Külföldiek, mint magyar áfa-alanyok 2. rész

2013.09.13

Cikksorozatunk első részében az adóalanyiság és az adószám igénylésének elméleti kérdéseivel foglalkoztunk. Írásunk második részében gyakorlati példákon keresztül részletesen vizsgáljuk meg, hogy egyes, gyakran előforduló ügyleteknél hogyan alakul a bejelentkezési kötelezettség.


Cikksorozatunk első részében az adóalanyiság és az adószám igénylésének elméleti kérdéseivel foglalkoztunk. Írásunk második részében gyakorlati példákon keresztül részletesen vizsgáljuk meg, hogy egyes, gyakran előforduló ügyleteknél hogyan alakul a bejelentkezési kötelezettség.

A teljesítési hely és az adófizetésre kötelezett személyének meghatározására vonatkozó szabályok összefüggéseit jól példázzák az alábbi esetek.

Tegyük fel, hogy egy szlovák adóalany társaság magyarországi rendezvényeken világosítás-technikai szolgáltatást nyújt. A szlovák adóalanynak példánkban nincsen sem székhelye, sem állandó telephelye Magyarországon. A világosítás teljesítési hely szempontjából főszabály szerinti szolgáltatásnak minősül, tehát adóalany megrendelő esetén ott adózik, ahol a megrendelő gazdasági céllal letelepedett (Áfa tv. 37.§ (1)). Amennyiben a szlovák adóalany a szolgáltatását egy magyar megrendelő részére nyújtja, a teljesítési hely (a rendezvény helyszínétől függetlenül) Magyarországon lesz.

A főszabály szerinti szolgáltatások esetében az adó fizetésére (Áfa tv. 140.§ a)) a megrendelő kötelezett, amennyiben

Láthatjuk, hogy a fenti mindkét feltétel teljesül jelen esetben, ezért a fordított adózás alkalmazható, és a megrendelő lesz Magyarországon az áfa fizetésére kötelezett személy. Tehát ebben az esetben a szlovák társaságnak nincs bejelentkezési kötelezettsége Magyarországon. Fontos megjegyezni azonban, hogy amennyiben a fenti két feltétel bármelyike nem teljesül, úgy a fordított adózás nem alkalmazható, és az adófizetési kötelezettség nem száll át a megrendelőre.

Amennyiben a szlovák adóalany nem világosítás-technikai szolgáltatást nyújt, hanem egy tudományos konferenciát kíván szervezni Magyarországon már nem az Áfa tv. főszabálya, hanem a különös szabályok érvényesülnek. Az előzőekhez képest módosul az ügylet adójogi kezelése. Feltételezzük, hogy a szlovák cégnek továbbra sincs Magyarországon sem székhelye, sem állandó telephelye.

A konferenciára való belépőjegyek adóalany megrendelők számára történő értékesítése olyan szolgáltatásnak minősül, amelynek a teljesítési helye megegyezik az esemény megrendezésének helyével (tehát Magyarország lesz az Áfa tv. 42.§ alapján).

Az adó fizetésére kötelezett (Áfa tv. 140.§ b)) a belépőjegyet váltó adóalany lesz, amennyiben

Ebből a szabályból az következik, hogy ha a szlovák cég magyar adóalanyoknak adja el a belépőket, úgy a fordított adózás alkalmazható. Mivel az áfát a megrendelő fizeti meg, ezért a szlovák adóalanynak ebben az esetben sem kell bejelentkeznie Magyarországon.

Amennyiben azonban a vevőnek nincs magyar adószáma, azaz a belépőjegyeket például magánszemélyek vásárolják meg, a fordított adózás helyett a főszabály lép életbe, azaz a szolgáltatásnyújtónak kell az áfát megfizetnie. Ehhez már magyar adószámra lesz szüksége a szlovák cégnek. Megjegyezzük, hogy a magyar adószám kiváltása nem befolyásolja azt a tényt, hogy magyar adóalany megrendelőknek a külföldi (szlovák) adóalany áfa nélkül számlázhatja ki a konferenciára szóló belépőket, mivel az adószám nem jelenti automatikusan azt, hogy gazdasági célú letelepedése (székhelye vagy állandó telephelye) lenne Magyarországon.

Szintén gyakran előforduló kérdés az ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek kezelése, ezért néhány eseten keresztül ezek megoldásához is szeretnék segítséget nyújtani.

Ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek esetén először is azt kell tisztázni, hogy szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés történik-e. Termékértékesítésről akkor beszélhetünk, ha a számlakibocsátó adóalany már elkészült ingatlant értékesít, vagy ingatlan kivitelezését vállalta építési szerződés keretében (kulcsrakész átadás). Egyéb építési-szerelési munka, az ingatlan tervezéséhez, kivitelezéséhez vagy annak felügyeletéhez kapcsolódó tevékenységek szolgáltatásnyújtásnak minősülnek az áfa rendszerében. Ide tartoznak továbbá az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a szállodai szolgáltatás és az ingatlanhoz kapcsolódó jogok (pl. bérleti jog) átengedése is. Külföldi szolgáltatásnyújtó esetén fontos megvizsgálni továbbá, hogy nem keletkezik-e állandó telephelye az ingatlan fekvése szerinti országban, mivel ebben az esetben módosulhatnak az adófizetésre kötelezett személyének szabályai.

Ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek, tehát mind termékértékesítés, mind szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés helyét az ingatlan fekvése határozza meg (Áfa tv. 25.§ és 39.§). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingatlan fekvése szerinti ország áfa szabályai szerint kell az ügyletet minősíteni, az ott érvényben levő áfa kulcsot figyelembe venni, meghatározni, hogy melyik fél az áfa fizetésére kötelezett, a bejelentkezési kötelezettséget megvizsgálni, stb. 

Amennyiben tehát nem Magyarországon található az az ingatlan, amelyet a felek értékesíteni kívánnak, vagy amelyhez kapcsolódóan szolgáltatásnyújtást végeznek, nem merül fel magyar áfa-fizetési kötelezettség még akkor sem, ha mind a számla kiállítója, mind a befogadója magyar adóalany. Ebben az esetben az ingatlan fekvése szerinti ország szabályai szerint kell a két magyar adóalanynak eljárnia. Ugyanígy, ha a kérdéses ingatlan Magyarországon fekszik, akkor a magyar áfa szabályok lesznek irányadóak még abban az esetben is, ha az ügyletben részt vevő egyik vagy akár mindkét fél külföldi adóalany.

A teljesítési hely szabályokhoz képest az adó fizetésére kötelezett személyére vonatkozó szabályok nagyobb eltérést mutatnak termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügyletek között.

Termékértékesítés esetén – a magyar Áfa törvény szerint – az adó fizetésére főszabályként az eladó kötelezett (ún. egyenes adózás, Áfa tv. 138.§). Amennyiben mind az eladó, mind a vevő magyar adóalany, azaz legalább adószámot regisztráltatott Magyarországon, az Áfa törvény 10.§ d) pontja szerinti feltételeknek megfelelő, építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanok értékesítése a belföldi fordított adózás alá esik (Áfa törvény 142.§ (1) a)). Ez azt jelenti, hogy az adó fizetésére nem az eladó, hanem a vevő lesz kötelezett (az eladó áfa nélküli számlát állít ki, amely alapján a vevő fizetendőként, és ha jogosult rá, levonhatóként is beállítja bevallásába az áfát).

Ugyanígy a belföldi fordított adózás alkalmazható a „régi”, azaz két évnél régebbi használatbavételi engedéllyel rendelkező beépített ingatlanok és az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok esetén (Áfa tv. 142.§ (1) e)), ha az eladó az adókötelezettség teljesítését választotta (főszabály szerint ezek az ügyletek ugyanis áfa-mentesek). Az „új” ingatlanok és építési telkek értékesítése az egyenes adózás szabályai szerint áfa-köteles, arra nem vonatkozik az áfa-mentesség, és a fordított adózás sem választható. A belföldi fordított adózás alkalmazásának még számos részletszabálya van, amelyekre terjedelmi korlátok miatt ebben a cikkben nem térünk ki.

Fontos megjegyezni, hogy a belföldi fordított adózás csak magyar adószámmal rendelkező adóalanyok esetén lehetséges. Amennyiben tehát a vevő egyáltalán nem adóalany (pl. magánszemély), vagy magyar adóregisztrációval nem rendelkező külföldi adóalany (pl. egy német társaság), az eladónak egyenes adózással, tehát áfa felszámításával kell a számláját kiállítania, amennyiben áfa-mentesség helyett az adókötelezettség teljesítését választotta.

Egy külföldi, példánkban német adóalanynak történő ingatlanértékesítés előtt tehát mindenképpen javasolt átgondolni az áfaregisztráció kérdését, különösen, mivel a külföldi adóalanyok az ingatlan beszerzését terhelő áfa visszatéríttetésére nem jogosultak a belföldön nem letelepedett adóalanyok számára rendszeresített áfavisszatérítési eljárásban (Áfa törvény XVIII. fejezet). Ennek oka, hogy egy külföldi adóalany által ingatlan megvásárlása esetén a jogalkotó adószám igényléséhez kötött gazdasági tevékenység végzését feltételezi. Következésképpen, célszerű a példában szereplő német adóalany vevőnek magyar adószámot igényelnie Magyarországon fekvő ingatlan vásárlása esetén, mivel ellenkező esetben az áfavisszaigénylési jogát nem gyakorolhatja.

A termékértékesítés után nézzünk egy ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásra is példát. Tegyük fel, hogy egy osztrák adóalany társaság mérnöki szolgáltatást nyújt egy Magyarországon épülő ingatlan kapcsán. A megrendelője egy német adóalany társaság, aki viszont a magyar építtetőnek számlázza tovább a saját maga és az osztrák cég által elvégzett mérnöki munkákat. Sem az osztrák, sem a német társaság nem rendelkezik sem magyar adószámmal, sem gazdasági letelepedéssel (székhellyel, telephellyel) Magyarországon. A mérnöki munkákat saját irodáikban (külföldön) végzik.

A fentiekben megállapítottuk, hogy ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtások esetén a teljesítési hely abban az államban van, ahol az ingatlan fekszik. Az adó fizetésére kötelezett személye kapcsán akkor alkalmazható a főszabálytól (egyenes adózás) eltérően a fordított adózás, ha

Az eset megoldásához külön-külön meg kell vizsgálni az osztráknak a német cég számára, és a német cégnek a magyar megrendelő számára nyújtott szolgáltatás áfabeli kezelését.

Az osztrák társaság által kiállítandó számla kapcsán a fordított adózás feltételeit megvizsgálva azt látjuk, hogy az első feltételnek megfelel az osztrák szolgáltatásnyújtó, amely nem rendelkezik Magyarországon gazdasági célú letelepedéssel. Azonban mivel a német megrendelőnek példánkban nincs magyar adószáma, ezért a második feltétel nem teljesül. Főszabály szerint – mivel a fordított adózás feltételei nem állnak fenn – egyenes adózással kell az ügyletet az osztrák adóalanynak számláznia, azaz adószámot kell igényelnie Magyarországon, és magyar áfa mértékkel kell a számláját a német megrendelő számára kiállítania. A német cég ezt az áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyok számára rendszeresített áfavisszatérítési eljárásban visszaigényelheti, amennyiben nem választja az önkéntes regisztrációt. Ez utóbbi esetben ugyanis a bevallásában érvényesítheti levonási jogát.

A német társaság az osztrák cégtől igénybe vett munkát a saját maga által nyújtott mérnöki munkával együtt számlázza ki a magyar megrendelője részére. Mivel a szolgáltatásnyújtó német cég példánkban nem rendelkezik sem székhellyel, sem telephellyel Magyarországon, valamint a megrendelőnek van magyar adószáma, ezért a német adóalany kibocsáthatja a számláját a fordított adózásra való hivatkozással, mely után a magyar megrendelő rendezi saját bevallásában az áfát.

A számlakiállítás előtt azonban ismét célszerű lehet részletesen megvizsgálni az esetet. Befolyásolná ugyanis ezen ügylet áfa kezelését, ha a német cégnek más munkáihoz kapcsolódóan szüksége lenne magyar adószám igényelésére. Ebben az esetben az osztrák cég nem lenne köteles bejelentkezni Magyarországon, és kiállíthatná a számláját a német cég számára fordított adózással. Mivel maga az áfa regisztráció önmagában nem eredményez állandó telephelyet, ezért a német adóalany ugyanúgy fordított adós számlát állíthatna ki a magyarnak, mint ahogy azt az előzőekben megállapítottuk.

Fontos megjegyezni azt is, hogy ingatlanhoz kapcsolódó munkák esetén különösen előtérbe szokott kerülni az állandó telephely (és a társasági adó szerinti telephely) vizsgálata, amely szintén jelentősen befolyásolja az ügylet kezelését. Amennyiben példánkban akár az osztrák, akár a német cégnek a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye keletkezne Magyarországon, úgy már nem állíthatna ki fordított adós számlát a mérnöki szolgáltatásról.




Siklós Márta
Partner
e-mail: siklos.marta@leitnerleitner.hu
tel.: +36 1 279-2930

Jancsa-Pék Judit
Partner
e-mail: jancsa-pek.judit@leitnerleitner.hu
tel.: +36 1 279-2946