Nyár eleji törvényváltozások

2013.07.05

Még a nyári szünet előtt három törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés: változok a Gazdasági társaságokról szóló törvény, a Számviteli törvény és az Adótörvények, módosul a távolléti díj számítása, és vannak kisebb változások a Munka törvénykönyvében is. Jelen cikkünkben a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.

I. Távközlési adó
Az új szabályozás az adó mértékét illetően különbséget tesz a tekintetben, hogy a hívást, illetve az sms küldést magánszemély vagy cég előfizetőhöz tartozó hívószámról indítják (eddig csak az adó összegének havi hívószámonkénti maximumánál volt ilyen jellegű megkülönböztetés). Az adó mértéke magánszemély előfizető esetében továbbra is 2 Ft/perc, cég előfizetőhöz tartozó hívószámról indított hívás és sms küldéskor azonban 3 Ft/percre emelkedik.
Az adó összegének havi hívószámonkénti maximuma is nő, de csak cég előfizetőhöz tartozó hívószámoknál, 2500 Ft-ról 5000 Ft-ra.

II. Pénzügyi tranzakciós illeték
Emelkednek a 2013. július 31-ét követően teljesített pénzügyi tranzakciók után fizetendő illetékek: az illeték általános mértékét 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelik. A készpénzfelvételt terhelő illeték 0,3 százalékról 0,6 százalékra nő és ezekre a pénzügyi műveletekre is bevezetik a 6 ezer forintos korlátot. Egyéb esetben 0,3 százalékra emelkedik az illeték.
Egyszeri, ún. tranzakciós illeték elmaradását pótló  befizetést kell teljesíteniük a pénzforgalmi szolgáltatóknak, melynek összege a 2013. január és április közötti időszakra megállapított tranzakciós illeték 208 százaléka. A kötelezettséget 2013. szeptember 20-ig kell bevallani és négy egyenlő részletben befizetni (első ízben 2013. szeptember 20-ig).

III. EHO
Eho fizetési kötelezettséget vezetnek be a kamatjövedelemre és a tartós befektetésből származó jövedelmek utáni hozamra, amennyiben a lekötést a hároméves lekötési időszak alatt bontják fel. Bizonyos feltételek mellett mentes azonban az EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő és a kollektív befektetési értékpapírok után fizetett kamat, továbbá ezek beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor keletkező kamatjövedelem.
Az Eho-t a kifizetőnek kell levonnia és bevallania. Ez abban az esetben is kötelező, amennyiben a magánszemély társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősül. Amennyiben külföldi státusza miatt nem köteles eho fizetésére, azt utólag igényelheti vissza az Adóhatóságtól.
A fenti szabályokat már a 2013. augusztus 1-je után megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

IV. SZJA és illeték
Személyi jövedelemadó és illeték-mentes a pénzügyi intézmény által elengedett követelés kapcsán keletkezett jövedelem, ha az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának elve alapján történik.

V. Iparűzési adó
Levonhatóvá válik az iparűzési adóból a költségként, ráfordításként elszámolt útdíj 7,5%-a.

VI. A számviteli törvényt érintő változások
A módosított Számviteli törvény egyértelműsíti, hogy a szokásos piaci ártól való eltéréseket kiigazító utólagos ellenérték-korrekciókat a felek az eredeti ügyleti ellenérték módosításaként (vagyis az ügylet tartalmától függően bekerülési érték részeként, költségként, ráfordításként, illetve árbevételként) vehetik figyelembe.

VII. Az adózás rendjéről szóló törvény
Az Adózás rendjéről szóló törvényben a felszámolási eljárás alatt állók kiutalási kérelmével kapcsolatos szabályok módosulnak.

VIII. Környezetvédelmi termékdíj
A Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben változik az egyéni hulladékkezelés fogalma.

IX. Bányajáradék
A bányajáradék mértéke 12%-ról 16%-ra nő, továbbá bővül az ún. Brenti-felár alkalmazásának esetköre is.

X. A Munka törvénykönyve
Átalakuló távolléti díjszámítás
A most kihirdetett törvény legfontosabb eleme a távolléti díj számításának átalakítása. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az egy órára járó távolléti díjat a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell meghatározni. Az adott időszakra járó távolléti díj pedig az egy órára kiszámított távolléti díj és a távollét idejének szorzata.

A távolléti díj számításának augusztustól hatályos új rendszere, melyet elsőként a 2013. augusztus 1-jét követően esedékes távolléti díj számításakor kell alkalmazni, azt célozza, hogy elkerülhetővé váljon az az eset, hogy a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon attól függően, hogy az adott hónap hány munkanapból áll.

Év közepétől a havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbér és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számának szorzatával kell meghatározni (eltűnik a bűvös 174-es osztószám).

A bérpótlék számítására illetve az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.

Szabadság és bérpótlék
Év közepétől a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló - eltérő megállapodás hiányában - évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, melynek meghatározása során figyelembe vehető a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és a szabadnap.
Csökken a szabadság kiadásának rugalmassága azzal, hogy az esedékesség évét követő év végéig kiadható szabadság csak az életkor szerinti pótszabadságra korlátozódik.
A bérpótlék tekintetében a törvény lefekteti, hogy a munkavállalót 50%-os mértékű bérpótlék illeti meg, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik. Emellett 100% bérpótlék jár a munkaszüneti napon történő munkavégzésre tekintettel. Azonban munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján bérpótlék helyett szabadidőt is kaphatnak a munkavállalók.

Kötetlen munkarend
2014-től a kötetlen munkarend feltétele, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A kötetlen munkarend szabályozása így összhangba kerül az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának legfrissebb érvelésével (Bizottság kontra Egyesült Királyság ügy). Természetesen az nem változtat a kötetlen munkarend jellegén, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíti.

A cikket készítette:

Szmicsek Sándor
partner
Adó- és jogi szolgáltatások
tel.: +36 1 429-3010
e-mail: sandor.szmicsek@mazars.hu
Csizmadia Heléna
igazgató
Adó- és jogi szolgáltatások
tel.: +36 1 429-3010
e-mail: helena.csizmadia@mazars.hu

Megjelenés dátuma: 2013.07.05.