Mikor biztosított és hogyan a társas vállalkozó?

2015.05.06

A szokásos dilemma, ami alapján elkezdjük az elbírálást:

Alapvetően magát a személyes közreműködést kell tisztázni hiszen, ha definiálni akarnánk, akkor azt mondhatnánk, hogy a személyes közreműködés nem más, mint a gazdasági társaság tevékenységében való részvétel.

Ha egy bútorokat gyártó KFT tagja szereli a bútorokat, akkor az már személyes közreműködés. De az is az, ha csupán csak a bútorokat tervezi az íróasztal mögül. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása is kimeríti a személyes közreműködést.

Ezt régebben az ügyvezetéssel keverték. Ma, már ha keveri is az ügyvezetéssel az ügyintéző, akkor is biztosítási jogviszonyról beszélünk. Szoktuk ismételgetni az óráinkon a hallgatóinknak, hogy az ügyvezető a gazdasági társaság jogi hátterét biztosítja és nem az üzemben gyalul.

A személyes közreműködés megvalósulhat a tényleges közreműködéssel is, de már azzal is megvalósulhat, hogy a gazdasági társaság társasági szerződésében ez fel van tüntetve. Ezt természetesen igaz az ügyvezetőre is, azzal a kivétellel, hogy Ő nem csak úgy lesz ügyvezető, hogy eldönti a tulajdonos kör, hanem a társasági szerződés módosításával kerül be a jogviszonya.

Természetesen, ha a személyes közreműködés napja nem vitatott, akkor elkezdődik a biztosítási jogviszony. Ügyvezetés esetében az alapító okirat, vagy a társasági szerződés aláírásának a napja lesz a biztosítási jogviszony kezdete.

A feltétel nélküliséget ettől a pillanattól fenntartanám a társas vállalkozó estében is, hiszen ezekben a jogviszonyokban is a járulékfizetési kötelezettség alapja a minimálbér!

De itt már mérlegelni kell, hiszen a jogszabály fogalom meghatározása egyértelműen kimondja, hogy abban az estben, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás főtevékenységéhez szükségeltetik a középfokú végzettség vagy a szakképzettség, akkor a minimálbér (105.000.-) összege a garantált bérminimum (122.000.-) összegével egyezik meg.

Ezt a jogszabályi részt a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára kell érteni, hiszen az ügyvezető esetében „csupán” a jogi háttér biztosításáról beszélünk, így itt elegendő a tényleges minimálbér alapján eleget tenni a biztosítási kötelezettségnek.

Fontos megemlíteni, hogy a 2014. március 15-én életbe lépett új PTK már nem használja a tagi jogviszony meghatározást, így ez már csak a Tbj. tv privilégiuma maradt. Ebből adódóan egészen új időszámítás kezdődött a társas vállalkozók életében.

Bizonyára nem kerülte el a figyelmét a kedves olvasónak, hogy a társas vállalkozó meghatározásánál – első sorban a személyes közreműködésnél-, kiemeli a jogszabály, hogy akkor lesz biztosított a társas vállalkozó, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik és ezt nem munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban teszi.

Így máris három jogviszonyról beszélünk:

Ezen a vonalon maradva, megbízásos jogviszonyban is elláthatja a személyes közreműködést a társas vállalkozó. Lehetősége van akár nulla forintos megbízási díjért is „dolgozni” (a PTK nem ír elő minimális díjazást) ebben a jogviszonyban, de akkor már egy feltételhez kötött biztosítási jogviszonyról beszélünk, ahol az egy napra eső jövedelem összege dönti el a biztosítási jogviszony létrejöttét.

Ha munkaviszonyban látja el a személyes közreműködést, akkor a biztosítási kötelezettsége a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályai kell alkalmazni. Itt még mindig nagy a szabadság, hiszen a feltétel nélküliséget úgy is alkalmazhatjuk, hogy minimális óraszámban alkalmazzuk, a minimál órabérért a személyesen közreműködő tagot, hiszen a PTK nem tartalmaz minimális óraszámot a feladat ellátására.

Kicsit máshogy fogalmaz a jogszabály az ügyvezetővel kapcsolatosan, mivel itt már azt mondja, hogy az ügyvezető csak akkor lesz társas vállalkozóként biztosított, ha azt nem munkaviszonyban látja el.

Tehát, ha egy gazdasági társaság tagja ügyvezetőként jelenik meg és ezt a pozíciót megbízásos jogviszonyban látja el, akkor máris biztosított társas vállalkozó a fogalom meghatározás értelmében. Ezzel csak az a gond, hogy ez a jogviszony, mint már említettem feltételhez van kötve, így ez napra eső jövedelemfüggő a biztosítási jogviszony létrejötte.

Mivel ezt a koránt sem egyértelmű jogszabályi részt nem javították a tbj. tv-ben, a későbbiekben ez sok problémát fog okozni egy esetleges igazgatási szerv jogviszony-ellenőrzése során.

Talán a leghasznosabb, ha munkaviszonyban, akár részmunkaidőben láttatjuk el az ügyvezetést. Bár ez bizonyos esetekben kizárt.
Röviden, a személyes közreműködést és az ügyvezetést a munkaviszonyban és megbízásos jogviszonyban lehet ellátni, de az ügyvezető esetében már csak bizonyos, a későbbiekben felvázolt esetekben javaslom.

Itt elidőzvén meg kell említenem egy jogszabályi anomáliát is, amivel legalább annyi kollégám ért egyet, mint nem.

2014. februárjában egy neves társadalombiztosítási szakember írt egy nagyon érdekes és figyelemfelkeltő cikket a társas vállalkozók duplikált kötelezettségeiről, amit 2015. januárjával a jogalkotó korrigált is az Eat. tv-ben.

A cikk - egy kezdő ügyintézőnek, aki még csak most ismerkedik a témával, ijesztő lehet – egy olyan gazdasági társaságról beszélt, ahol egyazon személy látta el az ügyvezetést és a személyes közreműködést, így a szociális hozzájárulási adót mind a két jogviszonyában egyidejűleg meg kell fizetnie.

Azért merült a kérdés fel, mivel az Eat. tv csak akkor mentesítette ez alól a társas vállalkozót, ha egyszerre több gazdasági társaságban rendelkezett társas vállalkozóként biztosítási jogviszonnyal.

Egyenes út vezetett el a Tbj. tv 31. paragrafusához, ami tulajdonképpen a mai napig ugyanezt a tényt közli velünk.

Ebből adódóan máris elkezdtünk gondolkodni és vitázni egy kollégámmal, hogy akkor ez az állítás igaz lehet magára az egyén biztosítási kötelezettségeire is?

Az, hogy azonnal rávágtuk, hogy igen, kevés a dolog lezárásához.

Ugye, a jogalkotó kiemeli, hogy biztosított a táras vállalkozó, ha személyesen közreműködik és ügyet vezet. E mellett azt is kiemeli, hogy ha személyesen közreműködő tagként biztosított, akkor már ügyvezetőként nem, de ha először ügyvezetőként válik biztosítottá és ezután kezd el ténylegesen közreműködni a gazdasági társaság tevékenységében, akkor duplikálódik a biztosítási jogviszonya.

Az alábbi jogszabályi résszel támasztom ezt alá: 1997.évi LXXX. törvény 4. paragrafusának d) bekezdésének 1. és 5. pontja:

Társas vállalkozó:

Tehát, ha elviccelni szeretném, akkor azt is mondhatnám, hogy úgy alapítsunk egy egyszemélyes Kft-t, hogy az ügyvezetésre kérjük fel a kedves anyósunkat, akinek nulla forintot adunk a vezető tisztségviseléséért és mi közben működjünk személyesen közre teljes nyugalommal. Ha megunjuk, hogy nem vagyunk teljesen függetlenek, akkor kérjük meg a kedves anyósunkat, hogy távozzon a pozíciójáról, mert nulla forintért ezt mi is megtehetjük, és nem szól bele a társaság életébe senki. Innentől egyenes az utunk, hogy ne duplikálódjon a biztosítási jogviszonyunk. Vigyázat! Még véletlenül se fordítva végezzük el ezt a gyakorlatot!

A cikk írója:
Barabás Miklós
társadalombiztosítási szakember, közgazdász
TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója
www.taxon.hu