Mit hoz 2019, a Merkúr éve az adózásban?!

2018.12.06

A Merkúr a bátorság, a gyorsaság és a gyakorlatiasság tulajdonságait hordozza magában. A határozott és gyors döntéseket, a hirtelen változásokra való gyors reakciókat a magyar adórendszer sem nélkülözi. Nézzük hát meg, mit tartogat számunkra a Merkúr éve az adózásban!

 

Az újév fordulóján, a zárások és tervezések időszakában a nyári és az őszi adócsomagokból készített összefoglalóval szeretnénk segíteni a munkát.

 

Munkával kapcsolatos személyi jövedelemadó és járulékváltozások

Jövőre jelentősen átalakul a cafetéria rendszer, radikálisan csökken a kedvezményes munkáltatói adóteher, vagy éppen adómentesség mellett adható juttatások köre. A változásokat az alábbi táblázatban mutatjuk be:

 

 

Az Adózás rendjéről szóló törvény egységesíti a személyi jövedelemadó bevallási határidőt, ezentúl a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyeknek is az adóévet követő év május 20-ig kell bevallaniuk és megfizetniük a személyi jövedelemadót, a jelenlegi február 25-i határidő helyett. Új szolgáltatásként az adóhatóság 2018. évre vonatkozóan az egyéni vállalkozóknak is elkészíti az adóbevallási tervezetet.

2019. január 1-től új jogszabály rendelkezik és összevonja a jelenleg két külön törvényben szabályozott szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel egyidejűleg pedig hatályát veszti az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény. A szociális hozzájárulási adó így egykulcsos lesz, mértéke 2019 januárjától is marad 19,5%, csökkenés csak jövő év közepétől várható.

 

A szocho alapját képezi majd: a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem (pl. munkabérek), a tanulószerződés alapján kifizetett díj, az ösztöndíj, továbbá a külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem. A továbbiakban szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek után is, mint a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, az árfolyamnyereség és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után is. Ez azt is jelenti, hogy a korábban 14%-os eho fizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek terhe 2019-ben mintegy 5,5%-kal növekszik.

A magánszemélyekre vonatkozó 450.000 Ft-os egészségügyi hozzájárulási korlát is megszűnik, helyette a szociális hozzájárulási adót az alapjául szolgáló jövedelmek után maximum a mindenkori minimálbér 24-szereséig kell megfizetni (a 2018-ban érvényes szabályok alapján az éves szocho alap 3.312.000 Ft, míg az adó összeg 645.840 Ft lenne).

 

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is jelentősen módosul. Egyes kedvezmény típusok összevonásra kerülnek már érvényben lévő kedvezményekkel, mások megszűnnek. Új elemként jelennek meg a kutató-fejlesztők, valamint az állami szférát elhagyó 60 év feletti munkavállalók utáni kedvezmények.

 

A TB törvény módosításai mentesítik a saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát a biztosítási kötelezettség alól. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a munkavállaló e jogviszonyát tekintve nem minősül biztosítottnak, így járulékfizetési kötelezettség sem terheli, ugyanakkor pedig nem lesz jogosult a baleseti ellátásra.

 

A nemzetközileg mobil munkavállalók kapcsán – akik munkájukat egyik országból a másikba áttelepülve végzik – érdemes a következő változásokra felhívni a figyelmet. 2019. január 1-jétől járulékalapot képez a korábbi hazai biztosítási időszakra tekintettel kapott jövedelem, függetlenül attól, hogy a kifizetés már olyan időszakban történik, amikor az adózó Magyarországon már nem biztosított. Ezzel összhangban, azon a jövedelmen pedig, amelyet az adózó a magyarországi biztosítási ideje alatt, de olyan időszakra tekintettel kap, ami alatt még nem volt Magyarországon biztosított, nem kell Magyarországon megfizetni a járulékokat.

 

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 forintról 7.500 forintra nő.

 

EVA, KIVA változások

 

Megszűnik az EVA választásának lehetősége. Az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően nem lehet áttérni. Aki viszont eddig az időpontig él az áttérés lehetőségével, az továbbra is az Eva-törvény hatálya alatt maradhat. Az választás lehetőségének megszüntetése viszont lassan elsorvasztja majd ezt az adónemet.

 

Bővül azonban azon adózók köre, akik bejelentkezhetnek a KIVA hatálya alá. A kisvállalati adóalanyiság választására továbbra is 50 fős létszámkorlát, ám magasabb értékhatárok mellett lesz lehetőség.  A bevétel és a mérlegfőösszeg felső korlátja egyaránt 1 milliárd forintra nő (a jelenlegi 500 millió forint helyett). A magasabb értékhatárok már 2018. december 1-jétől alkalmazhatóak. Ezzel összhangban az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó bevételi túllépési határ is megemelkedik 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra. A létszám és bevétel korlátokat a kapcsolt vállalkozások adataival együtt kell számítani. A KIVA kulcsa továbbra is 13% marad, amelyet legalább a személyi jellegű kifizetések, mint minimum adóalap után kell megfizetni. Az adóalap általános szabályok szerinti kiszámítása során a személyi jellegű kifizetéseket növelni kell a jóváhagyott osztalék összegével, azonban ez csökkenthető a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonás értékével. Mivel ez az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót is, egyre vonzóbbá válik a nagyobb bértömeggel rendelkező vállalkozások számára. A novemberi törvénymódosítás a KIVA vonatkozásában is bevezeti a rendeltetésszerűség alapelvét, valamint az ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatos előírásokat.

 

A KIVA áttérést érdemes megfontolni, amelyben a Pénzügy Minisztérium által készített kalkulátor is segít (itt: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adougyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/jovore-tobb-szazezret-sporolna-a-cege-a-kozterheken-hasznalja-a-penzugyminiszterium-kiva-kalkulatorat).

 

Új szabályok a társasági adóban

 

A novemberi törvénymódosítás kiegészíti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének előírásait. Ennek értelmében az adóelőnnyel járó jogügylet nem minősül adóelkerülésnek, ha az összhangban áll az adóelőnyt biztosító jogszabály céljával, és tartalmát tekintve valós gazdasági és kereskedelmi okok alapozzák meg az ügylet létrejöttét. 

 

A társasági adózás legnagyobb újdonsága a csoportos adóalanyiság bevezetése. A nemzetközi adózásban jól ismert, népszerű adótervezési technika 2019. adóévtől Magyarországon is elérhetővé válik. A lehetőség a belföldi illetőségű adózókra terjed ki. A csoportba tartozó vállalatok kiegyensúlyozhatják egymás veszteséges vagy éppen nyereséges működését, a közösen megállapított adóterhet pedig egymás között osztják fel. Jelentős adminisztratív könnyítést jelent, hogy a csoport tagjai az egymás közötti ügyletek transzferár-dokumentációs kötelezettsége alól felmentést kapnak. A csoportos adóalanyiság 2019-es választásának határideje jogvesztő és igen szűk: 2019. január 1-15 között kell az adóhatóságnak bejelenteni.

 

Ismét változnak az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó előírások, immár harmadik alkalommal az átmeneti időszak vége előtt. A módosítás új szempontokat vezet be az ellenőrzött külföldi társaság státusz alóli mentesülésre: 2019-től a lényeges személyi funkciók ellátását, illetve bizonyos eredménykategóriák értékhatárait kell vizsgálni a mentesülés érdekében. Nem lesz elegendő a mentesítéshez ugyanakkor a befektetői tevékenység, ahogy a tőzsdei jelenlét sem. A jelenlegi szabályok 2019. adóévben még alkalmazhatók az adózó választása szerint.

 

A társasági adótörvény változásai az adóalap- és adókedvezményeket is nagymértékben érintik.

 

Bővebb körben kell „nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek” tekinteni a jövőben a visszafizetési kötelezettség nélküli nem adomány céljából adott támogatást, juttatást, véglegesen átadott pénzeszközt, térítés nélkül átadott eszközt, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettséget és a térítés nélkül nyújtott szolgáltatást a kapcsolódó áfával együtt. Az adóalap korrekció most már nem csak azokra az esetekre fog kiterjedni, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával miszerint az vállalkozási tevékenységet nem végez; hanem abban az esetben is, amennyiben a juttatásban részesülő a kapott összeget nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

 

A fejlesztési tartalék formájában igénybe vehető összeg 500 millió forintról 10 milliárd forintra nő, továbbra is az adózás előtti eredmény 50%-áig. Az így lekötött összeget a lekötés évét követő 4 éven belül beruházásra kell felhasználni. A fejlesztési tartalék előrehozott értékcsökkenésként is értelmezhető, mivel a lekötött tartalék képzésének adóévében a teljes összeg érvényesíthető az adóalapban (a fenti maximális értékek figyelembe vételével), a későbbiekben viszont a megvalósított és üzembe helyezett beruházással kapcsolatban nem vehető figyelembe az adóalapban a társasági adó szerinti értékcsökkenés a fejlesztési tartalék mértékéig.

 

Kedvezőbb szabályok vonatkoznak majd a bejelentett részesedésekre is. Pontosítják a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értéke utáni adóalap kedvezményeket is. A kutatás és kísérleti fejlesztési adóalap-kedvezményt ezentúl megoszthatják majd a belföldi megrendelő és a szolgáltatást nyújtó, ha együttesen nyilatkoznak a szolgáltatás minőségéről és az érvényesíthető összegekről. A megosztott kedvezmény a kapcsolt feleknek nem adható át.

 

A munkahelyi bölcsőde mellett a munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei is a társasági adóalapban elismert tételnek minősülnek; a munkahelyi óvoda fogalmát a Tao-törvény vezeti be. Ezzel együtt – a cafetéria-rendszer jelentős átalakítása ellenére – a személyi jövedelemadóban is megmarad az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott óvodai szolgáltatás adómentessége.

 

Az energiahatékonysági beruházás adókedvezménye a 2017-es év újdonsága volt. Az adókedvezmény minden olyan beruházás (és felújítás) esetében elérhető, amely az energiafelhasználás csökkenését eredményezi, a vállalat méretétől függetlenül. A kedvezmény 2019-től még szélesebb körben lesz érvényesíthető, mivel a törvénymódosítás kiterjeszti azt a számviteli értelemben vett felújításokra is. A kedvezmény mértéke is módosul, régiónként eltérő támogatási intenzitásokat kell alkalmazni; az elszámolható összeg felső határát beruházásonként kell figyelembe venni. Az adókedvezményre vonatkozó részletszabályokat külön kormányrendelet tartalmazza.

 

A sportcélú támogatások felhasználhatósági körét a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeinek fedezetére is kiterjesztik. Az előadó művészet azonban 2019-től már nem támogatható a társasági adó terhére. Megszűnik a mobilitási célú lakhatási támogatással összefüggő adóalap-csökkentő tétel is.

 

Az európai uniós elvárásoknak megfelelően változnak a kamatlevonás korlátozásának (ún. alultőkésítés) szabályai: a nettó finanszírozási költségnek az EBIDTA 30%-a és 939.810.000 forint (kb. 3 millió euró) közül a nagyobb összeget meghaladó része nem lesz elismert a társasági adóalapban.

 

A helyi iparűzési adót érintő változások

 

A foglalkoztatással kapcsolatos változások a helyi adó törvényt sem hagyják érintetlenül. Eltörlik a helyi iparűzési adóban az átlagos statisztikai létszám növelésével összefüggésben érvényesíthető adóalap-kedvezményt.

 

Mindazonáltal kiterjesztik az önkormányzat által nyújtható adómentességeket, adókedvezményeket. Az alacsony adóalapú vállalkozások és a háziorvosi, védőnői tevékenységet végző vállalkozók mellett az önkormányzat illetékességi területén beruházást megvalósítók is részesülhetnek kedvezményben. Az önkormányzat rendelettel lehetővé teheti, hogy az illetékességi területén üzembe helyezett beruházás értékét (vagy annak egy részét) a vállalkozó levonhassa az önkormányzatra jutó adóalapjából vagy adójából.

 

Az általános forgalmi adót érintő változások

 

2018. július elsején kezdetét vette az online számla adatszolgáltatás, azaz a 100 000 Ft áfa tartalmú belföldi kimenő számlákra előírt tételes, valós idejű jelentési kötelezettség. Egy hónap türelmi idő állt azon adózók rendelkezésére, akik a számlázó program nem megfelelő működése miatt nem tudták az előírt határidőben teljesíteni adatszolgáltatási kötelezettségüket; ennek feltétele az volt, hogy az elmaradt adatszolgáltatást július végéig hiánytalanul pótolják.

 

Az Áfa-törvény 2019. január 1-jétől kiegészül az utalványok kezelésének szabályaival. Egycélú utalvány esetén az utalvány kibocsátása és azt követő átruházásai, többcélú utalvány esetén pedig a beváltás minősül termékértékesítésnek illetve szolgáltatásnyújtásnak, az utalvány tárgyát képező termékre, ill. szolgáltatásra vonatkozóan. A novemberi törvénymódosítás egy további bekezdéssel egészíti ki a nyáron megjelent szabályokat. Ennek értelmében az egycélú utalványok ingyenes átruházása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, ha az adóalanyt az utalvány beszerzésekor részben vagy egészben adólevonási jog illette meg.

 

A jelenlegi 8 millió forintról 12 millió forintra emelik az alanyi adómentesség határát, amit az Európai Unió Bizottságának 2018. október 2-i döntése tett lehetővé. Ezzel a módosítással az adócsomag összhangba hozza az áfa alanyi adómentesség értékhatárát a KATA bevételi értékhatárával. Az átmeneti szabályok szerint az áttérésre a 2018-as évben a 8 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 12 millió forintos árbevétel alatt maradó adóalanyok is jogosultak lesznek.

 

2019. január 1-jétől a személygépkocsi bérlet áfájának 50%-a útnyilvántartás nélkül is levonható lesz. Megfelelő dokumentáció mellett, azonban ez az arány növelhető az autó gazdasági célú használatának tényleges mértékéig.

 

Új szabályok vonatkoznak az elektronikus úton nyújtott, a telekommunikációs szolgáltatások és a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások teljesítési helyének meghatározására is. A 45/A. § alapján az ilyen típusú, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások teljesítési helye az az ország, ahol a nem adóalany igénybe vevő letelepedett. E szabály alól az új Áfa-törvény három feltétel együttes teljesülése esetén mentesít: (1) a szolgáltatás nyújtója kizárólag egy Közösségi tagállamban telepedett le, (2) a szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője eltérő Közösségi tagállamban telepedtek le, (3) a szolgáltatások nettó ellenértéke az adóévben és a megelőző adóévben, éves szinten göngyölítve nem haladja meg a 10.000 eurónak megfelelő összeget. A mentesítő szabályt nem kötelező alkalmazni, ha a szolgáltatás nyújtója belföldi és erről előzetesen bejelentést tesz az adóhatóságnak; ettől a választástól azonban a választást követő második naptári év végéig nem lehet eltérni.

 

Pontosítják az Áfa-törvény időszakos elszámolás teljesítési időpontjára vonatkozó szakaszát is. Amennyiben a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója jogutód nélkül megszűnik, és ennek időpontja korábbi, mint az 58.§ szerinti teljesítési időpont, akkor a teljesítés ideje az új szabály szerint a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap lesz. 

 

A belföldi fordított adózás alkalmazása több kategóriában is lassan kivezetésre kerülhet. 2021. január 1-e után az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet szolgáltatásának igénybe vétele esetén már nem lesz alkalmazható. A munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet-rendelkezésre bocsátásakor bizonyos termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén is visszaállításra kerül majd az egyenes adózás, bár az építési-szerelési munkával kapcsolatos építőipari munkaerő kölcsönzésre továbbra is marad a fordított adózás. 2022. július 1-től szintén egyenes adóssá válik majd a gabonatermékek, egyes acélipari termékek értékesítése, továbbá az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító kvóták átruházása is.

 

A kedvezményes áfa-kulccsal adózó termékek köre ugyanakkor kibővül: egységesítik a tej adózását: az ultra magas hőmérsékleten hő kezelt és az ESL tejet is 5%-os áfa terheli az eddigi 18%-os adómérték helyett.

 

A novemberi adócsomaggal rögzítésre került, hogy az új lakóingatlan értékesítéséhez kapcsolódó kedvezményes, 5%-os áfa kulcs 2023. december 31-éig alkalmazható azon lakóingatlanok esetében, amelyekre 2018. november 1-jéig kiadták a végleges építési engedélyt, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.

 

2020. január 1-jétől megszűnik az a speciális szabály, amelynek értelmében az utazásszervezési tevékenységet végző adóalany a fizetendő adót – előzetes bejelentést követően – önálló pozíciószámonkénti nyilvántartás alapján határozhatja meg. Emellett, utazásszervezés esetén a speciális előírásokat kell majd alkalmazni abban az esetben is, ha az adóalany az utazásszervezési szolgáltatást továbbértékesítési céllal veszi igénybe.

 

Különadók

 

Jelentősen átalakul a különadók rendszere. A 20 000 Ft értékű és az az alatti átutalások mentesülnek majd a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Emellett eltörlik a kulturális adót. A hitelintézeteknek 2019. január 1-jétől a hitelintézetek különadóját már nem kell fizetniük, megmarad azonban a pénzügyi szervezetek különadója, amelynek mértéke hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forint feletti részére vonatkozóan 0,21%-ról 0,2%-ra változik, az alsó sáv adókulcsa változatlan marad.

 

A népegészségügyi termékadóban kibővül a megadóztatott alkoholtermékek köre, továbbá az adómérték - tételtől függő - körülbelül 20%-os emelkedésére kell felkészülni minden adóköteles termék vonatkozásában. A fizetendő népegészségügyi termékadó nem csökkenthető az adóalany által szervezett egészségmegőrző program költségeivel 2019-től, de az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjának finanszírozására történő felajánlás lehetősége megmarad. A felajánlást a bevallással együtt kell megtenni, összege továbbra is legfeljebb a NETA 10%-a lehet.

 

A törvénymódosítás nem csak a jelenleg meglévő különadókat alakítja át vagy törli el, hanem új különadót is bevezet: jön a bevándorlási különadó. Az új törvény 2018. augusztus 25-én lépett hatályba, rendelkezései alapján 25%-os különadó terheli a bevándorlást segítő tevékenység támogatását.

 

A baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, ezzel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a biztosítási adó hatálya alá kerül. Az adómérték azonban alacsonyabb lesz a jelenlegi baleseti adónál: személygépkocsi és motorkerékpár esetén a biztosítási díj után 20% biztosítási adót, egyéb esetben pedig 15% biztosítási adót kell majd fizetni. Továbbra is hatályos marad a 8 milliárd forint alatti adóalapú biztosítókra vonatkozó sávos adózás, de ez a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra nem terjed ki.

 

Adózás rendjét érintő változások

 

2019. január 1-jétől jelentősen megnövekszik a késedelmi pótlék mértéke, a jegybanki alapkamat kétszerese helyett a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke lesz majd, napi arányos kamatszámítással. Kockázatos adózó esetén is változik a kiszabható késedelmi pótlék mértéke: jelenleg ez a jegybanki alapkamat ötszöröse, a jövőben viszont az általános szabályok szerint számított késedelmi kamat másfélszerese lesz.

 

A késedelmi pótlék mértékének változását az alábbi képletek szemléltetik:

 

 

Az önellenőrzési pótlék ennek ellenére nem változik a jelenlegi szabályokhoz képest, csak a törvényi megfogalmazás lesz eltérő: alapját a jegybanki alapkamat, ismételt önellenőrzés esetén pedig a jegybanki alapkamat másfélszerese képzi.

 

Reméljük összefoglalónk segíti az év fordulójához kötődő adózási feladatok ellátását és a jövő évre való felkészülést.

 

Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási központjának oktatatói, a Leitner & Leitner munkatársai készítették:

 

Siklós Márta
Tel.: +36 1 279 29-30
E-mail: marta.siklos@leitnerleitner.hu
 

Jancsa-Pék Judit LL.M.
Tel.: +36 1 279 29-46
E-mail: judit.jancsa-pek@leitnerleitner.hu
 

dr. Rácz Nóra
Tel.: +36 1 279 29-48
E-mail: nora.racz@leitnerleitner.hu