Cafeteria 2015

2015.01.19

Minden év elején az adótörvény változások dilemma elé állítják a vállalkozásokat, hogy a munkabéren felül milyen kedvező adózási lehetőséggel adhatnak bizonyos juttatásokat a munkavállalóik részére. Sajnos a 2015. évi adótörvény változások némileg bonyolították és szűkítették a Cafeteria rendszer keretében adható béren kívüli juttatások körét.


Egyrészt a korábbi 500 e Ft-os kerethatárt lecsökkentették évi 450 e Ft-ra, másrészt még ebben a csökkentett keretösszegen belül is meghatároztak egy évi 200 e Ft-os általános és egy 450 e Ft-os rekreációs keretösszeget. Mindezek figyelembe vétele a múlt évihez képest megnövelt adminisztrációval jár a munkáltatók számára, melyhez az MKVK OK által elkészített „Én Cafeteriám” nevű szoftver nagy segítséget nyújthat. Egy Cafeteria rendszeren belül továbbra is lehet adni béren kívüli juttatásokat, vagy egyes meghatározott juttatásokat, melyeket a bérhez képest továbbra is kedvezőbb adóterhelés mellett lehet adni, de még mindig szép számmal akadnak mindenféle adó- és járulékterhektől mentes juttatások is. Ezeknek a juttatásoknak a biztosítása további adminisztrációval járhat, melyben szintén segítségül szolgál az „Én Cafeteriám” nevű szoftver.

Cikkünkben (a teljesség igénye nélkül) néhány jellemzőbb juttatást szeretnénk bemutatni, melyeket érdemes lehet akár egy Cafeteria rendszerbe is beépíteni:

Adómentes juttatások

Ingyenes számítógép használat (Szja tv. 1. sz. mell. 7.11. pont)

A munkáltató által lehetőség van, hogy számítógép használatot ingyenesen, vagy kedvezményesen a munkavállalója részére biztosítson. A juttatás célja az otthoni számítógép használat elősegítése, mely történhet természetben, vagyis a munkáltató tulajdonában lévő számítógép átadásaként (de nem a tulajdonába), vagy utalvány formájában. Ez utóbbinál a felhasználás jogszerűsége, vagyis, hogy a nevesített utalvány elköltése ténylegesen is számítógép használatra történjen a munkavállaló felelőssége. A juttatás felső korlát nélkül adható.

Kockázati biztosítás (Szja tv. 1. sz. mell. 6.3. pont)

A munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló nevére szóló egyéni haláleseti élet-, baleset- és betegség biztosítást kötni valamely biztosító intézetnél. Ebben a kockázati alapú biztosítási szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kedvezményezett pedig a munkavállaló, vagy az általa megjelölt magánszemély(ek). További feltétel, hogy a biztosító kizárólag a kockázati esemény (betegség, baleset, halál) bekövetkezésekor adhat juttatást. A juttatás adómentes felső korlátja a havi biztosítási díjhoz kapcsolódik, mely nem haladhatja meg a minimálbér 30 %-át, vagyis havi 31.500,- Ft-ot.

Teljes életre szóló biztosítás (Szja tv. 1. sz. mell. 6.9. pont)

A munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló nevére szóló határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező (whole life) életbiztosítást kötni valamely biztosító intézetnél. Ebben az életbiztosítási szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, az elérési, haláleseti kedvezményezett pedig a munkavállaló, vagy az általa megjelölt magánszemély(ek). A juttatás adómentességének nincs felső korlátja, így a rendszeresen fizetett biztosítási díj bármekkora lehet. Ennek a juttatásnak az adómentessége a jelenlegi szabályok szerint 2017-ig marad meg.

Védőszemüveg juttatás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.8. pontja)

A munkáltató a számítógép előtt dolgozó munkavállalói részére, az egészségmegőrzés céljából a „képernyő előtti munkavégzéshez” éleslátást biztosító szemüveget biztosíthat. Bizonyos körülmények között ez a fajta juttatás kötelező juttatási elemként is megjelenhet, amennyiben a munkavállalónak igazolhatóan nem megfelelő az általa használt szemüveg, vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez. Ehhez a juttatáshoz szükséges, hogy a munkavállaló legalább 2 évente orvosi vizsgálaton igazoltan részt vegyen. A juttatás felső korlát nélkül adómentes, mely történhet úgy, hogy a munkáltató veszi meg a védőszemüveget és adja át a munkavállalónak, vagy a munkavállaló veszi meg a védőszemüveget, melynek érték a munkáltató nevére szóló számla ellenében kapja meg.

Lakásszerzési támogatás (Szja tv. 1. sz. mell. 2.7. pont)

A munkáltatónak lehetősége van hogy a munkavállalónak hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtson, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a kizárólag munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) lakásvásárlásra. Ezt a juttatást 5 év alatt összesen 5 millió Ft értékben adhatja a munkáltató a munkavállaló részére teljesen adó- és járulékmentesen. A juttatás másik korlátja, hogy a támogatható lakás ne haladja meg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigényt.

Lakáshitel törlesztési támogatás (Szja tv. 1. sz. mell. 2.7. pont)

A munkáltatónak 2014-től lehetősége van, hogy hozzájáruljon a munkavállaló fennálló lakáshitelének a törlesztéséhez teljesen adó- és járulékmentesen. A juttatást kizárólag hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján lehet folyósítani. Ezt a juttatást 5 év alatt összesen 5 millió Ft értékben adhatja a munkáltató a munkavállaló részére teljesen adó- és járulékmentesen.
Munkába járás költség-kiegészítése (39/2010 (II. 26.) korm. rend. alapján)
A munkáltatónak 2010. május 2-ától a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010 (II. 26.) kormányrendelet alapján kötelessége megtéríteni a munkavállaló közösségi közlekedési eszközön történő napi munkába járás (amikor a munkahely és lakóhely nem azonos településen található) bérlet, vagy jegy költségeinek legalább 86 %-át megtéríteni. Ez egy kötelező térítés, azonban a munkáltató döntésétől függően megtérítheti akár a 86 %-on felüli 14 %-os részt is teljesen adó- és járulékmentesen, amely akár beletartozhat a Cafeteria rendszerbe.

Sporteseményre szóló belépőjegy (Szja tv. 1. sz. mell. 8.28. pont)

A munkáltatónak 2010. augusztus 18-ától lehetősége van hogy adó- és járulékmentes juttatásként átvállalja munkavállalójának a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló (akár a Forma 1 Magyar Nagydíjra is) belépőjegyének, vagy bérletének a költségét. Ezen juttatás kizárólag a sportesemény látogatására vonatkozik és nem szabad összekeverni az úgynevezett fitness belépőkkel. A juttatás 2014-től felső korlát nélkül adható teljesen adó és járulékmentesen akár sporteseményre szóló belépőjegyre elkölthető utalvány formájában, akár a belépőjegy megvásárlásáról szóló számla ellenében.

Kulturális szolgáltatás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.28. pont)

A kifizetőnek (tehát nem csak a munkáltatónak) lehetősége van arra, hogy adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon munkavállaló által igénybe vett kulturális szolgáltatások költségeihez évi 50.000,- Ft értékben. Kulturális szolgáltatásnak minősül a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A mozijegy nem minősül kulturális szolgáltatásnak! A juttatás adható kulturális szolgáltatásra elkölthető utalvány formájában, vagy a belépőjegy megvásárlásáról szóló számla ellenében.

Ingyenes védőoltás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.39. pont)

A munkáltatónak lehetősége van, hogy felső korlát nélkül, adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon munkavállalója egészségének a megőrzése céljából igénybe vett, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott védőoltás (vakcina és az oltás beadásának) költségeihez.

Bölcsődei szolgáltatás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.6. pont)

A munkáltatónak lehetősége van, hogy felső korlát nélkül, adó- és járulékmentes juttatásként hozzájáruljon a munkavállalója gyermekének bölcsődei ellátásának költségeihez. A juttatás (bár még kevés az ilyen lehetőség) bölcsődei szolgáltatás igénybe vételére jogosító utalvány formájában, vagy az igénybe vett bölcsődei szolgáltatásról szóló számla ellenében.

Béren kívüli juttatások

Ezen juttatások adóterhelése 35,7 %-os mely a juttatás értékének 19 %-os adóalap-kiegészítéssel növelt része utáni 16 %-os szja-ból és 14 %-os eho-ból tevődik össze. A béren kívüli juttatások az Szja tv. 71. §-ában felsorolt nevesített juttatások lehetnek, melyek éves szinten összevontan 450.000,- Ft értékben adhatóak béren kívüli juttatásként. Azonban a kerethatáron belül meghatározásra került a 200.000,- Ft összegű általános keretösszeg, melybe a nevesített juttatások zöme tartozik és a 450.000,- Ft összegű rekreációs keretösszeg, melybe kizárólag a SZÉP kártya tartozik. Az általános és rekreációs keretösszegen belül adott juttatások együttes értéke éves szinten viszont nem haladhatja meg a 450.000,- Ft-ot.  Amennyiben túllépjük bármelyik kerethatárt, vagy a juttatások egyedi értékhatárait, úgy azok átkerültnek az egyes meghatározott juttatások közé és a 14 %-os eho helyett 27 %-os eho-val kell számolni, mely által így 51,17 %-os adóterheléssel számolhatunk.

Az évi 200.000,- Ft-os általános keretösszegbe tartozó juttatások

Erzsébet utalvány

2013-tól az étkezési utalványokat váltotta fel a béren kívüli juttatások között. Kizárólag az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. bocsáthatja ki. Az utalvány fogyasztásra kész étel és melegételre vásárlására jogosít. Béren kívüli juttatásként havonta max. 8.000,- Ft értékben lehet biztosítani.

Munkahelyi étkezde

Amennyiben a munkáltató rendelkezik munkahelyi (üzemi) étkezőhellyel, akkor lehetősége van, hogy béren kívüli juttatásként hozzájáruljon a munkavállalója üzemi étkezdében történő étkezésének költségeihez. A juttatás a munkáltató kizárólag a munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen elkölthető utalvány formájában biztosíthatja. Béren kívüli juttatásként havonta max. 12.500,- Ft értékben lehet biztosítani.

Iskolakezdési támogatás

A juttatás az iskoláskorú, közoktatási intézményben (tehát kizárólag általános iskola, középiskola, szakiskola) tanuló gyermeket nevelő szülők tanévkezdési költségeihez nyújt segítséget. Az iskolakezdési támogatás kizárólag tankönyv, taneszköz, vagy ruházat vásárlására jogosít. A juttatás kizárólag utalvány formájában lehet adni, melynek béren kívüli juttatásként adóztatott felső korlátja 31.500,- Ft évente és gyermekenként.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás

A juttatás az önkéntes pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, tagdíjátvállalás formájában valósul meg. Az Önkéntes egészségpénztár és önsegélyező pénztár célja a tag részére az OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott/támogatott – de gyakran igénybevett – egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatások finanszírozása. Béren kívüli juttatásként havonta max. 31.500,- Ft értékben lehet biztosítani.

Önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás

Az önkéntes nyugdíjpénztár a tag (munkavállaló) egyéni számláján összegyűjtött tőke hozammal növelt értékét a pénztártag nyugdíjba vonulásakor, vagy a pénztár alapszabályában meghatározott futamidő leteltét követően a pénztártag részére egy összegben kifizeti, vagy havi járadékként folyósítja. Ennek célja a munkavállaló öngondoskodása a nyugdíjas éveire. Fontos megemlíteni, hogy az egyéni számlán lévő összeg kamatadó-mentes befektetésnek minősül, továbbá a számlán lévő összeg örökölhető. Béren kívüli juttatásként havonta max. 52.500,- Ft értékben lehet biztosítani.

Utazási bérlet formájában adott juttatás

A munkáltatónak lehetősége van, hogy a munkavállaló adott településen belüli munkába járáshoz havi, vagy éves helyi utazási bérletet biztosítson. Ennél a juttatásnál arra kell odafigyelni, hogy kizárólag helyi utazási bérlet adható. Béren kívüli juttatásként max. a bérlet árát lehet biztosítani.

Iskolarendszerű képzés munkáltatói támogatása

A munkáltatónak lehetősége van, hogy támogassa a munkavállalója iskolai rendszerű képzésének költségeit. Azok az oktatások tartoznak ide, amely képzések a munkavállaló által betöltött munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgálja és az abban való részvételt a munkáltató rendelte el, illetve ha a képzés a munkáltatónál történő tevékenységéhez/munkavállaláshoz szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza meg. Iskolarendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmáról a szakképzésről szóló törvényben olvashatunk. E szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Béren kívüli juttatásként évente max.. 262.500,- Ft értékű támogatást lehet biztosítani.

Üdülési szolgáltatás

Amennyiben munkáltatónak van a tulajdonában, illetve vagyonkezelésében  üdülő, akkor lehetősége van a munkavállalója részére ebben az üdülőben béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást biztosítani. Az üdülési szolgáltatásban részesülhet a munkavállaló közeli hozzátartozója is. Béren kívüli juttatásként évente és személyenként max. 105.000,- Ft értékű juttatást lehet adni.

Az évi 450.000,- Ft-os rekreációs keretösszegbe tartozó juttatások

Széchenyi pihenő kártya

A 2015. évben hatályos Szja törvény alapján a Széchenyi Pihenő Kártya közismertebb nevén a SZÉP kártya formájában történő juttatás során a munkáltató 3 különböző alszámlára utalhatja a béren kívüli juttatásként viselkedő támogatást, melyet a munkavállaló szálláshelyhez (évi max. 225.000,- Ft), étteremhez (évi max. 150.000,- Ft) és szabadidő eltöltéséhez (évi max. 75.000,- Ft) kapcsolódó költségek fedezetére tud felhasználni.

A béren kívüli juttatások keretösszegébe nem tartozó béren kívüli juttatás

Önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói adomány

A juttatás az önkéntes – jellemzően az önkéntes egészség és önsegélyező – pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, tagdíjátvállaláson felül, mint munkáltatói adomány valósul meg. A munkáltatói adomány minden esetben a munkáltató által kiválasztott célzott szolgáltatásra vonatkozik, melyet a munkavállaló kizárólag erre a meghatározott egészségügyi-, egészségvédelmi-, stb. szolgáltatások finanszírozása szolgáltatásra költhet el. FONTOS, hogy ez a juttatás béren kívüli juttatásként adózik, viszont nem tartozik bele a 200.000,- Ft-os, illetve 450.000,- Ft-os kerethatárba, így akár ezeken felül is adható. Béren kívüli juttatáskénti adóterhelés mellett évente és munkavállalónként max. 105.000,- Ft értékben adható.

Egyes meghatározott juttatások:

Ezen juttatások adóterhelése 51,17 %-os mely a juttatás értékének 19 %-os adóalap-kiegészítéssel növelt része után 16 %-os szja-ból és 27 %-os eho-ból tevődik össze. Jellemzően utalvány formájában szokták ezeket a juttatásokat biztosítani a Cafeteria rendszer keretein belül, viszont azok az utalványok, amelyek kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosítanak, azok nem tartoznak ebbe a juttatási körbe. Ebbe a körbe tartozik a béren kívüli juttatások azon része, melyek túllépik az egyedi értékhatárt, vagy összesített 200.000,- Ft-os, illetve 450.000,- Ft-os keretösszeget.

Ajándékutalvány – csekély értékű ajándékként

A munkáltató számára biztosított annak lehetősége, hogy bizonyos események, évfordulók, ünnepek stb. alkalmával, akár ajándékutalvány formájában, évente három alkalommal csekély értékű ajándékban részesítse a munkavállalóját. Az ajándékutalványt a munkavállalón kívül annak közeli hozzátartozója részére is lehet juttatni. A munkáltató a juttatást a leggyakrabban utalvány formájában adhatja, melynek az értéke alkalmanként nem haladhatja meg a 10.500,- Ft-ot.


A cikk írója:

S. Csizmazia György
okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő,
SK AUDIT Gazdasági Tanácsadó Kft.
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója


www.audit.hu