Szakmai cikkek

A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.

Az Országgyűlés 2020. november 17-én, ellenszavazat nélkül fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (közismert rövidítése szerint: Pp.) módosító T/13257. számú törvényjavaslatot.

Összegyűjtöttük azokat a szakmai cikkeinket áttekintésre, amelyek fontos információkkal szolgálnak a jövő évi feladatok hatékonyabb megvalósításához.

Az Országgyűlés 2020. július 03-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot, valamint 2020. november 17-én a képviselők elfogadták az egyes adótörvények módosításának javaslatait tartalmazó T/13258. számú törvényjavaslatot. A 2020. évi CXVIII. törvényként kihirdetett jogszabály számos adótörvényt módosít több ponton is, így többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban Katv.). A Katv. 8. § (6) és (6a) – (6e) bekezdései a bevétel meghatározásával és a 40% adómérték alkalmazásával kapcsolatban tartalmaznak változtatásokat. A módosítás eredményeként jelentősen szigorodik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályozása:

Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a számviteli törvény módosításai - a 2016. évet kivéve - sem jelentősnek, sem hangsúlyosnak nem mondhatóak a gazdálkodók életére nézve. Idén is jellemzően olyan változások kerültek be a törvénybe, amelyek valamilyen korábbi pontatlanságból, esetleg hibából vagy éppen értelmezési nehézségekből fakadtak. A számviteli szakma tisztában van vele, hogy meglehetősen sok gyakorlati probléma vár megoldásra, ami mind-mind a számviteli törvény módosítását igényelné, de valamilyen oknál fogva ezek a jelentősebb korrekciók időben folyamatosan eltolódnak. Ebből is látszik, hogy a gazdasági szférában nem a számvitelt, hanem sokkal inkább az adózást tekintik hangsúlyos kérdésnek; ám ami ennél súlyosabb probléma, hogy a számviteli törvényi módosítások néha mellőzik a szakmaiságot, sok esetben alárendelődnek ugyanis az adózási kérdéseknek még olyan áron is, hogy ezáltal a számviteli beszámolók megbízható és valós összkép követelménye csorbul.

Írásunkban a 2020-as nyári és a még kihirdetésre váró őszi adócsomagok* alapján gyűjtöttük össze dióhéjban a legfontosabb jövő évi adóváltozásokat. Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is!

2020. július 1-jén lépett hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérő szóló 2019. évi CXXII. törvény, vagyis az új tbj tv, amely aztán 2020. szeptember 1-jén csúsztatva bevezette a munkaviszonyban állókra vonatkozóan a járulékfizetési alsó határ fogalmát is.

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus (közismertebb nevén COVID-19) világjárvány második hulláma következményeinek elhárítása, továbbá a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében 2020. november 04-től, a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdette az idei évi második veszélyhelyzetet Magyarország területére.

Ezt az évet sokan, sok szempontból szeretnénk már zárni…

A 2020. évi könyvviteli zárlat ráadásul kiemelt figyelmet fog kapni, hasonlóan az idei tavasz mérleg zárási feladataihoz.