalánydíja és az egyéni hulladékkezelés éves bevallási rendszere mellett a gazdálkodók számára lényegesek lehetnek a kötelezettség keletkezésére, továbbá az újrahasználható göngyölegekre vonatkozó fogalmi pontosítások is. Szakértőnk összefoglalója témakörönként csoportosítva mutatja be a törvénymódosítás fontosabb elemeit.

Mik a teendők a civil szervezetek új Ptk. szabályaira való áttérésekor?

2016.02.26

Az új Ptk. a civil szervezetek, így az alapítványok és egyesületek vonatkozásában is számos új szabályt vezetett be azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor, vagyis 2014. március 15. napján a bírósági nyilvántartásba már bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesületek és alapítványok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okiratuknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. előírásainak. Figyelemmel arra, hogy ezidáig az érintettek jelentős hányada (81 ezer civil szervezetből 53 ezer) nem hajtotta még végre az előírt módosításokat, egy 2016. február 26-án benyújtott törvényjavaslat (T/9379) az új szabályozásra való áttérés határidejét 2017. március 15-re módosítaná. A határidő várható elhalasztása ellenére sem árt azonban tisztában lennünk, mit is kell tennünk, hiszen számos civil szervezetnél időigényes egy ilyen módosítási folyat.

A civil szervezeteknek is kötelező az új Polgári törvénykönyv szerint módosítani létesítő okiratukat 2016. március közepéig

2016.02.24

2016. február 26-án módosító indítványt nyújtottak be a Parlamenthez a szakmai cikkünkben feldolgozott jogszabállyal kapcsolatosan. Nézze meg frissített szakmai cikkünket! »

Elektronikus számlázás és számlázási rendszerek fontosabb jogszabályi változásai

2016.02.11

A számlának, a gazdasági események egyik alapdokumentumaként, kiemelt szerepe van a bizonylatok körében. Éppen ezért számos jogszabályi előírást találhatunk, mely a számlák előállításával, megküldésével, megőrzésével kapcsolatosak. Amennyiben megvizsgáljuk, milyen jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie a számlának, akkor egy nagyon szerteágazó követelmény rendszerrel találjuk magunkat szembe. A képet tovább nehezíti, amennyiben elektronikus számlát szeretne egy társaság kiállítani, vagy a papíralapon kiállított számlákat elektronikusan szeretné megőrizni.

Transzferárazás: nemzetközi változások és azok hatása a hazai gyakorlatra

2016.01.27

A transzferárazás területén az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásának lehetünk tanúi nemzetközi szinten. A gazdasági folyamatok változásai kikényszerítették a transzferárazás rendszerének gyökeres újragondolását vállalati és makrogazdasági szinten egyaránt, valamint fokozottan indokolttá tették a hatósági ellenőrzésekhez rendelkezésre álló eszközök kiszélesítését, modernizálását. Mind a legfejlettebb államokat tömörítő OECD, mind az EU ambiciózus terveket szőtt az adóoptimalizálási, a nyereség-átcsoportosítási és az adóelkerülési technikák feltárására, valamint alkalmazásuk visszaszorítására az egyes tagállamok adóbevételeinek védelmében.

Lekötött tartalék konvertálása más tőke elemmé átalakulásnál

2016.01.11

Kompenzálható-e átalakulás során a jogutód negatív eredménytartaléka a jogelőd veszteség pótlási befizetéséből keletkezett lekötött tartalékból? (Az átalakulást itt a Gt-nek megfelelő tartalommal, gyűjtő fogalomként használjuk. Beleértjük a társasági formaváltáson kívül az egyesüléseket és a szétválásokat is.)

A Tao adakozás előnyei és buktatói

2015.12.12

Úgy gondoljuk, hogy a december 20.-i Tao feltöltés vészes közeledtével, nem árt újólag, hangsúlyosan felhívni a figyelmet az adó felajánlási konstrukcióban rejlő lehetőségre, előnyre. Fontos az adózók döntéshozóinak képbe hozása a jelenleg egymás mellett élő korábbi és a 2015-ben bevezetett támogatási rendszerek feltételei, következményei vonatkozásában.

A munkajogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályai a bírói gyakorlat tükrében

2015.12.10

A munkaviszony-megszüntetés lehetséges módjainak felsorolását a hatályos Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, a továbbiakban: Mt.) 64. §-a tartalmazza. A jogszabályi lista taxatív, így a munkaviszony megszüntetésére kizárólag az ott meghatározott jogcímeken kerülhet sor, vagyis közös megegyezéssel, felmondással, illetőleg azonnali hatályú felmondással.

Míg a felmondás és az azonnali hatályú felmondás szabályait az Mt. részletesen tárgyalja, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről igen szűkszavúan rendelkezik. A jogkereső közönség számára nem marad tehát más lehetőség, mint a jogszabály indokolásából, illetőleg a bírói gyakorlat alapján választ találni a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Ebben a cikkben ehhez kívánunk némi támpontot nyújtani.

Az év végi partik és az ajándékozás, jutalmazás

2015.11.25

Minden évben elkövetkezik az az időszak, amikor a gazdasági élet szereplői számot vetnek egész évi működésükkel, felmérik valós és potenciális üzleti partnereiket, áttekintik dolgozóik tevékenységét és az ünnepekre gondolva elkezdődik a jutalmazás az ajándékozás, amelyhez sokszor értekezletek, fogadások, vendéglátások is kapcsolódnak.

Társasági adó felajánlása a feltöltéskor

2015.11.12

Az elmúlt években az év vége közeledtével sok társasági adóalany döntött arról, hogy a tárgyévi társasági adóbevallásban igénybe vehető adókedvezmény céljából támogatást nyújt filmgyártást segítendő, vagy előadóművészeti szervezetek számára, illetőleg látvány csapatsportággal érintett szervezetek részére. Mivel ez a támogatás szigorú adminisztrációs kötelezettséggel járt (mint pl. a 8 naptári napos, jogvesztő határidejű bejelentési kötelezettség), illetve jelentős összegek kifizetését igényli, a jogalkotó 2015-től bevezette az adófelajánlás lehetőségét, melyet a Tao. tv. 24/A. §-ában fogalmazott meg. Ez utóbbiért cserébe viszont a társaság nem egy adóbevallásban érvényesíthető adókedvezményt, hanem a bevallás benyújtását követően adójóváírást tud igénybe venni. A két támogatási forma ugyan párhuzamosan működik, azonban egy adott adóévben el kell dönteni, hogy adókedvezmény igénybevétel mellett közvetlen támogatást fizessünk, vagy adójóváírásért cserébe az adófelajánlás lehetőségével éljünk.

Értékelj okosan!

2015.10.28

„Egy cégértékelésre volna szükségünk” – hallom egyre gyakrabban. A német Johan, a rendszerváltás után hazánkban fantáziát látó édesapjától örökségként rászállt 20 százalékos üzletrészt szeretné eladni a magyar ügyvezetőnek, mert Hamburgból az alig évi néhány milliós osztalékot fizető céget már nem tudja felügyelni, s a társtulajdonos apai barátok iránti bizalom sem töretlen.

Egyre bővül az IFRS-ek alkalmazásának köre

2015.10.28

Jelenleg az IFRS kötelezően alkalmazandó az EU tőzsdéin jegyzett és konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozásoknál, valamint választható azon vállalkozások számára, amelyek tőzsdén nem jegyzettek, de konszolidált éves beszámolót készítenek.
Az 1387/2015. kormányhatározat, majd a kapcsolódó jogszabályi változások megnyitották az IFRS alkalmazását az egyedi pénzügyi kimutatások irányába, hiszen 2016-tól választható, illetve kötelező lesz sokak számára.

2016. évi adótörvény-változások

2015.10.15

E hét kedden az Országgyűlésnek benyújtott 2016. évi adócsomag a legjelentősebb újításokat az adózás rendjében hozza. Ezen kívül, külön törvényben, ismét több ponton módosul a környezetvédelmi termékdíj szabályozás, illetve az ún. bürokráciacsökkentési intézkedéseket tartalmazó törvénycsomag hozhat némi enyhülést az adminisztrációban. Cikkünkben az adózást érintő legfontosabb javaslatokat szedtük csokorba. A jövő évi felkészülés során ne feledkezzünk meg azonban a nyári adócsomagban elfogadott sok-sok változásról sem, amelyet a következő cikkünkben elevenítünk fel, hogy az érintett szakemberek naprakészek lehessenek. Mindezekről első kézből a jogszabályok előkészítőitől és adószakértőinktől az MKVKOK Mazars közös adókonferenciáján többet is megtudhatnak.

A több munkáltató által történő foglalkoztatás lehetősége, szabályai

2015.10.01

Tegyük fel, hogy a munkáltató cég egy vállalatcsoport tagjaként olyan munkakörben alkalmaz munkavállalót (pl. könyvelőt, szakjogászt, adószakértőt, recepcióst, portást stb.), amely munkakörben végzendő feladatok ellátása a többi tagvállalat részére is szükséges lenne. Ahány munkáltató annyi részmunkaidős munkaszerződés ugyanazon munkavállalóval? Rengeteg adminisztráció, költség, munkajogi értelemben nem átjárható, párhuzamosan futó jogviszonyok, és még sorolhatnánk a hátrányokat…

Behajtási költségátalány és az illetéktörvény kapcsolata

2015.09.16

Amióta az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (továbbiakban Ptk.) bevezetésre került a fizetési késedelembe esett vállalkozások esetében a 40 eurós behajtási költségátalány, már jó néhány cikk illetve jogértelmezés született a témában. A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése értelmében ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.

A 2016. évi számviteli törvényi változások

2015.09.02

Az elmúlt évek számviteli törvényi változásait többnyire a más törvényekkel való jogharmonizálás illetve gyakorlati megfontolások vezették. Az okok között megtalálható volt az új Ptk-val való összhang megteremtése, de ilyen megfontolás volt az adminisztrációs egyszerűsítésekre való törekvés is. Ezek a változások részproblémák, részkérdések tekintetében keresték a helyes választ a gyakorlati felvetések kezelésére. A 2016. évi változások egy jelentős része az EU 2013/34. Irányelvének kötelező hazai jogrendbe történő átültetése kapcsán került a törvénybe, egy másik része pedig kihasználva a törvénymódosítás adta lehetőségeket, a korábbi évek hiányosságainak átfogó orvoslására született meg. Ennek következményeként jelentős hatásai lesznek majd e változásoknak a beszámoló készítésre, az ezt alátámasztó könyvvezetésre és a könyvvizsgálatra egyaránt.

A távolléti díjnövekményeket befolyásoló tényezők göngyölése

2015.08.17

Cikksorozatom harmadik, egyben befejezőnek szánt részéhez érve az egyes növelési tényezők göngyölésével, azok hónapról-hónapra való követésével foglalkozom. Ennek kapcsán ugyan mondhatnánk, hogy végtelenül egyszerű dolgunk van, hiszen a bérszámfejtő programok között sok az olyan, amely kiválóan végzi ezt a feladatot, de sajnos még mindig előfordul, hogy a szoftver sem a megfelelő módon kezeli ezeket.

A távolléti díjnövekmények megállapítása

2015.07.29
Az előző cikkemmel abban igyekeztem segíteni, hogy áttekintettem a távolléti díj növekményei megállapításának elméleti alapjait. Most szeretném megmutatni, hogy a gyakorlat során ez hogyan működik.

Magánszemélyeket érintő 2016. évi adótörvény változások

2015.07.16

A hazai adórendszer történetében még nem fordult elő olyan, hogy fél évvel korábban elfogadásra és kihirdetésre kerültek volna a jövő évi adótörvény változások. Az Országgyűlés által 2015. június 16-án elfogadott és 2015. június 24-én kihirdetett 2015. évi LXXXI. törvény (módosító törvény) tartalmazza a 2016. évi adótörvény változásokat, melyből elsősorban a magánszemélyeket érintő néhány változást tekintünk át, melyekkel akár már most érdemes a tervezést elkezdeni a jövő évre vonatkozóan.

A gazdasági összeférhetetlenség munkajogi szabályozása, megítélésének szempontjai

2015.07.01

Bizony előfordulhat, hogy munkavállalóként a nyolcórás munkánk nem biztosít elegendő bevételt a család kiadásainak fedezésére, vagy éppen egy nagyszabású távlati terv megvalósításához lenne szükségünk plusz jövedelemre. No és vajon akkor mi a helyzet, ha a saját üzleti vállalkozásunk zseniális ötletét szeretnénk megvalósítani…? Hatályos munkajogunk alapján van-e lehetőség arra, hogy munkaviszonyunk mellett más munkavégzésre irányuló tevékenységet végezzünk?  Mire kell figyelnünk és melyek azok a korlátozások, amelyekhez igazodnunk kell? E kérdésekre keresi a választ az alábbi rövid összeállítás.

Megjelentek az idei év első gazdaságfejlesztési pályázati kiírásai

2015.06.17
Megjelentek a termelő vállalkozások számára kiírt Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása, valamint Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése elnevezésű támogatási felhívások, amelyek célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása.

A távolléti díj és annak növekményei

2015.06.03

Sok bérszámfejtő „rémálma” a távolléti díj növekményeinek megállapítása, ennek kapcsán igyekszem segítséget nyújtani a következő cikkben.

Várandós és kisgyermekes munkavállalók

2015.05.20

A gyermek születése az élet egyik legcsodálatosabb eseménye, amely azonban a szülők és a családtagok mellett az őket foglalkoztató munkáltatókat is feladat elé állítja, hiszen az új körülményekhez a foglalkoztatás tekintetében is alkalmazkodni szükséges. Az ezen időszakban irányadó speciális előírások alapvetően a gyermek, illetve az anya egészségének védelmét, a gyermek egészséges testi, lelki fejlődést hivatottak szolgáltatni, melyektől való eltérést a jogszabály korlátozza, azok sok esetben a felek döntésétől függetlenül, kötelezően alkalmazandóak. A következőkben a legfontosabb előírásokat tekintjük át.

Mikor biztosított és hogyan a társas vállalkozó?

2015.05.06

A szokásos dilemma, ami alapján elkezdjük az elbírálást:

  • a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai
    gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen
    és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
  • a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
  • az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
  • az egyéni cég tagja,
  • betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem
    munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyesen közreműködő tagként már biztosítottnak minősül.

Közeleg a 2014-es transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje

2015.04.22

Közeledik a 2014-es transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje, amely most is a társasági adóbevallások tényleges benyújtási időpontjával esik egybe, vagyis naptári év szerint adózóknál legkésőbb 2015. május 31-e lehet. Bár a nyilvántartási értékhatárok növekedtek, ezáltal a dokumentálandó ügyletek köre csökkent, de a kapcsolt vállalkozások mégsem lélegezhetnek fel. Hiszen a könnyítésekkel párhuzamosan az adóhatóság ellenőrzései alaposabbak, szigorúbbak lettek. Így mára a transzferárazás az egyik legnagyobb adókockázatot jelentő terület. Különösen fontos ezért a transzferár-nyilvántartások átgondolt és megalapozott elkészítése. A futószalagon vagy épp a kellő alátámasztás nélkül készülő dokumentációk később bizony könnyen megbosszulhatják magukat.

Önkormányzati „vagyonátadás” önkormányzati intézményeknek

2015.04.10
Az Önkormányzatok 2014. évi mérlegének összeállításakor a felújítások, különös tekintettel a támogatásokból megvalósuló fejlesztések elszámolásakor rendszeresen problémaként merül fel az a kérdés, hogy az Önkormányzat által elnyert uniós forrásból megvalósított beruházást hogyan adja át az önkormányzat annak az intézménynek, amelynek a könyveiben az alaplétesítmény szerepel.

Gazdaságfejlesztési pályázatok 2015. évi forrásterve

2015.03.27
Döntött a Kormány a vállalkozásokat leginkább érintő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési keretéről március 24-én. A közel hetven pályázati kiírás azonosító száma, keretösszege, eljárásrendje és megjelenésének ideje a vonatkozó 1173/2015 Kormányhatározat alapján a Magyar Közlöny 2015. évi 38. számában olvasható ».

Gazdasági társaságok átalakulásának új eljárási szabályai

2015.03.20

Az új Ptk. hatálybalépésével egyidőben a gazdasági társaságok átalakulására is szabályokat tartalmazó 2006. évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) ezen szabályai is változtak. A hatálybalépést megelőzően, aki tehette elvégezte az átalakulást, mert tartott a Ctv-be beépülő új szabályozástól, amely a Ctv. 57. § (1a) bekezdésében került elhelyezésre.

A heti hazautazás költségtérítése

2015.03.06
Előző két cikkünkben a munkába járás költségtérítésének szabályait jártuk körül. A munkavállalók egy része azonban nem azon a településen él életvitelszerűen, ahonnan a munkába járást/napi munkába járást teljesíti. A munkaerő mobilizáció következtében sokan hagyják el állandó lakóhelyüket és a megélhetésért cserébe vállalják, hogy hetente, vagy kéthetente látják családjukat. Ezek a „hazalátogatások” a munkavállalónak olyan költségeket generálnak, amelyek csupán azért merülnek fel, mert a munkahely és az életvitelszerű lakóhely olyan távol esik egymástól, hogy onnan a napi szintű munkába járás nem teljesíthető. Felmerül tehát a kérdés, hogy a munkáltató köteles-e megtéríteni a heti hazautazások költségeit, és ha igen, akkor milyen járművel kapcsolatban, mekkora összegig és milyen bizonylatolás mellett. Jelen cikkünk keretében ezt a kérdéskört próbáljuk meg röviden összefoglalni.

A munkába járás költségtérítése 2. rész

2015.02.26

Előző cikkünkben a tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás költségtérítésének szabályait jártuk körül. A munkába járás azonban nem csak tömegközlekedési eszközök segítségével történhet, hanem gépjármű igénybevételével is. Ezen cikk keretében a gépjárművel történő munkába járás költségtérítési szabályaira hívjuk fel a figyelmet.

A munkába járás költségtérítése

2015.02.20

A munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez a munkavállalónak rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről munkahelyére. Az utazással kapcsolatban azonban több-kevesebb költsége merül fel, amelyek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. A költségtérítés kizárólag azokat a munkavállalókat (próbaidős, határozott vagy határozatlan munkaviszonyú, teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatással bíró) illeti meg, akiknek lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van, vagy a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (III.26.) Korm.rendelet írja elő. Az adómentesség feltételeit pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza.

A kötelező tőkeemelésről

2015.02.13

A 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépését követően számtalan nem régiben alakult 500.000.-Ft-os jegyzett tőkével rendelkező cég esetében a tulajdonosoknak komoly fejtörést okoz a megváltozott tőkeminimum szabálya. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) még 500.000.-Ft jegyzett tőke minimumot határozott meg a korlátolt felelősségű társaságok részére. Ezt változtatta meg az új Ptk., amely már 3.000.000.-Ft-ban minimalizálta a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéjének a minimumát.

Civil szervezetek az új Ptk-ban

2015.02.06

A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Ptk. (2013. évi V. törvény) szabályai az egyesületek és az alapítványok vonatkozásában is számos változást hozott.

Környezetvédelmi termékdíj

2015.01.30
A kisebb adók közé tartozó környezetvédelmi termékdíj novemberben ismét szerepelt az országos híradásokban, amikor nyilvánosságra került, hogy az 2011. évi LXXXV. törvény (termékdíjtörvény) tárgyi hatályának kiterjesztésével létrejön a „szappanadó”. A hír igaz, ráadásul a 2014. november 26-án kihirdetett törvénymódosítás értelmében 2015-től – a szappan mellett – további termékek is bekerülnek a díjköteles körbe, miközben a korábban érvényes díjtételek kivétel nélkül módosulnak. Cikkünk összefoglalja a legfontosabb jogszabályi változásokat.

Cafeteria 2015

2015.01.19

Minden év elején az adótörvény változások dilemma elé állítják a vállalkozásokat, hogy a munkabéren felül milyen kedvező adózási lehetőséggel adhatnak bizonyos juttatásokat a munkavállalóik részére. Sajnos a 2015. évi adótörvény változások némileg bonyolították és szűkítették a Cafeteria rendszer keretében adható béren kívüli juttatások körét.

2015. évi táppénzre vonatkozó módosítások

2015.01.07

A táppénzre vonatkozó szabályok 2015-ben jelentősen változtak. A táppénzt érintő módosítások a 2014. évi 186-os valamint a 187-es Magyar Közlönyben kerültek kihirdetésre.  Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek a táppénzre vonatkozó főbb módosítások.

Benchmark a transzferárazás gyakorlatában

2014.12.08

Az egész világon egyre elterjedtebb az a transzferár megállapítási gyakorlat, miszerint a piaci ártartományt különböző adatbázis-szolgáltató cégektől lekérdezett adatok alapján állapítják meg a vállalkozások.

Átírták az adórendszert

2014.11.24
Jövőre többe kerül a munkáltatóknak a cafeteria, környezetvédelmi termékdíj drágítja majd többek között a mosószereket, a szappanokat és az irodai papírt, népegészségügyi termékadó a szeszes italokat, míg jövedéki adó az otthon főzött pálinkát. Különadóznak a befektetési alapok, míg a nagy bolthálózatok ezúttal élelmiszer-felügyeleti díj formájában fizetnek többet a közös kasszába. A cégek számára hátrányosan változik a tao-törvény: szigorodik a nyereségminimum meghatározása és az elhatárolt veszteség szabályozása, valamint érdemben bővül a kapcsoltnak minősített vállalkozások köre. Az önkormányzatok által kiszabható adóknak alig emel gátat az adórendszer: a helyhatóságok szó szerint bármit megadóztathatnak. Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvényeket.

Változik 2015-ben a filmalkotás, előadó-művészeti szervezet és a látvány-csapatsport támogatás rendszere

2014.11.10
A Parlamentnek benyújtott 2015-ös adócsomag társasági adó törvény változásai közül talán a legszembetűnőbb a filmalkotás, előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsport támogatás rendszerének átalakítása.

Magánszemélyek 98 százalékos különadójának változása

2014.10.28

Az Országgyűlés megalkotta az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvényt és annak 37. §-ával a magánszemélyek 98 százalékos mértékű különadóját érintő új rendelkezést fogadott el. A vonatkozó rendelkezés 2014. szeptember 30-án lépett hatályba és a magánszemélyek 2013. december 31-ét megelőzően megszerzett, különadó alapot képező jövedelmeit érinti.

2014-2020 között EU-s forrásból támogatható fejlesztési célok és források

2014.10.13
Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok rendszerén keresztül segíti elő, amelyek a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzik annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország – a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót leszámítva – nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 2014-2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ezek a régiók Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartoznak.

A munkáltatói lakáscélú támogatások - 2. rész

2014.09.29

Nagyon sok munkavállalót érint a lakásával, házával, kölcsöntörlesztésével kapcsolatos felmerülő költségek finanszírozásának nehézsége. A munkáltatók ezeknek a terheknek az enyhítéséhez nyújthatnak adómentes anyagi segítséget munkavállalóik részére. Hírlevelünkben ezekre a lehetőségekre kívánjuk felhívni a figyelmet.

A munkáltatói lakáscélú „támogatások” - 1. rész

2014.09.15

Az elmúlt években többször is módosításra kerültek azok a jogszabályok, amelyek a munkáltatók által a munkavállalók részére nyújtott juttatások közterheit befolyásolják. Attól kedvezőbb szabályozás azonban nehezen elképzelhető, mintha a munkáltató adómentesen támogathatja munkavállalóját, különösen akkor, ha annak lakásszerzéséről, vagy netán lakáskölcsönének törlesztéséről van szó. E kétrészes cikk keretében a lakásokhoz kapcsolódó, adómentes munkáltatói segítségnyújtás lehetőségeire hívjuk fel a figyelmet.

A NAV által megállapított többes jogviszonyról

2014.09.01
Az 1997. évi LXXX. törvény külön szabályozza, hogy miként alakul a járulékfizetés az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén. Ennek egyik klasszikus példája, ha az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.

A reklámadóról

2014.08.18
A reklámadóról szóló törvény módosított szöveggel és halasztott időponttal 2014. augusztus 15-én lépett hatályba. Ettől függetlenül az elsődleges adókötelezettek első előleg bevallását és befizetését augusztus 21-ig, a másodlagos kötelezettek első bevallását és befizetését szeptember 22-ig kell teljesíteni. Mindeközben a jogszabályból fakadó számos bizonytalanság a mai napig nem tisztázott, amelyen még az sem változtat, hogy az adóhatóság 2014. augusztus 4-én közzé tette honlapján a reklámadó bevallás (1494) és annak kitöltési útmutatója tervezetét.

Üzleti tervezés - 2. rész

2014.08.05
Nem vitás, hogy egy alapos üzleti terv készítése csak előnyére válhat a vállalkozásnak, ennek ellenére alig akad olyan vállalkozó, aki azt el is készíti. Pedig az üzleti terv képes bemutatni, hogy érdemes-e belekezdenünk az adott vállalkozás vagy fejlesztési elképzelés megvalósításába, illetve az objektív elemzés szerint eredményessé válhat-e a vállalkozásunk. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, akik ún. "egyszerűsített" üzleti terveket készítenek, amelyeket egy vállalkozás pl. hitelfelvételhez vagy pályázati támogatáshoz köteles készíteni, azonban ezek a tervek tartalmukban nem minden esetben nevezhetők üzleti tervnek.

Üzleti tervezés - 1. rész

2014.07.21
Nem vitás, hogy egy alapos üzleti terv készítése csak előnyére válhat a vállalkozásnak, ennek ellenére alig akad olyan vállalkozó, aki azt el is készíti. Pedig az üzleti terv képes bemutatni, hogy érdemes-e belekezdenünk az adott vállalkozás vagy fejlesztési elképzelés megvalósításába, illetve az objektív elemzés szerint eredményessé válhat-e a vállalkozásunk. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, akik ún. "egyszerűsített" üzleti terveket készítenek, amelyeket egy vállalkozás pl. hitelfelvételhez vagy pályázati támogatáshoz köteles készíteni, azonban ezek a tervek tartalmukban nem minden esetben nevezhetők üzleti tervnek.

Fejlesztési adókedvezmények új szabályai

2014.06.19

A hónap végéig van még lehetőség a régi szabályok szerint igényelni adókedvezményt a beruházásokhoz

 

A nagyvállalkozásoknak és azoknak, akik Budapesten, Pest megye jövőben nem támogatott településein és a Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben terveznek jelentős beruházásokat mielőbb, de legkésőbb a hónap végéig érdemes benyújtaniuk támogatási és fejlesztési adókedvezmény iránti igényüket. A fejlesztési adókedvezményeket érintő szabályozás ugyanis július elsejével biztosan megváltozik, de mivel az adótörvény-módosítási tervezet úgy fogalmaz, hogy az új szabályok a kihirdetés utáni napon lépnek hatályba, valójában a társasági adóbeli változások még ennél is hamarabb életbe léphetnek.

Filmalkotók és előadó-művészeti szervezetek támogatásához kapcsolódó adókedvezmények

2014.05.30
Az alábbi összefoglaló bemutatja a filmalkotók és az előadó-művészeti szervezetek támogatása révén elérhető társasági adókedvezményeket.

40 euró behajtási költségátalány

2014.05.06
Birtokunkba került a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása a régi és az új Polgári Törvénykönyvben szereplő késedelmi kamat és költségátalány 2013. július 1-i bevezetésével járó adminisztrációs kötelezettségekkel kapcsolatban.

A Magyar Ügyvédi Kamara által kért állásfoglalásra válaszul készült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi és Magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára által jegyzett általános tájékoztatás, amely több kérdésben megerősíti a korábbi véleményeket, de újdonságot is tartalmazott.

Változások a számviteli törvényben

2014.05.05
Alábbi cikkünk a számviteli törvény legfontosabb változásait foglalja össze.

Zálogjogi változások az új Polgári Törvénykönyvben

2014.04.18
A zálogjoggal kapcsolatos rendelkezések a korábbi Ptk. kötelmi jog című fejezetében szerepeltek, ám ezek - szerkezetileg is megújítva - az új, 2014. március 15. napjától érvényes Ptk. dologi jogi könyvébe kerültek át. Jelen hírlevelünk e jogterület főbb változásait összegzi.

Buktatók a külföldi kiküldöttek magyarországi adózásában

2014.04.08
A 2013-ra vonatkozó személyi jövedelemadó bevallások határideje 2014. május 20-a. Ez a határidő ugyan még viszonylag távoli, azonban nem árt készülődni, a dokumentumokat összegyűjteni, hiszen ez az a bevallástípus, amely nagymértékben ránk, magánszemélyekre hárul. Azok, akiknek a legtöbb időt érdemes hagyni a felkészülésre a külföldi magánszemélyek, hiszen ők ráadásul sokszor az otthonitól eltérő szabályozás miatt, a magyar rendszert még bonyolultabbnak találják. Mivel nekik általában cégük segít elkészíteni a magyar adóbevallást, így most azoknak a magyar cégeknek szeretnénk segíteni, akik külföldi magánszemélyeket foglalkoztatnak.
2014.03.24
Február 18-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzé tette a 2014. évi ellenőrzési tájékoztatóját, kiemelve a legfontosabb célkitűzéseket. Jelen hírlevelünk célja, hogy felhívja az ellenőrzéssel különösen érintett iparágakban, a nagy kockázatú területeken működő vállalkozások figyelmét a aktuális ellenőrzési irányokra, elkerülendő egy lehetséges revízió nem várt következményeit.

Államháztartási jogszabályváltozások

2014.03.11
Cikkünkben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításait, valamint az új kormányzati funkciókról, a szakfeladatokról és a szakágazati rendről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletet mutatjuk be.

Alapítványok az új Ptk-ban

2014.02.25
Cikkünkben az új Polgári Törvénykönyv alapítványokra vonatkozó változásait mutatjuk be.

Cafeteria 2014.

2014.02.11
Minden év elején az adótörvény változások dilemma elé állítják a vállalkozásokat, hogy a munkabéren felül milyen kedvező adózási lehetőséggel adhatnak bizonyos juttatásokat a munkavállalók részére. Ezek a juttatások lehetnek egyrészről béren kívüli juttatások, vagy egyes meghatározott juttatások, melyeket a bérhez képest kedvezőbb adóterhelés mellett lehet adni, de szép számmal akadnak mindenféle adó- és járuléktehertől mentes juttatások is. Ezeknek a juttatásoknak a biztosítása esetenként adminisztrációval járhat. Ilyenek lehetnek: a nyilvántartások vezetése, szabályzat elkészítése, a juttatásban részesülők nyilatkoztatásai, stb.
Cikkünkben (a teljesség igénye nélkül) néhány jellemzőbb juttatást szeretnénk bemutatni, melyeket érdemes lehet akár egy Cafeteria rendszerbe is beépíteni.

Illetékváltozások 2014.

2014.01.28
A tavaly év végén elfogadott adócsomag 2014. január 1. napjától több lényeges változást is bevezetett  az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény vonatkozásában. Ezen jelentős változásokat kívánjuk bemutatni az alábbiakban.

2014. január elsejével hatályos adótörvény változások

2014.01.14
Az alábbiakban néhány fontosabb 2014. január 1-vel hatályos adótörvény változás kerül bemutatásra.

2014. évi változások a társadalombiztosításban

2014.01.07
Az alábbiakban a 2014. január 1-től alkalmazandó járulék, gyermekgondozási díj, valamint a szociális hozzájárulási adó néhány fontosabb módosítása kerül bemutatásra.

A bizalmi vagyonkezelési szerződésről

2013.12.06
A bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Az új Ptk.-ban már megjelenő jogintézménynek a többi, külföldön már ismert és működő vagyonkezelési konstrukcióval közös vonása, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa.

2014. évi adótörvény-változások

2013.11.22
2013. október 18-án a Kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot. A korábbi évek strukturális változásaival szemben 2014-ben kisebb módosítások, jogértelmezést könnyítő változások kerültek a Javaslatba.  A családi járulékkedvezmény bevezetése mellett cél volt az általános adminisztrációcsökkentés, valamint a vállalkozási feltételek könnyítése, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy jövőre is lesz új adónem, illetve az adózók életét nehezítheti, hogy egyes intézkedések éppen az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát segítik, gyorsítják. Hírlevelünkben a teljesség igénye nélkül a főbb újdonságokat foglaltuk össze.

Nem ismerjük a szabályokat, büntet a NAV

2013.11.08
Nincs tisztában a szabályokkal a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett magyar cégek zöme, pedig a kötelezettségmulasztást súlyos bírsággal büntetheti az adóhatóság, hívja fel a figyelmet a Mazars legfrissebb jelentése.

Az egészségbiztosításban rejlő kockázatok és lehetőségek külföldi munkavállalás esetén

2013.10.25

A munkanélküliség, a kedvezőtlen munkakörülmények és a bérek reálértékének csökkenése miatt egyre több magyar keres munkát az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb országaiban. A Nemzetgazdasági Minisztérium nyilatkozata szerint körülbelül 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában dolgoznak, és nagyjából 50 ezer magyar él és dolgozik a többi uniós tagállamban. A külföldi munkavállalás kockázatai közül talán azok a legjelentősebbek, amelyeket egy kiszolgáltatott élethelyzet (esetleges betegség, baleset vagy munkanélküliség) hoz magával. Mivel a tagországok társadalombiztosítási és ezen belül az egészségbiztosítási rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, a csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a munkavállalás előtt érdemes ezeket részletesen megismerni.

Ebben nyújt segítséget a LeitnerLeitner legfrissebb tanulmánya, mely az EU tagállamaiban dolgozó magyarok egészségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit és jogait elemzi, valamint kitér a legfontosabb kockázatokra és lehetőségekre is.

Az új Polgári Törvénykönyvről

2013.10.11
2014. március 15. napján lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely jelentős tartalmi változásokkal bír. A Ptk. - miután a legalapvetőbb jogforrás a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek mindennapjaiban - több olyan jelentős frissítésen, szerkezeti változáson ment keresztül, amelyekre már jó előre érdemes felkészülni. Az új, dominánsan kereskedelmi szemléletű törvénykönyv az elmúlt évtizedek jogfejlődésének eredményeit foglalja össze, alkalmazkodva napjaink gazdasági igényeihez. Számos új jogintézmény bevezetésére is sor került, a régi, már megszokott jogi szabályozások aktualizálása mellett. A változások igen jelentősek; számos korábbi önálló jogszabály integrációja is megtörtént. Éppen ez okból gondoljuk úgy, hogy szükséges lesz az új szabályok megismerése, felkészülés a változásokra és a megfelelő, továbbá szükséges előkészületek megtétele. Hírlevelünkkel ehhez kívánunk segítségükre lenni.

Jelentős változások a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségek terén

2013.09.27
2013. július 1-jén hatályba lépett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) legújabb módosítása. A jogszabály-változtatás célja egyrészről az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) 2010-es ország-jelentésében megfogalmazott ajánlások figyelembe vétele, másrészről a Pmt. 2007. évi hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált módosítások végrehajtása. Az alábbiakban összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak tartott változásokat, különös tekintettel a könyvvizsgálók kötelezettségeit érintő főbb szabályokra.

Külföldiek, mint magyar áfa-alanyok 2. rész

2013.09.13
Cikksorozatunk első részében az adóalanyiság és az adószám igénylésének elméleti kérdéseivel foglalkoztunk. Írásunk második részében gyakorlati példákon keresztül részletesen vizsgáljuk meg, hogy egyes, gyakran előforduló ügyleteknél hogyan alakul a bejelentkezési kötelezettség.

Külföldiek, mint magyar áfa-alanyok 1. rész

2013.08.30
Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania?  Kell-e magyar adószámot igényelni, ha csak egyszeri termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás miatt lenne szükség az adószámra? Mi a helyzet a fordítottan adózó szolgáltatásokkal? Egyáltalán, hol van leírva, hogy mikor kell adószámot igényelni? Mi a regisztráció menete, mi szükséges hozzá?

A különadók szerepe az adózásban

2013.08.16
A LeitnerLeitner frissen megjelent tanulmányában megvizsgálta a különadók növekvő jelentőségét és helyüket a magyar adórendszerben, kitért a gazdasági válság kapcsán tapasztalható hazai és nemzetközi trendekre, feltette a kérdést, hogy vajon a különadók hosszú távon fenntarthatók-e és hogy mennyire illeszkedik a magyar rendszer a nemzetközi trendekhez.

Transzferár nyilvántartás - módosult a 22/2009 PM rendelet

2013.08.02
Megjelent a Magyar Közlönyben az NGM 20/2013 (VI.18.) sz. rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet módosításáról. A rendelet a kihirdetést követő 3. napon, azaz június 21-én lépett hatályba és - az adózó választása szerint - a 2012. adóévi nyilvántartás elkészítése során is alkalmazható, amennyiben a nyilvántartás elkészítésének határideje 2012. december 31-e utánra esik.

Változások a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz valamint a baleseti táppénz vonatkozásában

2013.07.19
Július 5-én - Magyar Közlöny 116. számában – megjelent az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény valamint az ehhez kapcsolódó 254/2013. (VII. 5.) kormányrendelet.
A törvény és a rendelet többek között módosítja a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz valamint a baleseti táppénz szabályait.

Nyár eleji törvényváltozások

2013.07.05
Még a nyári szünet előtt három törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés: változok a Gazdasági társaságokról szóló törvény, a Számviteli törvény és az Adótörvények, módosul a távolléti díj számítása, és vannak kisebb változások a Munka törvénykönyvében is. Jelen cikkünkben a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.

Az új áfabevallással kapcsolatos tapasztalatok

2013.06.21
Nagy változáson esett át ez évben az általános forgalmi adó bevallás, és bár már túl vagyunk az első benyújtási határidőkön, mégis érdemes a bevallás tartalmi és szerkezeti változásairól, illetőleg az eddigi tapasztalatok alapján a leggyakrabban előforduló hibák elkerülése érdekében az internetes kitöltő-ellenőrző program alkalmazásáról néhány szót ejteni.

Pénztárgépek online felügyelete

2013.05.31
Május 1-től kötelező a új típusú, Adóügyi Ellenőrző Egységet tartalmazó pénztárgépek használata. Az új típusú gépekkel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak lehetősége lesz a pénztárgépek forgalmába "közvetlenül" belelátni. A NAV készül: honlapján elérhetőek a kapcsolódó tájékoztatások. Mivel a váltás jelentős rendszerszintű átalakítással jár, és a pénztárgépek még nem készültek el, az átállást július 1-ig elég befejezni, elektronikus naplóval rendelkező kasszáknál év végéig, addig nem szankcionál a hatóság. A türelmi idő feltehetően még módosul.

Külföldi kiküldöttek adózása

2013.05.17
Hosszú távú kiküldetés esetén eddig is kézenfekvő volt a munkavállalói jövedelem magyarországi adóztatása, ugyanakkor rövidtávú kiküldetés esetén sem dőlhetnek már hátra a foglalkoztatók, mivel a NAV nemrégiben deklarált célja ezek alapos vizsgálata.

2012. évi társasági adó bevallás

2013.05.06
Közeledik a 2012. évi társasági adóbevallás 2013. május 31-i beadási határideje. Már megszokott, hogy a társasági adózást illetően is minden évben történnek kisebb-nagyobb változások, melyekre figyelemmel kell lenniük az adózóknak. A bevallást megelőzően alaposan elkészített kalkulációval a későbbi adóhiány elkerülhető, illetve adómegtakarítási lehetőségek is feltárhatóak, ezért fontos, hogy a megváltozott szabályokkal naprakészek legyünk.

Környezetvédelmi termékdíj kisokos

2013.04.19
A környezetvédelmi termékdíj évről évre változó szabályozása a legtöbb hazai termelő és kereskedő vállalkozást érinti. 2012-től a külföldi behozatalt végzők kötelezettségei mellett lényegi változásként a csomagolószer gyártói váltak kötelezetté, amely sok csomagolást végző eddigi kötelezettségét szüntette meg, de így is több mint tízezer adóalannyal számolnak.

A könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók sok esetben nem tekintik feladatuknak a termékdíjas szabályozás szakmai támogatását, mivel ezt környezetvédelmi témaként kezelik, valójában ez is adókötelezettség. Az alábbi összefoglaló az általános ismeretek megszerzése mellett segítséget nyújt annak meghatározásában, hogy ügyfeleik érintettek-e a témában, és el tudják dönteni, segítik-e ügyfeleiket ebben a folyamatban, vagy szakértőkre bízzák azt.