Szakmai cikkek

Idén augusztustól bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei, jövő évtől pedig jelentősen megváltoznak az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállási szabályai. Ezek amellett, hogy a fogyasztók érdekérvényesítésének lehetőségét szélesítik, számos új feladatot rónak a kereskedőkre. Értékhatártól függően sávosan emelkedik például a jótállási idő hossza, Európában egyedülálló módon 3 évre nő a nagyértékű fogyasztási cikkek kötelező jótállási időtartama, és bevezetik az e-jótállási jegyet is. Bár az új szabályok hatályba lépéséig még van némi idő, a felkészülést érdemes időben megkezdeni. Cikkünkben ehhez kívánunk támpontot adni azzal, hogy áttekintjük a leglényegesebb változásokat.

Magyar munkavállalók külföldi munkáért kapott jövedelmének adóztatása örökzöld téma. Az áttekintésnek azonban különös aktualitást ad, hogy a külföldi kiküldetések során alkalmazandó posting irányelv 2020. július 1-től szigorodott, ráadásul ettől az időponttól kezdődően változtak a kiküldetésnél alkalmazandó járulékszabályok is.

Az Országgyűlés 2020. július 03-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot.Az elfogadott, s a jelen cikk lezárásakor még kihirdetésre váró törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt.

A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatályba lepésével, 2020. június 18-án megszüntette a kormány.

A bő három hónap alatt a kormányzat az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésére hivatkozva több olyan adózást érintő rendelet adott ki, ami a magasabb szintű jogszabálynak minősülő adótörvényeket volt hivatott módosítani oly módon, hogy a változások nem kerültek egységes szerkezetben átvezetésre az érintett adótörvényekben.

Mások mellett a jogbiztonság követelménye is megkívánja, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott, törvényeket módosító rendeletek szabályainak továbbéléséről jogszabályt alkossanak. Elengedhetetlen volt ezért, hogy törvényi módosítással is „szentesítsék” és ezzel az adótörvényekbe maradandóan beépítsék a veszélyhelyzetet követően is fennmaradó változásokat. A Parlament ezért megalkotta a 144. sz. Magyar Közlönyben 2020. június 17-én kihirdetett „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről” szóló 2020. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban Mód. tv.). Ebből szemezgetünk néhány fontosabbnak vélt adózást érintő témát.

Az online számla adatszolgáltatás keretén belül 2020. július 1-től az áthárított áfa összegétől függetlenül minden olyan kiállított számláról adatot kell szolgáltatni, amelynek az esetben a számlát kibocsátó adóalany egy másik belföldi adóalany felé bocsátja ki a bizonylatot. A számla adatokat, ahol az áthárított áfa a 100 e Ft-ot elérte, már eddig megtalálhattuk az https://onlineszamla.nav.gov.hu oldalon a „Bejövő számlák” menüre kattintva. 

A kutatás-fejlesztést pályázati támogatások mellett számos adónem vonatkozásában is támogatja az állam, ezzel is ösztönözve azt a tudományos, fejlesztő tevékenységet, ami a gazdasági szereplők fejlődését segíti. 
A kutatás-fejlesztés kritikus pontja minden esetben ugyanaz, a projekt K+F megfelelése. Erre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott minősítési rendszerrel való összevetés ad választ, és az támasztja alá egy későbbi ellenőrzéskor is a kedvezmény jogosságát. Emiatt minden kedvezmény igénybevétele során olyan dokumentáció szükséges, amely megnyugtatóan bemutatja a K+F megfelelőséget.

A könyvelők a szokottnál is nagyobb kihívással nézhettek szembe idén tavasszal, hiszen a napi szinten megjelenő jogszabály módosítások, azok értelmezése, és a különböző változás bejelentések, kérelmek, lényeges időráfordítást igényeltek a napi munka és az előző év zárása mellett. Ez a beszámoló készítés időszakában a könyvelők többségénél nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható. Ezért is üdvözültük a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendeletben megfogalmazott könnyítéseket, miszerint szeptember 30-ára változik a beszámoló készítés, közzététel és az ehhez kapcsolódó adóbevallások határideje.

Ennek az időszaknak a kihívásai alapján mindenki le fogja vonni a következtetéseket, most azonban még vágyakozunk az 1 év múlva várható állapotra, amikorra már mindannyian túl jutunk a természet által ránk rótt, azonnali digitalizációs lépéseken, s már élvezhetjük, használhatjuk a kényszer hozta megoldások gyümölcsét.

2020. március 11. napján megváltozott az élet körülöttünk. Megjelent a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet, amely veszélyhelyzetet hirdetett ki az országban. A veszélyhelyzet elrendelését kijárási korlátozások követték, majd pedig napvilágot láttak a veszélyhelyzethez történő alkalmazkodást célzó kormányrendeletek, amelyek változtattak a munkajogi, adatvédelmi szabályokon is. Ezek a gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.

Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait módosító, a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 141/2020. (IV. 21.) számú kormányrendelet (a továbbiakban Rendelet) a Magyar Közlöny 82. számában olvasható.

A Rendelet mindenek előtt módosítja a csökkentett munkaidő fogalmát. Az új szabályok szerint csökkentett munkaidő alatt – a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint – háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidőt kell érteni (a korábbi min. 50% és max. 70% helyett). Ezek alapján tehát a rendelet a korábbinál kisebb, illetve nagyobb arányú munkaidő csökkentést is kezelhetővé tesz a támogatás szempontjából, így annak igénybe vétele akkor is lehetséges, ha egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalót napi 2 órában foglalkoztat tovább a munkáltató. [105/2020. rendelet 1. § a) pontja]