Szakmai cikkek

Ebben a rovatban szeretnénk aktuális szakmai cikkekkel, hírekkel, érdekességekkel segíteni a pénzügyi számviteli szakmában tevékenykedőket, és a téma iránt érdeklődőket.
Feliratkozás szakmai és képzési hírlevélre »

2020. május 27.

Mit tehetünk ma, a jelen kihívásai mentén a jövő megkönnyítése érdekében

 

A könyvelők a szokottnál is nagyobb kihívással nézhettek szembe idén tavasszal, hiszen a napi szinten megjelenő jogszabály módosítások, azok értelmezése, és a különböző változás bejelentések, kérelmek, lényeges időráfordítást igényeltek a napi munka és az előző év zárása mellett. Ez a beszámoló készítés időszakában a könyvelők többségénél nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható. Ezért is üdvözültük a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendeletben megfogalmazott könnyítéseket, miszerint szeptember 30-ára változik a beszámoló készítés, közzététel és az ehhez kapcsolódó adóbevallások határideje.

Ennek az időszaknak a kihívásai alapján mindenki le fogja vonni a következtetéseket, most azonban még vágyakozunk az 1 év múlva várható állapotra, amikorra már mindannyian túl jutunk a természet által ránk rótt, azonnali digitalizációs lépéseken, s már élvezhetjük, használhatjuk a kényszer hozta megoldások gyümölcsét.

2020. május 13.

Szerző: Dr. Kéri Ádám
Számos helyen munkajogi és adatvédelmi káoszt is hozott a veszélyhelyzet…

 

2020. március 11. napján megváltozott az élet körülöttünk. Megjelent a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet, amely veszélyhelyzetet hirdetett ki az országban. A veszélyhelyzet elrendelését kijárási korlátozások követték, majd pedig napvilágot láttak a veszélyhelyzethez történő alkalmazkodást célzó kormányrendeletek, amelyek változtattak a munkajogi, adatvédelmi szabályokon is. Ezek a gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.

 

2020. április 29.

Szerző: Dr. Nagy Krisztina
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatásának megváltozott szabályai

Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.

 

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait módosító, a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 141/2020. (IV. 21.) számú kormányrendelet (a továbbiakban Rendelet) a Magyar Közlöny 82. számában olvasható.

 

A Rendelet mindenek előtt módosítja a csökkentett munkaidő fogalmát. Az új szabályok szerint csökkentett munkaidő alatt – a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint – háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidőt kell érteni (a korábbi min. 50% és max. 70% helyett). Ezek alapján tehát a rendelet a korábbinál kisebb, illetve nagyobb arányú munkaidő csökkentést is kezelhetővé tesz a támogatás szempontjából, így annak igénybe vétele akkor is lehetséges, ha egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalót napi 2 órában foglalkoztat tovább a munkáltató. [105/2020. rendelet 1. § a) pontja]

 

2020. április 23.

Szerző: S. Csizmazia György
Szemelvények a friss adózási könnyítésekből…

 

Valószínűleg napjaink legolvasottabb újságja a Magyar Közlöny, amelyet az adózási és számviteli szakemberek nap mint nap vegyes érzelmekkel várnak és olvasnak. A 2020. április 21-én megjelent 82. lapszámban kihirdetett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel végre több olyan szabályozás is napvilágot látott, melyekről a kormányzat az elmúlt hetekben bejelentéseket tett. Ezekből szemezgetünk mai írásunkban.

 

 

Társasági adó

 

Tao bevallással és befizetéssel kapcsolatos határidők

Főszabályként az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.). 2. melléklet I. A) rész 2.4. pontja alapján a társasági adóról az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig kell bevallást benyújtani. Azon társasági adóalanyoknak, akiknek 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között válik esedékessé az éves társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettsége, ennek 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

 

Tehát a naptári év szerint működő Tao alanyoknál nem május 31-e, hanem szeptember 30-a lesz az éves Tao bevallás benyújtásának és a már befizetett előlegek, illetve éves adó közötti pozitív különbözet befizetésének a határideje.

 

2020. április 22.

Szerző: Barabás Miklós
Hogyan módosul az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a veszélyhelyzet idején?!

 

A koronavírus hozta veszélyhelyzet komoly hatást gyakorol a foglalkoztatásra, foglalkoztathatóságra. Az elmúlt napok vonatkozó kormányzati döntései, a hatások enyhítését célzó törekvések mellett is számos foglalkoztató volt már kénytelen akár hetekkel ez előtt olyan döntéseket hozni, amelyek a bevételkiesések mellett alkalmasak a kiadások csökkentésére. A reményeik szerint időszakos munkaerőtöbbletet például ezért sokan úgy próbálták/próbálják kiegyensúlyozni, hogy bár a munkavállalóikat megtartották, fizetés nélküli szabadságra küldték a dolgozókat.

 

Ez a helyzetre tekintettel adekvát megoldásnak tűnik, de még ezekeben az időkben is fontos a lehetőségeket körültekintően vizsgálni, s a munkavállalók felé korrekt tájékoztatással élni az alkalmazott megoldás hatásairól, következményeiről, így ebben az esetben például arról is, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony az általában alkalmazandó főszabály szerint szünetel.

 

2020. április 16.

Szerző: Dr. Nagy Krisztina
A létszámcsökkentés helyetti „B terv”, avagy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatása

 

A munkahelyek védelme érdekében a Kormány 2020. április 10-én kiadott 105/2020. (IV. 10.) számú rendeletében szabályozza a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatását, mely a Magyar Közlöny 71. számúban olvasható. A jogszabály mától hatályos, így cikkünkben röviden összefoglaljuk e támogatás igénybe vételének feltételeit - gyakorlati tanácsokkal segítve az alkalmazást.

 

A 105/2020. (IV. 10.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmében a munkáltató és a munkavállaló közös kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz, mint állami foglalkoztatási szervhez annak érdekében, hogy a járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került munkáltatók a létszámcsökkentés helyett a munkavállalókkal együttműködve csökkentett munkaidőben történő továbbfoglalkoztatásban állapodjanak meg és ehhez hazai és uniós forrásból finanszírozott munkaerőpiaci támogatást igényeljenek. A támogatást csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatókkal létesített munkaviszony alapján igényelhető, kivéve az alapítványokat, egyesületeket és a Rendeletben nevesített egyéb munkavállalókat [1. § d) pont].

 

A kérelemben a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet, a munkavállaló pedig azt vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben munkáltató rendelkezésére áll, az állam pedig meghatározott mértékben kompenzálja a munkavállalónak a jövedelem kiesést.

 

2020. április 07.

Szerző: Rezsabek Angéla
Üzleti évek között áthúzódó gazdasági események számviteli elszámolásának változása

 

A 2020 -as üzleti év eredményének számításakor új számviteli előírásokat kell figyelembe venniük azon vállalkozásoknak, amelyek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező terméket vagy szolgáltatást hoznak létre.

 

A törvénymódosításhoz írott általános indoklásban a következőt olvashatjuk: „A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.”

 

Az új rendelkezés szerint a vevő előírásai alapján gyártó, vagy szolgáltató vállalkozásoknak nem lehet önköltségen, a mérlegben kimutatniuk a fordulónapi saját termelésű készletet. A fordulónapi befejezetlen, félkész és késztermék a szerződésben szereplő eladási áron kerül az eredménybe. Az eredménykimutatásban értékesítés nettó árbevételeként, jelenik meg az összeg. A vállalkozásoknak számviteli politikájukban meghatározott módon kell teljesítési fokot számítaniuk, amelynek forintosított értéke az üzleti évre kiszámított szükséges árbevétel érték. Az évközi részszámlázások figyelembevételével kell megállapítani a fordulónapi könyvelendő összeget és a könyvelési tételt. A két lehetőség:

 

 -       a kiszámított szükséges árbevétel nagyobb, mint a kiszámlázott érték - aktív időbeli elhatárolással szemben kell az értékesítés nettó árbevételét növelni;

-        a kiszámított szükséges árbevétel kisebb, mint a kiszámlázott érték - passzív időbeli elhatárolással szemben kell az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni.

 

2020. március 31.

Szerző: dr. Csoszánszky Zoltán
A legfontosabb tudnivalók a fizetési moratóriumról

 

2020. március 19-én lépett hatályba a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a hitel-, kölcsön-, illetve pénzügyi lízingszerződések adósainak igyekszik segítséget nyújtani új szabályaival. A Rendelet egyes részletszabályait tartalmazza a 2020. március 25-én hatályba lépett 62/2020. (III. 24.) Korm. rendeletet. Jelen cikkünkben e két rendelet együttes ismertetésével igyekszünk tájékoztatni tisztelt olvasóinkat.

 

2020. március 27.

Szerző: Sándorné Új Éva
A koronavírus miatti adófizetési késedelem és az adófizetési kedvezmények a vállalkozások világában

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.

 

A fizetési késedelem szankciói

 

A bevétel nélkül maradt vagy jelentős bevételkiesést elszenvedő vállalkozásoknak komoly fizetési problémát okozhat a havi/negyedéves adóelőlegek megfizetése - legyen az helyi vagy központi adó. Ugyanez a gond az adóbevallásokhoz kapcsolódó fizetésekkel is, hiszen az ehhez szükséges pénzt a más időszakokban is nagy számban forráshiánnyal küzdő vállalkozásoknak most különösen nem könnyű előteremteniük, mikor a tevékenységvégzés jelentősen visszaesett, vagy éppen lenullázódott, ami a bevétel drasztikusan csökkenésével jár.  Az adófizetési problémák egy másik csoportja pedig abból adódik, hogy a fizikai teljesítés (pl. eladás), a számlázás, a könyvelés és a pénzfolyamatok gyakorta elvállnak egymástól.

 

Továbbiak betöltése ...