Ebben a rovatban szeretnénk aktuális szakmai cikkekkel, hírekkel, érdekességekkel segíteni a pénzügyi számviteli szakmában tevékenykedőket, és a téma iránt érdeklődőket.
Feliratkozás szakmai és képzési hírlevélre »
2020.03.27
A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.
A fizetési késedelem szankciói
A bevétel nélkül maradt vagy jelentős bevételkiesést elszenvedő vállalkozásoknak komoly fizetési problémát okozhat a havi/negyedéves adóelőlegek megfizetése - legyen az helyi vagy központi adó. Ugyanez a gond az adóbevallásokhoz kapcsolódó fizetésekkel is, hiszen az ehhez szükséges pénzt a más időszakokban is nagy számban forráshiánnyal küzdő vállalkozásoknak most különösen nem könnyű előteremteniük, mikor a tevékenységvégzés jelentősen visszaesett, vagy éppen lenullázódott, ami a bevétel drasztikusan csökkenésével jár. Az adófizetési problémák egy másik csoportja pedig abból adódik, hogy a fizikai teljesítés (pl. eladás), a számlázás, a könyvelés és a pénzfolyamatok gyakorta elvállnak egymástól.
2020.03.25
Új jogszabályi előírások a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozóan
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok számára jogszabály eddig nem írta elő belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének kötelezettségét, azonban az általuk kezelt nemzeti vagyon és a felhasznált közpénzek miatt ez indokolt. E hiány megszüntetése érdekében 2020. január 1-jétől módosult a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékostv.) és kiegészült a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokkal. A Takarékostv. végrehajtási rendeleteként szintén 2020. január 1-jével hatályba lépett a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gtbkr.), amely a részletszabályokat tartalmazza. A szabályozás újszerűsége miatt a jogalkotó 2020. július 1-jéig adott lehetőséget a köztulajdonban álló gazdasági társaságok számára a jogszabály teljeskörű alkalmazására való felkészülésre.
2020.03.24
Amikor az előző cikkünkben áttekintettük a vészhelyzet gazdaságot érintő hatásainak enyhítését célzó kormányrendelet intézkedéseit, ígéretet tettünk, hogy a részletszabályok összefoglalásával is jelentkezünk.
Mivel az este kihirdetett jogszabály ma, 2020. március 24-én hatályba is lép, nézzük a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet intézkedéseit.
2020.03.19
A vészhelyzet okozta károk enyhítését célzó intézkedések
Ma, 2020. március 19-én lépett hatályba a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, ami a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szól.
A változásokból adunk egy rövid összefoglalót olvasóinknak.
2020.03.11
A felkészülési idő derekánál járunk a 2020. júliusában hatályba lépő, új társadalombiztosítási előírások vonatkozásában.
A rendelkezések kihirdetésétől rengeteg cikk jelent már meg ebben a témában, magam egy-két olyan változásra szeretném ráirányítani a figyelmet, ami az előadásainkat követő konzultációk során kérdéseket vetett fel.
Az egyik ilyen a minimum járulékalap bevezetése a részmunkaidős munkavállalók vonatkozásában.
2020.02.26
Az Európai Unióval való jogharmonizáció részeként immár 12 éve engedélyhez, illetve az utóbbi években bejelentés teljesítéséhez kötött az adótanácsadói, adószakértői tevékenység.
A bejelentési eljárás és a kapcsolódó továbbképzési kötelezettség területén az elmúlt években bekövetkező jogszabályváltozások alapján indokoltnak tűnik a szabályozás áttekintése.
1. A tevékenység bejelentése
Az adószakemberek (adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők) tevékenységgyakorlásának 2016. január 1-jétől már nem hatósági engedélyeztetés, hanem az adótanácsadói, adószakértői tevékenység hatóság felé történő bejelentése a feltétele. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 248. § (1) bekezdése szerint a tevékenység végzésére irányuló szándékot az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását vezető szervezetnek (a pénzügyminiszter által vezetett szaktárca) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) szerint kell jelezni.
Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadói, az adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult.
2020.02.12
A transzferárazásról sokaknak a multinacionális vállalatcsoportok juthatnak eszébe, pedig a kapcsolódó kötelezettségek nagyon sok magyar kis és közepes vállalatot is érintenek. Nem tehetjük félre a vonatkozó rendelkezéseket, például, ha egy közös tulajdonos befolyása alatt álló társaságok között bármilyen ügylet megvalósul…
Ahogy egyre több tapasztalat áll rendelkezésre a 2018 óta bevezetett új transzferár dokumentációs kötelezettségekkel kapcsolatban, érdemes egy rövid helyzetértékelést végezni. Az alábbiakban erre figyelemmel áttekintjük, hogy milyen kérdéseket vet fel a gyakorlatban az új szabályozás, illetve hogy a hazai és a nemzetközi tendenciák alapján milyen további fejlődési lehetőségek vannak ezen a területen annak érdekében is, hogy revíziós megállapítások, így bírságok nélkül zárulhassanak a vonatkozó ellenőrzéseink.
2020.01.29
A számviteli törvény 2020-tól hatályos módosítása hoz néhány jelentősnek mondható változást. Az új előírások elsődleges célja továbbra is, hogy közelítsék a magyar számviteli szabályokat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt 2019-ben kihirdetett módosításai
A módosítások indokaként egyrészt a megváltozott jogszabályi környezet következtében megjelenő korrekciós igényeket, másrészt a gyakorlatban felmerült problémák megoldásának szükségességét jelölhetjük meg. A módosítások 2020. január 1-jén léptek hatályba, azonban egyes esetekben azokat már a 2019. évi beszámolók összeállításánál is alkalmazni lehet.
2020.01.16
Ha a 2020. év valóban a digitalizáció éve lesz – ahogy több helyen is olvasható –, akkor ideje megterveznünk, mit tehetünk e téren a saját munkánk megkönnyítése érdekében is. Mindezt tegyük persze úgy, hogy továbbra is az ügyfél érdekeire fókuszáljunk!
Mivel érdemes kezdeni az évet?
Gondoljuk végig, hogy milyen rutin jellegű folyamatokat válthatunk ki szoftverekkel. Ezek egy része olyan feladat, ahol nincs szükség az emberi munkaidő értékes perceire/óráira, egy másik része pedig egy munkafolyamat lerövidülését jelentheti. Egy sor könyvelői asszisztens program jelent meg az elmúlt években. Van olyan, amelyik e-mail-t küld az ügyfélnek, van amelyik riportot készít, van amelyik a számlák és egyéb bizonylatok manuális adatrögzítését váltja ki (ma már nem biztos, hogy mind fel tudnám sorolni…), és van amelyik a szakmai tudást is igénylő évközi és éves zárlat elkészítésében nyújt segítséget. Mielőtt választunk ezek között, mások mellett fontos mérlegelni az adatbiztonság szempontjait is.
2019.12.19
Az év végéhez közeledve a foglalkoztatók többsége a könyvelők, adótanácsadók, pénzügyi szakemberek bevonásával átgondolja, milyen javadalmazási, szolgáltatási rendszert alkalmazva tudja megtartani a kulcsfontosságú munkaerőt, s mit kell kínálnia ahhoz, hogy szükség szerint új foglalkoztatottakat állíthasson a céljai megvalósításának a szolgálatába. Az alábbiakban olyan nyugdíjcélú béren kívüli juttatást mutatunk be, aminek használatával kedvező feltételek mellett segíthető el e célok megvalósítása.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (röviden FNYSZ) egy olyan pénzügyi szolgáltató intézmény, ami a csatlakozott foglalkoztatói partnerek által a munkavállaló tagok részére befizetett nyugdíjcélú megtakarításokat gyűjti, befekteti, majd a tényleges nyugdíjba vonuláskor, a megfelelő törvényi feltételek teljesülése esetén foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást nyújt. A 2003/41/EK Irányelv alapján a 2007. évi CXVII. törvény szabályozza a működést. Uniós alapokra épülő rendszer, mely komoly hagyományokkal rendelkezik Európában.
2019.12.18
Mai írásunkban a Versenyképesebb Magyarországért program keretei között összeállított 2019-es őszi adócsomag hozta legfontosabb változásokat tekintjük át adónemenként dióhéjban.
Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás változásai
A korábbi évek átfogóbb módosításait követően a személyi jövedelemadóban csak finomhangolás történt idén. Ennél nagyobb ívűek az Országgyűlés által pár napja elfogadott társadalombiztosítást érintő változások.
Elsőként tekintsük át a személyi jövedelemadó főbb módosításait.
2019.12.05
Az utóbbi években teljesen átalakult a világ teljesítményértékelése. A tudásalapú társadalom kifejezés jól tükrözi ezt a szemléletváltást. A vállalkozások életében egyre nagyobb szerephez jut a szellemi vagyon, amikor egy társaság piaci értéke kerül szóba.
Az alábbi grafikon az S&P500-ban (az amerikai részvénypiac vezető indexe) szereplő 500 nagyvállalat vagyonában megjelenő tárgyi eszköz és immateriális javak arányát mutatja 1975 és 2015 között.
2019.11.19
Az IFRS-ek megújításának korszakát éljük. A folyamat 2018-ban az IFRS 9 (Pénzügyi instrumentumok) és az IFRS 15 (Vevői szerződésekből származó bevétel) standardok hatályba lépésével kezdődött, majd 2019-ben az IFRS 16 (Lízing) standarddal folytatódott. Ezeket követve 2020-ban a Keretelveken a sor. (2021-ben aztán majd a Biztosítási szerződések standard cseréje várható: IFRS 4 → IFRS 17.)
A Keretelvek első változata 1989-ben jelent meg, s az IASB és az FASB konvergencia programjának keretében közösen dolgoztak annak megújításán 2004-től. Ezt a munkát azonban felfüggesztették (más standardok fejlesztése kapott elsőbbséget), s így 2010 szeptemberében csak egy részben megújított változatot tettek közzé. A munkát az IASB már önállóan folytatta, s ennek eredményeként 2018 márciusában megjelent az új Keretelvek szabálya, amelyet a gazdálkodóknak 2020. január 1-én (vagy eltérő üzleti év esetén azt követően) kezdődő üzleti évtől kell alkalmazniuk. Hivatalosan a szabály pontos neve Conceptual Framework for Financial Reporting (A pénzügyi kimutatások konceptuális keretelvei), de jelen írásunkban rövidítve Keretelvekként szerepeltetjük.
2019.11.05
Bár az alábbi információt már sok szerző papírra vetette, a tapasztalat azt mutatja, hogy sokak számára nem ismert, hogy a Kúria az itt ismertetett döntésében irányt mutatott a munkáltatók számára.
A bérpótlékok, így a műszakpótlék is, az általános munkafeltételektől eltérő, az alapbér megállapításánál figyelembe nem vett körülmények között (pl. eltérő időszakban) végzett munka külön díjazása.
Amikor a munkavállalók az általánostól eltérő időszakban végeznek munkát, az hátrányosan érinti az életviszonyaikat. Állandó munkaidő-beosztás esetében viszont tudnak alkalmazkodni a körülményekhez, és ennek megfelelő életvitelt tudnak kialakítani.
A munkaidő-beosztás rendszeres változása azonban hátrányosan érinti a munkavállaló megszokott életét, és aránytalan megterhelést jelent a számára.
A műszakpótlék rendeltetése a munkaidő-beosztás váltakozásával járó megterhelés kompenzálása.
2019.10.21
A vállalkozások többsége a jövőjét és fejlődését, üzleti sikerességét alapvetően meghatározó, kimagasló értékű szellemi tulajdonnal, így például árujelzőkkel, védjegyekkel is rendelkezik. Ezek megfelelő oltalmáról akár információhiány miatt sokan nem gondoskodnak azonban.
Az európai védjegyreform eredményeképpen az idei évtől módosult a hazai védjegyjogi szabályozás. A védjegytörvény módosítása kibővítette az oltalmazható megjelölések körét, megerősítette az eljárások ügyfélbarát jellegét, és hatékonyabbá tette a védjegybitorlókkal, hamisítókkal szembeni fellépést. A vállalkozásokat támogató szakemberek, így például a könyvelők, vagy adószakemberek is nagyon sokat tehetnek az ebben rejlő lehetőségek megfelelő kiaknázásáért, már azzal, hogy időben felhívják a cégvezetők figyelmét az oltalom megszerzésének lehetőségére, jelentőségére, illetve akár maguk is tudatosan hasznosítják az ebbéli információkat.
2019.10.09
Megkezdődött a Szakképzés 4.0 stratégia mentén a szakképzési rendszer átalakítása. Ennek egyik első lépéseként kihirdetésre került az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletet módosító 229/2019. (IX. 30.) Korm. rendelet. Ez alapján 2020. szeptember 1-jei hatállyal módosul az OKJ - onnantól az ágazatunkban azok a szakmák kapnak majd helyet a jegyzéken, amelyeket iskolai rendszerben lehet csak oktatni/tanulni. Ezek lesznek az ún. alapszakképesítések, amelyek széles alapot adnak majd a végzettek későbbi munkavégzéséhez, szakmai továbbtanulásához, specializálódásához.
Az új OKJ-ben a közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportban kettő olyan képesítés lesz, ami iskolai rendszerű, így kizárólag 5 éves technikus képzés keretében sajátítható el. Az egyik a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a másik a vállalkozási-ügyviteli ügyintéző.
Az ágazatunknak azok a szakmái, amelyek az OKJ-ből az átalakítással a jövő évtől kimaradnak, a Pénzügyminisztérium által meghatározott követelményrendszer mentén megvalósuló felnőttképzésben lesznek majd elsajátíthatóak.
2019.09.24
A munkáltatói lakáscélú támogatások előző években meglévő kedvező rendszerét a jogalkotó a 2018. évi XLI. törvénnyel az idei évtől szinte teljes egészében eltörölte. Ez alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (1995. évi CXVII. törvény, a továbbiakban: Szja tv.) idéntől hatályon kívül helyezték az 1. számú melléklet 2. pont 2.7., illetve a 9. pont 9.3. alpontjait. A munkáltató tehát már nem adhat adómentesen a munkavállalója részére vissza nem térítendő támogatást (bekerülési érték 30 százalékáig, max. 5 éven belül 5 millió forintig) lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, illetve ezekhez kapcsolódóan pénzintézettől felvett hitel törlesztéshez.
Egyetlen lehetőség maradt csupán, ez pedig a munkáltató által biztosított kamatmentesen, vagy kedvezményes kamatozással nyújtott hitel, melyet a munkavállaló saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, avagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez használ fel.
2019.09.10
„Jó munkához jó szerszám kell!” – ez egy barkácsáruház régi tv reklámjának szövege volt, de napjainkban új értelmezést nyerhet.
A „szerszám” ma már szellemi termék, valami olyan produktum, ami egyszerűbbé, hatékonyabbá, „minőségibbé” tehetik a munkafolyamatokat és azok eredményeit.
A számviteli zárlati munka, akár az évközi, akár az év végi zárlatokról beszélünk, összetett feladat, amit ráadásul feszített tempóban és fix határidőkre kell elvégezni. Sokfajta kommunkikációs kapcsolatot kell kezelni, a megjelenő elektronikus dokumentumok több változatát kell a számítógépben elhelyezni, úgy, hogy azt akár évek múlva is nagy biztonsággal lehessen megtalálni. Ehhez már komoly „szerszámos láda” kell - egy olyan célprogram, amely a zárlati feladatokra tartalmaz megoldásokat, és segíti a zárlat szervezett, gyors végrehajtását. Mit várunk el egy ilyen programtól? Azt, hogy teljeskörűen támogassa a havonkénti és az éves könyvviteli zárlati munkát, beleértve ebbe a zárlati dokumentumok előállítását, valamint azok rendszerezett tárolását.
2019.08.27
I. A bizalmi vagyonkezelésről általában
A bizalmi vagyonkezelés története meglehetősen hosszúra nyúlik vissza. Több különböző álláspont is ismert a „trust” tényleges eredetével kapcsolatban, a legvalószínűbb szerint angol eredetű jogintézmény, amely a feudális viszonyok között jött létre. Ennek ellenére semmiképp se tekinthető feudális relikviának, hiszen számos esetben megfelelő alakzatot jelent a gazdasági vagy magánjogi célok elérésére. A „trust” bevezetését a kontinentális európai jogrendszerbe a dologi jog rendkívüli zártsága nehezítette meg, mivel a tulajdont egységesként kezelték, míg az angol jogban a „trust” kapcsán a tulajdonjogi sajátos kettős helyzet áll a középpontban.
A magyar jogban a korábbi sikertelen próbálkozások után 2014-ben vezette be a jogalkotó a bizalmi vagyonkezelést, de máig számos kérdés övezi a jogintézményt, amely olyan személyeknek jelenthet kivételes perspektívát, akik a már megszerzett vagyonukat szeretnék nemcsak teljes biztonságban tudni, hanem egyes vagyonelemeiket egy előre látható, kiszámítható adózással szeretnének a házastárs, vagy az örökösök beleszólása nélkül a kedvezményezettek javára rendelni.
Vagyonkezelésbe lehet venni ingatlant, ingóságot, értékpapírt, vagyoni értékű jogot, lejárt és még le nem járt követelést egyaránt. Nem szükséges egyszerre, azonnal átruházni az érintett vagyonelemeket, lehet akár lépcsőzetesen is, de mindenképpen konkrétan meg kell tudni határozni, mit is adunk bizalmi vagyonkezelésbe.
2019.08.12
Nagyvállalati környezetben minden releváns fenyegetésre igyekeznek valamilyen védelmi mechanizmust működtetni - számos ajánlás, jogszabály elvárásokat támaszt ebben a tekintetben, ráadásul egyes üzletágakban még a felügyeleti szervek is kikényszerítik a biztonsági megfeleléseket. Megvizsgálva a magyar kkv szektorban működő cégeket, megfigyelhető, hogy sokszor a nagyvállalatokhoz hasonló problémákkal küzdenek, de esetükben a méretgazdaságossági mutatók egész más képet festenek, így más megoldások és lehetőségek állnak a kkv szektor képviselői rendelkezésére. Szerencsére persze a kkv méretű szervezetek felépítése általában egyszerűbb és átláthatóbb, mint a nagyoké, így számukra a nagyvállalati biztonsági szint elérése ennek megfelelően gyorsabban és olcsóbban lehetséges. A fő cél minden esetben az, hogy kockázatarányos biztonsági rendszerek működjenek.
2019.07.30
A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számviteleről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…
2019.07.17
- adózási és társadalombiztosítási szabályok a gyakorlatban
A külföldön munkát vállalók száma évről évre növekszik. Vannak, akik rövidebb ideig végeznek munkát a határon túl, így egy-egy üzleti tárgyalás, konferencia, vagy projekt erejéig vannak távol, míg mások hosszú távon, akár éveken keresztül. A határmenti településeknél gyakran találkozunk ingázással, amikor a munkavállaló Magyarországon él, miközben a másik országban dolgozik. Az is előfordul, hogy mindkét országban, akár két vagy több munkáltató javára tevékenykedik, avagy csupán egy külföldi munkaviszonnyal rendelkezik, de hosszú hétvégén, vagy kisebb betegség idején Magyarországról végzi a munkáját, „homeoffice”-ban.
2019.07.03
Végre itt a nyár és ez mindenkit jó érzéssel tölt el, különösen, ha a munkahelyi fáradalmakat kis pihenés követheti - akár céges költségen. Még ennél is üdítőbb talán, ha valamilyen munka jutalmaként, ösztönzőjeként vehetünk részt egy-egy kiruccanáson…
A foglalkoztatók többféle formában segítik a munkavállalóik nyaralását: még most is akadnak olyan cégek, amelyek saját nyaralójukban látják vendégül dolgozóikat, mások nyaralókat, apartmanokat bérelnek számukra, de előfordul az is, hogy incentive utat kapnak a legjobb teljesítményt nyújtók, netán ez egyes beosztásokhoz kötődő járandóság. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy cég kifejezetten motivációs céllal szervez nyaralást vezetői, illetve más munkatársai számára. Az út helyszínének kiválasztása és a biztosított szolgáltatások tartalma, élménytelisége kizárólag pénz kérdése: a Balaton melletti kerékpáros kalandnyaralástól egy karibi luxushajóúton át a mexikói piramisok felkereséséig. A komolyabb út miatt igazi hajtás indulhat a jó teljesítményért, s a lelkesen dolgozó kollégák sokszor átlépik saját személyiségük korlátait is; s kihozzák azt a teljesítményt magukból, amelyet megfelelő motiváció nélkül nem feltétlenül értek volna el.
2019.06.20
Az a vállalkozás, amely kutatóhelynek minősülő szervezetben saját tevékenységi körben kutatás fejlesztési tevékenységet végez, a K+F közvetlen költségeire adó- vagy adóalap-kedvezményt vehet igénybe.
Egy, a napokban tartott előadáson nagy érdeklődésre tartott számot a 2019. január 1-től hatályos új lehetőség a K+F kedvezmények elszámolása, ezért röviden összefoglalom ennek lényegét. Mivel eddig nagyrészt a nyereségalapú adókat lehetett csökkenteni, az idei évtől alkalmazható szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény olyan vállalkozások számára is igénybe vehetővé teszi az adócsökkentés lehetőségét, amelyek eddig - társasági adófizetés megfizetésére vonatkozó kötelezettség híján – ezzel nem tudtak élni.
2019.06.06
A közpénzek elköltése során – legyen szó minisztériumról, közalapítványról, önkormányzatról, vagy közérdekű tevékenységet folytató állami tulajdonú gazdasági társaságról –, a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozás megállapítása mellett számos olyan döntést is meg kell hozni, mely közvetlen módon határozza meg az éves költségvetés felhasználási módját. A közbeszerzésben azonban nem csak az állami szereplők, hanem gyakran uniós forrást elnyerő magántulajdonú cégek, vagy éppen közszolgáltatók is érintettek ajánlatkérői oldalon, miközben ajánlattevői oldalon a piaci szereplők vetélkednek szerencsés esetben a szerződés elnyeréséért.
2019.05.22
Mint arról előző írásomban már volt szó, hazánkban rendkívül sok a társasház. A lakosság jelentős része él társasházi ingatlanban, s a vállalkozások nagy hányada is ilyenben működik. A lakosságnak közel fele érdekelt tehát ilyen, vagy olyan módon a társasházak megfelelő működésében, de tulajdonképpen naponta találkozunk ezzel kapcsolatos anomáliákkal…
2019.05.09
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) több ponton módosításra került, s e módosítások érintik a központi költségvetési szervek gazdálkodását. Rövid összefoglalóban teszünk ezért kísérletet néhány kiemelt szabály módosításának a magyarázatára, s a szabályozás indokainak kifejtésére annak érdekében, hogy a gyakorlati alkalmazás során ezeknek a jogszabályi rendelkezéseknek az értelmezése leegyszerűsödjön.
A kodifikáció elsődleges célja a bürokráciacsökkentés, illetve a gyakorlati tapasztalatok mentén történő finomhangolás volt. A módosító-csomag mindenekelőtt a központi költségvetés végrehajtásának rugalmasságát biztosító egyik legfontosabb eszköz, a kiadási előirányzatok átcsoportosításának szabályait és az ahhoz kapcsolódó eljárásrend részleges átalakítását célozta. Írásunkban a Kormány, a fejezetet irányító szerv, illetve immáron a középirányító szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások szabályainak változásait foglaljuk össze röviden.
2019.04.24
A hatályos számviteli törvényünk értelmében minden kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnek az üzleti év végén, a könyvviteli zárlat során teljessé kell tennie az évközi folyamatos könyvelését, és a technikai zárás előtt (a költségszámlák zárása, a bevétel és a ráfordítás számlák egyenlegének átvezetése az adózott eredmény számlára, valamint a mérlegszámlák egymással vagy a zárómérleg számlával szembeni lezárása) ún. „rendező tételeket”, kiegészítő, helyesbítő, egyeztető és összesítő könyvelési teendőket kell még elvégeznie. Az üzleti évről készült beszámolót mindig egy olyan főkönyvi kivonattal kell alátámasztani, amely ezen könyvviteli zárlati feladatok elvégzése után jön létre.
A zárlati munkák végéhez közeledve hasznos lehet egy gyors áttekintés az aktuális feladatokat illetően.
2019.04.11
Az Országgyűlés elfogadta és a köztársasági elnök 2019. április 10-én aláírta, így kihirdetésre vár a T/4479. számon jegyzett törvényjavaslat*, amely az Európai Unió adatvédelmi reformjának a végrehajtásához szükséges jogszabály-módosításokat tartalmazza. A módosítások ugyan messze nem rendeznek minden nyitott kérdést, hiszen számos érintett ágazati jogszabály módosítására nem kerül sor ezzel, de a munka törvénykönyvét módosítani fogja a kihirdetésre váró jogszabály. A módosítások, amelyeken az adatvédelmi kodifikációs bizottság több, mint egy évig dolgozott, jelentős változást hoznak a foglalkoztatással összefüggő adatkezelések szabályokban.
2019.03.27
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban Tht.) preambuluma szerint a társasház létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében tartotta fontosnak a törvényalkotást az Országgyűlés. Vagyis a szabályozás alapvető célja a tulajdonosi érdekek védelme, amit magam is alapvető fontosságúnak tartok, hiszen a tulajdonostársak jellemzően nem gazdasági, vagy éppen műszaki szakemberek, nem feltétlenül járatosak az ilyen ingatlanok ügyeinek vitelében, így bizonyos fokig kiszolgáltatottak azoknak a személyeknek, akik a gazdálkodást ténylegesen és hivatalból végzik - gondolok itt elsősorban a közös képviselőre és a számvizsgáló bizottságra.
2019.03.13
Az elmúlt években bármerre is tartottam előadást és bármiről is szólt, a kérdések nyomán mindig eljutottunk a társas vállalkozóig...
Bátran állítom, hogy kimeríthetetlen a téma és akár napokig tartó vitákra is lehetőséget ad, ezért mikor a nyugdíjas munkavállalók jogviszonyáról írott cikkem kapcsán rendre ilyen jellegű kérdések vetődtek fel, ígéretet tettem arra, hogy ennek a témának is szentelek egy rövid írást.
Első lépésben talán azt érdemes tisztázni, hogy ki-kicsoda a rendszerben.
2019.02.27
2018. év közepe az adózásban egyértelműen az online számla adatszolgáltatásról szólt. A számla adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásoknak fel kellett készülniük, valamint a számlázó programjaikat is fel kellett készíteniük az új elektronikus rendszerre. Ez jó néhány vállalkozásnál bonyolult, komplex feladatot jelentett. A megfelelő adatszolgáltatási rendszer kiépítéséhez sokszor nem volt elegendő csupán egy jó eszközt megvenni, hanem több vállalkozásnál a meglévő számlázási folyamatokat, a számla kiállítási gyakorlatot is felül kellett vizsgálni.
2019.02.14
Mint az ismeretes a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 2019-es módosítása jelentősen szűkítette a Cafeteria rendszerben adható juttatások körét. Az új szabályok alkalmazása a mindennapi gyakorlatban számos kérdést vet fel, így a jelen cikkben két Cafeteria juttatás lehetőségeit és buktatóit járjuk körbe.
2019.01.31
Az előző évben jelentős figyelmet fordítottunk a mérlegképes kötelező képzés során az osztalék számviteli és polgári jogi kérdéseinek megtárgyalására, részben a saját tőke témájának feldolgozásával, részben külön, önálló témaként is. Ennek keretében áttekintettük a vonatkozó törvényi előírásokat és sok-sok gyakorlati kérdést vetettünk fel, amelyeknek a helyes értelmezése néha nem is olyan egyszerű feladat az érintett számviteli szakemberek számára. Az talán mindenki számára ismert előírás, hogy osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer.
2019.01.17
Az év végi zárás közeledtével gondolatainkban előtérbe kerül a zárás szervezése, a kapcsolódó feladatok irányítása. Az ma már nem kérdés, hogy a könyvelést számítógépen végezzük – csak az idősebbek emlékeznek még arra, amikor ez nem így volt. Lassan az is természetessé válik, hogy a digitalizáció magáévá teszi a könyvelési folyamat alapját és kezdetét, az adatbevitelt, még ha erre talán a fiatalok gondolkodása áll is rá jobban. De hogyan segítheti a számítástechnika azt az összetett, sokféle feladatrendszert magában foglaló folyamatot, amely során a nyers könyvelési anyagból ellenőrzött és kész mérleg, teljes beszámoló lesz? Ezt fogjuk az alábbiakban röviden áttekinteni.
2019.01.10
Számos tévhit kering az interneten a nyugdíjas munkavállalók 2019-es foglalkoztatásával kapcsolatosan, ami miatt akár helytelen következtetéseket is levonhatunk. Mivel ennek jó volna elejét venni, cikkemben áttekintem a vonatkozó szabályokat.
2019. januárjában lépett hatályba az a módosítás a 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: tbj), ami a nyugdíjas munkavállalók foglakoztatásának friss szabályait adja.
2019.01.02
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara, mint köztestület, a számviteli szolgáltatás magyarországi színvonalának megfelelő szintre történő emelése érdekében, a szakmai színvonal javítását célozva hozza létre a könyvviteli szolgáltatók önkéntes minősítési, illetve minőségbiztosítási rendszerét. A Kamara szakmai felelőssége tudatában ugyanis támogatni kívánja azon szakemberek és szakmai szervezetek, valamint vállalkozások tevékenységét, akiknek/amelyeknek a szakmai értékrendszere a kamarai célokkal összeegyeztethető.
2018.12.20
November elején már bejárta a sajtót a hír, miszerint teljesen átrendezi a nyugdíj-megtakarításokat az új adócsomag-javaslat. A november 23-án kihirdetett csomag számos, önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő módosítást tartalmazott. Ezek közül pozitívumként emelhető ki, hogy jövőre a munkaadótól kapott nyugdíjpénztári tagdíjátvállalás után is jár a 20%-os személyi jövedelemadó jóváírás, amellyel akár 150 ezer Ft adómegtakarítást is elérhetnek a nyugdíjpénztári tagok.
2018.12.20
Az év fordulóján a számvitellel foglalkozó szakembereknek nem kell mélyreható változásokra felkészülniük feladataik elvégzése kapcsán, ami a számviteli törvény aktuális változásait illeti. A munkánkat alapvetően meghatározó jogszabályok – tehát a számviteli törvény, illetve kormányrendeletek – kisebb, 2019 január 1.-től hatályos „ráncfelvarráson” estek át, de azt is látnunk kell, hogy év közben megjelenő, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, ugyancsak 2019 január 1.-el bevezetésre kerülő 2018. évi XLI. törvény számviteli – közöttük a könyvvizsgálókat is érintő – előírásokat is megváltoztatott.
2018.12.06
A Merkúr a bátorság, a gyorsaság és a gyakorlatiasság tulajdonságait hordozza magában. A határozott és gyors döntéseket, a hirtelen változásokra való gyors reakciókat a magyar adórendszer sem nélkülözi. Nézzük hát meg, mit tartogat számunkra a Merkúr éve az adózásban!
2018.11.22
Lassan itt a december – kezdődik a rohanás, a listák írása, mit várhatunk még ettől az évtől, ki kellene találnunk a körülöttünk lévők gondolatait, vágyait, meg kellene tervezni, hogy mennyit akarunk/tudunk adakozni, ajándékozni…. nem, nem a karácsonyi őrületről beszélünk kedves könyvelő kollégák, hanem a december 20-ai feltöltésről…
2018.11.08
A nyáron elfogadott és kihirdetett 2018. évi XLI. törvénybe jó néhány Cafeteria elemeket érintő 2019-es változás került. Ezek érintik a béren kívüli juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat és bizonyos adómentes juttatásokat is. Sajnos ezeknek megfelelően 2019-től jó néhány juttatás adómentessége, vagy éppen a kedvezményes adózás alá tartozása megszűnik. Sok vállalkozásnál kérdésként merül fel ezért, hogy egy-egy juttatást miképp lehetne mégis átmenteni a 2019-es évre vonatkozóan, még ha ezek lehetősége meglehetősen szűkre szabott is.
2018.10.24
A ma működő előadó-művészeti szervezetek (pl. színházak)– a realizált jegybevétel melletti - meghatározó bevételi forrása a gazdasági társaságok által felajánlott társasági adó, amit a színházak nettó jegybevételük maximum 80%-áig fogadhatnak be.
A törvényalkotó szándéka az volt, hogy a kulturális és gazdasági élet szereplőit együttműködésre biztassa ezeknek a „forintszavazatoknak” a leadása során.
2018.10.10
A pénzügyi ágazat szakemberei, így a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók titoktartási kötelezettséget vállalnak ügyfeleik adatai, információi tekintetében. Ez természetes a mi szakmáinkban, de mit teszünk ezért konkrétan? Az magától értetődő, hogy harmadik személynek nem beszélünk a munkánk során tudomásunkra jutott adatokról, információkról. Ám mi az, ami ezen felül elvárható tőlünk?
2018.09.26
A digitalizáció adta lehetőségek felhasználása a könyvelésben inkább lehetőségeket hordoz, mintsem veszélyeket. Ez persze nem azt jelenti, hogy a pénzügyi területen dolgozóknak a jövőben adattudósokká vagy mobil applikáció fejlesztővé kell átképezniük magukat, de mindenképpen érteniük kell, hogy a saját tevékenységük során milyen „okos” megoldások állnak rendelkezésre, hiszen azokkal egyszerűsíteni, automatizálni, vagy gyorsítani tudják jelenlegi munkafolyamataikat. A digitális technológiák gyors adaptálása nemcsak a belső működés hatékonyságát és az egységnyi idő alatt elvégezhető feladatok számát növeli, hanem egyben értéket teremt a megrendelő ügyfelek részére is.
2018.09.12
A nyári szabadságról visszatérve feldolgozott jogszabályi változások között a cégtörvény júliusban hatályba lépett módosítást is áttekintettük. A közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében született rendelkezések a cégek oldalán egyes adminisztrációs terheket kiiktattak, ami a kapcsolódó költségek megtakarítását is magával vonja. Ezt természetesen az érintett vállalkozások egyértelműen pozitívan élik meg. Az állami nyilvántartások közötti adatátadásnak köszönhetően bővült azon adatok köre, melyeket érintően a változások a cégjegyzéken automatikusan átvezetésre kerülnek anélkül, hogy a cég változásbejegyzési kérelmet terjesztene elő. Az egyszerűsített végelszámolás szabályai tekintetében is számos könnyítést vezetett be a törvény azzal, hogy az adóhatóság feladatait kiszélesítve „egyablakossá” tette az ügyintézést. De hogyan érinti mindez az adóhatósággal a cégek képviseletében kapcsolatot tartó a könyvelők feladatait?
2018.08.29
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította, amit a gyakorlat oldaláról tekintek át cikkemben.
2018.08.15
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (a továbbiakban: GDPR, vagy rendelet) 2018. május 25. napjával alkalmazandóvá vált. Habár az EU megfelelő, két éves felkészülési időt biztosított mind az adatkezelők, mind pedig a tagállami jogalkotók számára, sajnos mindkét oldalon jelentős késedelem tapasztalható. A hazai vállalkozások megfelelőségi felkészülése, illetve ennek kontrollja sok esetben még várat magára. Hasonlóképpen késedelmes a jogi szabályozás változtatása is. Az Infotv. (2018. évi XXXVIII.tv.) átfogó módosítása 2018. július 25. napján, azaz a GDPR alkalmazási kötelezettségének beállta után két hónappal jelent meg a 117. számú Magyar Közlönyben, de változás előtt állnak még az ágazati jogszabályok, illetve a munka törvénykönyve is. Az alábbiakban az Infotv. változásának legfontosabb elemeit mutatom be.
2018.08.01
Ritka mozgalmas éveket tudhatnak maguk mögött az IFRS alapján is jelentő magyar szakemberek – azt hiszem ebben a kérdésben az érintettek között konszenzus alakulna ki. Túl vagyunk két markáns standard – az IFRS 9 és az IFRS 15 – „éles indulásán” és a 2017-es üzleti évről szóló külünálló pénzügyi kimutatásokat kellett elsőként meghatározott körben az IFRS-ek szerint elkészíteni, legalábbis „érzékelhető” számosságú gazdálkodó esetében. A számviteli szakma azonban továbbra sem kell nélkülözze a kihívásokat, hiszen egy rendkívül széles kört érintő számviteli téma került újragondolásra: 2019-től alkalmazandóvá válik az IFRS 16, amely a lízingeket szabályozza.
2018.07.18
Fülledt nyári korareggel. Egy utolsó pillantás a tükörbe. Remélem elég hosszú a ruhám…, lehet, mégis a nadrágot kellett volna felvennem… Kissé remegő kézzel bevesz egy nyugtatót, elindul. De történetünk így is kezdődhetne: …add, hogy túléljem a mai napot… Munkahelyet kellene váltanom, de ennyi idősen kinek kellenék… Egy percre elmereng a tegnapon, amikor fiatal kollégája – ahogy oly sokadszor már – lejáratta a főnőknél, és nem volt annyi lélekjelenléte, hogy megvédje magát… Pedig nem is én hibáztam… Morogta magában, és egy nagy gombóccal a torkában elindult a munkahelyére… Kár lenne tagadni, hogy a munkahelyi „terror” mára a hazai munkakultúra részévé vált, bár kétségtelen, hogy gyakorta nem ismerik fel az érintettek, vagy az, aki tehetne a zaklatás megszüntetése ellen, legyint, mondván, hogy a munkahely nem szociális gongozó…
2018.07.04
A könyvelők számára a digitalizáció komoly lehetőségeket rejt, hiszen a megszokott munkamódszerek szerinti eljárás jelentősen felgyorsítható, az adatrögzítő munkafolyamatok – amik a könyvelők idejének legnagyobb részét felemésztik és sok-sok túlórákért is felelősek – pedig automatizálhatóak.
2018.06.20
2018. június 18-ától van arra lehetőség, hogy az adóhivatali Online Számla rendszerben regisztrálják magukat a vállalkozók. Július 1-jétől lép hatályba az online számla adatszolgáltatás kötelezettsége, mely alapvetően változtatja meg az adóhivatal informatikai kapcsolatait a vállalkozásokkal. Az online adatszolgáltatás rendszere egyrészt kötelezettséget jelent, másrészt viszont több – néha teljesen újszerű – szolgáltatást is nyújt az adóalanyok számára. E cikkben a felkészüléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, a regisztrációval kapcsolatos gyakorlati kérdések kerülnek bemutatásra.
2018.06.07
A könyvelő irodák által készített havi adatszolgáltatások között kiemelt szerepe van a féléves zárásnak, mert az I. félév eredménye sok vállalkozásnál már jó iránymutatást ad arról, hogy milyen éves eredményre számíthatunk, esetleg erre figyelemmel tervezhetőek meg egyes korrekciós lépések. Az ügyfelek egy jelentős része ezért a szokásos havi zárlatoknál nagyobb figyelmet fordít a féléves zárásra.
2018.05.24
Számos cikk jelent meg az utóbbi időben az Európai Unió 2018. május 25. napjától alkalmazandó új adatvédelmi rendeletéről (General Data Protection Regulation, GDPR) azt is hangsúlyozva, hogy a rendelet számos nagy horderejű, új kötelezettséget tartalmaz, amelyeknek az adatkezelők csak hosszas felkészülés és adatvédelmi szakértők támogató közreműködése mellett tudnak eleget tenni. Bár a „nagy nap” eljött, még most sem késő a megfelelést biztosító intézkedéseket meghozni…
2018.05.09
Május 25-étől kell alkalmazni az Európai Unió Egységes Adatvédelmi Rendeletét. A GDPR-ra való felkészülés véghajrájában a témához kapcsolódó képzéseink szakmai vezetőjével, dr. Jóri András, korábbi adatvédelmi biztossal készítettünk rövid interjút.
2018.04.25
Az Általános Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR) egyik újdonsága az, hogy az adatkezelőknek minden őket ért informatikai incidenst be kell jelenteniük az adatvédelmi hatósághoz az észleléstől számított, mindössze 72 órán belül. Az incidensek miatt, még bejelentés esetén is szabható ki bírság, a be nem jelentett incidensek esetében azonban jóval magasabb bírságtól lehet tartani.
2018.04.11
- minden, amit a pénzügyi ágazati szakembereknek tudniuk kell a magánszemélyek járműhasználatáról
Örökzöld téma, hogyan közlekedjünk a jogszabályok útvesztőiben. A jogtár csodákra képes, de mi is a keresett szó? Közlekedés* - két találat, gépjármű* már több mint húsz, és máris elvesztünk a részletekben... Biztos vagyok benne, velem együtt sokan megtapasztalták már ezt az érzést. Emiatt is érdemes tematikusan újragondolni, átismételni az Szja törvény járművek használatával összefüggő rendelkezéseit, annak érdekében, hogy a tudás időhatékonyan legyen elsajátítható, aztán alkalmazható a mindennapi gyakorlatban.
2018.03.28
2018 májusától gyökeresen megváltozik az adatkezelések rendje. Az Európai Unió Általános Adatvédelmi rendelete, ami hazánkban közvetlenül hatályosul ettől az időponttól új szabályokat határoz meg, és kiegészítésképpen – abban a körben amelyben az Általános Adatvédelmi Rendelet („GDPR”) nem tartalmaz szabályozást –, módosított tartalommal kell majd a jelenlegi magyar törvényt alkalmazni (ez a jogszabály az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, tehát az ún. „Infó törvény”). A megváltozott szabályozás leginkább érzékelhető változása a szankciókat érinti: 2018 májusától az adatkezelési szabályok megszegéséért akár 20 millió EUR összegnek megfelelő magyar forintnyi bírság (vagy, amennyiben vállalatcsoport előző évi nettó árbevétele esetleg magasabb, az árbevétel 4%-a) szabható ki adatvédelmi bírságként.
2018.03.13
Rengeteg lehetőséget és változást rejt a 2018. év a könyvelők részére. Amellett hogy a szokásos mérlegzárás pezsdíti fel napjainkat, foglalkoznunk kell az európai uniós adatvédelmi rendelettel, átállunk a központi elektronikus ügyintézésre, és felkészítjük ügyfeleinket az online számlázásra. Kezeljük ezeket együtt és építsük fel digitális irodánkat!
2018.02.28
Az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a hazai transzferár szabályozásban, amelynek következtében valamennyi kapcsolt vállalkozásnak bővülő dokumentációs kötelezettséggel kell szembenéznie. Emellett a multinacionális vállalatcsoportok tagjait adatszolgáltatási, valamint ehhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség is terheli. A jogszabályi változások jelentős adminisztrációs többletterhet rónak a hazai kapcsolt társaságokra, melynek következtében fontos időben felkészülni a kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkben röviden, rendszerező jelleggel összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, illetve ehhez kíván segítséget nyújtani a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központtal együttműködésben 2018. március 12-én megrendezésre kerülő előadásunk is.
2018.02.14
Az ügyintézők számára kihívást jelenthet naprakészen követni, hogy a környezetvédelmi termékdíj szabályozásába éves rendszerességgel érkező apróbb „frissítések” következtében szükséges-e az adott cég gyakorlatának kiigazítása. A 2011. évi LXXXV. törvény módosításával 2018. január 1-jétől ismét több termékkategóriában változott a díjköteles termékek köre és díjtétele. Cikkünk a változások áttekintésével segíti az értelmezést.
2018.01.31
Az oktatás a világon mindenhol a versenyképesség záloga, a fejlődés egyik legfőbb hajtóereje; alkalmazkodás a globalizált, modern világ adta követelményekhez. Az ismeretek megszerzésének számtalan útja, módja technikája létezik, amelyek alkalmazása jelentős részben a tanulni vágyó szakmai értékrendszerétől, attitűdjétől, készségétől függ.
2018.01.17
2018. január 1-jétől életbe lépett a kötelező elektronikus ügyintézés új szabályrendszere, ami a számviteli és/vagy adószakterületeken dolgozók tevékenységet is sok ponton érinti. Sajnos azt kellett tapasztalni, hogy többen elmulasztották a regisztrációs kötelezettség teljesítését, aminek vélhetően a bizonytalanság volt a legfőbb oka.
2018.01.04
Immár négy éve, hogy 2014. január 1-től az államháztartás számviteli rendszere alapjaiban változott meg. Ebben az eltelt négyéves időszakban az évenkénti változásokkal csak kisebb kiegészítések, pontosítások kerültek átvezetésre. Így történt ez 2017. év végén is, mikor 2018. január 1-jétől a 380/2017.(I.11.) Korm. rendelet tovább pontosította az államháztartás számviteli rendszerét. Ezek a változások döntően más jogszabályokkal vannak összefüggésben, illetve a gyakorlati tapasztalatokon alapuló kiegészítések, pontosítások.
2017.12.20
A már megszokott forgatókönyv szerint zajló számviteli szabályváltozásokra a szakemberek rutinszerűen készülnek, a legtöbbünk számára fordulónapot jelentő december 31-hez köthető korrekciók, vagy akár nagyobb horderejű módosítások hozzátartoznak szakmai életünkhöz.
2017.12.06
A 2018-as adótörvény-változások alapvetően az adózás rendjének újraszabályozásáról szólnak, azonban ne feledkezzünk meg emellett az anyagi jogszabályokat érintő változásokról se. Módosul a Tao, Szja, Áfa tv, de változásokat hoz az új év a szocho, eho, reklámadó, termékdíj, illeték vonatkozásában is. Ezen változások egy része szintén az adózás rendjének újrakodifikálásával áll összefüggésben.
2017.11.22
Vajon lehet-e olyan adószabályt írni, amelyet üdvözölnek az emberek?
Nem könnyű, sőt hálátlan feladat ez, hiszen bárhogyan is nevezzük, az egyes adónemekre vonatkozó szabályozás vagy az adókötelezettség teljesítését előíró eljárási rend nem szól másról, mint az emberek jövedelme egy részének elvételéről. Éppen ezért butaság lenne a pozitívumot keresni a sorok között, ugyanakkor könnyű negatív jelzőket ráaggatni bármely adószabályra.
2017.11.08
A pénzügyi instrumentumok számviteli szabályozása összetett feladat. A standardalkotók (IASB, FASB) igyekeznek a pénzügyi kimutatások minden érintettjével széles körű konzultációt folytatva újabb és újabb fejlesztésekkel megfelelni a témában felmerülő kihívásoknak.
2017.10.26
Erre a kérdésre két lehetséges válasz jut eszembe: emberi erőforrással és/vagy szoftverekkel. No, de hol találunk megfelelő képzettségű szakembert? Lehet, hogy nem is egy magasan képzett könyvelőre van szükségünk, hanem egy automatizált szoftverre, amely keretet ad egy precíz asszisztens munkájához. A magasan kvalifikált könyvelő pedig kiszervezheti a munkája egy részét asszisztensi munkakörbe, és több ideje lesz az igazán szakmai feladatokra.
2017.10.13
- új adatvédelmi jogszabály és az azzal kapcsolatos kötelezettségek
2018 május 25-től hatályba lép az Európai Unió egységes adatvédelmi rendelete, amelyet magyar viszonylatban kiegészít az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény. Jelentősen szigorodnak a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvárások.
2017.09.27
Az utóbbi időben az igazságügyi könyvszakértők egyre többször kapnak olyan feladatot, amely a Ptk. 3:24. alapján egy vezető tisztségviselő mögöttes felelősségének a kérdésével kapcsolatos.
2017.09.14
Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.
2017.08.30
2017. június 27-én jelent meg a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításának tervezete, mely a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatásról szól. A rendelet tervezetben a hatályba lépés dátuma 2018. július 1., mely időpontig még számos ponton várhatóak pontosítások, kiegészítések, valamint a műszaki követelményekkel kapcsolatos tájékoztatás megjelenése. A rendelet tervezet céljai között szerepel ugyanakkor, hogy az adózók tudjanak tervezni a számlázó programokkal szembeni követelmények megváltoztatásának informatikai, fejlesztési hatásaival, megfelelően fel tudjanak készülni a jövő nyári időpontra.
2017.08.14
Gyakran hallani arról, hogy a számviteli szolgáltatói, adó-tanácsadási szakterületen érvényesül igazán "az egész életen át tartó tanulás" eszméje. Böngészve a számvitellel, adózással és egyéb gazdasági jogszabályokkal kapcsolatos változásokat, napjainkban is megerősítve érezhetjük ezt, hiszen folyamatosan változik a mindennapi munkánkat befolyásoló szabályozók köre és tartalma.
2017.08.03
Gyorsan eltelt a szabadság, de még gyorsabban visszacsöppentünk a feladatok listájába. Egy hét után el is halványul a pihenés emléke. Ismerős az érzés? Segítek összeszedni a teendőket a féléves záráshoz, és látni fogja milyen gyorsan és hatékonyan túl leszünk az egyeztetésen.
2017.07.20
A 2017. június 26-án hatályba lépett 2017. évi LIII. törvény, a Pmt. (és ez alapján a 2017. évi LII. törvény, a Kit.. is) külön szolgáltatói körként nevesíti könyvvizsgálói tevékenységet végzőket és a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőket - ez eddig sem volt másként, az egyéb rendelkezések viszont sok újat hoztak.
2017.07.06
Az adóalanytól nem követelhető meg olyan ellenőrzés, amelyet nem köteles elvégezni…
Az általános forgalmi adó (áfa) levonásával összefüggésben vizsgált adóellenőrzési gyakorlatról szóló korábbi cikkeimben áttekintettem az adóellenőrzési gyakorlat problémáit, illetőleg a jogi környezetet (1. cikk ») (2. cikk »). A téma lezárásaként segítségül hívom az adóviták rendezésében meghatározó jelentőségű bírósági gyakorlatot.
2017.06.22
„Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.”
2017.06.08
Míg a civil szervezetek alapítói a létesítő okirat tartalmának kialakításában a Polgári törvénykönyv alapján viszonylag nagy szabadságot élveznek, addig a szervezet jogutódlása, és ennek körében a civil szervezetek egyesülése esetén jóval kötöttebb pályának mozognak. Az erre vonatkozó előírások ugyanis kógensek, azok pontos betartása szükséges tehát. Az egyesülési döntés végrehajtását nehezíti az is, hogy a követendő szabályok legalább öt jogszabály párhuzamos alkalmazása és értelmezése útján állnak össze, ami fokozott körültekintést és alaposságot igényel egyrészt a jogi, másrészt a kapcsolódó számviteli feladatok ellátása során. Cikkünkben a leggyakoribb civil szervezeti formák: az egyesületek, illetve az alapítványok egyesüléséhez kívánunk némi támpontot, „sorvezetőt” adni.
2017.06.01
- a megállapítás gyakorlati kérdései …
2017. január 01-jétől módosultak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben valamint e törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1) kormányrendeletben foglalt az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, kapcsolatos rendelkezések.
2017.05.25
„Az üzleti életben mindenki szabadon választja meg üzleti partnerét, azonban az ebből származó joghátrány nem hárítható át az államra…”
2017.05.11
A korábbi hírlevelekben már ismertetésre kerültek a számviteli törvény 2017-es változásai. Ezekből is kiderült, hogy a könyvelők, könyvvizsgálók nem ülhetnek a babérjaikon, mert olyan témákhoz nyúlt hozzá a jogalkotó, amelyek jelenleg jellemzően nem részei a kis és középvállalkozások mindennapjainak, de könnyen lehet, hogy rövid időn belül azzá válnak, ha akarják, ha nem. Azokról a témákról van szó, amelyeket a 2004. évi EU csatlakozásunk óta szinte érintetlenül hagytak a számvitelben. Ez a téma a „magyar” valós értékelés. Ennek a valós értékelésnek ugyanis egyre komolyabb kihatása lesz a hagyományos számviteli szabályokra is, mert befolyásolja azok jövőbeli alakulását és alkalmazását számos esetben.
2017.05.11
Ön hova tartozik?! Azok közé, akik többször is szívesen rögzítik például egy számla vagy bármilyen bizonylat adattartalmát, vagy jobban értékeli, ha némi automatizmus is beépül a munkájába, s megspórolhatja az adatok ismételt rögzítésével járó felesleges munkát? Persze a kérdés csak költői, ráadásul a hatóságok is az automatizmus ösztönzése, illetve alkalmazásának előírása felé tesznek rohamlépteket.
2017.05.04
A munkavállalók és így a cégek versenyképességének növeléséhez, a munkavállalók foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek javításához és az egész életen át tartó tanulásban való részvétel ösztönzéséhez, támogatásához az operatív programok keretében munkahelyi képzések pályázati lehetőségei nyíltak meg.
2017.04.26
Mint ismeretes a Kisvállalati adó (KIVA) szabályai 2017-től a korábbi évekhez képest rendkívül vonzóvá váltak, így nagyon sok társaság döntött úgy, hogy 2017-től inkább kisvállalati adót fizetne a társasági adó, szocho és szakképzési hozzájárulás helyett. Ezeknek a január 1-jétől áttérő társaságoknak a 2016-os évre szóló záró társasági adó bevallásukat (a 1671-es bevallást) legkésőbb 2017. május 31-ig kell beküldeniük. Abban az esetben azonban, ha ezek a cégek a határidő előtt még nem adták be a záró társasági adóbevallásukat, érdemes átnézniük a cég adófolyószámláját, ugyanis a még 2015-re beadott 1529-es társasági adóbevallás alapján továbbra is elő van írva a havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg számukra. Ez annak ellenére van így, hogy a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú mellékletének 15. pontja alapján a társasági adóalanynak nem minősülő szervezet az az adózó, amely az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya.
2017.04.12
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal - feltehetőleg az EKÁER-hez kapcsolódóan rendelkezésre álló adatok elemzésével - 2016-ban rengeteg olyan vállalkozást azonosított, amely elmulasztja a környezetvédelmi termékíj megfizetését. Mindeközben a termékdíj költségvetési bevételi céljai teljesülnek. Lehet, hogy van, aki a szükségesnél többet fizet? Cikkünk szerzője, aki Oktatási Központunk oktatója, a Green Tax Consulting Kft. termékdíj-átvilágítási tapasztalatai alapján a hiányt eredményező gyakori hibák mellett a megtakarítási ötletekből is szemezget.
2017.03.30
Bérügyekben manapság az egyik legfontosabb kérdés a 30%-os műszakpótlék megfizetésének a szabálya.
2017.03.16
Bár a nyugellátások megállapítására vonatkozó jogszabályokban nem volt 2017-től jelentős változás, mégis van egy aprónak tűnő módosítás, ami nagyon sok személyt érint - mindazokat, akik a saját jogú nyugellátás mellett folytatnak keresőtevékenységet.
2017.03.02
A nemzetközi számvitel vajon segíti-e, hogy összejöjjön a találkozó, s ha igen, akkor lesz-e folytatás
2017.02.16
Még mindig gyakori vélemény, hogy egyetemmel vagy állami kutatóhellyel közös kutatást végezni a nagyvállalatok kiváltsága. Ez azonban ma már nincs így, sőt, a kis- és középvállalkozások a társasági adóban adóalap-csökkentésre jogosultak az ilyen ügyletek kapcsán.
2017.02.01
Az alapítványok, egyesületek és egyéb civil szervezetek jogi szabályozását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években nem volt könnyű dolguk a szervezetek tagjainak, alapítóinak. Az évről-évre változó és egyre szigorúbb szabályozásnak való megfelelés igencsak próbára tette a céljaikért elhivatottan küzdeni akaró, és jogszerűen működni kívánó civileket. A változásokból az idei évre is jutott azzal, hogy a jogalkotó elsődleges szándéka ezúttal a szabályozás racionalizálása, a civilek működésének egyszerűbbé tétele, támogatása volt. Nézzük a részleteket röviden!
2017.01.19
2016. október 28-án az Országgyűlés elé terjesztették az őszi adótörvény módosítási javaslatot, mely november 22-én elfogadásra került. Cikkünkben a 2016. december 12-én elfogadott törvénymódosítással összhangban térünk ki az egyes adóterületek jelentősebb változásaira. A teljeskörűségtől el kell, hogy tekintsünk, lévén, hogy az összes módosítás (nyári+őszi+2 téli csomag) mintegy 640 oldal tömény jogszabály szövegben tartalmazza valamennyi változást. Összefoglalóan azért az elmondható, hogy alapvető változásból kevés van, inkább a pontosítások, egyértelműsítések a jellemzőek. Az adócsomagok áttanulmányozás során örömmel állapíthatjuk meg, hogy sok változás igen kedvezően érinti az adózókat és találkozunk jelentős adminisztrációs egyszerűsítésekkel is ugyanakkor - mint ahogy ez lenni szokott - többletkötelezettségek is megjelennek.
2017.01.03
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2017-től is változó számviteli szabályokkal kell megismerkednünk. A 2016. január 1-től hatályos számviteli változásokhoz képest azonban szerényebb mennyiségű a módosítás.
2016.12.22
Már 2013. óta alkalmazzuk az általános forgalmi adóbevallásban a belföldi összesítő jelentést. Bizonyára emlékszünk még rá, hogy a bevezetésekor (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, továbbiakban: Art. alapján) az Áfa alanyoknak azon belföldi ügyletekhez kapcsolódóan kiállított számlákról kellett adatot szolgáltatniuk, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot elérte, vagy meghaladta (Art. 31/B. §). Ezt az értékhatárt 2015-től 1 000 000 forintra csökkentették, amit az Országgyűlés a 2016. június 7-i ülésnapján elfogadott 2016. évi LXVI. törvénnyel, 2017. július 1-jétől tovább csökkentett 100 000 forintra. Az adatszolgáltatási kötelezettséget termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele, illetve termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén kiállított számlák vonatkozásában kell alkalmazni. Mind a kiállított, mind a befogadott számlák tekintetében a következő adatokat kell szerepeltetni a xx65M jelű kötegelt nyomtatványban:
2016.12.08
Egy korábbi cikkben az őszi adócsomagban fellelhető társasági „adókedvezmények” már szóba kerültek, azonban a két alábbi lehetőségről még nem volt szó, pedig sok-sok kis és középvállalkozás beruházási tevékenységét érinthetik; így az érdeklődésre tekintettel körbejárjuk a témát.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1)-(4) bekezdése rögzíti azokat a követelményeket, amely alapján egy vállalkozás kkv-nak minősül. A pontos besorolás azért lényeges, mert a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) két – korábban már ismert – kedvezménye változik 2017. január 1-jétől erre figyelemmel.
2016.11.24
Néhány héttel ezelőtt a regisztrált könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzési kötelezettségéről, illetve annak teljesítésére vonatkozó szabályokról adtunk rövid összefoglalót olvasóinknak. E heti cikkünkben az adószakemberek (adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők) továbbképzésének szabályait foglaljuk össze.
2016.11.10
Jóllehet a tervezhetőség érdekében immár rendszerszerűnek mondható, hogy a következő adóévet érintő változásokkal már tavasszal, nyár elején megismerkedhetnek az érdekeltek; ugyanakkor az is szokássá vált, hogy ennek ellenére van egy kiegészítő, kisebb-nagyobb módosításokat magában foglaló őszi adócsomag. Az alig tíz napja benyújtott módosító javaslatból ugyan ezúttal kimaradt a járulékcsökkentés, ennek ellenére jócskán tartalmaz új vagy módosuló szabályokat, amelyekre szükséges lesz idejében felkészülni.
2016.10.26
Az adminisztrációs kérdésekről és egyes értékelési megoldásokról
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolóra történő alkalmazása előtt a 2015. évi CLXXVIII tv. nyitotta meg az utat. Nem kétséges, hogy ez kivételes jelentőséggel bír a számviteli beszámolás és – talán nem túlzás – a számviteli szakma egészének szempontjából. Bár egyelőre nem választhatja bármely vállalkozás egyedi beszámolója kapcsán az IFRS-eket – valószínűleg e komplex, és valljuk meg, költséges rendszer bevezetésére egy adott méret alatt nehéz lenne elfogadható indokot találni – az ezt várhatóan választó, illetve erre kötelezett vállalkozások nemzetgazdasági súlya kimagasló.
2016.10.13
avagy dióhéjban a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének szabályairól
Mint olvasóink többsége tisztában van vele a könyvviteli szolgáltatási tevékenység kizárólag a nemzetgazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyével folytatható, az engedélyezést követően nyilvántartásba vett személyeket – 2013. január elseje óta pedig az engedély iránti kérelmet előterjesztőket is – továbbképzési kötelezettség terheli. A tapasztalatok, így a regiszterből történő törlések nagy száma azonban azt mutatják, hogy az érintettek egy része sajnos nem ismeri pontosan a kapcsolódó előírásokat, ezért a továbbképzési év végéhez közeledve talán nem haszontalan mindezek áttekintése.
2016.09.29
A cégek időszakos terhelési csúcsok esetén gyakran kényszerülnek arra, hogy megnövekedett erőforrás-igényüket valamilyen rugalmas foglalkoztatási forma alkalmazásával elégítsék ki. A lehetséges megoldások közül egyre gyakrabban veszik igénybe az iskolaszövetkezetek által közvetített diákmunkát, melynek szabályai 2016 szeptemberétől jelentősen módosultak. Hogyan érintik a változások a szövetkezeteket, a diákokat és az őket foglalkoztató cégeket?
2016.09.15
A nagymértékben globalizálódott gazdasági környezetben számos ország nagy hangsúlyt fektet a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrizhetőségére, az adóalap védelmére. Az OECD által elfogadott iránymutatásokat az országok mind nagyobb számban építik be hazai szabályozásukba. Példákon keresztül érdemes tehát röviden megvizsgálni a megindult változásokat. Az OECD tagállamok által elfogadott BEPS Akció Terv nyomán 2017. január 1-től pédául Lengyelország, hazánk 7. legnagyobb külkereskedelmi partnere új transzferár nyilvántartási és dokumentálási kötelezettséget ír elő, ami jelentősen növeli/növelheti a multinacionális vállalatok dokumentációs terheit.
2016.09.01
Szakmai hírlevelünk előző számának folytatásaként az alábbiakban foglalom össze a számviteli törvény évközi módosításának jelentősebb előírásait.
A jogszabály kevés teljesen új rendelkezést tartalmaz, az előírások inkább pontosító jellegűek. Ezek az apróbb korrekciót jelentő szabályok közvetlenül a kihirdetést követően hatályba léptek, de többségüket a 2017-es üzleti évtől kell kötelezően alkalmazni azzal, hogy ezek is már a 2016 -os beszámoló készítésénél figyelembe vehetőek.
2016.08.11
A számviteli törvény 2016 január 1-től hatályos szabályainak korrekcióját hozta a június 15-én kihirdetett módosítás. Tekintettel arra, hogy a szabályok már a kihirdetés napján hatályba léptek, egyrészük már a 2016 évről készült beszámolóra is hatással lesz, így cikkemben először összefoglalom a 2016 január 1 -től érvényes rendelkezéseket, míg az évközi módosítás jelentősebb előírásait a szakmai hírlevél következő számában ismertetem.
2016.07.27
Az anyasági ellátás után ismételten munkát vállaló édesanyák foglalkoztatása a kifizetők számára számos munkajogi teherrel, korlátozással jár (erről korábbi, Várandós és kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályok című cikkünkben olvashattak), mely a munkaadók szemében kevésbé teszi vonzóvá ezen munkavállalók felvételét, „visszavételét”. Erre is tekintettel a jelenlegi kormányzat az ún. munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kifizetőt megillető adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni ezen munkavállalói csoport foglalkoztatását. E cikkünkben a kedvezményekre vonatkozó legfontosabb információkat gyűjtöttük csokorba.
2016.07.14
Kiküldetés, kirendelés, átirányítás…. Hova tűnt az Mt.-ből a munkáltató azon joga, hogy egyoldalú utasításával a munkavállalót más munkavégzési helyen, akár külföldön és/vagy más munkakörben foglalkoztassa? A lehetőség megmaradt, csak a szabályozási technika és tartalom módosult. A munkajogi formalitásokon túl cikkünkben a külföldi kiküldetés adó- és társadalombiztosítási összefüggéseit mutatjuk be.
2016.06.29
Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetésre került az adószabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény, amelynek bizonyos pontjai már 2016-ban hatályba lépnek. A törvénymódosítások döntő többsége azonban 2017. január 1-jétől lesz majd hatályos. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadó törvénynek azok a módosításai, amelyek a munkáltatók által adható juttatások közterheit újraszabályozták, továbbá megjelent egy igen nagy érdeklődésre számot tartó új adómentes juttatási elem is. Érdemes tehát jó előre végig gondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből. E cikk keretében olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, eseteges betegség kapcsán a gyógyulásukat szolgálják.
2016.06.16
Jelen írásunkban először a jobb megértés érdekében tisztázzuk, hogy az átalakulást gyűjtő fogalomként használjuk, azaz beleértjük a társasági formaváltás mellett, az egyesülést és a szétválást is. Ott ahol kizárólag csupán az egyik, vagy másik átalakulási típusról kívánunk beszélni, használjuk például az egyesülés, vagy szétválás megnevezést.
2016.06.01
Az adótörvények várható változásaival kapcsolatban jelenleg két törvényjavaslatra érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik a jövedéki adó módosításáról szóló T/10539. számú törvényjavaslat, a másik pedig az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításával foglalkozó T/10537. számú törvényjavaslat. Mindemellett a „háttér jogszabályok” módosításait is figyelemmel kell kísérni, hiszen nem szükséges minden esetben adótörvényt módosítani ahhoz, hogy a kifizetett jövedelmek, elengedett tartozások stb. a háttérszabályok változása miatt más adóztatás alá essenek. Más, a pénzügyek világát (is) érintő benyújtott törvényjavaslatokat is fellelhetünk azonban. Ezek alapján várhatóan változni fog a Munka Törvénykönyve, az államháztartás alrendszereiben dolgozók jogállásával, juttatásával kapcsolatos több jogszabály, a Polgári Törvénykönyv, a költségvetési törvény, a vagyon törvény stb. E cikk keretei között sajnos azonban még a tervezett adómódosítások részletes ismertetésére sincs mód, hiszen az egyik 117 oldal, a másik pedig 204 oldal terjedelmű, ám a változással érintett főbb területeket az alábbiakban foglaljuk össze figyelemfelhívó jelleggel.
2016.05.19
A 2016-os év is változásokat hozott a költségvetési szervek gazdálkodási, számviteli szabályait illetően, ezek azonban több helyütt csak az előző év zárlati munkálatait követően kerülnek fókuszba. Rövid összefoglalónk e változásokra igyekszik felhívni a figyelmet, mivel a kötelező adatszolgáltatások nem megfelelő teljesítésének több esetben anyagi kihatásai is lehetnek, illetve a gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok aktualizálása sem odázható már el…
2016.05.05
Egy munkaviszony felszámolásának legkevesebb problémával, hibalehetőséggel járó módja kétség kívül a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése. Ha a felek a megállapodás keretében a munkaviszony megszüntetésének paramétereire vonatkozóan konszenzusra jutnak, és a kiléptetésre, elszámolásra ennek megfelelően sor is kerül, a békés elválás főszabály szerint biztosított, azonban közös megegyezés esetén is merülhetnek fel olyan körülmények, amelyek utóbb a megállapodás megtámadására adhatnak alapot. Mely esetekben fordulhat ez elő és mi ilyenkor a teendő?
2016.04.25
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2016. január 1-jén hatályba lépett szabályai szerint a biztosítási jogviszonyok bejelentésénél a foglalkoztató – az illetékes első fokú állami adó- és vámhatóságnak – elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított
2016.04.07
A felhasználási szerződésekkel kapcsolatos adózási kérdésekről szóló cikkünkben megemlítettük, hogy a szerzői jogdíjas ügyletek esetében a magánszemélyek (egyéni vállalkozók is) nyilatkozhatnak úgy is, hogy adófizetési kötelezettségüket az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban Ekho tv.) szabályainak alkalmazásával teljesítik. Természetesen az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást nem csak a szerzői jogdíjas, hanem a törvény által megengedett egyéb tevékenységek tekintetében is választhatják az érdekeltek. E cikkünkben viszont a szerzői jogdíjas, ekho-s elszámolásokat vesszük górcső alá.
2016.03.24
1. A szerzői jogdíjas ügyletek
Bármely gazdálkodó esetében előfordulhat, hogy magánszemélyektől olyan produktumokat (könyv, újságcikk, vagy promócióhoz szánt színdarab, illetve zenemű, avagy a tevékenység gyakorlást segítő szoftver készítése stb.) rendelnek meg, amelyeket szerzői jog véd. A szerzői jog jellemzője, hogy az oltalom hatósági aktus nélkül, a mű létrejöttével keletkezik. A jogszabályi védelmet alapvetően szerződi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) és a 2013. évi V. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv biztosítja. A szerzői engedélyezési jogosultságok gyakorlása, azaz a szerző műve felhasználásának más részére történő engedélyezése sok esetben egyéni engedélyezés útján valósul meg, mely során a jogosult felhasználási szerződés keretében ad engedélyt műve használatára. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon hogyan, mi módon adóztatandók az ilyen ügyletek. Milyen típusú és mértékű adók terhelik a kifizetőt és a tevékenységet végzőt?
2016.03.10
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) megfelelő alkalmazása a gyakorlatban komoly kihívást jelent a számviteli szakemberek számára. 2016. január 1-jei hatállyal ismét módosult a törvény: a gépjárművek tartozékainak új átalánydíja és az egyéni hulladékkezelés éves bevallási rendszere mellett a gazdálkodók számára lényegesek lehetnek a kötelezettség keletkezésére, továbbá az újrahasználható göngyölegekre vonatkozó fogalmi pontosítások is. Szakértőnk összefoglalója témakörönként csoportosítva mutatja be a törvénymódosítás fontosabb elemeit.
2016.02.26
Az új Ptk. a civil szervezetek, így az alapítványok és egyesületek vonatkozásában is számos új szabályt vezetett be azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor, vagyis 2014. március 15. napján a bírósági nyilvántartásba már bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesületek és alapítványok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okiratuknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. előírásainak. Figyelemmel arra, hogy ezidáig az érintettek jelentős hányada (81 ezer civil szervezetből 53 ezer) nem hajtotta még végre az előírt módosításokat, egy 2016. február 26-án benyújtott törvényjavaslat (T/9379) az új szabályozásra való áttérés határidejét 2017. március 15-re módosítaná. A határidő várható elhalasztása ellenére sem árt azonban tisztában lennünk, mit is kell tennünk, hiszen számos civil szervezetnél időigényes egy ilyen módosítási folyat.
2016.02.24
2016. február 26-án módosító indítványt nyújtottak be a Parlamenthez a szakmai cikkünkben feldolgozott jogszabállyal kapcsolatosan. Nézze meg frissített szakmai cikkünket! »
2016.02.11
A számlának, a gazdasági események egyik alapdokumentumaként, kiemelt szerepe van a bizonylatok körében. Éppen ezért számos jogszabályi előírást találhatunk, mely a számlák előállításával, megküldésével, megőrzésével kapcsolatosak. Amennyiben megvizsgáljuk, milyen jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie a számlának, akkor egy nagyon szerteágazó követelmény rendszerrel találjuk magunkat szembe. A képet tovább nehezíti, amennyiben elektronikus számlát szeretne egy társaság kiállítani, vagy a papíralapon kiállított számlákat elektronikusan szeretné megőrizni.
2016.01.27
A transzferárazás területén az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásának lehetünk tanúi nemzetközi szinten. A gazdasági folyamatok változásai kikényszerítették a transzferárazás rendszerének gyökeres újragondolását vállalati és makrogazdasági szinten egyaránt, valamint fokozottan indokolttá tették a hatósági ellenőrzésekhez rendelkezésre álló eszközök kiszélesítését, modernizálását. Mind a legfejlettebb államokat tömörítő OECD, mind az EU ambiciózus terveket szőtt az adóoptimalizálási, a nyereség-átcsoportosítási és az adóelkerülési technikák feltárására, valamint alkalmazásuk visszaszorítására az egyes tagállamok adóbevételeinek védelmében.
2016.01.11
Kompenzálható-e átalakulás során a jogutód negatív eredménytartaléka a jogelőd veszteség pótlási befizetéséből keletkezett lekötött tartalékból? (Az átalakulást itt a Gt-nek megfelelő tartalommal, gyűjtő fogalomként használjuk. Beleértjük a társasági formaváltáson kívül az egyesüléseket és a szétválásokat is.)
2015.12.12
Úgy gondoljuk, hogy a december 20.-i Tao feltöltés vészes közeledtével, nem árt újólag, hangsúlyosan felhívni a figyelmet az adó felajánlási konstrukcióban rejlő lehetőségre, előnyre. Fontos az adózók döntéshozóinak képbe hozása a jelenleg egymás mellett élő korábbi és a 2015-ben bevezetett támogatási rendszerek feltételei, következményei vonatkozásában.
2015.12.10
A munkaviszony-megszüntetés lehetséges módjainak felsorolását a hatályos Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, a továbbiakban: Mt.) 64. §-a tartalmazza. A jogszabályi lista taxatív, így a munkaviszony megszüntetésére kizárólag az ott meghatározott jogcímeken kerülhet sor, vagyis közös megegyezéssel, felmondással, illetőleg azonnali hatályú felmondással.
Míg a felmondás és az azonnali hatályú felmondás szabályait az Mt. részletesen tárgyalja, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről igen szűkszavúan rendelkezik. A jogkereső közönség számára nem marad tehát más lehetőség, mint a jogszabály indokolásából, illetőleg a bírói gyakorlat alapján választ találni a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Ebben a cikkben ehhez kívánunk némi támpontot nyújtani.
2015.11.25
Minden évben elkövetkezik az az időszak, amikor a gazdasági élet szereplői számot vetnek egész évi működésükkel, felmérik valós és potenciális üzleti partnereiket, áttekintik dolgozóik tevékenységét és az ünnepekre gondolva elkezdődik a jutalmazás az ajándékozás, amelyhez sokszor értekezletek, fogadások, vendéglátások is kapcsolódnak.
2015.11.12
Az elmúlt években az év vége közeledtével sok társasági adóalany döntött arról, hogy a tárgyévi társasági adóbevallásban igénybe vehető adókedvezmény céljából támogatást nyújt filmgyártást segítendő, vagy előadóművészeti szervezetek számára, illetőleg látvány csapatsportággal érintett szervezetek részére. Mivel ez a támogatás szigorú adminisztrációs kötelezettséggel járt (mint pl. a 8 naptári napos, jogvesztő határidejű bejelentési kötelezettség), illetve jelentős összegek kifizetését igényli, a jogalkotó 2015-től bevezette az adófelajánlás lehetőségét, melyet a Tao. tv. 24/A. §-ában fogalmazott meg. Ez utóbbiért cserébe viszont a társaság nem egy adóbevallásban érvényesíthető adókedvezményt, hanem a bevallás benyújtását követően adójóváírást tud igénybe venni. A két támogatási forma ugyan párhuzamosan működik, azonban egy adott adóévben el kell dönteni, hogy adókedvezmény igénybevétel mellett közvetlen támogatást fizessünk, vagy adójóváírásért cserébe az adófelajánlás lehetőségével éljünk.
2015.10.28
„Egy cégértékelésre volna szükségünk” – hallom egyre gyakrabban. A német Johan, a rendszerváltás után hazánkban fantáziát látó édesapjától örökségként rászállt 20 százalékos üzletrészt szeretné eladni a magyar ügyvezetőnek, mert Hamburgból az alig évi néhány milliós osztalékot fizető céget már nem tudja felügyelni, s a társtulajdonos apai barátok iránti bizalom sem töretlen.
2015.10.28
Jelenleg az IFRS kötelezően alkalmazandó az EU tőzsdéin jegyzett és konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozásoknál, valamint választható azon vállalkozások számára, amelyek tőzsdén nem jegyzettek, de konszolidált éves beszámolót készítenek.
Az 1387/2015. kormányhatározat, majd a kapcsolódó jogszabályi változások megnyitották az IFRS alkalmazását az egyedi pénzügyi kimutatások irányába, hiszen 2016-tól választható, illetve kötelező lesz sokak számára.
2015.10.15
E hét kedden az Országgyűlésnek benyújtott 2016. évi adócsomag a legjelentősebb újításokat az adózás rendjében hozza. Ezen kívül, külön törvényben, ismét több ponton módosul a környezetvédelmi termékdíj szabályozás, illetve az ún. bürokráciacsökkentési intézkedéseket tartalmazó törvénycsomag hozhat némi enyhülést az adminisztrációban. Cikkünkben az adózást érintő legfontosabb javaslatokat szedtük csokorba. A jövő évi felkészülés során ne feledkezzünk meg azonban a nyári adócsomagban elfogadott sok-sok változásról sem, amelyet a következő cikkünkben elevenítünk fel, hogy az érintett szakemberek naprakészek lehessenek. Mindezekről első kézből a jogszabályok előkészítőitől és adószakértőinktől az MKVKOK Mazars közös adókonferenciáján többet is megtudhatnak.
2015.10.01
Tegyük fel, hogy a munkáltató cég egy vállalatcsoport tagjaként olyan munkakörben alkalmaz munkavállalót (pl. könyvelőt, szakjogászt, adószakértőt, recepcióst, portást stb.), amely munkakörben végzendő feladatok ellátása a többi tagvállalat részére is szükséges lenne. Ahány munkáltató annyi részmunkaidős munkaszerződés ugyanazon munkavállalóval? Rengeteg adminisztráció, költség, munkajogi értelemben nem átjárható, párhuzamosan futó jogviszonyok, és még sorolhatnánk a hátrányokat…
2015.09.16
Amióta az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (továbbiakban Ptk.) bevezetésre került a fizetési késedelembe esett vállalkozások esetében a 40 eurós behajtási költségátalány, már jó néhány cikk illetve jogértelmezés született a témában. A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése értelmében ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.
2015.09.02
Az elmúlt évek számviteli törvényi változásait többnyire a más törvényekkel való jogharmonizálás illetve gyakorlati megfontolások vezették. Az okok között megtalálható volt az új Ptk-val való összhang megteremtése, de ilyen megfontolás volt az adminisztrációs egyszerűsítésekre való törekvés is. Ezek a változások részproblémák, részkérdések tekintetében keresték a helyes választ a gyakorlati felvetések kezelésére. A 2016. évi változások egy jelentős része az EU 2013/34. Irányelvének kötelező hazai jogrendbe történő átültetése kapcsán került a törvénybe, egy másik része pedig kihasználva a törvénymódosítás adta lehetőségeket, a korábbi évek hiányosságainak átfogó orvoslására született meg. Ennek következményeként jelentős hatásai lesznek majd e változásoknak a beszámoló készítésre, az ezt alátámasztó könyvvezetésre és a könyvvizsgálatra egyaránt.
2015.08.17
Cikksorozatom harmadik, egyben befejezőnek szánt részéhez érve az egyes növelési tényezők göngyölésével, azok hónapról-hónapra való követésével foglalkozom. Ennek kapcsán ugyan mondhatnánk, hogy végtelenül egyszerű dolgunk van, hiszen a bérszámfejtő programok között sok az olyan, amely kiválóan végzi ezt a feladatot, de sajnos még mindig előfordul, hogy a szoftver sem a megfelelő módon kezeli ezeket.
2015.07.29
2015.07.16
A hazai adórendszer történetében még nem fordult elő olyan, hogy fél évvel korábban elfogadásra és kihirdetésre kerültek volna a jövő évi adótörvény változások. Az Országgyűlés által 2015. június 16-án elfogadott és 2015. június 24-én kihirdetett 2015. évi LXXXI. törvény (módosító törvény) tartalmazza a 2016. évi adótörvény változásokat, melyből elsősorban a magánszemélyeket érintő néhány változást tekintünk át, melyekkel akár már most érdemes a tervezést elkezdeni a jövő évre vonatkozóan.
2015.07.01
Bizony előfordulhat, hogy munkavállalóként a nyolcórás munkánk nem biztosít elegendő bevételt a család kiadásainak fedezésére, vagy éppen egy nagyszabású távlati terv megvalósításához lenne szükségünk plusz jövedelemre. No és vajon akkor mi a helyzet, ha a saját üzleti vállalkozásunk zseniális ötletét szeretnénk megvalósítani…? Hatályos munkajogunk alapján van-e lehetőség arra, hogy munkaviszonyunk mellett más munkavégzésre irányuló tevékenységet végezzünk? Mire kell figyelnünk és melyek azok a korlátozások, amelyekhez igazodnunk kell? E kérdésekre keresi a választ az alábbi rövid összeállítás.
2015.06.17
2015.06.03
Sok bérszámfejtő „rémálma” a távolléti díj növekményeinek megállapítása, ennek kapcsán igyekszem segítséget nyújtani a következő cikkben.
2015.05.20
A gyermek születése az élet egyik legcsodálatosabb eseménye, amely azonban a szülők és a családtagok mellett az őket foglalkoztató munkáltatókat is feladat elé állítja, hiszen az új körülményekhez a foglalkoztatás tekintetében is alkalmazkodni szükséges. Az ezen időszakban irányadó speciális előírások alapvetően a gyermek, illetve az anya egészségének védelmét, a gyermek egészséges testi, lelki fejlődést hivatottak szolgáltatni, melyektől való eltérést a jogszabály korlátozza, azok sok esetben a felek döntésétől függetlenül, kötelezően alkalmazandóak. A következőkben a legfontosabb előírásokat tekintjük át.
2015.05.06
A szokásos dilemma, ami alapján elkezdjük az elbírálást:
2015.04.22
Közeledik a 2014-es transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje, amely most is a társasági adóbevallások tényleges benyújtási időpontjával esik egybe, vagyis naptári év szerint adózóknál legkésőbb 2015. május 31-e lehet. Bár a nyilvántartási értékhatárok növekedtek, ezáltal a dokumentálandó ügyletek köre csökkent, de a kapcsolt vállalkozások mégsem lélegezhetnek fel. Hiszen a könnyítésekkel párhuzamosan az adóhatóság ellenőrzései alaposabbak, szigorúbbak lettek. Így mára a transzferárazás az egyik legnagyobb adókockázatot jelentő terület. Különösen fontos ezért a transzferár-nyilvántartások átgondolt és megalapozott elkészítése. A futószalagon vagy épp a kellő alátámasztás nélkül készülő dokumentációk később bizony könnyen megbosszulhatják magukat.
2015.04.10
2015.03.27
2015.03.20
Az új Ptk. hatálybalépésével egyidőben a gazdasági társaságok átalakulására is szabályokat tartalmazó 2006. évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) ezen szabályai is változtak. A hatálybalépést megelőzően, aki tehette elvégezte az átalakulást, mert tartott a Ctv-be beépülő új szabályozástól, amely a Ctv. 57. § (1a) bekezdésében került elhelyezésre.
2015.03.06
2015.02.26
Előző cikkünkben a tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás költségtérítésének szabályait jártuk körül. A munkába járás azonban nem csak tömegközlekedési eszközök segítségével történhet, hanem gépjármű igénybevételével is. Ezen cikk keretében a gépjárművel történő munkába járás költségtérítési szabályaira hívjuk fel a figyelmet.
2015.02.20
A munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez a munkavállalónak rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről munkahelyére. Az utazással kapcsolatban azonban több-kevesebb költsége merül fel, amelyek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. A költségtérítés kizárólag azokat a munkavállalókat (próbaidős, határozott vagy határozatlan munkaviszonyú, teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatással bíró) illeti meg, akiknek lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van, vagy a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (III.26.) Korm.rendelet írja elő. Az adómentesség feltételeit pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza.
2015.02.13
2015.02.06
2015.01.30
2015.01.19
2015.01.07
2014.12.08
Az egész világon egyre elterjedtebb az a transzferár
megállapítási gyakorlat, miszerint a piaci ártartományt különböző
adatbázis-szolgáltató cégektől lekérdezett adatok alapján állapítják meg a
vállalkozások.
2014.11.24
2014.11.10
A Parlamentnek benyújtott 2015-ös adócsomag társasági adó törvény változásai közül talán a legszembetűnőbb a filmalkotás, előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsport támogatás rendszerének átalakítása.
2014.10.28
Az Országgyűlés megalkotta az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvényt és annak 37. §-ával a magánszemélyek 98 százalékos mértékű különadóját érintő új rendelkezést fogadott el. A vonatkozó rendelkezés 2014. szeptember 30-án lépett hatályba és a magánszemélyek 2013. december 31-ét megelőzően megszerzett, különadó alapot képező jövedelmeit érinti.
2014.10.13
Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok rendszerén keresztül segíti elő, amelyek a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzik annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország – a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót leszámítva – nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 2014-2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ezek a régiók Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartoznak.
2014.09.29
Nagyon sok munkavállalót érint a lakásával, házával, kölcsöntörlesztésével kapcsolatos felmerülő költségek finanszírozásának nehézsége. A munkáltatók ezeknek a terheknek az enyhítéséhez nyújthatnak adómentes anyagi segítséget munkavállalóik részére. Hírlevelünkben ezekre a lehetőségekre kívánjuk felhívni a figyelmet.
2014.09.15
Az elmúlt években többször is módosításra kerültek azok a jogszabályok, amelyek a munkáltatók által a munkavállalók részére nyújtott juttatások közterheit befolyásolják. Attól kedvezőbb szabályozás azonban nehezen elképzelhető, mintha a munkáltató adómentesen támogathatja munkavállalóját, különösen akkor, ha annak lakásszerzéséről, vagy netán lakáskölcsönének törlesztéséről van szó. E kétrészes cikk keretében a lakásokhoz kapcsolódó, adómentes munkáltatói segítségnyújtás lehetőségeire hívjuk fel a figyelmet.
2014.09.01
Az 1997. évi LXXX. törvény külön szabályozza, hogy miként alakul a járulékfizetés az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén. Ennek egyik klasszikus példája, ha az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.
2014.08.18
A reklámadóról szóló törvény módosított szöveggel és halasztott időponttal 2014. augusztus 15-én lépett hatályba. Ettől függetlenül az elsődleges adókötelezettek első előleg bevallását és befizetését augusztus 21-ig, a másodlagos kötelezettek első bevallását és befizetését szeptember 22-ig kell teljesíteni. Mindeközben a jogszabályból fakadó számos bizonytalanság a mai napig nem tisztázott, amelyen még az sem változtat, hogy az adóhatóság 2014. augusztus 4-én közzé tette honlapján a reklámadó bevallás (1494) és annak kitöltési útmutatója tervezetét.
2014.08.05
Nem vitás, hogy egy alapos üzleti terv készítése csak előnyére válhat a vállalkozásnak, ennek ellenére alig akad olyan vállalkozó, aki azt el is készíti. Pedig az üzleti terv képes bemutatni, hogy érdemes-e belekezdenünk az adott vállalkozás vagy fejlesztési elképzelés megvalósításába, illetve az objektív elemzés szerint eredményessé válhat-e a vállalkozásunk. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, akik ún. "egyszerűsített" üzleti terveket készítenek, amelyeket egy vállalkozás pl. hitelfelvételhez vagy pályázati támogatáshoz köteles készíteni, azonban ezek a tervek tartalmukban nem minden esetben nevezhetők üzleti tervnek.
2014.07.21
Nem vitás, hogy egy alapos üzleti terv készítése csak előnyére válhat a vállalkozásnak, ennek ellenére alig akad olyan vállalkozó, aki azt el is készíti. Pedig az üzleti terv képes bemutatni, hogy érdemes-e belekezdenünk az adott vállalkozás vagy fejlesztési elképzelés megvalósításába, illetve az objektív elemzés szerint eredményessé válhat-e a vállalkozásunk. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, akik ún. "egyszerűsített" üzleti terveket készítenek, amelyeket egy vállalkozás pl. hitelfelvételhez vagy pályázati támogatáshoz köteles készíteni, azonban ezek a tervek tartalmukban nem minden esetben nevezhetők üzleti tervnek.
2014.06.19
A hónap végéig van még lehetőség a régi szabályok szerint igényelni adókedvezményt a beruházásokhoz
A nagyvállalkozásoknak és azoknak, akik Budapesten, Pest megye jövőben nem támogatott településein és a Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben terveznek jelentős beruházásokat mielőbb, de legkésőbb a hónap végéig érdemes benyújtaniuk támogatási és fejlesztési adókedvezmény iránti igényüket. A fejlesztési adókedvezményeket érintő szabályozás ugyanis július elsejével biztosan megváltozik, de mivel az adótörvény-módosítási tervezet úgy fogalmaz, hogy az új szabályok a kihirdetés utáni napon lépnek hatályba, valójában a társasági adóbeli változások még ennél is hamarabb életbe léphetnek.
2014.06.17
2014.05.06
Birtokunkba került a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása a régi és az új Polgári Törvénykönyvben szereplő késedelmi kamat és költségátalány 2013. július 1-i bevezetésével járó adminisztrációs kötelezettségekkel kapcsolatban.
A Magyar Ügyvédi Kamara által kért állásfoglalásra válaszul készült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi és Magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára által jegyzett általános tájékoztatás, amely több kérdésben megerősíti a korábbi véleményeket, de újdonságot is tartalmazott.
2014.05.05
Alábbi cikkünk a számviteli törvény legfontosabb változásait foglalja össze.
2014.04.18
A zálogjoggal kapcsolatos rendelkezések a korábbi Ptk. kötelmi jog című fejezetében szerepeltek, ám ezek - szerkezetileg is megújítva - az új, 2014. március 15. napjától érvényes Ptk. dologi jogi könyvébe kerültek át. Jelen hírlevelünk e jogterület főbb változásait összegzi.
2014.04.08
A 2013-ra vonatkozó személyi jövedelemadó bevallások határideje 2014. május 20-a. Ez a határidő ugyan még viszonylag távoli, azonban nem árt készülődni, a dokumentumokat összegyűjteni, hiszen ez az a bevallástípus, amely nagymértékben ránk, magánszemélyekre hárul. Azok, akiknek a legtöbb időt érdemes hagyni a felkészülésre a külföldi magánszemélyek, hiszen ők ráadásul sokszor az otthonitól eltérő szabályozás miatt, a magyar rendszert még bonyolultabbnak találják. Mivel nekik általában cégük segít elkészíteni a magyar adóbevallást, így most azoknak a magyar cégeknek szeretnénk segíteni, akik külföldi magánszemélyeket foglalkoztatnak.
2014.03.24
Február 18-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzé tette a 2014. évi ellenőrzési tájékoztatóját, kiemelve a legfontosabb célkitűzéseket. Jelen hírlevelünk célja, hogy felhívja az ellenőrzéssel különösen érintett iparágakban, a nagy kockázatú területeken működő vállalkozások figyelmét a aktuális ellenőrzési irányokra, elkerülendő egy lehetséges revízió nem várt következményeit.
2014.03.11
Cikkünkben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításait, valamint az új kormányzati funkciókról, a szakfeladatokról és a szakágazati rendről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletet mutatjuk be.
2014.02.25
Cikkünkben az új Polgári Törvénykönyv alapítványokra vonatkozó változásait mutatjuk be.
2014.02.11
Minden év elején az adótörvény változások dilemma elé állítják a vállalkozásokat, hogy a munkabéren felül milyen kedvező adózási lehetőséggel adhatnak bizonyos juttatásokat a munkavállalók részére. Ezek a juttatások lehetnek egyrészről béren kívüli juttatások, vagy egyes meghatározott juttatások, melyeket a bérhez képest kedvezőbb adóterhelés mellett lehet adni, de szép számmal akadnak mindenféle adó- és járuléktehertől mentes juttatások is. Ezeknek a juttatásoknak a biztosítása esetenként adminisztrációval járhat. Ilyenek lehetnek: a nyilvántartások vezetése, szabályzat elkészítése, a juttatásban részesülők nyilatkoztatásai, stb.
Cikkünkben (a teljesség igénye nélkül) néhány jellemzőbb juttatást szeretnénk bemutatni, melyeket érdemes lehet akár egy Cafeteria rendszerbe is beépíteni.
2014.01.28
A tavaly év végén elfogadott adócsomag 2014. január 1. napjától több lényeges változást is bevezetett az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény vonatkozásában. Ezen jelentős változásokat kívánjuk bemutatni az alábbiakban.
2014.01.14
2014.01.07
Az alábbiakban a 2014. január 1-től alkalmazandó járulék, gyermekgondozási díj, valamint a szociális hozzájárulási adó néhány fontosabb módosítása kerül bemutatásra.
2013.12.06
A bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Az új Ptk.-ban már megjelenő jogintézménynek a többi, külföldön már ismert és működő vagyonkezelési konstrukcióval közös vonása, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa.
2013.11.22
2013. október 18-án a Kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot. A korábbi évek strukturális változásaival szemben 2014-ben kisebb módosítások, jogértelmezést könnyítő változások kerültek a Javaslatba. A családi járulékkedvezmény bevezetése mellett cél volt az általános adminisztrációcsökkentés, valamint a vállalkozási feltételek könnyítése, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy jövőre is lesz új adónem, illetve az adózók életét nehezítheti, hogy egyes intézkedések éppen az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát segítik, gyorsítják. Hírlevelünkben a teljesség igénye nélkül a főbb újdonságokat foglaltuk össze.
2013.11.08
Nincs tisztában a szabályokkal a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett magyar cégek zöme, pedig a kötelezettségmulasztást súlyos bírsággal büntetheti az adóhatóság, hívja fel a figyelmet a Mazars legfrissebb jelentése.
2013.10.25
A munkanélküliség, a kedvezőtlen munkakörülmények
és a bérek reálértékének csökkenése miatt egyre több magyar keres munkát az
Európai Unió gazdaságilag fejlettebb országaiban. A Nemzetgazdasági
Minisztérium nyilatkozata szerint
körülbelül 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50
ezren Ausztriában dolgoznak, és nagyjából 50 ezer magyar él és dolgozik a többi
uniós tagállamban. A külföldi munkavállalás kockázatai közül talán azok a
legjelentősebbek, amelyeket egy kiszolgáltatott élethelyzet (esetleges
betegség, baleset vagy munkanélküliség) hoz magával. Mivel a tagországok
társadalombiztosítási és ezen belül az egészségbiztosítási rendszerei
jelentősen eltérnek egymástól, a csalódások és váratlan többletköltségek
elkerülése érdekében még a munkavállalás előtt érdemes ezeket részletesen
megismerni.
Ebben nyújt segítséget a LeitnerLeitner legfrissebb tanulmánya, mely az EU tagállamaiban dolgozó magyarok egészségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit és jogait elemzi, valamint kitér a legfontosabb kockázatokra és lehetőségekre is.
2013.10.11
2014. március 15. napján lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely jelentős tartalmi változásokkal bír. A Ptk. - miután a legalapvetőbb jogforrás a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek mindennapjaiban - több olyan jelentős frissítésen, szerkezeti változáson ment keresztül, amelyekre már jó előre érdemes felkészülni. Az új, dominánsan kereskedelmi szemléletű törvénykönyv az elmúlt évtizedek jogfejlődésének eredményeit foglalja össze, alkalmazkodva napjaink gazdasági igényeihez. Számos új jogintézmény bevezetésére is sor került, a régi, már megszokott jogi szabályozások aktualizálása mellett. A változások igen jelentősek; számos korábbi önálló jogszabály integrációja is megtörtént. Éppen ez okból gondoljuk úgy, hogy szükséges lesz az új szabályok megismerése, felkészülés a változásokra és a megfelelő, továbbá szükséges előkészületek megtétele. Hírlevelünkkel ehhez kívánunk segítségükre lenni.
2013.09.27
2013. július 1-jén hatályba lépett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) legújabb módosítása. A jogszabály-változtatás célja egyrészről az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) 2010-es ország-jelentésében megfogalmazott ajánlások figyelembe vétele, másrészről a Pmt. 2007. évi hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált módosítások végrehajtása. Az alábbiakban összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak tartott változásokat, különös tekintettel a könyvvizsgálók kötelezettségeit érintő főbb szabályokra.
2013.09.13
Cikksorozatunk első részében az adóalanyiság és az adószám igénylésének elméleti kérdéseivel foglalkoztunk. Írásunk második részében gyakorlati példákon keresztül részletesen vizsgáljuk meg, hogy egyes, gyakran előforduló ügyleteknél hogyan alakul a bejelentkezési kötelezettség.
2013.08.30
Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania? Kell-e magyar adószámot igényelni, ha csak egyszeri termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás miatt lenne szükség az adószámra? Mi a helyzet a fordítottan adózó szolgáltatásokkal? Egyáltalán, hol van leírva, hogy mikor kell adószámot igényelni? Mi a regisztráció menete, mi szükséges hozzá?
2013.08.16
A LeitnerLeitner frissen megjelent tanulmányában megvizsgálta a különadók növekvő jelentőségét és helyüket a magyar adórendszerben, kitért a gazdasági válság kapcsán tapasztalható hazai és nemzetközi trendekre, feltette a kérdést, hogy vajon a különadók hosszú távon fenntarthatók-e és hogy mennyire illeszkedik a magyar rendszer a nemzetközi trendekhez.
2013.08.02
Megjelent a Magyar Közlönyben az NGM 20/2013 (VI.18.) sz. rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet módosításáról. A rendelet a kihirdetést követő 3. napon, azaz június 21-én lépett hatályba és - az adózó választása szerint - a 2012. adóévi nyilvántartás elkészítése során is alkalmazható, amennyiben a nyilvántartás elkészítésének határideje 2012. december 31-e utánra esik.
2013.07.19
Július 5-én - Magyar Közlöny 116. számában – megjelent az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény valamint az ehhez kapcsolódó 254/2013. (VII. 5.) kormányrendelet.
A törvény és a rendelet többek között módosítja a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz valamint a baleseti táppénz szabályait.
2013.07.05
Még a nyári szünet előtt három törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés: változok a Gazdasági társaságokról szóló törvény, a Számviteli törvény és az Adótörvények, módosul a távolléti díj számítása, és vannak kisebb változások a Munka törvénykönyvében is. Jelen cikkünkben a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.
2013.06.21
Nagy változáson esett át ez évben az általános forgalmi adó bevallás, és bár már túl vagyunk az első benyújtási határidőkön, mégis érdemes a bevallás tartalmi és szerkezeti változásairól, illetőleg az eddigi tapasztalatok alapján a leggyakrabban előforduló hibák elkerülése érdekében az internetes kitöltő-ellenőrző program alkalmazásáról néhány szót ejteni.
2013.05.06
Közeledik a 2012. évi társasági adóbevallás 2013. május 31-i beadási határideje. Már megszokott, hogy a társasági adózást illetően is minden évben történnek kisebb-nagyobb változások, melyekre figyelemmel kell lenniük az adózóknak. A bevallást megelőzően alaposan elkészített kalkulációval a későbbi adóhiány elkerülhető, illetve adómegtakarítási lehetőségek is feltárhatóak, ezért fontos, hogy a megváltozott szabályokkal naprakészek legyünk.
2013.04.19
A környezetvédelmi termékdíj évről évre változó szabályozása a legtöbb hazai termelő és kereskedő vállalkozást érinti. 2012-től a külföldi behozatalt végzők kötelezettségei mellett lényegi változásként a csomagolószer gyártói váltak kötelezetté, amely sok csomagolást végző eddigi kötelezettségét szüntette meg, de így is több mint tízezer adóalannyal számolnak.
A könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók sok esetben nem tekintik feladatuknak a termékdíjas szabályozás szakmai támogatását, mivel ezt környezetvédelmi témaként kezelik, valójában ez is adókötelezettség. Az alábbi összefoglaló az általános ismeretek megszerzése mellett segítséget nyújt annak meghatározásában, hogy ügyfeleik érintettek-e a témában, és el tudják dönteni, segítik-e ügyfeleiket ebben a folyamatban, vagy szakértőkre bízzák azt.