Szakmai cikkek

Az IFRS-ek állandó változásban vannak – ez a kijelentés a téma művelőit egy kicsit sem lepheti meg. Bár tény, hogy a 2020-as év nem hozott egy új „nagy standardot”, számos olyan apróbb változás történt, amely így vagy úgy, de érinteni fogja az IFRS alapján jelentő vállalkozásokat. E cikkben ezekből szemezgetünk, felhívva a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy írásunk mindössze egy válogatás, semmiképpen sem teljeskörű lista. Arra törekedtünk, hogy a legszélesebb kört érintő változásokat emeljük ki.

A vámügyi tevékenységet is végző gazdálkodók komoly kihívások előtt állnak, s emellett egyre nagyobb hiány mutatkozik a munkaerőpiacon a jól képzett vámügyintéző szakemberekből. Mindezen aktuális nehézségeket hosszútávon tovább mélyíti a generációváltás problémájának általános jelensége. A vámügyintézői képzés - a szakképzési rendszer átalakításával – épp revízió alatt áll, így a szakmába való belépésre a jelenlegi szabályok szerint már csak ebben az évben induló képzéssel van lehetőség.

Aktuális gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az átalakulások, egyesülések, szétválások forgatókönyvének kialakításánál figyelembeveendő tényező az a főszabály, miszerint az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni, illetve azt a cégbíróságnál letétbe kell helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.

Idén augusztustól bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei, jövő évtől pedig jelentősen megváltoznak az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállási szabályai. Ezek amellett, hogy a fogyasztók érdekérvényesítésének lehetőségét szélesítik, számos új feladatot rónak a kereskedőkre. Értékhatártól függően sávosan emelkedik például a jótállási idő hossza, Európában egyedülálló módon 3 évre nő a nagyértékű fogyasztási cikkek kötelező jótállási időtartama, és bevezetik az e-jótállási jegyet is. Bár az új szabályok hatályba lépéséig még van némi idő, a felkészülést érdemes időben megkezdeni. Cikkünkben ehhez kívánunk támpontot adni azzal, hogy áttekintjük a leglényegesebb változásokat.

Magyar munkavállalók külföldi munkáért kapott jövedelmének adóztatása örökzöld téma. Az áttekintésnek azonban különös aktualitást ad, hogy a külföldi kiküldetések során alkalmazandó posting irányelv 2020. július 1-től szigorodott, ráadásul ettől az időponttól kezdődően változtak a kiküldetésnél alkalmazandó járulékszabályok is.

Az Országgyűlés 2020. július 03-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot.Az elfogadott, s a jelen cikk lezárásakor még kihirdetésre váró törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt.

A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatályba lepésével, 2020. június 18-án megszüntette a kormány.

A bő három hónap alatt a kormányzat az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésére hivatkozva több olyan adózást érintő rendelet adott ki, ami a magasabb szintű jogszabálynak minősülő adótörvényeket volt hivatott módosítani oly módon, hogy a változások nem kerültek egységes szerkezetben átvezetésre az érintett adótörvényekben.

Mások mellett a jogbiztonság követelménye is megkívánja, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott, törvényeket módosító rendeletek szabályainak továbbéléséről jogszabályt alkossanak. Elengedhetetlen volt ezért, hogy törvényi módosítással is „szentesítsék” és ezzel az adótörvényekbe maradandóan beépítsék a veszélyhelyzetet követően is fennmaradó változásokat. A Parlament ezért megalkotta a 144. sz. Magyar Közlönyben 2020. június 17-én kihirdetett „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről” szóló 2020. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban Mód. tv.). Ebből szemezgetünk néhány fontosabbnak vélt adózást érintő témát.

Az online számla adatszolgáltatás keretén belül 2020. július 1-től az áthárított áfa összegétől függetlenül minden olyan kiállított számláról adatot kell szolgáltatni, amelynek az esetben a számlát kibocsátó adóalany egy másik belföldi adóalany felé bocsátja ki a bizonylatot. A számla adatokat, ahol az áthárított áfa a 100 e Ft-ot elérte, már eddig megtalálhattuk az https://onlineszamla.nav.gov.hu oldalon a „Bejövő számlák” menüre kattintva. 

A kutatás-fejlesztést pályázati támogatások mellett számos adónem vonatkozásában is támogatja az állam, ezzel is ösztönözve azt a tudományos, fejlesztő tevékenységet, ami a gazdasági szereplők fejlődését segíti. 
A kutatás-fejlesztés kritikus pontja minden esetben ugyanaz, a projekt K+F megfelelése. Erre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott minősítési rendszerrel való összevetés ad választ, és az támasztja alá egy későbbi ellenőrzéskor is a kedvezmény jogosságát. Emiatt minden kedvezmény igénybevétele során olyan dokumentáció szükséges, amely megnyugtatóan bemutatja a K+F megfelelőséget.