Nagymértékben változnak a polgári perek szabályai 2021. január 1-től

2021. január 06.

 

Az Országgyűlés 2020. november 17-én, ellenszavazat nélkül fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (közismert rövidítése szerint: Pp.) módosító T/13257. számú törvényjavaslatot.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba, felváltva ezzel a több mint hatvan évig hatályban lévő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. Az új Pp. a korábbi szabályozáshoz képest számos újítással élt. Az Európában érvényesülő perjogi megoldásokhoz igazodva bevezette a perkoncentrációt biztosító osztott szerkezetű elsőfokú eljárást, amelynek eredményeként az elsőfokú eljárás egy a per kereteit tisztázó perfelvételi szakaszra és egy a bizonyítást és a döntéshozatalt felölelő érdemi szakaszra bomlik. Ezen túlmenően a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló új rendelkezéseket hozott, aminek célja egyértelműen az eljárás várható időtartamának lerövidítése volt.

Az új Pp. alkalmazásának tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai és a jogalkalmazó szervek visszajelzései rávilágítottak arra, hogy indokolt a törvény egyes rendelkezéseinek finomhangolása, a perjogi szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele. Az idén január 1-től hatályba lépett módosításokat tartalmazó Pp. Novella célja ezzel összhangban az, hogy megkönnyítse a jogkereső közönség bírósághoz fordulását, úgy, hogy a bevezetett változtatások mellett is biztosíthatók maradjanak a koncentrált per feltételei, fennmaradjanak az osztott perszerkezet előnyei és a felek önrendelkezési joga is messzemenően érvényesüljön. A törvénymódosítás tartalmának kialakításához a jogászi hivatásrendek által tett javaslatokon kívül alapul szolgáltak a Kúria új Pp. kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének állásfoglalásai, a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának Pp.-t érintő ajánlásai, a Kúria a keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat elemző csoportjának összefoglaló véleményében tett megállapítások, valamint az Igazságügyi Minisztérium Pp. hatályosulási munkacsoportjában megfogalmazódott észrevételek és módosítási javaslatok is.

Fontos, hogy a frissen elfogadott módosítások a 2021. január 1-jén már folyamatban lévő perekben is alkalmazandóak, melyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze.

A keresetindítás új szabályai közül kiemelendő, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró feleknek nem kötelező az ÁNYK alapú formanyomtatványokat használniuk, ugyanakkor azok továbbra is jó sorvezetőül szolgálhatnak a beadványok tartalmának kialakításához. Előírja továbbá a törvény a bíróság számára, hogy a hiánypótlásra való felhívásban a beadvány valamennyi hiányát sorolja fel, a végzés szövegét pedig a fél jogban járatlanságához igazodó módon fogalmazza meg, ami elősegíti, hogy a laikus fél is teljesíteni tudja a hiánypótlásra történő felhívásban foglaltakat. Lehetőség nyílt arra is, hogy a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén hiánypótlásra történő felhívás helyett a fél személyes meghallgatását rendelje el, ha azt célravezetőbbnek tartja.

A bírói gyakorlatban a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit érintő követelmények megítélését illetően igen szigorú értelmezés alakult ki, ami az új Pp hatályba lépésétől a keresetlevelek nagy arányban történő visszautasításához vezetett, és ez a befizetet illeték 10%-ának elvesztésével is járt. Az illeték törvény 2018. november 24-től hatályos módosításával az illeték vonatkozásában a jogkövetkezmény enyhült ugyan - visszautasítás esetén a lerótt teljes kereseti illeték (nem csak annak 90%-a) visszaigényelhetővé vált -, a visszautasításokkal kapcsolatos gyakorlat azonban továbbra is igen szigorú maradt. Jelentős változást jelent ezért a most hatályba lépett Pp Novella azzal, hogy a 2021. január 1. után benyújtott kereseteket illetően a jogi képviselővel eljáró fél esetén is kötelezővé teszi a bíróság számára a hiánypótlásra történő felhívást abban az esetben, ha a keresetlevél valamilyen tartalmi vagy alaki hiányosságban szenved.

A hiánypótló végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljes körűen fel kell tüntetnie. Ha a felperes a végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta, de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, sem további hiánypótlásnak, sem visszautasításnak nincs helye, s a hiányosságot már a perfelvétel során kell pótolni.

A módosítás mindezek mellett az adminisztráció egyszerűsítésének jegyében csökkenti a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit, és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó mellékletek körét - ezzel is könnyítve az ügyfelek és jogi képviselőik munkáját, amelynek köszönhetően több idő és energia marad a kereset érdemi részének összeállítására.

Korábban gyakran vezetett a keresetlevél visszautasításához, hogy a bíróság nem találta kellően határozottnak, pontosnak a kereseti kérelmet, vagy a felperes jogi érvelését eléggé meggyőzőnek, a keresetet következetlennek tekintette, avagy a felperes tényállításait kevésnek, vagy nem relevánsnak minősítette. Ezt kívánta orvosolni a Novella azzal, hogy a Pp. 176. §-át egy új rendelkezéssel egészítette ki. E szerint a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a keresetlevél érdemi részében előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a keresetlevélben foglaltak alátámasztására.

Új szabály, hogy a felperes értesítést kap arról, hogy a keresetlevelét a bíróság befogadta, azt perfelvételre alkalmasnak tekinti, a keresetlevél esetleges visszautasítása esetén pedig a visszautasító végzést az alperes részére is meg kell küldeni a jogerős visszautasító végzéssel együtt.

A Pp. Novella egyszerűsíti a keresethalmazatokra vonatkozó szabályokat is. Amennyiben a keresetlevél több kereseti kérelmet is tartalmaz, az egyes kereseteket úgy kell előadni, hogy azokból külön-külön megállapíthatóak legyenek a halmazatban érvényesített igények és azok egymáshoz való viszonya. A keresetek azonos tartalmi elemeit – például a tényállításokat – elegendő azonban egyszer előadni.

A perfelvételi szak szabályai körében a módosítás egyszerűsítette és rugalmasabbá tette a keresetváltoztatás, az ellenkérelem-változtatás megtételét, a bizonyítás indítványozását, továbbá az alperes ellenkérelmére és ellenköveteléseire (viszontkeresetre, beszámításra) vonatkozó szabályokat. Lehetővé vált, hogy az alperes ellenköveteléseit az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően is előterjeszthesse, ha valószínűsíti, hogy olyan ok merült fel (pl. a felperes keresetváltoztatása), ami miatt önhibáján kívül korábban nem tudta előterjeszteni az ellenkövetelését.

A Novella módosított a keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás fogalmán is. A jövőben erre figyelemmel csak a jogállítás megváltoztatása és a kereseti kérelem megváltoztatása tekintendő keresetváltoztatásnak, a tényállítás megváltoztatása és a jogi érvelés megváltozatása nem eredményez keresetváltoztatást. A tényállítások előadása tehát egyszerűsödik, ezek megváltoztatásához már nem kell keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot előterjeszteni.

Míg a korábbi szabályok szerint perfelvételi iratot csak bírósági felhívásra lehetett joghatályosan előterjeszteni, az új szabályok szerint a felek előkészítő iratban keresetváltoztatást, viszontkereset-változtatást és ellenkérelem-változtatást, valamint az azokkal összefüggő perfelvételi nyilatkozatokat már bírói felhívás nélkül is megtehetnek. Lehetőség nyílt továbbá több eltérő fajtájú perfelvételi irat egy beadványban történő előterjesztésére is.

A fent röviden bemutatott változásokon túl a Novella számos új részletszabályt is rögzít, amelyeket érdemes áttanulmányozniuk mindazoknak, akik felperesként perindításra készülnek, avagy alperesként perbe kényszerülnek.

 

A cikk szerzője:

Dr. Nagy Krisztina LL.M.

ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista

az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója

(info@drnagyk.hu)