Magyar munkavállalók külföldi munkáért kapott jövedelmének adóztatása

2019.07.17

 

- adózási és társadalombiztosítási szabályok a gyakorlatban

 

A külföldön munkát vállalók száma évről évre növekszik. Vannak, akik rövidebb ideig végeznek munkát a határon túl, így egy-egy üzleti tárgyalás, konferencia, vagy projekt erejéig vannak távol, míg mások hosszú távon, akár éveken keresztül. A határmenti településeknél gyakran találkozunk ingázással, amikor a munkavállaló Magyarországon él, miközben a másik országban dolgozik. Az is előfordul, hogy mindkét országban, akár két vagy több munkáltató javára tevékenykedik, avagy csupán egy külföldi munkaviszonnyal rendelkezik, de hosszú hétvégén, vagy kisebb betegség idején Magyarországról végzi a munkáját, „homeoffice”-ban.

 

A külföldön történő munkavégzés adózási és társadalombiztosítási szabályozása nagyon összetett - nem elegendő a küldő és a fogadó ország szabályait ismerni, hanem vizsgálni kell a két- vagy többoldalú egyezmények adózásra és biztosításra gyakorolt hatását is. Mind az adó, mind a Tb egyezményekről elmondható, hogy felülírják a magyar előírásokat, ezért a rutinosan végzett bérszámfejtést a nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően át kell alakítani, ami a programozás világában sokszor nem megy egyik napról a másikra.

 

A kiküldött szakember számára általában huszadrangú kérdés az adózás, hiszen megszokta, hogy a munkáltató, kifizető és az adóhatóság leveszi az adóadminisztrációval kapcsolatos terhet a válláról. Amennyiben azonban a munkát végző magánszemély ebből a célból átlépi az országhatárt, fel kell készülnie arra, hogy az adókötelezettséget neki magának kell teljesítenie, ha azt a küldő, vagy a fogadó munkáltató nem vállalja magára. Az adószabályok nem ismerete pedig nem mentesít a kötelezettségek alól, így fontos, hogy már a külföldi munkavégzést megelőzően megismerkedjünk az idevonatkozó rendelkezésekkel.

 

A külföldön történő munkavégzés szabályai alapjaiban nem nagyon változnak. A bér- és szociális dömping elleni, Uniós országokbeli fellépésnek, valamint az országok közötti adatszolgáltatásnak és információcserének köszönhetően folyamatosan ellenőrzésekre lehet azonban számítani itthon és külföldön egyaránt. A vonatkozó ismeretekkel komoly kockázatot lehet ezért minimalizálni.

 

Külföldi munkavégzés történhet saját elhatározásból, amikor a magánszemély a magyar jogviszonyát megszünteti és külföldön próbál szerencsét. Ez az egyszerűbb helyzet, ugyanis fő szabály szerint, ha a munkaadó külföldi, akkor jellemzően ott adózunk, és ott leszünk biztosítottak, ahol a munkát végezzük. Persze ez túl általános és vannak kivételek például, amikor a munkaadó és a munkavégzés helye nem azonos országban található, vagy nincs biztosítási rendszer a fogadó országban. Amennyiben egy uniós ország az érintett, vagy az adott országgal van kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye Magyarországnak, akkor a munkajövedelmek az illetőség országában, vagy feltételek teljesülése esetén a munkavégzés helyén viselnek adóterhet. Előfordulhat azonban az is, hogy az adott országgal nincs kettős adózást kizáró egyezmény, ilyen esetben a magánszemélynek külföldön és Magyarországon is keletkezik adókötelezettsége, de a dupla adófizetést a magyar szabályok alapján legálisan el lehet kerülni. Ez az állítás viszont sajnos nem vonatkozik a Szocho kötelezettségre, ami magyar illetőségű személy esetében 17,5%-os kötelezettséget eredményez, amelynek 85%-a képezi az adó alapját, ha az adót a magánszemély fizeti, azaz a külföldi vagy a magyar munkáltató azt nem vállalja át.

 

Abban az esetben, ha a munkavállaló magyar jogviszonya alapján rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön végez munkát, akkor a munkavégzésre a külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok az irányadóak. Annak ellenére, hogy a munka törvénykönyvében nem található meg a kiküldetés, mint kifejezés, adójogi értelemben ma is használjuk. A fogalmat az Szja törvény értelmező rendelkezései között leljük fel, amely szerint kiküldetésnek az a külföldön végzett tevékenység minősül, amikor egy magyar illetőségű magánszemély a jövedelme megszerzése és a küldő társaság tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében külföldre utazik. A társadalombiztosítási kötelezettség vizsgálatánál részletesebb kritériumokkal találkozunk. A külföldi munkavégzés akkor minősül kiküldetésnek, ha

 

Mielőtt külföldre megyünk dolgozni, vagy külföldi céggel kötött jogviszony alapján esetleg több ország területén dolgozunk, fontos átgondolni a személyes körülményeinket, az állandó lakóhelyet, a család költöztetését és a munkavégzésre vonatkozó egyéb információkat is, mint például azt is, hogy ki a jogi és a gazdasági értelemben vett munkaadó. Számos körülmény hatással lehet ugyanis az adókötelezettség megítélésre.

 

Elsőként nézzük az illetőség vizsgálatát. Az Szja törvény alapján egy magyar állampolgár magyar illetőséggel rendelkezik, de az illetőség változhat, ha a magánszemély a kiküldetés országában is illetőséggel bír. Ilyen esetben az illetőséget az egyezményben meghatározott szempontrendszer és a magánszemély személyes, családi és gazdasági körülményei alapján kell meghatározni. Az illetőség vizsgálatára vonatkozó szabályokat az MKVK Oktatási Központjánál megvalósuló előadáson a gyakorlatban előforduló eseteken keresztül részletesen tárgyaljuk majd.

 

Külföldi illetőség esetén a bérszámfejtés leegyszerűsödik, ugyanis a magyar cég által kifizetésre kerülő munkajövedelemből nem kell Szja-t vonni, külföldi illetőségű munkavállaló külföldi munkahelyen végzett tevékenységéért kapott jövedelme külföldön adóztatható.

 

Magyar illetőség fennmaradása esetén bonyolódik viszont a helyzet. Amennyiben a munkát egyezményes országban végzik, úgy az ezért kapott díjazás sok esetben külföldön lesz adóztatható.

 

Az a díjazás, amelyet egy magyar illetőségű személy külföldön végzett munkára tekintettel kap, akkor adóztatható Magyarországon, ha:

A személyi jövedelmek adóztatása mellett a társadalombiztosítás tekintetében is jelentőséggel bír, ha a magánszemély külföldön dolgozik. A magyar munkáltató által ideiglenesen külföldön történő foglalkoztatásra vonatkozó összefüggések nehezen találhatóak meg a rendelkezések között. Sőt a magyar előírásokat sok esetben két-- vagy többoldalú, úgynevezett szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmények is felülírják.

 

A járulék alapja mindaddig azonos az Szja adóelőleg alapjával, ameddig a jövedelem Magyarországon adóztatható. Abban az esetben azonban, ha a magánszemély egyezményes országba megy, és a jövedelme külföldön adóztatható, akkor járulékalapként – Szja-előleg hiányában – a kiküldetést megelőző egy évben kifizetett alapbér átlagát kell figyelembe venni. Hasonlóan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló olyan országba megy dolgozni, amellyel nincs kettős adózást elkerülő egyezmény, ugyanis erre az esetre az Szja törvény rendelkezik arról, hogy nem kell Szja-előleget fizetni.

 

A 12 havi átlagos alapbér számításán túl befolyásolhatja a Tb járulékok alapját, ha a munkavállaló a kiküldetése alatt új pozíciót tölt be. Ekkor ugyanis a járulék alapjának a tárgyhavi alapbért kell tekinteni.

 

Előfordulhat, hogy a munkavállaló magyar adóilletősége a kiküldetés alatt is fennmarad és a munkát részben Magyarországon végzi. Ilyen esetben a Magyarországon töltött napokra járó munkabére után Magyarországon kell Szja-t és járulékokat fizetni, míg a külföldön töltött napok után külföldön fizet adót, s arra már a kiküldetést megelőző 12 havi átlag alapbér naptári napra arányosított összegét kell figyelembe venni.

 

Kiküldetés esetén a munkavállaló a magyar társadalombiztosítási jogviszony fennállását a munkáltató székhelye szerint illetékes hatóság által kiállított nyomtatvánnyal tudja igazolni. Ennek a nyomtatványnak már a kiküldetés megkezdésekor a munkavállaló rendelkezésére kell állnia, ugyanis akár egy rövid, egy-két napos üzleti megbeszélés, vagy tréning esetén is kérheti azt a külföldi hatóság. Ennek hiánya pedig országonként eltérő, de jelentős bírságot vonhat maga után.

 

A kiküldetés megkezdése előtt fontos mind az adózásra, mind a járulékfizetésre vonatkozó szabályok körültekintő áttanulmányozása, hogy elkerülhető legyen a 08-as havi adóbevallás utólagos önellenőrzésével járó adminisztráció.

 

Közelgő szakmai előadásunkon a gyakorlatban előforduló eseteken keresztül ismerhetik meg majd a résztvevők, miként befolyásolja a járulék alapját, ha a magánszemély egyezményes országba megy, és a jövedelme külföldön adóztatható, illetve mire kell figyelni, ha nincs Tb egyezmény a munkavállalót fogadó országgal. Megvizsgáljuk továbbá a kiküldetés szabályain túl a párhuzamos munkavégzésre vonatkozó előírásokat és szó lesz arról is, milyen esetekben kell a külföldi jogviszony alapján külföldön vagy belföldön végzett munka után Magyarországon járulékokat fizetni. Természetesen a kötelezettségeken túl érintjük azt is, hol jogosult a magánszemély az egészségügyi és nyugdíj szolgáltatásokra.

 

A fent említetteken túl is számos adózási, elszámolási kérdés merül fel a gyakorlatban a külföldön végzett munkából származó jövedelmekkel összefüggésben, amelyekre az érdeklődőkkel együtt igyekszünk megtalálni a választ a kreditpontos szakmai előadás során.

 

A cikk szerzője:

Horváthné Szabó Beáta, adótanácsadó, adószakértő, okleveles könyvvizsgáló

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

 

 A szerző kreditpontos szakmai előadása. Részletek és jelentkezés >>>