Mik a teendők a civil szervezetek új Ptk. szabályaira való áttérésekor?

Az új Ptk. a civil szervezetek, így az alapítványok és egyesületek vonatkozásában is számos új szabályt vezetett be azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor, vagyis 2014. március 15. napján a bírósági nyilvántartásba már bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesületek és alapítványok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okiratuknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. előírásainak. Figyelemmel arra, hogy ezidáig az érintettek jelentős hányada (81 ezer civil szervezetből 53 ezer) nem hajtotta még végre az előírt módosításokat, egy 2016. február 26-án benyújtott törvényjavaslat (T/9379) az új szabályozásra való áttérés határidejét 2017. március 15-re módosítaná. A határidő várható elhalasztása ellenére sem árt azonban tisztában lennünk, mit is kell tennünk, hiszen számos civil szervezetnél időigényes egy ilyen módosítási folyat.

Az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogi személyekről szóló Harmadik Könyve tartalmazza. Az irányadó törvényi rendelkezések felkutatása során figyelemmel kell lennünk arra a jogszabály szerkesztési megoldásra, mely szerint a Jogi személy Könyv jogi személyek általános szabályait tartalmazó Első Része és az egyesületekre vonatkozó szabályokat tartalmazó Második, illetve az alapítványokra irányadó Hatodik Része egymással párhuzamosan alkalmazandó, így a létesítő okirat tartalmának felülvizsgálatakor az egyes témáknál elkerülhetetlen, hogy mind az általános, mind az érintett jogi személy formára irányadó különös szabályokat áttekintsük.

Tovább bonyolítja a jogalkalmazó civilek helyzetét a Kódex azon megoldása, mely szerint a Jogi Személy Könyv szabályai diszpozitívak, vagyis a létesítő okiratban a tagok, illetve alapítók szabadon rendelkezhetnek a jogi személy szervezetére és működésére vonatkozó szabályokról, valamint a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyáról, a rendelkezés szabadságát azonban a törvény bizonyos esetekben korlátozza. Tilos a Ptk. Harmadik Könyvének rendelkezéseitől való eltérés, ha azt a Ptk. kifejezetten tiltja az eltérő rendelkezés semmisségének kimondásával, illetve akkor is, ha az eltérés nyilvánvalóan sérti a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait, vagy akadályozza a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését [Ptk. 3:4.§]. Ott, ahol a törvény az eltérés semmisségét egyértelműen kimondja (pl. alapítvány céljának módosítása, a közgyűlés, illetve kuratórium egy évnél ritkábban történő ülésezése) egyszerű megítélnünk a helyzetet, minden más esetben azonban mérlegelnünk szükséges, hogy az adott törvényi előírástól való eltérés a 3:4. §-ban generál klauzulaként rögzített tilalomba ütközik-e, ami adott esetben még a jogban jártas szakemberek számára is kihívást jelent. E rendelkezések értelmezésénél támpontot jelenthet a törvény indokolása, végső soron pedig a bírói gyakorlat alakítja majd ki egy-egy vitás kérdésben a követendő eljárást.

A fentiekből kiindulva kell tehát elvégeznünk a létesítő okiratunk tételes átvizsgálását és megítélnünk, hogy

Jelen cikk keretei között nincs lehetőségünk minden részletkérdés megtárgyalására, ezért csupán a létesítő okirat felülvizsgálatának fő elveire, legfontosabb lépéseire hívjuk fel a figyelmet.

Az új Ptk. szabályaira való áttérés megfelelősége keretében a bíróság elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a létesítő okirat (alapítványnál alapító okirat, egyesületnél alapszabály) megfelelően tartalmazza-e az új Kódexben felsorolt kötelező tartalmi elemeket, melyeket részben a jogi személy általános szabályai között, részben pedig az egyes jogi személy formáknál találunk meg.

Az általános szabályok szerint a létesítő okiratban az alapításra vonatkozó akarat kifejezésen és a szervezet nevének rögzítésén túl a következőkről mindenképpen szükséges rendelkezni [Ptk. 3:5-11. §], így a felülvizsgálat keretében ezen tartalmi elemeket javasolt beépíteni, illetőleg a valós körülményekhez és tagi/alapítói szándékokhoz igazítani:

A szervezet székhelyét javasolt a tényleges állapothoz igazítani, hiszen amennyiben a szervezet székhelyén nem fellehető, az törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, illetve adószám felfüggesztést vonhat maga után. A telephely feltüntetése a létesítő okiratban nem kötelező, ám lehetséges.

A szervezet célja vagy fő tevékenysége vonatkozásában lényeges változás, hogy míg a régi Ptk. szerint alapítvány csak tartós közérdekű célra volt alapítható, az új Ptk. értelmében mind az egyesület, mind az alapítvány a létesítő okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására hozható létre. A közérdekű kitétel tehát megszűnt, tekintettel arra, hogy az új Ptk. magánalapítványok létrehozását is elismeri. Amennyiben a felülvizsgálat keretében a létesítő okiratban meghatározott célok módosításának igénye merülne fel, arra mindenképpen ügyelnünk kell, hogy az alapítványok esetében a cél módosítására csak nagyon korlátozott esetben, az eredeti célok sérelme nélkül kerülhet sor. Főszabály szerint a cél módosítása semmis, vagyis érvénytelen, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. Semmis továbbá az alapító okirat olyan módosítása is, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy – ha az alapítványhoz csatlakozás történt – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja. Az eredeti célok kiegészítése csak akkor elfogadott, ha az alapító annak megvalósításához megfelelő többlet vagyont biztosít a szervezet számára [Ptk. 3:393. §]. Továbbra sem hozható létre egyesület, alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából, az új Ptk. megfogalmazása szerint – melyet a létesítő okirat szövegén is javasolt átvezetni – mindkét szervezet a létesítő okiratban rögzített „cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult”.

Aktualizálni szükséges továbbá a szervezetet létesítő személy(ek) nevét, lakóhelyét/székhelyét, az esetleges pótlólagos (pl. célbővítés miatti) vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét is. A vezető tisztségviselők vonatkozásában a létesítő okiratnak tartalmaznia szükséges a tisztségviselők nevét, anyja nevét, aktuális lakóhelyét.

Az alapítványok esetében az alapító okiratban a fentieken túl szerepelnie kell, hogy határozott vagy határozatlan időre hozták létre a szervezetet, és rendelkezni szükséges a vagyon kezelésének és felhasználásának szabályairól. Az alapítvány vezető tisztségviselői, a kuratóriumi tagjai (avagy egy személyi kurátor) esetében az alapszabálynak tartalmaznia kell a tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, valamint a kuratórium tagjaira irányadó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános [Ptk. 3:22.§] és alapítvány-specifikus [Ptk. 3:379.§; 3:397.§, közhasznú szervezeteknél Ectv. 38-39.§] rendelkezéseinek megfelelően. Ha az alapító okiratban eddig nem szerepelt, azt is rögzíteni szükséges, hogy a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre jött-e létre, illetve a tagok részesülnek-e díjazásban. A Kódex ezen kötelező szabályokon túl ún. szükség szerinti tartalmi elemeket is nevesít, melyeket az alapító okiratnak nem kötelező magában foglalnia, amennyiben azonban az alapító erről rendelkezni kíván, azt a törvényi előírásoknak megfelelően az alapító okiratban kell megtennie. Ilyenek többek között a gazdasági tevékenység folytatásának szabályai, képviseleti szabályok, az alapítói jogok gyakorlása, átruházása, az alapítványhoz való csatlakozás feltételei stb. [Ptk. 3:391. § (2) bek.]

Az egyesületek esetében az általános szabályokon túl az alapszabályban szükséges rendezni a tagok jogait és kötelezettségeit, az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. Itt kell rendelkezni a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályairól, a szavazati jog gyakorlásának feltételeiről. Itt kell rögzíteni továbbá a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás jogkövetkezményeit, a követendő eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését [Ptk. 3: 71. §].

A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz, melyhez a www.birosag.hu oldalon közzétett nyomtatvány (ÁNYK űrlap) értelemszerű kitöltésével és a megfelelő mellékletek csatolásával állítható elő a beadvány. A mellékletek között a civil szervezetek tisztségviselőinek az új Ptk. előírásainak megfelelő tartalmú összeférhetetlenségi nyilatkozata mindenképpen csatolandó. Az említett honlapon az alapító okirat tartalmának kialakításához, illetve a szükséges mellékletek összeállításához okiratsablonokat is találunk, azonban – ahogyan arra a honlap is rámutat: „azok bírósági eljárásokban való alkalmazása nem garantálja a kérelem pozitív elbírálását, illetve a hiánypótlási felhívás nélküli bejegyzést, mert tartalmuk a jogszabály változások folytán folyamatosan alakuló bírói gyakorlathoz igazodik”.

Fontos megjegyezni, hogy az Ectv. [2011. évi CLXXV. törvény] szerinti közhasznú szervezet kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül nyújthat be beadványokat a bírósághoz. A kötelezően elektronikus útra nem terelt civilszervezetek a nyomtatványok használatával továbbra is papíralapon adhatják be kérelmeiket, előttük is nyitva áll azonban az elektronikus út választásának lehetősége. A bíróság előtt kérelmezőként az alapítvány esetében az alapító(k), egyesület esetében az egyesület szervezeti képviselője (elnöke/főtitkára) jogosult eljárni, a jogi képviselet nem kötelező, azonban a jogszabály-alkalmazás, jogértelmezés nehézségeire és a bírósági eljárás összetettségére tekintettel célszerű lehet jogi szakértő bevonása.

A cikk írója:
dr. Nagy Krisztina

a Magyar könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
alkalmazott ügyvéd
drnagykr@lencse-nagy.hu