K+ F esetén igénybe vehető adókedvezmények

2019.06.20

 

Az a vállalkozás, amely kutatóhelynek minősülő szervezetben saját tevékenységi körben kutatás fejlesztési tevékenységet végez, a K+F közvetlen költségeire adó- vagy adóalap-kedvezményt vehet igénybe.

 

Egy, a napokban tartott előadáson nagy érdeklődésre tartott számot  a 2019. január 1-től hatályos új lehetőség a K+F kedvezmények elszámolása, ezért röviden összefoglalom ennek lényegét. Mivel eddig nagyrészt a nyereségalapú adókat lehetett csökkenteni, az idei évtől alkalmazható szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény olyan vállalkozások számára is igénybe vehetővé teszi az adócsökkentés lehetőségét, amelyek eddig - társasági adófizetés megfizetésére vonatkozó kötelezettség híján – ezzel nem tudtak élni.

 

 

A K+F költségek az alábbi fő csoportokból állnak össze:

Ez az utolsóként felsorolt a legfontosabb tétel, hiszen a K+F kreatív alkotómunka, szellemi hozzáadott érték, emiatt a bérköltség általában kiteszi a költségek 50–60%-át.

 

Egyes országokban kizárólag a bérre lehet K+F kedvezményt igénybe venni, nálunk január 1-től az adózó döntése szerint a K+F bérköltség a társasági és iparűzési adóalapból levonható, vagy az arra eső Szocho felét nem fizeti meg az adózó.

 

A többi költségtétel, a régóta élő lehetőség szerint a, TAO- és HIPA-alap csökkentésére továbbra is felhasználható.

 

A bérköltség az eddigiekhez hasonlóan a számviteli törvényben meghatározott, s ebben az esetben sem számítható bele a kedvezménybe például a cafeteriára vagy utazásra kifizetett összegre eső Szocho.

 

A PhD-s kutatók Szocho kedvezményével ellentétben ebben az esetben nincs előírás a projekttagok végzettségére vagy munkakörére, minden olyan személy bérköltsége után jár a kedvezmény, aki részt vett a fejlesztésben. Amennyiben a munkaidejének csak egy részében foglalkozott ezzel, a bérköltséget arányosítani kell, és az erre eső Szocho csökkenthető 50%-al.

 

Feltételei megegyeznek azzal, ahogy a társasági és iparűzési adóban a kedvezmény igénybe vehető, vagyis

A két lehetőség kapcsán azonban fontos figyelembe venni az időtényezőt. Míg a TAO és HIPA kedvezményről az érintett évet követően még hónapokig lehetőség van dönteni, a Szocho csökkentéséről érdemes hó végén döntést hozni, amikor a bérszámfejtés önellenőrzés nélkül számításba tudja venni azt. Ez abban okoz nehézséget, hogy a projekt K+F tartalmában addigra már biztosnak kell lennie az adózónak.

 

De ha valamilyen ok miatt elmaradt, utólag a kedvezmény önrevízióval érvényesíthető.

 

Az alábbi szemléltető táblázatban jól látszik, hogy összehasonlítva a két kedvezményt, milyen adóhatás érhető el:

 

 

 

K+F 
közvetlen
 költség

 

TAO és HIPA

Szocho

Adó-
megtakarítás

Adóalap-
 csökkentés

Adóhatás 
TAO és HIPA (9+2%)

Adócsökkentés 
(Szocho 50%-a)

 

 Anyagköltség

15.000.000 Ft 

 

15.000.000 Ft 

1.650.000 Ft 

1.650.000 Ft 

 Értékcsökkenés

9.000.000 Ft 

 

9.000.000 Ft 

990.000 Ft 

990.000 Ft 

 Energiaköltségek

6.000.000 Ft 

 

6.000.000 Ft 

660.000 Ft 

660.000 Ft 

 Bérköltség

84.700.000 Ft 

 

84.700.000 Ft 

9.317.000 Ft 

9.317.000 Ft 

 Bruttó bér

70.000.000 Ft 

 

   

 vagy

 Szocho (19,5%)

13.650.000 Ft 

 

 

6.825.000 Ft 

6.825.000 Ft 

 Szakkép. h. (1,5%)

1.050.000 Ft 

 

     
 
 

A fentiekben körülírt lehetőség azon vállalkozások számára jelent adócsökkenést, amelyek hosszú távon alacsony nyereséggel esetleg veszteséggel működnek. Számukra a Szocho csökkentés olyan adómegtakarítást eredményezhet, melyre korábban nem volt mód a K+F tevékenységeik kapcsán. 

 

Több szempontot is érdemes figyelembe venni, amikor az adózó dönt arról, hogy melyik adónemben alkalmazza a kedvezményt:

 

  1. A kedvezmények azonos feltételrendszerére figyelemmel azoknak, akiknek van elég nyereségük, továbbra is a szokott módon érdemes elszámolniuk a K+F kedvezményeit. A táblázatból jól látszik, hogy a TAO- és HIPA-kedvezmény adóhatása 11%, míg a Szocho csökkentéssel 8%-ot lehet elérni. (Ha csökken a Szocho, ahogy a tervekben szerepel, akkor az eddigi 8% arányosan még kevesebb lesz).
  2. Azoknak az adózóknak, akik átmeneti rossz évükben döntenek erről, érdemes inkább társasági adóba átvinni a kedvezményt, és a következő, már nyereséges éveikben felhasználni azt (negatív adóalapot továbbvinni veszteségelhatárolásként). Szintén lehetőség ebben az esetben, ha a kedvezményt az adózó átadja egy kapcsolt, magasabb nyereséggel rendelkező vállalkozásnak.
  3. Az év közben alacsonyabb Szocho növeli a társaság eredményességét és javítja a készpénzállományát.
  4. A Szocho kedvezmény esetében már induláskor biztosan tudni kell a projektről, hogy az K+F projekt-e, míg TAO- és HIPA-csökkentés esetében ennek eldöntésére hosszabb idő áll rendelkezésre, s elég az adóévet követő hónapokban a vonatkozó választ megadni erre a kérdésre.

 

A döntést nem egységesen egész évre kell meghozni, akár havonta és munkavállalónkként is változtatható, hogy az adott bértömeg melyik adónembe számítson csökkentő tételként. Ugyanazon munkavállaló esetében azonban csak egyféle Szocho adókedvezmény vehető igénybe. Egy doktori végzettségű kutató K+F bérét TAO- és HIPA-csökkentésben érdemes figyelembe venni, ha a doktori végzettségűek Szocho kedvezménye is alkalmazható.

Leginkább a kezdő, vagy kisebb vállalkozásoknak jó tehát az új szabály, amelyek alacsony nyereséggel, de magas bérköltséggel működnek, és a társaságiadóalap-csökkentés nem eredményez számukra jelentős adócsökkenést.

A K+F adókedvezményeket költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.

 

A cikk szerzői:

Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó, Badak Béla okleveles könyvvizsgáló

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói

 

A témához kötődően rövidesen elérhető kreditpontos távoktatási anyagunk is, ami megvásárolható önálló képzési tartalomként, vagy összes szükséges kredit csomagajánlatunk részeként. Részletek»