IFRS Keretelvek - megújulás az alapoktól…

2019. november 19.

 

Az IFRS-ek megújításának korszakát éljük. A folyamat 2018-ban az IFRS 9 (Pénzügyi instrumentumok) és az IFRS 15 (Vevői szerződésekből származó bevétel) standardok hatályba lépésével kezdődött, majd 2019-ben az IFRS 16 (Lízing) standarddal folytatódott. Ezeket követve 2020-ban a Keretelveken a sor. (2021-ben aztán majd a Biztosítási szerződések standard cseréje várható: IFRS 4 → IFRS 17.)

 

A Keretelvek első változata 1989-ben jelent meg, s az IASB és az FASB konvergencia programjának keretében közösen dolgoztak annak megújításán 2004-től. Ezt a munkát azonban felfüggesztették (más standardok fejlesztése kapott elsőbbséget), s így 2010 szeptemberében csak egy részben megújított változatot tettek közzé. A munkát az IASB már önállóan folytatta, s ennek eredményeként 2018 márciusában megjelent az új Keretelvek szabálya, amelyet a gazdálkodóknak 2020. január 1-én (vagy eltérő üzleti év esetén azt követően) kezdődő üzleti évtől kell alkalmazniuk. Hivatalosan a szabály pontos neve Conceptual Framework for Financial Reporting (A pénzügyi kimutatások konceptuális keretelvei), de jelen írásunkban rövidítve Keretelvekként szerepeltetjük.

 

A megújítást több tényező is indokolta

 

Kiemelt igény mutatkozott erre az érdekhordozók részéről, a 2010-es részleges megújításból következően voltak hiányzó részek, illetve pontosítottak egyes fogalmakon. Az új változat már teljesnek tekinthető, s nyolc fejezetet tartalmaz.

 

1. fejezet: Az általános pénzügyi kimutatások célja

2. fejezet: A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzői

3. fejezet: A pénzügyi kimutatások és az azt készítő beszámoló egység

4. fejezet: A pénzügyi kimutatások elemei

5. fejezet: Megjelenítés és kivezetés

6. fejezet: Értékelés (mérés)

7. fejezet: Bemutatás és közzététel

8. fejezet: Tőkekoncepciók és tőkemegtartási elvek

 

Ezek között van olyan, amelyik egyáltalán nem változott (8. fejezet), vannak amelyet módosítottak (1., 2., 4. fejezet), illetve léteznek részlegesen (5., 6. fejezet) vagy teljesen újak (3., 7. fejezet) is.

 

A jelentősebb változásokról röviden

 

A hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzőihez bekerült az óvatosság elve, mint a semlegesség támogatója. Megismerkedhetünk a mérési bizonytalansággal, amely szerint becsült adatok is lehetnek hasznosak. Azonban néha a legrelevánsabb információ olyan magas mérési bizonytalansággal jár, amely miatt nem biztos, hogy az a leghasznosabb.

 

Új részként megismerkedhetünk a beszámolót (jelentést) készítő egység fogalmával, amelyet úgy definiáltak, hogy az az egység, amely kötelezően vagy önkéntesen választottan pénzügyi kimutatást készít. Ez nem feltétlenül esik egybe a jogi egység fogalmával, amely az ebben a részben szereplő három fajta pénzügyi kimutatás változat is alátámaszt: konszolidált, nem konszolidált, kombinált.

 

A pénzügyi kimutatások eleminél az eszközök és a kötelezettségek fogalmában voltak pontosítások. Az eszközöknél megmaradt a „múltbeli események eredményeként” és az „jelenlegi ellenőrzés”, viszont a „jövőbeli gazdasági hasznok beáramlása” helyett a „gazdasági erőforrás” szerepel, amely egy olyan jogot testesít meg, amely lehetőséget teremt gazdasági hasznok elérésére. A kötelezettségnél megtartották a „múltbeli események eredményeként” és a „jelenlegi kötelem”, azonban a „jövőbeli gazdasági hasznok kiáramlása” részt lecserélték a „gazdasági erőforrások átadása” változatra. Mivel a másik három (saját tőke, hozam, ráfordítás) elem fogalmánál felhasználják ezeket, így azok közvetten módosultak. E fejezetben tisztázzák a mérési egységgel kapcsolatos kérdéseket is.

 

A megjelenítés kritériumait közvetlenül összekötötték az alapvető minőségi jellemzőkkel (relevancia, hű bemutatás), és a jelezet kiegészült az eszközök illetve kötelezettségek kivezetésének általános szabályaival.

 

Az értékelési módszereket az új Keretelv két csoportba sorolja: bekerülési érték illetve jelenlegi érték. Az utóbbin belül megkülönböztetve a valós értéket, a használati (eszköz) illetve teljesítési (kötelezettség) értéket, valamint a jelenlegi költséget.

 

A Bemutatás és közzététel fejezet szintén új rész a Keretelvekben. Itt találkozhatunk a rugalmasság és az összehasonlíthatóság egyensúlyának kérdésével, amelynél megállapítják, hogy a gazdálkodó specifikus adatok hasznosabbak lehetnek, mint a sematikusak. Ez a rész foglalkozik a csoportosítás, a nettósítás, valamint az átfogó eredménykimutatás részeivel (nettó eredmény, egyéb átfogó eredmény és annak visszaforgatása) is.

 

A cikkhez felhasznált IASB Conceptual Framework for Financial Reporting Project Summary kiadványban mindezeknek részletesebben is utána olvashatnak az érdeklődők.

 

A cikk szerzői:

László Norbert és Filyó Janka

egyetemi adjunktusok

a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói

 

Az IFRS mérlegképes könyvelői szakképzések, kreditpontos szakmai továbbképzések és szakkönyvek, elérhetőek Oktatási Központunknál.