Jelentős változások a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségek terén

2013. július 1-jén hatályba lépett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) legújabb módosítása. A jogszabály-változtatás célja egyrészről az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) 2010-es ország-jelentésében megfogalmazott ajánlások figyelembe vétele, másrészről a Pmt. 2007. évi hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált módosítások végrehajtása. Az alábbiakban összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak tartott változásokat, különös tekintettel a könyvvizsgálók kötelezettségeit érintő főbb szabályokra.

1.    Belső szabályzat felülvizsgálata

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (továbbiakban: kamara) az új szabályozásnak megfelelően köteles a Pmt. módosításait követően a pénzügyi információs egységként működő hatósággal (továbbiakban: hatóság) (jelenleg a NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodája) együttműködve, a kiadott mintaszabályzatát felülvizsgálni és a törvényváltozásoknak megfelelően aktualizálni. Jogszabály-módosulástól függetlenül a kamarai mintaszabályzatot a későbbiekben is 2 évente felül kell vizsgálni az esetlegesen szükségessé vált módosítások elvégzése érdekében.

A könyvvizsgálói tevékenységet folytató szolgáltatóknak (továbbiakban: szolgáltató) a jogszabályban, a mintaszabályzatban vagy a belső rendjükben bekövetkezett változást szintén át kell vezetniük a saját szabályzatukba.

A kamara a szolgáltatókat tájékoztatni fogja a mintaszabályzat július 1-jén hatályba lépett jogszabály-változásnak megfelelő átdolgozásáról. Azon szolgáltatók, akik a korábbi mintaszabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzatot alkalmaznak, a kiadott kamarai közlemény szerint nincs tennivalójuk, a belső szabályzatuk módosítása a mintaszabályzat aktualizálásával automatikusan megtörténik.

A mintaszabályzattól eltérő belső szabályzatot alkalmazó szolgáltatók ugyanakkor kötelesek aktualizálni belső szabályzatukat a Pmt. módosulásoknak megfelelően, de a kamarának jóváhagyásra azt már nem kell megküldeni.

A tevékenységüket 2013. július 1-jét követően kezdő szolgáltatóknak a tevékenységük megkezdését követő 90 napon belül el kell készíteni belső szabályzatukat és benyújtani a kamarához. A már hosszabb ideje működő, de a szabályzatkészítési és benyújtási kötelezettségüket mindezidáig nem teljesítő szolgáltatók számára is javasolt e kötelezettség mihamarabbi teljesítése, hiszen a minőségellenőrző bizottság ellenőrzése esetén szankciókkal számolhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy a szabályzat benyújtását kamarai ellenőrzés esetén postai feladóvevénnyel vagy átvételi elismervény bemutatásával igazolni kell, ezért megfontolandó, hogy akik azt igazolni nem tudják, ismételten eleget tegyenek benyújtási kötelezettségüknek.

 

2.    Szigorodó ügyfél-átvilágítási szabályok

A törvénymódosítás érintetlenül hagyta az ügyfél-azonosítás során rögzítendő adatkört. Ugyanakkor a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése során köteles az ügyfél nevében eljáró meghatalmazott meghatalmazásának érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát is ellenőrizni. Bizonyára gyorsítani fogja az azonosítási folyamatot, hogy a szolgáltató jogosulttá vált a személyazonosságra vonatkozó adatok nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

A törvényváltozás nyomán bővült a tényleges tulajdonosnak minősülő természetes személyek köre annak érdekében, hogy szervezetek esetében – sokszor szövevényes tulajdonosi hátterük ellenére – a mögöttük álló tényleges természetes személy tulajdonos minél jobban beazonosíthatóvá váljon. Ennek szellemében a nem szabályozott piacon jelen lévő, közösségi jogi vagy azzal egyenértékű nemzetközi szabályozással összhangban lévő közzétételi követelmények hatálya alatt álló kötelezett jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekben már az a természetes személy is tényleges tulajdonosnak minősül, aki közvetve rendelkezik a szavazati jogok, illetve a tulajdoni hányad 25%-val. Amennyiben a törvényben rögzített esetkörök alapján nem rendelhető hozzá természetes személy tulajdonos az adott szervezethez, abban az esetben a vezető tisztségviselő fog tényleges tulajdonosnak minősülni.

Továbbra is kötelesek az ügyfelek a tényleges tulajdonos személyére vonatkozóan írásban nyilatkozni. Az eddigiekhez képest azonban eltérő szabályok léptek életbe a természetes személy ügyfelekre és a szervezetekre nézve. A természetes személy ügyfél változatlanul arról köteles nyilatkozni, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében jár el és csak utóbbi esetben köteles megadni a tényleges tulajdonos adatait.

Szervezet esetében viszont annak képviselője minden esetben köteles megadni a tényleges tulajdonos családi és utónevét, lakcímét, állampolgárságát. A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon (ha erre az üzleti kapcsolat vagy az ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján belső szabályzatában rögzített eljárás eredményeként a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van) további adatokat (azonosító okmány típusa, száma, külföldi esetében magyarországi tartózkodási hely, születési hely, idő, anyja neve) szerezhet be.  A szolgáltató ezen felül nyilatkozatot kérhet arra vonatkozóan is, hogy a külföldi lakóhelyű  tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e (pl. államfő, kormányfő, nagykövet stb.).

Új egyszerűsítési szabályként került be a törvénybe, hogy az ügyfélnek a tényleges tulajdonos személyére vonatkozó írásbeli nyilatkoztatása mellőzhető, amennyiben a szolgáltató részére bemutatott okiratok, illetve a számára törvényesen hozzáférhető nyilvános adatbázisok alapján rögzíteni tudja a tényleges tulajdonos fent meghatározott adatait. Ez esetben azonban azt is fel kell tüntetni, hogy az ügyfél nyilatkoztatása nélkül került sor az adatrögzítésre.

 A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon, illetve amennyiben az ügyfél nyilatkozott arról, hogy kiemelt közszereplő, kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását

3.    Üzleti kapcsolat folyamatos nyomon követése

A szolgáltató az ügyfél-azonosítást követően sem dőlhet hátra, továbbra is köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot a tekintetben, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a jogszabályokkal. Kockázatérzékenységi alapon ezt a belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban is végrehajthatja. Köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett (például a megszokottakhoz képest bonyolult, nehezen áttekinthető folyamatok) és szokatlan (például nem konzisztens az ügyfélről kialakított képpel) megbízásra.

A folyamatos ügyfélkövetésnek csak akkor tudnak megfelelni a szolgáltatók, ha nyilvántartásaikat, a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos eljárási rendjüket, továbbá belső ellenőrzési és vonatkozó képzési rendszerüket a Pmt. előírásaival összhangban alakítják ki. Ebből következően a mintaszabályzatot alkalmazó szolgáltatóknak is figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a mintaszabályzat elfogadásán túl saját szervezetükre szabottan alakítsák ki a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos működési rendjüket.

A törvénymódosítás átmeneti szabályokat határoz meg a hatályba lépéskor már fennálló ügyfélkapcsolatok vonatkozásában a meglévő ügyfeleknek az új szabályoknak megfelelő azonosítására. A szolgáltató 2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselője útján ezen időpontig nem jelent meg és az ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

4.    Nyilvántartási kötelezettség 

A pénzmosással kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségek teljesítésére is változatlanul nagy hangsúlyt kell fektetni. Főszabály szerint a szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségei teljesítése során birtokába jutott adatokat, dokumentumokat az adatrögzítéstől, bejelentéstől, számított 8 évig kell megőriznie, melyet a hatóság, ügyészség, bíróság legfeljebb 10 évre meghosszabbíthat.

5.    Más szolgáltató által lefolytatott ügyfél-átvilágítás

A más szolgáltató által lefolytatott ügyfél-átvilágítás körében új elemként került be a szabályozásba, hogy az ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadásáról megállapodást lehet kötni, amely esetében az ügyfél-azonosítást lefolytató szolgáltató az ügyfél hozzájárulása alapján haladéktalanul köteles lesz az átvilágítás során rögzített adatokat az írásbeli kérést intéző szolgáltató felé kiadni.

6.    Bejelentés szabályai

A bejelentésre vonatkozó szabályok is szigorodtak. A bejelentéshez a rögzített azonosító adatokon, illetve a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény ismertetésén túl az azokat alátámasztó dokumentumokat is csatolni kell, feltéve, hogy azok a szolgáltató rendelkezésére állnak. Július 1-jétől az ügyfél által kezdeményezett, de utóbb végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében is vizsgálni kell a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat felmerülését, továbbá abban az esetben is, ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél átvilágítását.  Immár a törvény 5 munkanapos határidőt határoz meg a tevékenységüket kezdő szolgáltatók számára a pénzmosással kapcsolatos bejelentés megtételéért felelős személyt kijelölésére (kijelölt személy). További 5 munkanap áll a szolgáltató részére a kijelölésről a hatóságot tájékoztatni.

7.    Változatlan jogkövetkezmények

A Pmt.-ben a törvénymódosítás következtében meghatározott szempontrendszer került rögzítésre az arányos és hatékony intézkedési rendszer támogatása céljából. Így a kamara a Pmt.-ben meghatározott kötelezettség vagy mulasztás esetén a szankció alkalmazásakor köteles figyelemmel lenni a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára, a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására, ismétlődésére és gyakoriságára, valamint a felelős személyek által a kamarával szemben tanúsított együttműködésre.

A Pmt. legújabb változásaival foglalkozó eddig megjelent írások közül több is megemlíti a törvény megsértése esetén kiszabható bírságok jelentős megemelkedését. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Pmt. szankciókra vonatkozó szabályai a fenti szempontrendszer figyelembevételén túl nem vonatkoznak a könyvvizsgálói tevékenységet végzőkre. A Pmt.-ben meghatározott kötelezettségét elmulasztó vagy megszegő könyvvizsgálóra irányadó jogkövetkezményeket változatlanul a könyvvizsgálói törvény szabályozza. Így a szabályszegő könyvvizsgálót továbbra is felhívhatja az esetleges ellenőrzést lefolytató minőségellenőrző bizottság a jogszabályoknak és a szabályzatnak megfelelő eljárás foganatosítására, az elmulasztott intézkedés megtételére, fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén pedig a kamara elnökénél javasolhatja fegyelmi eljárás megindítását.

8.    Bővülő hatósági eszközök

A hatóság jogosultságai jelentősen bővültek az adatok, üzleti titkok megismerése terén. A szolgáltatók a Pmt.-ben meghatározott esetekben (például pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése, külföldi megkeresés) megismerhetik a szolgáltatók által kezelt adatokat, önálló információcserét és együttműködést folytathatnak külföldi hatóságokkal. 

Fentiekkel összefüggésben bekerült a könyvvizsgálói törvénybe, hogy az üzleti titok megőrzésének kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot.

9.    További várható jogszabályváltozás

A pénzmosással kapcsolatos szabályozás változása nem fejeződött be a törvény fentebb ismertetett módosításával. Várhatóan még az idei évben elfogadásra kerül az Európai Unió új pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni irányelve, amelynek következtében a magyar Pmt. is teljes körűen felülvizsgálatra kerül. Ennek során változhat – többek között – az ügyfél-azonosítás során rögzítendő adatkör, áttekintésre kerülhet az okmány- és okiratmásolás visszatérő problematikája.



Siklós Márta
Partner
e-mail: siklos.marta@leitnerleitner.hu
tel.: +36 1 279-2930

Jancsa-Pék Judit
Partner
e-mail: jancsa-pek.judit@leitnerleitner.hu
tel.: +36 1 279-2946